Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-15 / 289. szám

193& december IS, ELLENZÉK A legelegánsabb s a legjobb HÓCIPŐK és KALUCSNIK. — 1934-ben Bucures- tiben aranyéremmel kitüntetve. özv. Szigetvári József né. Nagy Margit, KeUcr Sándor, Anclrásofszky Géza, Lászlóczky Samu, Kiss Dénes Jakab Jászló, Woíff Ernő Balogh Béla. Simon Alfréd, Markó Vilmos, Fülöp Mag­da, Bennik Ferenc, Sándor György, Szemes Fe­renc, Lázár Stéluca, Végh László. Szabó László, Kiss József, Heine Duci, Incze Denes, Magyar1 Lajos. Eont írén, Molnár Ferenc, Szilágyi Bős« ke és Cica, Pop Alexandru, Máthé Ákos, Klem Dezső, György Dénes Kálmán Klán. Pásztor István, Kápolnay Dezső, Puszray Évi, Ambrus Mária, Miklós László. Kun Böske, G, Tabovits Elza, Piskolti Bék. Stolz Mi chad né, Nedelanu Gheorghe, Wenzel Adalbert né, Steiner Bella, Németh Giza, Vártidy Ödön, Darabonth Gero, Fehér Miklós. A. Pastor, "Waitzner Elíz ,Tőkés Lajos, Bocsa Ludovic, Kaufmann Dóri, dr. Grosz Jen öné, Fenyves Lola, Sándor Évi, Dutsch Pista, Halász Andor Tritsch Oszkár, M. Rozsnyay Ilona és Etelka, Gajzágó László, Mann György, Márk Margitka. Heszke József, Aczét László, Breczkó Lajos. Kardos Tenő, Balogh Gízelfo, Ba­kó László Mákkai' Kálmán, ^Pataky Sándorra-, Panp Jenőné, dr. Flenter Zoltán, Imreit Zsigáne, Fekete Árpádné, Sz. SzenTmik’íósy Bobó, Kiss Lajos. Berwanger Andrásné. dr. Szász An tál né, Dermla Arturné, Veress Mihály Nagy Kálmán, Szilágyi László, Kiss Jánosné, Daróczy Endre, Vántus Géza. A megejtett sorsolás eredménye szerint a kitű­zött két jutalömkönyv'ec nyerték Stolz Micha él­né (helyben. Ser Duca 3/a.) Nádas, Sándor: Aki­ért a kezet cimü müvét és Márk Margitka (Târgul-Mures, Str. V. Voivod. 38/b.) Maupas­sant: Vizen cimü müvét. ton. 80 Missisippi. 95 Bolivár. 103 Montezuma- 104 G. Vanderbilt. 107 Zsákra gépei. 108 Chim- Borasso. 113 Cortez. 121 Albany—Troy. 124 Kanyarits. 123 Argentina. 12S Brazíliai. 13° Vo­lán. 138 Megöntöz. 155 Pizarro. 165 Kert. 16$ Mexikó. 169 Vádolj. 176 Ábrái (ford.). 179. Azték. 188 Köz. 189 Rgé. 190 Kök. 191 Uza, 194 Döe, 195 ötg. 196 Tty. 197 Eol (ford.) 205 Él, 209 M. 210 I. Szórejtvények: 1 Vazelin, 2 Apropos, 3 Vissza­felé sült él, 4 Barométer, 5 Orestes, 6 Pályaté­vesztett. Szótagrcjtvény: , Galiba—Babilon—Garibaldi— Mirtusz—Marat—Libia. Megfejtők névsorai Bartha Jenő, Kocsis Béla, Aigner Dezső. dr. Bartos Gáborné. Pollik Gyula, Lindenfeld Mik­lós, Vadász Oszkár, Rózsa Gizi, Szőcs Jánosné, Máthé Sándor, Lakatos Gábor, Bihari _ Gyula, Virányi Győző, Masrkovitsi ' Pál,, Grünstein. An­dor. Pál András, Léb Etus, Szabó József né, Ist- vánffy István, Debreczenyi Géza, Hammer Béla, Caky, Gyula, Kubinszky Lajos, Kemény Sándor, A nyereményt vidékre eljuttatjuk, a helybe­liek szerkesztőségünkben vehetik át. Tadalvalófci A megfejtések nvolc napon belQÍ kSTdendŐV be levélben, vaev levelezőlapon. — A helyiek ize« méhesen is beadhatják kiadóhivatalunkba, a «»fT* váradiak pedig a Hegedüs-hirlaoirodába. A nssg* fejtési levélre, vagy lapra rá kell ragasztani 1 re- vatszároot. A címzésre ráírandó 3 REJTVÉNY' ROVAT jelzés. — A megfejtők között két könyv- jutalmat sorsolunk ki- A sorsolásban azok tf rémvesznek, akik nem valamennyi rejtvény owe» fejtését küldik be. A rovatvezető üzenetei i D. H. I. öné a negyedik, mely az ünnepi köz­lésére konkurál. L, H. Kár volt a fáradtságért, ilyesmiket iga­zán nem használhatok. Pál András írja: „Alig egy pár hete léptem be az Ellenzék rejtvény megfejtői közé és iga­zán nagyon meglepett a számomra kisorsolt értékes könyvajándék. Kedves névnapi meglepe­tés. A könyvet nagyon szépen köszönöm.“ Kétezer vagon Petrosani-i kőszén ment Ausztriába A jiulvölgyi legnagyobb kőszén- bánya kompenzációs utón szenet exportál Ausztriába. A külkereskedelmet, irányitó bizottság; legutóbb tartott ülésén engedélyt adott a Petrosanínak, bogy 2000 vagon sze­net exportáljon Ausztriába, amelynek ellené­ben az október io-jj kompenzációs rendelet­ben megjelölt cikkeket importálhatja. Ugyan­csak engedélyt kapott a petroşani arra, hogy kompenzációs import céljaira Ausztriába ex­portálja az általa előállitotib központi, auto­mata f ütő berendezési készülékeket. Cukorgyárak veszteséges üzletéve. A Cris- ciatic, Lujani és Jucica cukorgyárak, ame­lyek a Banca de Credit Roman érdekeltségébe ,Tartoznak, december 10-én tartják meg ren­des évi közgyűléseiket'. A Crisciatic 1935 jú­nius 30-íii mérlegében 100 millió lej rész­vénytőke és 1,106.146 lej tartalékok mellett 13,601.008 lej veszteséget mutat ki. A Lujani 500 millió lej részvénytőke és 1,404.245 lej 'tartalékalap mellett 1935 junius 3C-Í mér­legét 39 millió 960.466 lej veszteséggel zárta. A Jucica 25 millió lej részvénytőke mellett 446.521 lej veszteséget mutat k? 1935 ju­nius 30-i mérlegben. A román kereskedők angliai tartozásai. A londoni Midland Bankba a román kereske­dők tartozásainak fedezetére 178.000 angcä fontot fizettek be. Ez az összeg 15.000 va­gon tengeri vételára. A tenger;t Svédország­ba szállították és az egész összeget az an­gliai tartozások törlesztésére fordítják. Budapest idegenforgalma az év első kilenc hónapjában a mult év hasonló időszakával szemben tíz százalékkal emelkedett. Szep­tember végéig bezárólag a szállodákban és penziókban összesen 172.000 idegen fordult meg (tavaly 159.000). A vendégek közül 64 ezer belföldi volt, 23.000 az utódállamok­ból jött a fővárosba, 85.000 pedig a külföld­ről. A legtöbb vendég (23.000) Ausztriából érkezett, Németországból 14.000, Angliából 7000, Olaszországból 6oco, Franciaországból és Amerikából egyenként 4500, Svájcból 3 ico, Hollandiából 26ocj Lengyelországból 3500. Jelentős volt távolkeleti vendégjárás is, igv Japánból 330, Ázsia egyéb helyeiről 950, Afrikából pedig. 870 idegen került a magyar fővárosba. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok eíöharcosa. A gabonapiac helyzete Gyors tempóban fejíődik a távolbalátás A mult .század kilencvenes évei óta szor­BUCURESTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Románia Január elsejétől október 31-ikéig 856 ezer 977 tonna tengerit exportált. A tengeri ára a külföldi árakkal váló összeha­sonlításban alacsony. A fölidmüvelésügyi mi­nisztérium szerződést kötött a svéd Transz­fer Aetiebdlaget érdekeltséggel. A svédek rí ezer fejes vagononként! árban ab Constanta veszik át a tengerit. Ez az ár is jobb a vi­lágpiaci árnál. A minisztériumban vannak tengeri vételi ajánlatok, Görög- és Magyar- ország részéről is. A búza belföldi ára tartott. Az év első tiz hónapjának exporteredménye 201 ezer 832 ionná. Hivatalos helyen arra törekednek, hogy a kenyér és buza árát a jelenleginél jobban hangolják össze. A lisztkivitel csök­ken. Az utolsó nagyobb liszt export 1933 au­gusztusától számított egy éven át bonyoló­dott le s ennek mennyisége 3 ezer métermá- zsa volt. A gabonapiac helyzete nem mondható kedvezőnek. A külföldre irányuló szállítá­sok egyre nehezebbé válása következtében a készletek raktárakban hevernek. Gabonaárak: buza 77 kg-os (3 száz.) 46 ezer lej, tengeri a Brailá 23 ezer 250 lej, zab 42—43 kg-os (5 száz.) 29 ezer lej, árpa 24—27 500 lej, rozs 70—71 kg-os (5 százalékos) 31 ezer lej, bab 43—44 ezer lej, repce 60 ezer lej, tavaszi repce 40 ezer ilej, vadrepce 33 ezer lej. Külföldi jelentések közük, hogy Európa- szente november második felében kellő volt az esőmennyiség, A kontinens északi felében már csaknem mindenütt; hótakaró van. Ke- let-Európa egyes vidékein száraz, őszies az időjárás. Az őszi vetéseket mindenütt befe­jezték. A tengerenttdí államok közül Kanadában az idei búzatermés 74 millió 500 ezer méter­mázsára becsülhető. A csökkenés a termés- eredményben az elmúlt évhez képest 0.6 szá­zalék. A kanadai- rozs termés 27 millió méter- mázsa, a zab 64 millió 210 ezer métermá­zsát hozott. Az Egy esült-Államokban 562 millió métermázsa az idei tengeritermés, mely 60.6 millióval több, mint 1934-ben s X1.2 százalékkal kevesebb, mint az 1929— 33-as évek átlagtermése. Az amerikai bur­gonyatermés 96 millió métermázsa volt. Argentínában az uj tengeri vetések egyes helyeken fagykárokat ‘szenvedtek. A takar­mánynövények fejlődése megszenvedi az eső- hiányl A buzavetések közepeseknek mond­hatók. Japánban a rizs termelés idei redménye 105 millió 900 ezer métermázsa, 10 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt évben, de gyen­gébb az 1929—33-as évek. átlagtermésénél. A dunamenti államok tengeriterrnése 96 millió métermázsa, ezzel szemben az elmúlt évi termés 129 millió métermázsa volt. A terméseredmény gyenge volta az idei jugo­szláviai termés csökkenésének tudható be. Jugoszláviában 46 százalékkal volt kevesebb az idén iá1 termés, mint az elmúlt évben. Csak Bulgária tengeritermése volt jobb, minit a ta­valy. Az idei európai tengeritermés 40 millió métermázsával kevesebb,. mint az elmúlt évi. Argentina tengeriterrnése 115 millió mé­termázsa. A kiviteké rendelkezésre álló kész­let 96 millió métermázsa. Az Egyesült-Álla­mok tengeri termése jobb, mint a mult évi termés, de 11 százalékkal alatta marad az 1928—33. évek termésátlagának. A beszámolóhoz tartozik még, hogy Jugo­szláviából ez évben tengeri kivitelre nem le­het számítani és Magyarország is közel 3 millió métermázsa tengeribevitelre szorul. Románia ezzel szemben 8 millió métermázsa kivételi tengerikészlettel rendelkezik. A Sibiu-i Általános Takarékpénztár uj fiókintézetei alapított. Bucuresti-ből jelen­tik: A Sibiu-i általános Takarékpénztár fiók­intézetet nyitott Hermannstädter Allgemei­ne Sparkassa Zweiganstalt Bucureşti név alatt a fővárosban Str. Bursei 1. szám alatt. Telefon: 3—18—04, sürgönyeim ,,Sparkas­sa“). A fiók felállításával és ideiglenes veze­tésével a Brasov-i fiók igazgatóját, Deppner (Hermannt bízták meg. Cégjegyzésre jogo­sultak: Deppner Hermann igazgató, Maetz Gusztáv fiókintézeti igazgatóhetyettes és Gritsch Viktor tisztviselő. Az uj fiókintézet az összes bankiizletekkel foglalkozik. galmazzák a tudósok a távolbalátás problé­máját. Egy-egy szerencsésebb kutató köze­lebb jutott az erdményhez, amely azonban mégis inkább a laboratóriumban mutatko­zott meg és gyakorlatilag nem igen volt föl­használható. A probléma távoli rokonságban van a mozgófényképekkel, de inkább csak az aiap- eligjondolásban van rokon vonás. A mozgó- fényképnél az állóképeket olyan gyors ütemben kell a vászonra vetíteni, hogy a ké­pek optikai csalódás révén egymásba folyva a mozgás illúzióját adják. A távolbalátásnál viszont a képet igen sok apró pontra kell felbontani. Képzeljük el, hogy egy fényképet egy háló sakktábJaszerüen nagyon sok apró négyzetre osztja. Minden négyzet a kép egy részlete, de már nem mutat formát, csak világosabb vagy sötetebb foltokat. Ezeket a foltokat kell a fotocellák segítségével továbbtávira­tozni. A fotocellán keresztüli .a világos folt erősebb, a sötét folt gyengébb áramlökést ad. A vevőállomáson az erősebb áramlökés világosabb, ,a gyengébb homályosabb lámpa- felvillanást okoz. Ha e villanások nyomán megint négyzetalaku pontokat vesznek fel, a kép a vevőállomáson előáll és ugyanolyan formákat alakit ki, amilyen az adóállomás fényképe volt. Egy huszonötöd másodperc alatt negyvenezer képpontot kell áttávir.a- lozni egyik helyről a másikra, és pedg egyenként egymásután. Ezrével könnyebb lenne, de ez nem sikerült. Az elektromos energiák teljesítőképessége határtalan. A végtelenül gyors műveletet Nípkowról, a feltalálójáról elnevezett elek­tromotoros korong hajtja. Ezen a koron­gon 180 lyuk van és a tárcsaforgás közben hatezer fordulatot tesz. A tárcsa légüres tér­ben fut. A csavarmenet alakjában elhelye­zett lyukak az egy huszonötöd másodperc minden negyvenezredik részében más és más képpont fényerősségét táviratozzak. Ahol a kép fehér kockái következnek, oda tulerős fény kell. Emiatt szabadtéri jelenete­ket. távolbalátással továbbítani még nem si­került, szobajeleneteket pedig még enné! is rosszabbul. Most lépett közbe egy uj német' rendszer, az úgynevezett „Zwixchen-FilmT A jelenetet filmen felvették, hihetetlenül komplikált műszerekkel és gépekkel vetítették és vetítés közben a filmszalagot meg lehetett vifági- taní olyan fényerővel, amely legyőzte a to­vábbító fotocella lustaságát. A továbbítás a berlini televíziós adóállomásról történik ult­rarövid hullámokkal és pompásan bevált. Az eljárás eddigi fejlődése nagy haladás volt, de csak most, hogy sikerült a filmet vég­képpen kiküszöbölni, kezdődött el a komoly távolbalátás kora. A berlini adóállomás uj rendszere szerint a jelenetet vagy a személyt roppant fényerejü fényszóró világítja meg, amelynek lencséi közölt, forog a Nipkow-téle tárcsa, A szem­közt levő jelenetet tehát szédületes gyorsa­sággal fénypontok bombázzák. A visszave­rődő pontokat erősségük szerint fogják fei a fotocellák és továbbítják árnmíökés alak­jában. A német posta a távolbalátást autókra sze­relte fel és úgy rendezte be, minr valami mozgópostát. A felszerelés valóságos kara­ván és ha elindul, rendszerint tizenhat kocsi­ból áll. A képátvitel kérdése ezzel az egész német birodalom területére még nincs megoldva, .mert a lulínagas frekvenciájú áram vezetésé­hez különleges kábelek kellenek, amelyek­nek előállítása ezidő szerint még kísérleti stádiumban van. Annyi már biztos, hogy a távolbalátás megoldásának egyik legfontosabb feltété e az, hogy a közvetítés drótnélküli utón tör­ténjék. A németek nagy anyagi áldozatokat hoznak, hogy megoldják, ezt a problémát, amelyről azt hiszik, hogy a jövő szempont jábói mérhetetlen fontosságú lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom