Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-15 / 289. szám

1938 09C0tnb0r IB, ELLENZÉK •*wm Soha vissza nem férő ÁZ ORSZÁG LEGRÉGIBB ÜZLETE: I tél CÉG, BUCUREÍTI CAL.VICTORIEI 9 52 nevetségesen oécsó árakon ákiidáfya a% összes as%1Mycán tűfáúicdó szőrméket kotcoo «fess*»!* nyúl szőrme, szil, biberetie és fantázia szin kidolgozásban Lei 30=“-= tói 3o.oc»o dara!!» nutriol, oposette és agneau rasé Lei 70.— töl eiaraih Ausztráliai es tasmaniai opposum Lei 350.— tői S&G& «fa^al» Scong es Martre opposumm Lei 250=— tői '2 000 gfarab natúr Scong Lei 5GÖ.— tói Rendkívüli olcsó árban kaphatók her­melin, pézsma, biber, vidra, virginiai otter, nurci, es pouiain, szőrmék, vala­mint kész női és férfi bundák.  munkával szerzed vagyon hőse, aki szegény eHiiseffkéiat akart meghalni  hágai békep^toía és nuás emberhsrítS intézménye& Carnegie száz esztendeiének távlatából HÁGA, (December hó.) A béke városának legszebb részén duslombu fákkal árnyalt nagyúri villasorból kiszélesedő parkírozott tér homlokzatán remekbe szabott soktornya épület: a „Palace of Peace" — a „Béke pa­lotája" hirdeti Andrew Garnegie-nek, a száz évvel ezelőtt született dúsgazdag amerikai i üzletembernek és világhírű emberbarátnak gyönyörű gesztusait. A hágai békepalota épí­tése Camegie-nek 300.000 font sterlingjébe került — jelentéktelen összeg ez nemcsak krőzusi vagyonához mérten, hanem jóté­konyságra elköltött pénzéhez aránykva is annak az embernek, aki a „Gospel of Health" cimái müvében a következő hét módját adja 'annak, hogy miként költheti el egy milliomos pénzét: x. Egyetemek épí­tése vagy kibővítése. 2. Népkönyvtárak fel­állítása. 3. Kórházak és laboratóriumok ala­pítása. 4. Közparkok létesítése. 5. Kulturhá- zak megnyitása. 6. Templomok és fürdők építése. Carneg'e nem elégedett meg az elmé­leti fejtegetésekkel, hanem maga mutál ta a jó példát, lamndőn a világ minden részé­ben létesített népkönyvtárakra 42 m-llió dol­lárt költött. Ez a szám ugyanakkor fogal­mat nyújt mérhetetlen vagyonáról is. Az önmaga teremtette ember Pedig Camegie alacsonyan kezdte „self- made-man" volt, aki önmagától, minden külső támogatás nélkül emelkedett fel az amerikai milliomosok közé, akiknek legna­gyobb csüiagzata volt. Pályafutása a sikerek hosszú egyenletes sorozata volrt: nem egyszer csaknem á th ágba tat la naiknak látszó akadá­lyokba ütközött, de törhetetlen akarata és tántoríthat atlanisága végül1 is mindig győze­delmeskedtek..'. Pedig sikereit nem kická- zatos és félelmet nem ismerő váliakozásokbaa Vte el. Gondos é* megfontolt előrelátás eredménye volt ez a nagyon küzdelmes at fáradtságainak jól megérdemelt gyümölcse, thol csodálatos szervező tehetsége és ember­em <*reip óvták meg az elbukástól a zátonyos sötétségben. Ez az időbe vetített ux száz évvel ez­előtt kezdődött. Álmos, kis skóciai városban látta meg Camegia a napvilágot, itt élte le gyermekkorát is. Ez a gyermekkor rövid ideig tartott. Tizenkét éves korában szülei kivándorolnak Amerikába és Pittsburgban telepszenek meg. Atyja eigy szövőgyárban kap munkát, fia ugyanitt heti egy dollár ti­zenkét cent fizetéssel „bobin boy", csöröli a gyapjú szálakat. T zenhárom éves korában 11 fütőházban dolgozik a gépmester meLletí. Ezután egy kis gyár üzleti könyveit vezeti. Tizennégy éves korában kifutó fiú a p tts- burgi postahivatalban. Itt eltanulja a táviró- gép kezelését és csakhamar havi huszonöt dollár fizetéssel távirdásszá léptetik elő. Egy év múlva már a Penszi'várna; Vasúttársaság távirdásza. Ebben az állásban olyan erély- ről és találékonyságról tesz tanulságot, hogy hivatalfőnökké nevezik ki. Az igazi jólét azonban csak akkor köszönt be hozzá, mikor megtakarított pénzén megveszi az akkor alakuló Pullman-féle hálókocsi társaság egyik részvényéi. 1868-ban, huszonnyolc éves ko­rában megalakítja a pietshurgi Union Mills vál'alatot, amely vasúti síneket gyárt. Az­után átveszi az Edgar Thomas-féle acélmű“ veket és 1875-ben az összes vállalkozásokat, ahol érdekelve voll} „Carnegie Brothers and Comp.“ név alatt egybeolvasztja. Nyolc év múlva megszerzi a Homestead acélműveket és több más gyárüzem összevonásával meg­alakítja a „Garneg-e Steel Companie Limi­ted" vállalkozást. 1897-ben a társaság alaptőkéje már 20 mil­lió font sterling, ami 1900-ban már huszon­nyolcmillióra emelkedett. Egy évvel később aztán J. Pier pont Morgan „The American Steel Trust" név adat! átveszi az egész vál­lalatot és Carnegie nyugalomba vonul. Az emberbarát! munka Pénze temérdek, de már ekkor elhatározta, hogy szegény emberként akar meghalni. És m urán a világ tudomására hozza ez! az el­határozásár, visszavonul Skóciába és egymás­után valósítja meg emberbarát? intézményeit. 1919-ben kelsói birtokán bekövetkezett halá­láig* Camegie hatása, a csillogó pályafutás min­den igézetével megáldott ember természet­szerű következménye volt. Amerika a nagy gesztusok hazája: a neki kijáró megkü ön- bezteiett tisztelet az ébredező rekordőrület egyik dicsőséges képviselőjének épp úgy szók, mám annak az embernek, aki — a tör­tető és naiv ujv lág hitében — ismerte a si­ker, szinte kémiai képletként őrzött titkát. Semmi kétség, a kínos szegénységtől a gaz­dagság csúcspontjáig ívelő görbét mások is sokan bejárták. Minthogy az égbenyuló épü- íetóriások rekordjának árnyékában minde­nütt megvoltak a szerényebb méretű, helyi rekordok is. Csakhogy Carnegie ive túlsá­gosan egyenletes volt, pályafutása annyira jellegzetes, hogy példáját bátran állíthatták eszményképül. Hős volt ő — a munkával szerzett va­gyon hőse. Gáncstalan lovag, oki a túlsó pártra való távozás pillanatában, mindenét visszaadta a szegényeknek. Még üzleti ta­pasztalatairól sem felejtkezett meg... Olvasmányaimtól ismerem egyik beszédét, amelyet „Az üzleti siker útja" cím alatt a pittsburgú Curry Commeria! College hall­gatói előtt tartott. Ebben a beszédében le­leplezte önmagát: hogyan kell pénzt sze­rezni?... Bizonyítsd be, hogy neked van igazad Nem kételkedem Őszinteségében. Lehet, hogy sokan azok közül, akik végighallgatták beszédét vagy később Írásban elolvasták, irányelveit pontosan követve és jellemének és képességeinek birtokában, azóta már mil­liomosokká lettek. Ma azonban száz hosszú esztendő leforgása után, irányelvei meglehe­tősen elavultak s a hozzájuk való alkalmaz­kodás kimondhatatlan vészéi'yel jár. „Boss your boss" — mondotta például, ami kevésbé tömören azt a tanácsot fejezi ki magyarul, hogy az alkalmazott uralkodjék főnöke felett is, ha intézkedéseit nem tartja helyesnek, szegje az üzlet érdekében a paran­csokat és járjon el saját belátása szerint. Ha BO L4K0MAK névnapi EBÉDEK után A MIKOR a sok jó falat, amelynek oly nehéz ellenáliani, alaposan megterhelte a gyomrát, szedjen ARTIN dragéet. Az ARTIN, ez az Ideális hashajtó, elősegíti az anyag­cserét, meggyorsítja az emésztést és hozzájárul, a gyomrot feleslegesen megterhelő, ballaszt mielőbbi eltá­volításához, ARTIN a legjobb ellenszere az akut GYOMORRONTÁSNAK. Uj árak: Lei 2L— Dr. W a N D ff üzemek készítménye, M G.kYIjuT Ä T!c.LJ MiiV A í-PjIGíT ÉS MOD .«tJVxZA-I ARLON SZÁLLÓ, BUDAPE Ä2“' Központi fűtés, melegvíz. Elsőrendű családi szálló. Átép:tés dacára szobaárak mérsékelve. Szob «V 3'-— Pen ÓI5K Petiié 6*— P<* pőlt . ez nem tetszik a főnöknek — folytatja —, . hagyd ott, mert az ilyen főnök nem neked j valló. Magyaroson: sohse fogsz tudni zöld j ágra vergődni vele. Carnegie hivatalnokai I úgy haladtak a szamárlétrán előre, hogy be- : bizonyították, hogy nekik van igazuk és j nem a főnököknek. És így tovább... Mi lenne a mai munkanélküli világban, ha egy kereskedelmi hivatalnok Carnegie re­ceptje szerint járna el érvényesülése remé­nyében és a kísérlet balul üt ki? Carnegie sikere megérdemelt volt: de váj­jon minden igy történt volna, ha a mai vé­dő vámos, mill.ónyi akadállyal küzdő világ­ban él?... Egy érdeme azonban kétségbevonhatatlan: az emberszeretet, amelynek megnyilvánulása számtalan jótékony intézményben őrzi nevét. Karács Andor. PANTHEON KARÁCSONY Pantheon M/u" gi iratok Benedek Elek. Az én első könyvem. (Sok képpel) _ 79 — Bókay—Szada. Miska és Peti (Humoros) 33.— Carroly: Alisz kalandjai Csodaországban 50.— Dormndi. Sólyommadár (Balassa Bálint élete. Székely.Kovács Olga rajza’va.1) 132.— Dumas. Monte Christo (Ifjúsági kiadás) 50.— Dumas. Három testőr (ifjúsági kiadás) 50.— Fodor László. A zugligeti varázsló 50.— Goethe—Benedek. Csili-Csali-Csalavári _ csalafintaságai (Fiora Margit sok szí­nes képeivel) _ 115.— Grimm. Meséi (Jaschik Álmos képeivel) S3.— Hanstein. TenochtitLan (Képekkel) 132.— Hoffmann, E. T. A. Diótörő cs egérkiráiy se-— Königsegg. Egy afrikai magyar gyarmat története 99-— Kunos Ignác: Nipponföldi ^ mondavilág 50.— Kunos Ignác. Hellasz tündérbirodalma 50.— Lengyel Miklós. Tamás érdeklődik (Mühl­beck K. rajzai vaj 3 kötet: egyenként 79.— Három kötet egybekötve 191.— Levray. Pille bárókiisasszony 50.— Levray. Rosélku gróf öröksége 50.— Mauk$ Cornelia. A borzvári kastély titka 50.— May Károly. Az ember és világa 50,— Perry. A pörgettyű (Népszerű fizikai elő­adások __ 50.—­Seton—Thompson, Az öreg Urián (Állat­történetek) 50.— Scelly Gizella: Mit játszunk gyerekek? 125.— Tábori Pál: A maf dungi fin (Cserkész­regény) ( 79-~ Timmermanns. A gyermek Jézus Flan­driában 79.— Thuróczy József. Magyar robinsonok 50.— Thuróczy József. Magyar Simplidssimus 50.— Walpole. Az élet felé (Berény R. képeivel) 99,— A, «Fă ..áss £ i Ú ••• Postán utánvétté!. Pé.iz beküld ve portómén te .. S.essen: ha most r.-ndü, cserélhet, kérje; Pi,n.heon-jegyzéket Lepagetol, C.uj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom