Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-01 / 277. szám
1935 ä e c e m b & t 1, B’C'cwzm IW—BM Kelemen Géza, Halász Frigyes. Wehncr Ottó. A megejtett sorsolás eredménye szerint a kitűzött két jutalomkönyvet nyerték: Simon Alfréd (Helyben, Str. Malvasă No. 7/6), Maupassant- Tellier ház cimii müvét és Pál András (Rimerea), Keyserling: Uj tálág születése cimii müvét. A nyereményt vidékre eljuttatjuk, a helybeliek szerkesztőségünkben vehetik át. Tudnivalóit £ h. megfejtések nyolc napoa beiül fe 9 lefesd SU fee levélben, vagv levelezőlapon* — A helyiek mélyeden is beadhatják kiadóhivatalunkba, a nagy* váradiak pedig a Hegediis-hirlapifodába* A t»eg® fejtési levélre, vagy lapra rá keü ragasztani a rovatszámot. A címzésre ráírandó a REJTVÉNY- ROVAT jelzés. — A megfejtők között két könyv- jutalmat sorsolunk ki. A sorsolásban azok in yésztvesznek, akik pens vaiMRcosy« rötfcax mfr fejtését küldik be. 54 rovatvezető 'S'gSnvíétt D, A.-né. Nagyon elméi» és ügyes, de csak úgy volna közreadható, ha az ábrába berajzolnák Európa térképét is. Ehhez pedig klisé volna szükséges. A reklamációt illetékes helyre tovab- bitottám. G. J. Reklamációja ügyében intézkedtem. ^ V. N. D. Köszönöm értékes küldeményét. Az. ■y Copyright nem uj, én már regén felül es oldalt számoztam rejtvényterv ábráimnak Jteret sorait, a nyomdai kivitelhez azonban ^ loleg, hogy a fekete kockákból a szám teher alapon kiütközzék — fokozottabb nyomdai technikai felkészültség szükséges. Ha valaki olyan nagyszerű nyomdával dolgozhatok, mint G. barátunk, mindenesetre jól teszi, ha azt a számozást módot követi, mert tényleg tetszetősebb és^ kényelmesebb ábrát nyújt, de ezzel bizony még nem javítja meg a rejtvény esetlege? tartalmai hibáit. A jó rejtvény a kockákba beirr számozási rendszerrel is élvezetes marad. Egyébként, emlékezzék rá, a „feltaláló“ maga is hamar rá^ fog unni a. nagy Copyright-jére, mert az előállítás munka- többletével nem áll arányban a nyújtott előny, üdv. D. H. I. A múltkori is, az újonnan érkezettek is a közlendők sorába kerültek. Az ünnepi rejtvénynek egyetlen előfeltétele, hogy aki a kellő időben a> legjobbat küldi be, annak müve fog megjelenni, 8z MM Kuzeam-Egyssii et 1935-36 éíiíizMssoirafa Népszerűsítő előadások, (Az unitárius püspökség dísztermében délután 6 óraa kezdettel.) x. 193 5 december 3 (kedd). Dr= Tavaszy Sándor: Nietsche. (Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály. — Előadás doţt a szakosztályi elnök megemlékezik gróf W&ss Ottiliáról.) 2. Í935 december 4 (szerda). Dr. Szász Ferenc: Meteor katasztrófák. (Természettudományi szakosztály.) 3* 1935 december 10 (kedd). Brüll Emánuel: A nyelvtisztaság. (Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály.) 4. 1935 december ix (szerda). Dr. Tulogdy János: A természet és az ember. (Természettudományi szakosztály.) j. 193 f december 17 (kedd). László Dezső: A mai iskola és a gyermek. (Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály.) 6. 1935 december 18 (szerda). Dr, Balogh Ernő: Erdélyi tájképformák, (Vetített képekkel. Természettudományi szakosztály.) 7. 1936 január 14 (kedd). Pveischel Arthur: Az első magyar regény. (Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály.) 8. 193Ő január x 5 (szerda). Cséke Domokos: Az Alduna és a román tengerpart. (Vetített képekkel. Természetűi doniin yi szakosztály.) 9. 1936 január 21 (kedd). Dr. Imre Lajos: A közösségi élet paedagógiája. (Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály.) 10 1936 január 22 (szerda). Dr. Tulogdy János: A tennészettu- dományok haladásai az utolsó két évtizedben* (Természettudományi szakosztály.) xx. 1936 ja- miír 28 (kedd). Dr. Bíró József: Az erdélyi bárok. (Vetített képekkel. Bölcsészet-, nyelvis történettudományi szakosztály.) 12. 1936 január 29 (szerda). Húsz Ödön: Az élettudomány fejezeteiből, (Vetített képekkel. (Természettudományi szakosztály.) 13. 1936 február 4 (kedd). Bíró Sándor: Román-magyar történeti kapcsolatok. (Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály.) 14. 1936 február 5 (szerda). Dr. Tulogdy János: A természet védelme és a nemzeti parkok. (Vetített képekkel. Természettudományi szakosztály.) iţ. 1936 február 11 (kedd). Járos: Andor: A mai életrajzi regény. (Bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály.) 16. 1936 február^ 12 (szerda). Dr. Ferenczi Sándor: Románia háiviíága. (Vetített képekkel. Természettudományi szakosztály.) 17. 1936 február 19 (szerda). Xánrus János: A sivatagok, mint a kultúra böcsői. (Vetített képekkel. Természettudományi szakosztály.) 18, 1936 március 4 (szerda). Bányai .János: A székelyföldi fehér földek ipari jelentősége. (Vetített képekkel. Természettudományi szakosztály.) Az Orvostudományi szakosztály népszerűsítő előadásai. (A Magyar Zenekönzeryatórium dísztermében e9te 9 órai kezdettel hétfői napokon.) 1935 december 2. Dr. Fuguiyán Katalin: A szemüvegről. 1935 dec. iő. Dr. Herskcvits Izidor: A Röntgensugár 40 ffizteedős cLjadalutja. (Vetitett képekkel.) 1930 januáir 13. Dr. Kofeszár László: A rekedtségről. (Vetitett képekkel.) 1936 január 27- Dr. Sohmidt Béla: Hogy nyert vuágjelentő- ^éget a magyar paprika? 193Ó február 10. Dr. Vj- tályos Aandrás: Az ősziSés és kopaszodás okai- 1936 február 24. Dr. Koleszár László: Az orvostudomány haladása a háború óta. (Vetített képekkel.) 1936 március 9, Dr. Osvách Lajos: A rheumáróí (Vetített képekkel.) 1936 március 23. Dr. Stern Vilmos: Újabb haladás j, belső elválasztás tanában* 1936 április 6. Dr. Bóér László: Milyen sport való a nőknek. Az Orvostudományi szakosztály szakelőadásait ugyancsak a Magyar Zcnekonzervaftó- rium helyiségében tartja minden második hétfőn este 9 órai kezdettel. Az előadások műsorát a szakosztály esetrői«ese®re közli worn 13 Szakelőadások) Bölcsészet-, nyelv- és történet- tudományi szakosztály. (A róm. kát. „Lyceum“ könyvtárában, csütörtöki napokon délután 6 órai kezdettel.) 1935 december 12. Dr. Jancsó Elemér: Aranka György és kora. 1936 január 16. Dr. Rajka László: Jókai bűnügyi történetei* 1936 január 30: Hercpei János: Régi verses emlékeink. 1936 február 13. Dr. Jancsó Elemér: Nyel_4 és társadalom. 1936 február 27: Dr. Varga Béla: A neveléstudomány bölcseleti alapvetése. 1936 március 12. Dr. Tavaszy Sándor: Karunk szellemisége. Természettudományi szakosztály. (Az unitárius püspökség dísztermében délután 6 órai kezdettel.) 1936 február 26 (szerda.) Dr. Balogh Ernő: Újabb adatok a komárniki barlanghoz. 1936 február 26 (szerda.) Dr. Balogh Ernő: Újabb adatok a nje- ziádi barlanghoz. Úgy a népszerűsítő,' mint a szakelőadásokra a belépés díjtalan* Gyárkémény meredt nem messze tő- ] lük az égnek. És a gyár szürke épülete is ott magaslott egészen közel. Tehát ez j gyári lakás. És a George édesapja ennek a gyárnak az igazgatója. Feketeruhás szobalány jött le a lépcsőn. Sikkes, pesti, szemtelen.-— Vigye be a kisasszony csomagját Annie — mondta George. Annie felvette a Magda kofferét. Aztán a szeme sarkából végiggusztálta a „kisasszonyt". Olyan pillantással, ahogy a nők megszokták nézni egymást és egy másodperc alatt már biztos üéletet is formálnak az ellenfelükről. Mert a nők, öregek és fiatalok, szépek és csúnyák, bukottak és ártatlanok, ádáz ellenfelei egymásnak és halálosan gyűlölik egymást, Jobban, mint a történelem összes nagy ellenségei együttvéve ... Csodálatosan ért minden nő ahhoz is, hogy első látásra megállapítsák, mondjuk, hogy a másiknak keskenyebb a csípője, viszont mellben erősebb, mint ő, a szeme kicsi, a haja rosszul van ondolálva, a ruhája nem rossz, csak a kivágás nem előnyős, de a ballábával egy kicsit ferdén lép, mert a sarka a bálcipőjén alig észrevehetően ferdére van kopva. Mindezt fél- perc alatt állapítja meg, mérlegel, összehasonlít, olyan dolgokat lát meg, amely mellett a legszakértőbb férfi is elhalad és csak akkor vesz tudomást róla, ha külön felhívják rá a figyelmét. Annié tehát egy pillantással megnézte, megkrüizálta és megbírálta Röder Magdát és miután megállapította róla, hogy egy cseppet sem látszik meg rajta, hogy vidéki, előrement a ballba a kopogó, magassarku, kivágott cipőjében és nyit- vahagvta maga mögött az ajtót. — Gyere — szólt George és karon- fogta Magdát, hogy felvigye a lépcsőkön. Keskeny ballba értek. Nem is hall volt, hanem a verandának, az előszobának és a halinak valami sajátos, kedves, üvegfalas keveréke. .Sok-sok virággal. Fehér, szineshuzatu bútorokkal. Vizfest- ményekkel. Magdának nagyon tetszett minden. A nap bevilágított az üvegen át, a sok virág az állványokon, a falak mellett, barátságos volt, otthonos. Az ő édesanyja is nagyon szerette a virágokat, meg a fehérre festett bútorokat. — Parancsolj beljebb fáradni — szólt George egy nagy mozdulattal —, az édesanyám azonnal itt lesz. Vedd le addig a kabátodat. Add ide... A sapkádat is. George házigazdává változott. A bízj tonságnak, a fölénynek, az otthonosságnak az a keveréke ömlött el a hazaérkezés óta rajta, ami csak ott lesz úrrá az embereken, ahol minden sarkot, minden zugot, minden bútordarabot tökéletesen ismernek. A haliból kis szoba nyilt. Bőrgarnitúra, zongora, telefon állapította meg Magda futólag. George hatalmas, kényelmes bőrkaros- székbe ültette őt. Szinte elveszett benne. Aztán a férfi a szék karjára ült. Átölelte Magdát. Magda a George vállához támasztotta a két kezét. —- Nem — mondta, bejön az édesanyja. George ott állt előtte. Magához húzta Magdát megint. A két kezébe fogta a forró, sima arcát. Mélyen lélegzett* Megsimogatta a leány haját. Aztán nagyon gyorsan elengedte újra. 0 már meghallotta, hogy az édesanyja a szomszéd szobában van. — Á, jónapot kívánok kisasszony! Isten hozta — mondta egy kicsi, vékony német asszony a küszöbről és kezet nyújtott Röder Magdának. Kicsi volt Timárné, olyan kicsi, hogy szinte hihetetlennek tűnt, hogy a hatalmas válla George az ő fia. Kicsi volt és mozgékony és sokat beszélt. Zavarosan, kapkodva, kedvesen. Magdához, George- hoz, megint Magdához. De volt valami nem természetes Íz a kedvességében. Az, hogy kedves akart lenni. Biztosan „a Gyuriff kedvéért, ehhez a soha nem látott, vidéki fiatal lányhoz, aki egy hétre a Gyuri szeszélyéből idecseppen most közéjük, váratlanul, ismeretlenül, — Most itt tetszik maradni, ugye? — kérdezte Timárné és mindig mosolygott a gyanúsan fehér és ép fogsorával. Ötvenöt éves lehetett, gráci kiejtése volt és kicsi, szeplős orra. Magda tanácstalanul nézett Georgera. Az előbb, mikor kezet csókolt Timárné- nak, ugv találta, hogy ez az asszony nagyon rokonszenves. És hogy a helyzet nagyon furcsa és magyarázatra szorul. — Ne haragudjon rám nagyságos asszony — mondta bocsánatkérően és rámutatott Georgera —, ő az oka mindennek ... Szerette volna még hozzátenni, hogy ő még sohasem fogadott el meghívást igy és hogy tudja, hogy az egész lehetetlenül visszás, ahogy* az édesanyja is mondta, aki semmi áron nem akarta elengedni. Sokmindent akart mondani, de kaphat minden igényt kielégítő, MÉRSÉKELT ÁRUSZOBÁT _ Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, te! z- fonos szobák. Telefon 202-43,294-34 w Podiaianiczky-uu & Timárné a szavába vágott, beszélt- beszélt, mosolygott, gesztikulált. — Tudok, tudok és most tessék mondani: itt marad vagy esetleg a Verához? Felhívjam a Vera, akar vele beszélni?.*. És mit hozassak reggelire? Esetleg egy fürdő előbb? Vagy pihenni akarja? — Oh, én semmi alkalmatlanságot nem akarok! Szeretném magam egy kicsit kipihenni, aztán ... Most George vágott a szavába. — Mama, die Magda ist müde und schläfrig.. . — Ich weiss — igen —, de hogy jötte olyan váratlan, semmi értesítés, egész megvoltam lepve, mikor telefonálta — mondtam a Gyuri: te az a Magda! A Gyuri kiugrottá az ágyból, csodálkozik és azt mondta: Du, mama, a Magda sir I a telefonba . ., — Mama szólj az Anniénak, hogy Magda az én szobámban fog lefeküdni, a szekrényt iiritse ki. , — Nem, nem George! Nem akarom, hogy miattam! És különben sem maradok itt! — Csitt! Magda itt maiad. És most adass nekünk reggelit A kicsi asszony tovább beszélt. Hogy Magda nem csinál semmi alkalmatlanságot, hogy máskor is sok vendég van náluk, semmi az egész, majd ha itt nem érzi jól magát Magda, átmehet a Verához, (igaz, a bejelentőlapot, vedd meg Gyuri, ha a kisasszony itt marad) tojást akar-e reggelire a teához Magda, vagy sonkát és mi legyen az ebéd? Magda szédülten vette tudomásul ezt a kirobbanó szereletremél lóságot. Tele volt kétségekkel. És George: gyere ide —- felkiáltással megint nekirohant. Az egész férfi két simogató, ölelő karrá és egyetlen nagy mohó szájjá változott, amely érthetetlenül suttogott, mormogott és duruzsolt. Biológiailag hólyagos medúzához lehetett volna leginkább hasonlítani ezt a Pestbe oltott krokodilvadászt mert pillanatnyilag csak szája volt és i tapogatózó karjai... Megreggeliztek, jj Teát, vajat, dzsemet kettesben, egymással szemben. A szobalány diszkréten magukra hagyta őket. Timárné sem mutatkozott, kivéve azt a percet, mikor Annié behozta a teát. Akkor bedugta a fejét az ajtón és egyfolytában beszélt egy percig, sonkákról, csemegeüzletekröl és különböző reggelikről. George gyorsan, mohón itta a teáját, nagy darabokat harapott a zsemléjéből és kijelentette, hogy imádja az eperlekvárt* Elmondta, hogy reggeli nélkül rohant ki az állomásra, csak egy cigarettát szívott el útközben. Egyáltalán nem volt olyan ünnepélyesen merev és előkelőén lassú az étkezésben, mint Mag- dáéknál. Kapkodva evett és sokat. A lakás belsejéből ajtócsapkodás hallatszott. egy porszivógép duruzsolása és Timárné hangja, ahogy rászólt Anniéra, hogy vigyázzon valamire. Magda újra elálmosodott. Aludni szeretett volna, de nem lehetett, mert George karonfogta és bevitte a szomszédos ebédlőbe. Rendes, polgári ebédlő volt, kreden- cekkel, négyszögletes asztallal, mint otthon náluk. George bekapcsolta a rádiói. Pattogó katonazenekar harsogott a modern kor rejtelmes zenélő dobozában, megfelelő recsegésekkel és visításokkal időnként. — Fogorvos van a szomszédban - magyarázta George, hogy rehabilitálja a rádiót, amit ő vett az édesapjának. Az ablakok nyitva voltak, a nap sütött künn, a fákról néha egy-egy levél hullott a földre. George addig fütyültél te és nvekeregtette a készüléket, mig a csindarattabum-bum-bumot érzelmes, halk szalonmuzsika váltotta fel. (Folytatjuk)
