Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-13 / 287. szám

s ELLEN Z AK t 93 5 december 13. Ml iR a román saitő BankaK Páris. — Vaida, Né­metek. Pimasz. N 11 l ORI 1 : \ v onvt'Cfn lévő kvrvlvst'K kö­•'<>« kctsvjţtcleniil najţy l>ir .i Kár­pátikor, u>L román hitelintézetek nehéz helyze­te'. Amelyeket nem került t: ' bankválság és a konverzió. lk*nre»ss-igiikar senki sem tagadja* — NentCĂik gazdasági szempontból állották meg helyüket, sie .i nemzeti ellenállás valóságos várai voltak. midőn a Kárpáitokon túl ,i román egy­házi sajtó, kuituráit-s; ivko.ai intézményeké: se­gítenék. S olid alapon dolgoz.r.-.k román in-tel- lekruel os .ul\ vezetéséve-, Okosan és kellő te­kintélyei minden áldozatot meghoztak a Tisza és Kárpátok között lévő román clem telsegitété­re. — Az erdélyi román hitelélet megszervezése mintaként . zolg.il hat '■ jövőben. I'ermésze-tes te­hát. hogy a kormány s a jegybank egyformán meg akarj.: adni a ehető legnagyobb segítséget szamunkra, hegy ennek az országrésznek erkölcsi é- gazdasági ereje: biztosítsa. Az erdélyi román bankok köze, egyhatod részé: teszik ki az or­szágban .alálható összes bankoknak, ezzel szem­űi i a jegybank segítségének tele nekik (ütött. PAMANTUL. NOSTRU (Argetoianu lapjai: A lapok szerint Curanţii visszaérkezett Parisból és \ntonescu < T.uarcscu a francia fővárosba utaznak. Nem h > lőttük még. hogy miniszterek ennvjt utazt-’-k volna Páréba. Valami szállításról (gvümölcskivitclről), clearmg-cgyezményről, ke­reskedelmi megállapodás módosításáról v.ui szó, mely kérdések miniszteri direktorok hatásköré­be tartoznak, A pénzügyminiszter Parisba uta- z'k, hói egy tisztviselővel fog tárgyalni. Aztán jelentést küld arról, hogy a tárgyalások megin­dultak s a bankárok néhány nap múlva válaszol­nak. Ebédet adott s megegyezésre remény van. Uj utasításokat kap s optimist.-, a hangulat, ami a kormány életét meghosszabbítja. Néhány hét múlva újabb utasítások indtrmak Nyugatra. — Aztán csönd lesz. mig uj üzletek bukkannak fel s megismétlik az előadottakat. Az állam nagy vállalattá alakul. Midőn mástit: miniszteri utazá­sokról olvadunk, mindig hatalmas kérdésekről van szó s a fogadtatás foka megfelel az ország tekintélyének és a látogatás céljának. A mieink petróleum kincstár-javak eladása végett mennek üzleti célból s beigazolják, mily kevés befolyásuk van. Hozzánk is érkeznek idegen kiküldöttek, ezek között azonban egyik sem rendelkezik mi­niszteri tárcával. ROMANIA NOUA: Az erdélyi gazdasági kongresszuson Vaida is felszólalt. Nehezen állt fel Goga melletti székéről Mannitol nagy távol­ságra. Erdély szemében különös hatást váltott ez ki 40 évi barátság után. De ne beszéljünk erről. Csupán arra emlékezzünk, mit irt Goga a „Habsburg románról, Alexander von Vaidáról“, mig eljutott ahhoz, hogy egymás fülébe bizalma­san suttognak. Vajda hangoztatta, hogy nem mi erdélyiek vagyunk regionalist ok, hanem azok a fővárosi politikusok, -akik nem tisztelik eléggé Erdély igényeit s -amíg bennünket vádolnak, job­ban, tudnak halászni a zavarosban. Ez a kijelen­tés elsősorban Gogánk szólt, ki őt regionalizmus miatt 17 éven át támadta. A közönség határo­zott indítványt várt Vajdától arra nézve, ho­gyan lehetne a jelenlegi nehéz helyzetet leküzde­ni. Vaida ezzel adós maradt. Miért? Nem tud­juk. A meglepetés kinos hatását olvashattuk lé az arcokról. LUPTA: A Gazeta Basarabiei című iap hosz- szabb cikket közöl I. Costjn szenátor, Chisinau-i primár tollából: „DélbegszarábMban Cetatea-Ál- baltól kezdve Cahuiig — Tighinát és Ismail t is beleértve, — több, mint 50 ezer német telepes család van, kik a mult században költöztek er­re a területre. A régi orosz gubernátorok hozták ide őket, hogy a né maiba r átság jelét adják és mintául szolgáljanak a moldovai mezőgazdák­nak. Csönd as, fegyelmezett volt ez a- nép mosta- níg. Az utóbbi években aztán természetük meg­változott. Mozgolódnak s az iskola ügy terén ne­hány vizsgálat voit emiatt. Megkérdeztük Maco- vei besszarábjai -közoktatásügyi“ inspektort a leg­utóbbi vizsgálat eredményére vonatkozóan és megtudtuk, hogy az ckő eljárást a Saiuta-i ^"Werner“-középiskolában tartotta. Az alsó osz­tályú növendékek -az elemi oktatás után jobban tudnak az -állam nyelvén, mert elfelejtik ezt a felsőbb osztályokban-. Az oktatás teljesen uj né­met szellemben halad. Az iskolát a „Volksrat“ tartja fenn, mely a háború után alakult -azzal a feladattal, hogi- a kommunizmus ellen harcoljon a falukban. Kitünően bevált, mig az utóbbi idő­ben az uj német szellem át nem hatott. Az ifjú­ság, a! többség Hitlerhez csatlakozott. — Szoros kapcsolatot tartanak fenn. Németországgal, ro­mánellenes érzeímüek, ami már kibírhatatlan. — Rendre távoljtják el a román tanárokat és ta­nítókat a német községekből bojkott formájá­ban. Nem adnak nekik sem lakást, sem ellátást. Elveszik kedvüket és arra -kényszerítik őket, hogy távozzanak. Most visszahelyeztük őket állasaik­ba. Ismét kérvényeket terjesztenek elő és -arra kérik a kormányt, vessen vége: a1 zűrzavarnak. Megérkezett az „Eljegyzési Hajó 44 ORVOSI ROVAT II-IK KÖZLEMÉNY A világ legkomolyabb orvosi folyóirata a ,,Gastro D%‘ uj Házasság a hajófedélzeten. — Kétszáz meny­asszony utazott Ausztráliába — uj élet felé amerikai gyógyszer csodá­latos hatásáról LONDON. (Az .Ellenzék tudósítójától.) Az 111 jegyzési hajó“ elindult iCurdiffból az ausztráliai Kingapoore felé néhány héttel ez­előtt és londoni jelentés szerint szerencsésen partot ért. Az eljegyzési hajó 200 húsz és harmincöt év közötti angol nőt vitt az ausztráliai angol kivándorol­takhoz feleségnek. Alinlegj harminc évvel ezelőtt az angol kormány teljes erejéből azon volt. hogy ausztráliai gyarmatait benépesítse fehér em­berekkel. Kok kalandot kereső ifjú ember vállalkozott a nagy útra. A kivándoroltak közölt úgyszólván egyetlen nős ember sem volt, mert a családos emberek nem tudták, hogy válik be az uj baza, mikor tudják maguk után hozatni családjukat és igy in­kább Angliában maradtak. A sok kivándo­rolt fiatalember, amikor valamennyire meg- j honosodott az uj hazában, feleség és család után vágyódott. Történi néhány vegyes há­zasság. de som a férfiaknak, sem az angol I kormánynak nem volt Ínyére a benszülot- I lekkel kötött házasság, miután az angol ! kormány kívánsága az volt. hogy minél gyorsabban terjedjen el gyarmatain az euró­pai civilizáció. Előfordult az is, hogy egy- egy nagy londoni lap hirdetési oldalán sze­rény kis hirdetésben keresett magának fehér ! feleséget az ausztráliai fiatalember, de a í házasulásnak ez a módja meglehetősen koc- I kázatos és költséges is volt. Egyszer azután hatalmas visszhangot vert egy ilyen hirdetés következménye. Egyik londoni lapban jelent meg a következő szövegű hirdetés: ...Tó jövedelmű fiatalember, magas, sötét, kellemes külsejű feleséget keres, aki haj­landó lenne vele ausztráliai életét megosz­tani“. A hirdetésre válaszolt egy londoni fiatal j leány. Fél évig levelezett jövendőbelijével, ! akivel olyan jól megértették egymást a leve- ! lek utján, hogy az hamarosan elküldte a { jegygyűrűt és a hajójegyet. A leány útnak indult Ausztrália felé. Singapooreban már várta vőlegénye — magas, jó megjelenésű — néger fiatalember. A leány kétségbeesetten tiltakozott a há- zasság ellen. A vőlegény szó nélkül ott­hagyta a kikötőben menyasszonyát. A leány három napig bolyongott az idegen országban pénz és hajlék nélkül, vissza­térni nem tudott és egy reggelen megtalál­ták egyik fán felakasztva, holtan. Az esetről sokat irtak akkoriban a londoni lapok és ekkor született meg a terv az ausz­tráliai kivándorollak megszervezett kiháza- sitására. Egy napon London utcáin hatalmas pin­kátok jelentek meg: Asszonyok keresletnek. Húsz és harmincöt év közötti asszonyokat szólítanak fel je­lentkezésre. Némi háztartásbeli jártasság, kiliinő egészség és vállalkozási kedv u fel­tételek. Hamarosan együtt volt kétszáz asszony, akiknek mindegyike hajlandó volt a kalandos férjhezmenésre. A kikötőben útra készen állt a hajó. Meg­jelent az angol királyné megbízottja, kiosz­totta a királyné ajándékát — mindenkinek két jegygyűrűt, egyet a menyasszony és egyet a vőlegény számára és beszédet inté­zett a bátor angol nőkhöz. A hajó útnak indult és a hosszú utón át hangos volt az asszony! tervezgetéstől. izgalomtól, várako­zástól. Singapooreban is várták a hajó érkezését. A rideg legénylakásokat kimeszelték, csino­sították. a férfiak megborotválkoztak, ün­neplő ruhába bújtak és a jelzett napon fel- * sorakoztak a kikötőben. A hajó kikötött, ! fedélzetén ott szorongtak az asszonyok és j farkasszemet néztek a 200, számmal meg- j jelölt férfivel. Az ausztráliai törvények szerint hajadon nő nem teheti lábát a partra. Ezért úgy ol­dották meg a kérdést, hogy a hajó fedélzetére felvonult a seriff, lete­lepedett egy asztalka mellé a hajó kapi- j tanya és kormányosa. A kikiáltó elkiáltott egy számot: 35... A ! kikötőből ekkor felsielett a fedélzetre a ! 35-ös számú férjjelölt és elfoglalta helyét í a 35-ös asszony oldala mellett az asztalká- j nál. A seriff villámgyorsan összeadta az ifjú j párt, akiknek még arra sem volt idejük, 1 hogy alaposabban megnézzék egymást, már mehettek is otthonuk felé, mint férj és fele­ség. A singapoorei statisztika szerint az igy létrejött házasságoknak nagy része boldog, A közös érdek és a magány összehozza a házastársakat Minden évben indul eljegy­zési hajó Ausztrália felé. Egyre több asz- szony jelentkezik ezekre az utakra, ame­lyekről nincs visszatérés Európába. A leg­utolsó hajó a napokban kötött ki Singa­pooreban. Az esküvők a legnagyobb rend­ben megtörténtek és ismét 200 uj, fehér család alapított otthont a messze Ausztráliá­ban. A Wiener Medizinische Wochenschrift többéi között ezt írja: „Megfigyeléseink szerint: a ,,Gastro D“ kedvező hatással van a gyomor nedvkíválavz- tó működésére és a duodenum felső részének mű­ködése, 3. sav-arány normálissá válik, a prostabiz­mus megerősödik, tehát y gyógyszer enyhe haj­tó hatású. A szervi megbetegedéseknél, mint gyo­mor- és duodenum fekélyek, valamint gyomor- savtukengés által okozott gyomorba jolt esetei­ben nagyon gyorsan elért csillapító hatását meg­értjük, ha arTţi az összefüggésre gondolunk, amely fennáll, a túlságos savkiválasztás és feké­lyek között. A savtermelési zavarokkal összekö­tött gyomorgyulLadások és túlságos érzékenysé­gek szintén a ,Gastro D“ kezelési körébe tartoz­nak. A „Gastfo D“-nek nagy hatása van a gör­csös székrekedéstkte is, mert az antagomkus ide­gek egyensúlyának helyreállítása következtében megszűnnek a görcsök és fájdalmak s igy meg­szűnik a székrekedés is. Figyelje a ffntftn liceu folyóiratból itt megje­lenő további idézeteket. Dr. F. T. A „Gastro D“ gyógyszert 130 lej utánvéttel küldi az európai vezérképviselő: Császár E. gyógy­szertára, Bucureşti, Calea Victoriei 124. A tárgyalásokról hivatalosan azt lehetne jelenteni: ..A kávés-fronton még mindig nem lehetett a megegyezést biztositó közös plalt- formot megtalálni!“ Mit mond a közönség*? Jellemző a budapestiekre, hogy ez a kávé­házi küzdelem most a társasélet érdeklődé­sének középpontjába került. Vájjon melyik párt kerül ki győztesen? A pesti aranyifjak, akik sokszor egyetlen pengővel a zsebükben kibicelik ki valamelyik dunaparti kávéház­ban a zárórát, azért fohászkodnak, hogy a körútiak álláspontja diadalmaskodjon. Ak­kor talán a Dunaparton is leszállítják az árakat és kapupénzre is marad, amikor ha­zagyalogolnak a Negrescoból, vagy a Bris­tolból. Mert a sok jól szabott szmoking mö­gött nagyon sok pesti fiatalember szivét már csak. az a remény heviti, hogy hátha megjelenik az a bizonyos amerikai millio­mosnő, aki első pillanatra beleszeret a pesti ifjúba és megváltja az állástalanság keserű kínjaitól. Dohát az ilyen esetek egyre rit­kábbak. Egyelőre jó lenne, ha olcsóbban ad­nák a feketét... (Megfontolja a dolgot a józan családapa is, akinek ismét redukálták a fizetését és egyre több szemrehányást kap a feleségétől, amiért meg mindig a drága belvárosi kávé­házban feketézik. Jó lenne, ha máshova ten­né át a székhelyét. És a lakása közelében csakugyan van is egy csendes kis kávéház... A főpincér riadtan hallja, hogy egyre több vendég mondja a fizetésnél: ,,Ha meglesz a maximálás, maguk sem látnak engem töb­Karcolatok Budapest — gondjaiból... Vendégek és kávésok a kávéházak osztályozása ellen A közönség fogja eldönteni a budapesti kávéh iztulajdonosok harcát. Osztályozni akarják a kávéházakat BUDAPEST, december hó. Hiába is pró­bálnánk tagadni, köztudomású már a ma­gyar fővárosban, hogy hetek óta áll a harc a kávéházi fronton. Belső szakmai küzde­lem ez a kávéház tulajdonosok között, de mégis közérdekű, mert a kávésok a vendé­gek pénztárcája miatt ásták ki a csatabár­dot. Arról van szó, hogy osztályozni fogják a kávéházakat és osztályonként maximálni fogják a tejeskávé, a délutáni fekete, meg a kapuciner árát. . . Vannak olyan budapesti kávésok, akik kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen az osztá­lyozás ellen. Azt mondják, hogy köszönik szépen a szövetség védelmét, de nem kér­nek belőle, mert ők az áraikat a közönség Ízlése szerint akarják megállapítani. Ezért tört ki az áldatlan viszály a vendéglősök között, akik most olyan kitartóan tárgyal­nak napról-napra, mint Genfben az olaszo­kat és abesszincket békéltető bizottság. Kávéházi rangfokozatok Pedig a budapesti kávésok központjának terve nincs minden ötlet hijján. Rangfoko­zatokra osztották a kávéházakat. Lesznek tehát kávéház-őrmesterek, hadnagyok, fő­hadnagyok és kapitányok. A kültelki kávé­sok közlegénységre vannak Ítélve. Vezető helyre természetesen a Dnnapart előkelő kávéházai és a belvárosi kávéhá­zak kerülnek. Itt kellene a szövetség elgondolása szerint a legtöbbet fizetni a tejeskávéért, meg a dél­utáni kapucincrért. Pedig az árak eddig sem voltak olcsók. Gondoljuk csak el, hogy a reggeli kávé habbal és vajjal egy pengőbe minimálisan belekerül a Dunaparton. Ebből tisztességesen meg lehet ebédelni. A kávé­sok elgondolása a Nagykörút kávéházait most lefokozza. Ezek csak a másodosztályba kerülnek. Hasonló sorsra jutnak az And- rássy-ut kávéházai is. És igy haladunk to­vább. Mert a világváros dübörgőén rohanó élete szerint vannak harmadik és negyedik osztályú kávéházak is, mig a szerény kül­telkiek kimaradnak az osztályozásból. Osztá­lyonként egységesek lesznek az árak a kávé­sok szerint. Ahol felborul a megegyezés Elméletben mindez nagyon szép és igaz­ságos. De mégis megvalósíthatatlan egyelő­re. Mert hiába van kari érdekekről szó. a kávésok sokkal szívesebben nézik a saját egyéni szempontjaikat. A dunaparti kávés például igy érvel: — Súlyos veszteséget jelenthet nekem, ha a Nagykörúton olcsóbban kávézhat a ven­dég, mint nálam. Ma gazdasági válság van, fillérekre is néznek az emberek, nem jó az ilyenfajta elkülönítés. Meg kell gondolni a dolgot... De meg vannak az aggodalmai a körüli kávésoknak is. akiknek egy része eddig a dunaparti árakat tartotta. Most ebből enged­ni kellene, ami szintén nincs Ínyére az ér­dekelteknek. És igy szaporodnak tovább az ellentétek, mint mindenütt a világon, ha anyagi érdekek kerülnek szőnyegre ... bet.. Furcsa dolog, de a vendég szeszélyes, nem hajlandó alkalmazkodni a kávésok nemesen egyszerű elgondoláshoz, hogy legyen igaz­ság és legyen vége a konkurenciának. A vendég azt gondolja, hogy mindenütt enged­ni kell az árakból, mert egyre drágább lesz ez a keserű élet. ..Csörgő fekete4* Legjellemzőbben talán a müvészkávéház- ban látják a helyzetet, ahonnan már régen eltűnt a legendás békeidők vajszivü fizető- pincére. A mai főpincér mogorva és tekin­télyes ur, aki olimpuszi magasságról néz le az állásnélküli színészre és a jövendő költő­királyára, ha történetesen nem egyenlítették ki a legutóbbi kávéjukat. A főpincérnek Röntgen-szeme van. Belát az üres pénztár­cába és ha az ilyen félreismert titán ismét rendelni merészel, szigorú hangon mondja: — Csak csörgő kávéval szolgálhatok uram! Ez pedig magyarul annyit jelent hogy először le kell pengetni a kávéért járó obu- lusokat, csak azután teljesitik a rendelést. Egy* ilyen „csörgőkávés“ vendég megkérdez­te a főpincért, hogy a müvész-kávéházban milyen lesz a maximális ár. Erre a szigorú ur azt felelte: — Önnek ezután is csörgős! Vagyis vannak dolgok a világon, amelye­ken még a legnagyobb felfordulás sem tud változtatni. . . (k. j.) Töltőtollait már 140 leitől kezdve nagy választékban, csavaros ceruzák: (erayonok) 50 leiért Ízléses kivitelben, minden szín­ben kaphatók az ,.„ELLENZÉK“ köimy vosztályában ' Cluj, Piaţa Unirii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom