Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-01 / 277. szám

ELLENZÉK MIT IR A ROMÁN SAJTÓ KPOCA: Az; mondják, hogy w ál lumi hivata- K'k ogvs.’criisitcsí: »L • ti/ccésck arányosítását vcgvó [»izo'.TÄVg munkája igen előír haladt s ric-ir.sokira elérünk a/ uj rendszerhez:. A jelönié ‘•j y/olgákiú ccubály/iu. incgvilto/uitásáról i$ be­lelnek v rv megváltó, nttják a', okát »: törvénye­ket, melyek bizony»'.'; riszrvisvlőcsoportokra vo- c.akoznak. Nem ismerjük még > részleteket. Az sincs kizárva, hogy j tervből nent lesz semmi az utolsó pillanatban. Történt már ilyesmi. Ez a kéniés ugv'onis annyira bonyolult s annyi min­dent éle politikai crkölcsrelen'é'ggcl van itiratv«, hogy- nehéz határozni erre vonatkozóan. Nálunk ugyanis nincs rendszer s annyit éle a t izetésrende- zés, amennyi állami szervünk von. A CFR-nél és , minisztériumokban különböző fizetése vau egy n.tpidijasnzk. Más fizetést kap egy gazdasági mér- rök és mást az a mérnök, aki például az útépí­tés/éti osztálynál van alkalmazva’. Több inspek- io" és »ürektor van egy-cgy hivatalban, mint. az összes több; tisztviselők száma. A kormányok mind megszorító törvényeket hoztak, mégis ezer­számra neveztek k: pártérdekből hivatalnokokat, leiére szállították le a kisfizetésűket s ugyanak­kor meghagyták az i 11 ásh«lmozókor. Közel ötezer olv állislulmozónk van. kiknek fizetése a havi százezer lejt is meghaladja. Joggal kétkedünk te­hat a bizottság bátorságában. Csupán akkor le­hetne eredményről szó, ha a tisztviselők érdeké­ben s nem politika- s pártérdek szem előtt tartá­sivá dolgoznának. LUPTA: Megírtuk, hogy a november hó 14-iki országos nagygyűlés elhalasztását nem kell tragikusan felfogni. Az a párt, melynek tör­ténelmében ií 191S december i-i .Alba-lulia-i és >9aS. évi események szerepelnek, elég érett eh­hoz, hogy erőit felhasználja. Mindenki helyesli, hogy november 14-én nem adtak módot a jobb­oldali kilengésekre, úgy látszik azonban, hogy erre nézve Mihaéache pártjának vezetői körében a vélemények megoszlanak. Mihaladie szerette volna megtartani a nagygyűlést, mert tudta, hogy ennek nyugodt lefolyását biztosíthatja. A Romania Noua, — Moniu lapu. — iß leszögezi, hogy nem jelent kudarcot a nagygyűlés elha- lasztass. Az eltérés csupán abban van, hogy a lap szerint: „november 14. után nem tisztáz­ták a helyzetet s ma, — inkább, mint valami­kor — teljes a tájékozatlanság ebben az irány­ban s a kormánybuktatási akció előrehaladás helyett visszohanyatlott.“ Mónin környezetében tehát nem titkolják, sőt nyíltan hangoztatják, hogy nem várnak komolyabb politikai fordu­latra. „Ami pedig az ígéreteket diet; — irju. a lap — azt hisszük, hogy Mihalache túlságos op­timizmussal ítélte meg ezeket s jóhiszeműségét kihasználták.“ Nem tudjuk, milyen Ígéretekről van szó. Azt sem tudjuk hogy egyáltalán szó lehet ilyesmiről. Mihhache egyszerűen jobbnak tartotta, ha a betiltás folytán nem nyújt alkal­mat kilengésekre. Lehetetlen, hogy a Korona ezt ne méltányolja. A „Romania Nona“ fenn­tartással éi és pesszimista. Eljön az idő, mikor majd meglátjuk, kinek volt igaz«. DREPTATEA: A román külpolitika is a ká­véház szájába került. Minden munkanélküli di­plomás „Európáról“ beszél, tanácsot ad és rendre tanítja Angliát, miközben a pikoló a fe­ketét hozza. Titulescu Bucuresti-be érkezése előtt különböző hírek keltek szárnyra. Szüksé­ges tehát, hogy a nyilvánosság előtt szögezze le álláspontját. Bármennyire zárt ajtók mögött kell kezelni ® külpolitikát, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni az ország közvéleményét. Meg kell határozni a román külpolitika irányvonalát s meg kell óvni minden káros kisér lettől. Egység­re van szükség ezen. a területen. Nem lehet oly kettős utat választani, melyek ellenkeznek egy­mással. Nem hasonlítható össze Robu — Titu- iescuvol. Nem veszélyeztethet kétezer kékinges 14 millió fehéringes: az országban. ADEVÉRÜL; Uj külkereskedelmi és deviza­rendszert jelentettek be. Hónapok óta. tart a harc, miniszteri fenyegetések hangzanak, vesze­kednek, lemondanak s végül, midőn megszüle­tik az uj rendszer, megállapíthatjuk, hogy nem uj, ami • jó von benne s nem jó, ami uj van eb­ben. Senki sincs megelégedve az eredménnyel. —• Mindenekelőtt Dinu Bratknu, a, liberális párt feje elégedetlen, aki nyíltan kifejezést adott kedvezőtlen véleményének. — Ez annyit jelent, hogy halálra Ítélte az uj rendszert születése pil­lanatában. A kereskedők szintén kifogásolják, hogy az uj rendszabályok lépésröl-lépésre követik s megfojtással fenyegetik őket. Ez nem közöm­be, az állam:-.: nézve, mert hiszen tehetetlensé­gük érzékeny befolyással van az állam bevételei­re. Bizonyára elégedetlen végül maga Costmcscu dr. kereskedelemügyi és ipari miniszter is, aki el kellet: fogadja ezeket a rendelkezéseket. Be­ismeri, hogy „sokféle okból“ , nem lehetett az „annyira áhított“ szabadforgalmat elérni. A fe­kete-tőzsde tehát tovább fog dolgozni. A legkö­zelebbi jövő Costinescn miniszternek fog igazat adni. 1939 ’december /. ■MMH SELYEM CLOQUEK MINDEN DIVAT SZÖVÉSBEN, MINDEN DIVAT SZÍNBEN Csak a GALLIA -náf, CLUJ, Sir. Gén. Neculcea No. 2. (Renner-patota.) mß0*0H*ßiß*ß0*0¥*mßfißßßßß0*ßßm**0ßßßßß*i0*mßfimmmw A hé< világpolitikája  kritikus ormi előtt A hót világpolitikai problémái változat­lanul az eddig is előtérben lévő nagy kér­dések által vágott utón haladnak tovább. Az olasz—abess/.in háborús válság katonai téren nem sok változást hozott. Diplomáciai téren a petróleum-szankciók fölvetése által azonban igen veszedelmes összeütközés fele­élesedik ki. A szélsökeleti válság, mely nem egészen a tokiói terv szerint folyik le, vég­eredményben mégis a japán tervek meg­valósulása felé megy a maga utján. A fran­cia kormányválság pedig, melynek szintén erős külpolitikai vonatkozásai vannak, La­val parlamenti győzelmével megoldódott rész­ben, részben a következő hetekre tolódott el. A francia kormányválságok rendesen abból az ellentétből származnak, mely Fran­ciaországban állandóan fennáll a baloldali parlamenti többség és az ország gazdasági életét irányitó pénzhatalmak között. Vala­hányszor a baloldali többség politikájában bizonyos határokon túlmegy, vagy döntő gazdasági szervezkedések érdekeit veszélyez­teti, a pénzhatalmak mindig gondoskodni tudnak olyan gazdasági nehézségekről, eset­leg a frank értékszilárdságának bizonyta­lanságáról is, amelyek a baloldali többség polgári részét visszariasztják politikája vég­ső következményeinek levonásától. Laval ezúttal a maga javára használta ki rendkí­vül ügyesen ezt a helyzetet. Az interpellá- ciós vitában előtérbe tolta a pénzügyi kér­dést, a frank fenyegetett értékszilárdsága megmentésének kérdését, amivel azonnal megosztotta a bolodali többséget és meg­nyerte a kispolgárságot képviselő radikális képviselők szavazatát is. A kormány hely­zete természetesen azonnal nehezebbé válik, mikor nem ilyen gazdasági kérdésekről lesz szó. Laval azonban gondoskodott, hogy ezen a téren is kedvezőbb légkört teremtsen ma­gának. Rádióbeszédében bejelentette az Oroszországgal kötött megegyezés mielőbbi ratifikálását. Ez a baloldal követelése. Laval ügyes egyensúlyozó művészete igy már elő­re készen tartja az ellensulyt a baloldal számára esetleg nem egészen kielégítő más korraánylépésekkel szemben. Az orosz—-francia szerződés Az orosz szerződés ügye érdekes változá­sokat idézett elő az utóbbi időben nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai téren is. Belpolitikában a szerződés jobboldali ellen­feleinél. akik eddig a Németországgal való megegyezésnek is legdiihösebb ellenfelei voltak, most bizonyos hajlandóság mutatko­zik a németekhez való közeledésre. A bal­oldal viszont, mely régebben főképviselője volt a Németországgal szembeni békülékeny politikának, most az orosz szerződéssel sze­retné keresztezni a Németországhoz való közeledés minden lehetőségét. Még érdeke­sebb az a diplomáciai változás, mely a rég­óta húzódó francia—orosz megegyezéssel szemben Anglia magatartásában mutatkozik. Régebben a londoni kormány meglehető« hideg magatartást mulatott Paris és Mosz­kva megegyezésével szemben. Most viszont, teljesen megbízható jelentések szerint, ép­pen London az, amely leginkább látná szí­vesen a szerződés mielőbbi ratifikálását. Szerepe lehet ebben a szélsökeleti esemé­nyeknek is, ahol az oroszok Franciaország­gal kötött szerződése szabadabb kezet biz­tosíthat Moszkvának az angolokra nézve is annyira nyugtalanító japán terjeszkedéssel szemben. De alighanem fontos szerepe van benne az európai eseményeknek is, amelyek újabban London számára is kívánatossá te­szik az orosz külpolitika európai érvénye­sülését. Laval az ellentéteknek és érdekek­nek ebben a szövevényében mesteri kézzel tud játszani. Mindazokban a kérdésekben, amelyeket hátráltatni igyekszik, Penelope módjára éjjel újra fonallá bontja szét azt a szövedéket, amelyet nappal kénytelen szőni. Ezek közé a gyakran szétbontott szövedé­kek közé tartozott az orosz szerződés, melynek ratifikálását hónapokig halasztot­ta s amelyet most belpolitkiai céljai érde­kében tud kijátszani. Es ilyen fonallá visz- szabonlott szövet volt Laval kezében a szankciók kérdése is, melyekben angol kö­veteléseknek mindig úgy tudott eleget tenni, hogy London a már elértnek gondolt ered­ményeket is uapról-napra kénytelen volt újra megnyerni Paristól. Most azonban La­val művészete is végére érkezett: kénytelen szint vallani ugv az orosz szerződés, mint a komoly fordulat előtt álló szankciók kér­désében. És amint a jelek mutatják, mind­két kérdésben készen áll arra, hogy a kész szövedéket többé nem bontja föl. A megtorló intézkedések kritikns pontja A szankciók kérdése úgy látszik elérke­zett a kritkus ponthoz. Anglia követeli, hogy a háború megrövidítése érdekében kiterjesz- szék a szankciókat a petróleum-termékekre is. Ez a követelés minden jel szerint rend­kívül súlyosan érinti Olaszországot, mert kellő mennyiségű benzin nélkül a mai mo­torizált háborút tovább vinni nem lehet Amint az angolok mondják, akinek elfo­gyott a petróleuma, annak elfogy a léleg­zete is a háború folytatására. Olaszország pedig, ha a nagy petróleumszállitó országok kimondják ellene a szállítási tilalmat, leg­szélsőbb erőfeszítései mellett is csak mint­egy 50 százalékát tudja megszerezni lefoko­zott kőolajszükségletének. Érthető tehát, hu az olaszok nem tudnak megmaradni Musso- lininek a szankciós politika kezdetén lián- j goztatott kijelentésénél, hogy . A szankciós j lépéseknek fegyelemmel és önmegtartózta- í tással néznek elébe“. Önmegtartóztatás he- ! Ivett újabban háborús lépéseket helyeznek | kilátásba az olasz diplomaták. Viszont, ha hinni lehet a párisi híradásnak, az olaszok­kal szemben eddig mindig annyira kesztyűs kezű Laval Cerutti nagykövet ilyenirányú célzására azt válaszolta, hogy ebben az eset­ben Franciaország is kénytelen volna telje­sen Anglia oldalára állani. A francia minisz- j terelnék, aki eddig súlyosabb bonyodalmak ! elkerülése érdekében mindig az angol iépé- I sek élét igyekezett letompitani, most ugyan- j ezért az olaszok elé állított józan meggon­dolás számára áthághatatlan akadályé Mert Anglia és Franciaország együttes föllépése ellen az olaszok sem tengeren, sem száraz- földön nem gondolhatnak katonai lépésekre. Mit csinál Amerika? A petróleum-szankciók kérdése azonban eszel még nem veszített élességéből. Anglia, mely Eden legutóbbi beszéde szerint el van tqkélve arra, hogy szerepét úgy az európai politika, mint a világpolitika terén betöltse, előreláthatólag nem fog tágítani a petró­leum-szankciók megvalósításától. És min- dffl arra mutat, hogy a Népszövetség többi tagállamai, ha egyik-másik húzódozva is, követni fogják ezen az utón. Különösen fon­tol ebből a szempontból a nem népszövet­ségi tagállam Egyesült-Államok támogatása, mtlynek még nincs törvényes alapja, de azj-rt már szinte teljesen biztosítottnak ve­hető. A petróleum még nincsen világosan favéve azok közé az amerikai áruk közé, milyeket hadianyagnak, „implements of w)u“-nak minősitett a washingtoni parla­ment s amelyeknek Olaszországba való szál­lítását eltiltotta. Hull külügyi államtitkár és Ict.es kereskedelmi miniszter azonban már szigorú intelmet intézlek azokhoz az ame­rikai olajvállalatokhoz, amelyek szállítási szerződéseket kötöttek Olaszországgal. Ugyanakkor az állami támogatás megvoná­sával fenyegették meg azokat a hajóvállala- tokht is, amelyek Amerikából petróleumot számának Olaszországba. Hull külügyi ál- laictitkár addig ment, hogy a hadianyag­Hosszú esztendőkön át szenvedtem Gyomor és májbajban... már cl is vesztettem mfadeo reményeméi Iá mondtam ti gyógyulás b-ltetőségéröl; azon­ban nemrég több « müertöl hallottam, hogy a Gastro D kezelés visszaadta egészségüket, igv én is elhatároztam, hogy még egy pró­bái teszek. Vásároltam egy üveg Gastra D-t, már az első üveg elhasználása után örven­detesen javult betegségem. A kezelés most már tökéletesen Jdgyógyilott. Ismét egészsé­ges vagyok. Nincsenek fájdalmaim, mindern ehotem, jól alszom, nem gyötör fejfájás. Kerekes Ágnes. Bucureşti, Str. Frumoasa 52. Örökké hálás leszek a Császár-gyógyszer­tárnak, (Bucureşti, Calea Victoriei 124), ahol a „Gastro D“ 1.30 k-j utánvéttel megrendel­hető. Kapható minden gyógyszertárban is. szállítás ellen sztrájkkal tiltakozó szállitp- munkások és matrózok föllépését is nyíltan helyeselte. Minden arra mutat tehát, hogy Eden angol népszövetségi miniszter, mikor a jövő héten a genfi szankciós bizottságban a petróleumszankciók megszavazását fogja követelni, Amerika támogatásáról mér biz­tosítva lesz. A szélsőkeleti válság, A .Szélsőkeleten Japán szívós következe­tességgel folytatja tovább támadó patiká­ját. Az események nem folynak pontosan úgy le, ahogy Tokióban elképzelték, mert az északkinai önkormányzat kikiáltása nem megy simán. Olyan erő azonban, rnelv vég­eredményben meggátolhatná a japán tervek érvényesülését a Szélsökeleten, egyelőre nincs és belátható időn belül nem is igen lesz. Anglia Európában és Afrikában van lekötve, Oroszország érdekei előterébe pil­lanatnyilag szintén az európai válság ke­rült s az Egyesült-Államok nem akarják egyedül olyan lépésekre rászánni magukat, amelyeknek sikere legnagyobb mértékben kétséges volna. A Szélsökeleten csak az európai válság elsimulása után kerülhet vá­laszra a sor, ez az. időpont pedig egyelőre a'"távoli jövő ködébe vész. Japán addig ösz^ sze akarja kovácsolni a Kína—Japán— Mandzsukno blokkok amivel megkezdődnék a sárga világ megszervezése a Szélsőkelet uralma érdekében. És ha ez a ten- sikerül, akkor, mint a Manchester Guardian irja, „Japán megtette a döntő lépést szélsőkeleti hegemóniája és az ő vezetése alatt álló nagy ázsiai szárazföldi birodalom kiépítése felé“. Ezt pedig döntő eseménynek kell tekinteni a modern világ és a modern civilizáció egész jövő fejlődésére. Szinte döntőbb ese­ménynek, mint azt amit a nagy- tengeri utak fontossága miatt szintén nem szabad lebecsülni, hogy az olasz—abesszm háború milyen eredménnyel végződik. —s MÉG A 'fi miKULás I IS AZ ORGOIZfl kézimunka szalonban szerzi be aj indokait. Piros~fehete modem párnák, zsu teri ők, po:ácák dús választékban kap­hatók. STRADA MAT Ei. m Mozgőszinhá^ak műsora: SZOM B A T — VASÁRNAP: CAPITOL-MOZGÓ: A szezon legkimagas­lóbb filmeseménye! Jan Kiepura leg­újabb filmsikere: MINDEN ASSZONYT SZERETEK. Partnerei: Lien Deyers, Adélé Sandrock, Theo Lingen. EDISON-MOZGÓ: I. MOSZKVAI JÉJSZAKÁK. Fősz. Harry Baur, Annabella. II. MA ÉJSZAKA VÁRLAK. Fősz. Paul Hörbi­ger, Jenny Jugo. 3, 6. 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: Dupla műsor: I. A PÁL UTCAI FIUK. Teljesen uj átdolgozás. ÎI. AZ ÉGBOLT DÉMONAI. Főszerep­ben: Richard Cromwell, Dorothy Wil­son és Robert Amstrong. Előadások kez­dete fél 5, 6, fél 8 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ: Kettős műsor: I. ORLEAN- S1 SZŰZ. (Jeanne D‘Arc.) II. VIGYÁ­ZAT, DINAMIT! Georg O'Brien-el. Elő­adások: I. 3.20, 6.20, 9.20. II. 5. 8. lí órakor. Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné: VIGYÁZAT, DINAMIT! SZÍNKÖR-MOZGÓ: I. KADETTSZERELEM. Nagy- operettfilm. Pazar kiállítás. íl. A KIS EZREDES. Fősz. Shirley Temple,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom