Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-01 / 252. szám
6 ELLEN 7. fiK 193 5 november I. omasa «»Ildiiül fegloltb vevője OIflS7OrS7O0 tU Cl Rt SÍI. (A7 I llemek tudósítójától.) \ ko i'i'nti MaCvtikai hivatal a következő !vos.m,ih>!\'! adja a - íi) ţ s október első lolc- .','1! lórtnu kivitelre vonatkozóan: Olusz- ‘'is. i . 165,609.528 Urj, Aus/tiui 111,107.878 • v|, Nk'Jiu'to: N/ir. 102,288.007 lej, Mu58,676.0s 5 lej. C sehsalovákíu <4,006.320 lej, \n;.;!u 42,144.761 lej, Svájc 40,886.808 ej, Gönögorsyá;o 36,625.311 Je*j, raaiciaors/ág 30,149.511 ej, PuJozt ina .'6,183.274 lej, Gibraliár 26,011.511 lej, v'e'.s .n u 9.969.850 lej, Hollandia 7 millió '..4 e. er soe lej, 1 engyelorszig 5,518.594 ej, hu Igám 5,195.647 ej, S/iri a 4,513.098 lej, \m uga'ta 3,381.492 lej, Egyiptom 5,343.361 1 .vesült- Ylaniok 2,895.563 lej, Albánia 2,546.838 ej, Danzig 1,728.957 lej, Algír 2.135 lej, Kuba 702.934 Hej, Spanyol- ors-.á*: 6c-7.48; lej, Dánta 490.948 lej. Török - •.■.17 263.075 lej, Svédország, 21.303 lej, 1 tv. vaj a i960 fej, más áliiaanok 6,137.395 Jej, összesen: -58 millió 884 ezer 463 :ej. Ro- 1 inii eg jobb vevője október c$ő felében O asz ország volt. íenlcrmelés fokozása BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) AngÜa, Franciaország és Csehszlovákia len- o'dogozó iparüzemei régebben elsősorban rósz nyersanyaggal dolgoztaik. A helyzet azóta megvált ozoot és a lengyel ». magyar ;ermeíok, továbbá a Baítii-áiitunotk látják el : .xst az európai üzemek nagyrészt!. Románia a lentermelés terén nem tud nagyobb eredményeket íelmutaltmi. A bevetett terület 1933-ban 18 ezer 774 hektár volt, 1934- nen pedig 25.530 hektár. Az idei lent érmés nn volt figyelemre méltó. Nennet részről az el1 múlt évek során több a iámat érkezeit a lenlermelés fokozásának r ne cove terepe érdekében, elsősorban abból cetből, hogy a termelési eredmény olajsaj- lolási célokra használtassek fel. A román kormány nem intézte el kedvezően a német ajánlatokat. Elmaradt a termesztés fokozása érdekében a propaganda is, noha qgy hektár területen tíz métermázsa lent is lehet produkálná, am1: a mostani kedvező árviszo- tvok mellett körülbelül 50—60 ezer lej ereknek telel meg. i .etckes helyen a mai időknek megfelelő ermelési-terven doboznak, mely a következőket foglalja magában: 1. Kijelölik azon idékeloet, amelyeken kedvező viszonyok voeött indulhat meg a lentermelés; fokozása. 2. Rendezik a vetőmag ellátást. 3. Kintlétét tesznek előirt áron valló beszolgálta- ással állami vásárlásra. 4. Intézkedéseket fo- janatodjcaruák a termelés ellenőrzésére. 5. Eladásárszerveket készülnek felállítani. I Ismét megnehezítették: a kivitelt és behozatalt Kamarai, vagy tőzsdei és diplomáciai vízumokat követelnek BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A közgazdasági körökéi igen élénken foglalkoztat j:i a k üilkcreslkcdelmu rendszer megváltoztatására vonatkozó uj terv, amely tői az ex port-import leegyszerűsítését és gyorsításai várják. Az ex pori .szindikátusok Ugyanis sajnálattal, állapítják meg, hogy ■;» mai külkereskedelmi rezsim nein feliei meg a hozzálüzört várakozásoknak és ezért cl- engedhetetilen annak gyökeres módosítása'. — Aránylag elóg sokat exportálunk — mondják ra különböző kiviteli cégek —, de a Banca Nádion aki mégsem jut ólég devizához. Most ugyanis az a helyzet, hogy og- inkább olyan államoknak szállítunk, tame- 1 veknek gyenge valutájuk van és azok nem fizetnek elsőrendű devizákkal. Ezek az országok ugyanis a tőlünk vett különböző mezőgazdasági cikkekért: kukoricáért, olajmagvakért. fáért, petróleumért, sokkal többet fizetnek ugyan, .mint a jó valutája áljainak éspedig azért, hogy' ők is tovább adhasd k áruikat, de erő.s valutákén:. A fenti országok a tőlünk vett árukért kapott erős devizákat részben tartalékolják, részben pedig kü'tlföldi áll amiadóssá gaák fizetésére fordítják, mert ha értékálló devizákban nem törlesztik adósságaikat!, úgy súlyos következményeket kel/1 elszenvedniük. — Ennek reánk nézve az a kdlemctüen következménye van — folytatta informátorunk —, hogy az erős valutájú országokba kevesebbet birunk szállítani. De különben is azokban az. államokban nem készpénzzel, hanem csere -alapon, árukkal fizetnek, tehát a B-nnca Nationtalia nem juthat igen jó devizákhoz. Ezekből mindenki meggyőződhetik arról, hogy az utóbb: időben fellendült exportnak deviza szempontjából nincs olyan jó eredménye, amint kellene lenni, amellett pedig károsan befolyás állja a belföldi élelmiszerek árát. A piac drágulása az export növekedésével függ össze; megdrágult az élet, de a Banca Naţionala mégsem jutott annvi devizához, hogy megengedhetné sok külföldi árucikk behozatalát, amelyek mérsékelnék az árakat vagy pedig fennakadás nélkül bírná fizetni külföldi adósságainkat. A napról-napra növekedő uj adminisztrációs akadályok is hátráltatják az exportot s elkedvel lenitik a szálaitokat. Ma például a külkereskedelmet irányitó bizottság ismét súlyosbította a helyzetet a 11.209. szátmu uj körrendeletével, amelyet az összes kereskedőim1. és iparkamarákhoz, vaíkmimt a Banca Naoioniala fiókjaihoz intézett. Ez az. uj t i Ka Írnokait tartalmazó rendelet az. alábbi négy pontból áll: j. Az. exportálandó áruk számláját ezután nemcsak az export-import clllcnőrző-bizott- .sághoz, hanem a Banca Naliionalahoz is be kell mutatói és pedig számlakönyvben, amelyből egyetlen lapot sem szabad kitépni, mert a kdön álló számlákat az illetékes hi- vaaiadok nem fogadhatják el. 2. A Bamaa Niaóanala bókjainál! működő elllenőrző-bizottsághoz benyujtolit beadványokat és egyéb akarat ok irt ezután bélyegekkel kell ellátná, mert ezt az ebmőrző-bizottságot állami hivatalnak tekintik. 3. A kütfoMön kötött export-import .szerződések csak úgy vehetők tigyclembe, ha az illetékes külföldi kereskedelmi és iparkamara, vagy a tőzsde láttamozza és ha az illetékes román követség, illetve konzulátus igazolja a szerződés eredeti láttamozásit. 4. A belföldön kötött kiviteli vagy behozatali szerződéseket az íl.etékes Kereskedelmi és Iparkamarák vagyr azok hiányában a legközelebbi tőzsdék láltamozzák. Ez az ex pont-szerződ és láttamozásának uj rendszere és majdnem ugyanő yen nehézségek gördülnék az árubehozatal! útjába is. Az importot a Banca Naţionala által engedélyezett deviza átutalási vizűm hihet el énül megnehezíti. Az export- és miporivá!1 a!átok meg" döbbentőnek Találják az átutalási devizia- vizuinhoz való ragaszkodást, mert hiszen annakidején a 'legfőbb kontingens-bizottság a Banca Natrona Iával együttesen a devizakészlet arányában ikapitotta meg mindenkinek az import-kvótát, ha tehát most a kvótának magielalő deviza átutalását jogosan kérik szállítóink, miért kell a Banca Na- tionalanak még újabb láttamozássai megnehezíteni a transzfert, amikor ez a vízum állítólag csak .statisztikai célokat szolgál. Végűi a szakemberek rámuitoruak arra is, hogy az árucserét már annyira leegyszerűsítették, hogy' a kompenzáció úgyszólván megszűntnek tekinthető. A kompenzációs kiviteli cikkek ugyanis már olyan kis mennyiségiek, hogy az azok ételében bejövő importáruk nem birják évi se ni a magas fel- j árakat — fejezte be informátorunk érdekes1 tájékoztatóját. Romániai általános gazda sag! üeíuiclhfp Bucureştibő|’ /elemik. A pne helyzete vái iozjttlo.mil suiyos. Gazdasági érdekelt karol. !>en mind határozottabban beszélnek az r* port-import-rendszer újjászervezéséről. Re mélliik, hogy a jolcnilegnt /.abadabb kü.keres- kcdelmi rezsim fogja felváltani. Ezt már hassen idő óta követeli a kereskedelem. A \ vasporban az állami üzemek üzem kibővítést 1 vettek tervbe. A inogánérdckcltségek ellenzik ] a tervei. Azt hangozhatják, hogy az áüam- nak nenn .szabad versenytársáéni fellépni a 1 magánváll:rlkozással szemben A vav.par még várja a katonai megrendeléseket. A petró- teumiparban az árak tartottak. Állandó ren- ' delések érkeznek kíilföldrői. A faáruk kiviteli nehéz-végei nem csökkennek. Ennek oka a valutáielárra vezethető vissza. A textiliparban 1 kereslet gyenge s változatlanul a legnagyobb nehézségekbe ütközik nyersanyagok beszerzése. Mezőgazdasági propaganda Cluj-megycben. A C'.uj-i mezőgazdasági kamara a tavasz folyamán gyümölcsfa-oltványokat osztott *xt a körzetébe tartozó vidék mezőgazdái között. Az őszi vetések idején pedig magbuzit adott cl a gazdáknak. A megye lótenyéekének fellendítése érdekében a kamara S.va község határában 110 holdas területet iscrett csikókgelő céljaira. A gazdák a csil ókait erre a telepre küldhetik, hói állandó f él-ügy eiet, és állatorvosi felügyeld alatt állnak. Kiosztott az év folyamán a kamara a gazdák között 40 ekét és 7 triört is. , A kamu na garanciaképes gazdáknak kölcsönöket is nyújtott. Gorpadea- község 20 gazdája kö ül'bolü! 400 ezer lej kölcsönt kapott a kamum pénztárából. November közepétől kezdőd >en gondoskodott a kamara arrói is, hogy magtisztító-gépek áldjanak a gazdák rendel'- ezésre. A magtisztitásmá: kgr-kint 2 iejos Jetiket számítanak fel. Románia gyümölcsexportja október közepéig. BucuresJiből jelentik: A beérkezett jelen esek szerint a következő mennyiségeket juofc cták külföldre Romániából október közepéig! 1414 vagon szőlő, 143 vagon alma és 63 vagon a szak szilva. Árutőzsde-jelentés Oradea-ról. (Október J 28.) Buza (78 3%) 385. Rozs 29c. Árpa 300. Zab 325. Uj kukorica 250. Korpa 240. Liszt (0) 730. Liszt (4) 670. Napraforgó-mag ( dei) 420 lej. Dani bá’ ajabb tréfái 25 fejes propaganda kiadásban az Ellenzék könyv osztói yábam. Cluj. Piaţa Unirii — kaphatók. Vidékre 30 lej előzetes beküldése mellett azonnal megküldjük. Kérje a könvvujdonságok ingyenes jegyzékét. íáö j IRTA: AKARTON LILI 1 REGÉNY 1"—1 9-1K KÖZLEMÉNY | r I késével a boritékot. mindig pontosan j ugyanazon az oldalon és kivette a puha , papirost és lassan, soronként olvasta el j a férfias, egyenletes Írással rótt sorokat, j És mindezt olyan élvezettel csináita, i mint ahogy a gourmand felbontja az osztrigát. Kicsi, sovány öregasszony volt Amália néni, aki Aiudró] jött és most Mag- dáékat látogatta meg, mert „rég nem látta őket“. Nagyon szerénynek látszott és szabadkozott, hogy: ..Bocsáss meg édes lelkem, csak pár napra jöttem, utána kell néznem a pénzecskémnek, az a gazember Kéihy semmit sem csinál“ — és közben rendezkedett. Berakta le- vendulaillatu holmiait a Magda édesanyja szekrényeibe, befőtteket szedett elő és mindenáron a szekrény tetejére akarta pakkolni őket, mert; „Ugyan kedves Margitom, az én anyám főispánná volt és mégis igy álltak nála Szoboszlón az üvegek, ez csak disz!“ Közben kinézett a konyhára és töltött- káposztát. meg turóscsuszát rendelt Bódémétól, aki hirtelenében, egy bejáró asszonyra támaszkodva, azt sem tudta, hogy tegyen eleget Amália néni hazafias kívánságának, hiszen ők nyáron Magdával főzeléken, salátán és gyümölcsön éltek. Aztán Amália néni előszedte a horgolásait és bezáratta az összes ablakokat, mert eug volt. Végül fekete csip- kemantillát vett magára és lement a városba az ügyvédjéhez, a „gazember Kétyhez“. Magda most jött haza a festőiskolából és miután elbúcsúzott a vöröshaju fiútól, aki hazakisérte és kellő megdöbbenéssel tudomásul velte Amália néni váratlan bevonulását, bement az Íróasztala mellé és elővette George Tanneur legutolsó levelét, amelyet ma reggel csak futtában olvasott el, mert rajzórára sietett. George Tanneurnek mindig egészen világeszöld borítékjai voltak s a levélpapírja fehér volt és halványan vonalo- zolt. Csak ivekre irt és a papír egyik felére — külföldi módon — és a levél elejére mindig a cimét irta oda először. Magdának, különös örömet és szenzációt hozott mindig a zöld boríték. Még a postás is tudta ezt, mert a zöld bontókért nem két cigarettát kapott, mint rendesen, ha távoli, érdekes levelet hozóit a Röder-házba, hanem négyet-ötöt, arany végiit is .. . Mielőtt Röder Magda felbontotta a zöldboritékos levelet, mindig megnézte a rajtalévő bélyegeket. Ezeket is szerette. Pici. jellemző képek voltak, Kongóról. Afrikáról. Sürü bozótban, földre simuló tigris a 10 centes, lándzsás, vastagszáju néger a 90 centesen. Aztán megnézte a pecsétet, amely megmutatta, hogy rendesen — négy hét alatt — vagy késve jött el a szörnyű távolságból a levél, sok idegen kikötőn, városon át... Majd felvágta kis, bronz papirvágó4. George Tanneur minden héten irt Magdának. Sokszor két levél is érkezeit egyszerre Afrikából és ilyenkor Magda kétszeresen boldog volt. A mai délutánját arra használta fel különben, hogy elrendezgette a zöldbo- ritékos leveleket, amelyek a megkülönböztetés és a meleg barátság jeléül, külön fiókot kaptak sokfiókos Íróasztalában. A nap ferdén sütött a kert fáira, s a kerítés rácsa éles árnyékot vetett a földre. Jimmy, a fox elnyúlva aludt, két fekete füle valósággal betakarfa a fejét. És Magda nézegette a leveleket, sorrendbe szedte őket és olvasgatott bennük . . . Igen. ez az első, amelyben kéri, hogy j válaszoljon neki. Elmagyarázza, hogy | Brazzaville csúnya, forró város, s az őserdő lázas párázata leheli végig, ahonnan vadállatok elnyújtott üvöltése, dzsungelmadarak rikoltása hangzik a bungalowba. Megígéri, hogy mindent, ; mindent elmond magáról, ha Magda váll laszol neki — mert válaszol, ugye? \ És a második. Ebből már nagyon so- l kát megtudott Georgeról, hiszen olyan ! közvetlenül irt, olyan őszintén. I „Magda kedves — iria a férfi — kár, í hogy nem élünk néháiny évtizeddel ké- 1 sőbb. Ugyanis akkor /távolbalátó-készü- f lékét biztosan Brazzaville — Kongó — George Tanneurre kapcsolta volna és személyesen is meggyőződhetett volna arról az örömről, mellyel, alig egy órával ezelőtt, nagyon kedves levelét vettem és amelyért — sajnos —, nem tudok ezúton megfelelően köszönetét mondani ... Kissé rosszkedvűen tértem ma haza. a posta hetek óta makrancoskodik. csökönyösen elkerül. Kettős meglepetés várt. — Magától, Magda és szüleimtől is érkezett levelem. Elolvastam levelét egyszer, kétszer és még igen sokszor. Lehunytam a szemem és gondolkozni kezdtem és eszembe jutott, hogy milyen furcsa a sors. a véletlen és gondolataimban felmerült, hogy mi már ismerjük egymást.. . Ne csodálkozzon Magda — régen él bennem egy kép, egy ilyen ember képe. egy ilyen barát képe. vagy az is lehet, hogy elmentünk egyszer egymás mellett ott Erdélyben, abban a városban, ahol Maga lakik, a Főtéren vagy a sétatéren ismeretlenül — mert nekem rokonaim laknak ott Magda —. hogy most sokezer kilométer távolságról induljon meg egy levelezés? Amint látja, levele rögtön választ kap. máris kezemben a toll, peregnek a szavak, a sorok . . . (Folytatjuk) SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE. Kari* csőriyi levél — A németség aii» Dob* recent tanulságok — Feltámadás /Há» kucskán. A 4 mii egy kötetben 73 N; az Ellenzék könyvos&iáíyáb&s Cí'jj. lJiata Unirii.
