Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-05 / 254. szám
11 l FN ZfiK 19 3 5 november 3. »JOT E FELEDJE EL. HOGY A SORSJÁTÉKOT a hires orvostanár. Dr. JOAN CANTACUZINO alapította, amikor közegészségügyi miniszter volt. A /óla minden közegészségügyi miniszter egyformán megálla- pilolla, hogy a Sorsjáték haszna a/ ország közegészségügyi allapja számára rendkívüli fontossággal bír lökéletes terve szerint, .amely mindenkinek pontosan moqmufatia mit kér és mit ad az ALLAMI SORSJÁTÉK, néni szegényilel senkit, ellenben máig az emberek ezreit tette gazdaggá az egész országban és minden társadalmi rétegben. november 15.-én az első osztály HÚZÁSA. Vásároljon idejében sorsjegyet, hogy részt- vegyen fokonként a négy osztályban. Most kínálkozik a legszeran- eresebb alkalom ! November elsejével megszűnt minden lakbérleti kivételezeítség A IT ÍR A ROMÁN SAJTÓ T'ftiiniu. Vizsgák. tulia. I NIYT RSUl : Victor KI tinin ,i IVn-klub elnöki niinévj-olvn a D.ulay-pcr tárgyalása o 1 kal- nu\. • köwtke/ő -.uv iratot küldte a Cluj-i l'.itr .t nak: ,. \ abadyág nevében kérem hozzák i;vjl\ i a itWjty.tr iroi.irs.iin: Dad'y Korán* * 1 ciitricsevc! kapcsolatban tiltakozásomat. A Cluj-i •• -io;.vs.i;, itcicte műn sóbányába lehetne /.arm ,t romin irók nu;;\'részér." K.ftimiu igy r/űl darálást vállalt magyar irótársával: Dad vv.il. ki a román n-pet in7ultált-.u. Tiltakozásakor figyelmen kivül h.'gvta. hogy D.ulav t törvény alapján ülték el, mert ügynöke volt a budapesti revíziónak. Kit - miu cl-'enségeinkkel szemben ez alkalommal is jóindulatot tanúsított. mivel nemzeti érzésének banyáról tett tanúbizonyságot. Megjegyezzük, boga Ktrim ur nvgyar rév zionista társai bankett keretében ünnepelték Budapesten s annak jeléül, m:i\ szolgálatot tett a magyar ügynek, egyik darabját magy.r Nemzeti Színház is előadta.. Ily körülmények körött a román Nemzeti Színház köteles égé. tegye meg azokat a lépéseket, melyeket nemzeti önérzetünk, kulturális és nacionalista é vlekf.nk parancsolnak. Vines szó lift miu értékéről. A magyar revtuonisrákkai szemben érzett rokonszenve miatt nem törhetjük darabját , ajtur- milyen érdekes is az. Midőn Gömbös kormánya a trianoni békeszerződés revízióját kívánja, Európában s Amerikában rrcdenw propaganda téried azok között a páriámén:: képviselők között, akik Daday könyvecskéjéből ismerik meg az erdélyi állapotokat. Eftimáu ugyanakkor szolidaritást válla! a román nép rágalmazóival- A román Nemzeti Színházat az állaim látja el szubvenc óval s a. színháznak nemzeti és kulturális érdek-védelme a hévadása. Példa nélkül áll Eftimiu eljárása. Meg kell büntetni tehát, amint megérdemli. ADEVERUL: A vizsgák tovább folynak. Az. volna a rendje, hogy az iskolaév vegén tárcsák meg * vizsgákat. A tanulók akkor mutatják meg, mit tanultok egy év leforgása alatt. Mit Hátunk ezzel szemben? Szeptember, október, sőt november hó folyamán is vizsgákat tanknak. így elsősorban azok vizsgáznak ezerszámra, okik elvégezték az elemi iskolákat. Ezek mind vizsgára állnak, mielőtt felvennék őket a középiskolákba. Ezután azok következnek, kik a középiskolák alsóbb osztályából á: akarnak lépni felsőbb osztályokba. — Nem elég az évvégi vizsga, újból megvizsgálják rudasukat. Ugyancsak ősszel tesznek pótvizsgát, ak k elbuktak. Ezzel még nincs lezárva a vizsgák sora. Következnek az egyetemi felvételi vizsgák. Azok kerülnek sorra, akik minden vizsgán átmentek már a középiskolában. Nem sok ez az egymásután következő vizsgáztatás? Nem rontja !e ez a ffaczisig fizikai erejét? Ismerjük a kifogást. Túlságosán alacsony a tanulók tudásán alt színvonala, ezt szeretnék eme ni vriamikép. Felmerül azonban a kérdés: — vájjon többet fognak, tudni a diákok ezekkel a vizsgákkal? A statisztika nemleges választ ad. Sohasem volt például oly nagy az érettségin elbukottak száma, m.nt éppen mostam. Nem vizsga, hanem más módszer a jobb eredmény ritka. PĂMÂNTUL NOSTRU (Argetoknu lapja): Románia volt *z első állam, mely Itália ellen a szankciókor kimondta. Joggal kérdi a világ: — Miért ez a nagy sietség s mélyen célt szolgál az ilyen külpolitika? Mint a légy, midőn tejbe esik, úgy fogta meg a kormány a szankciók ügyét, i-mánek nincs semmi eredménye. Nem hagyta el f gyei műnket az az. rí járás sem, hogy a szankciók publikálása után nyilvánosságra hozták, mikép október i-éve! visszamenőleg megszűnt Tatares- cu külügyminiszteri megbzatás;. Tehát Poncius- Piiátüs módjára- kezét mossa s minden felelősséget j Tirulescura hint. Úgy tünteti fel. hogy a rendelkezés elején Titulescu volt felelős azért, ami történt a külügyminisztériumban. Tatarescu — aki Parisban végzett, — bizonyára' jó! ismeri a fran- cia közmondást: — „A nevetségesség ől!“ A kormány kötelessége, hogy ennek következményeit j levonja. Nem vették a román közvéleményt tekintetbe. Nem adunk el tengeralattjárókat, tankokat, repülőgépeket és hadihajókat Itáliának. — Nem lett volna szabad ilyen határozatot kihirdetni éppen akkor, midőn román bizottság jár Nápolyban és Milánóban, hogy átvegye az olaszoktól rendelt tengeralattjárót Romániának. Milyen fogadtatásban részesítik most a. küldöttség tagjait Olaszországban? Az ilyen intézkedést sem gazdasági, sem pénzügy: érdekünk nem kívánja. A román személyiség hiányát mutatja néha a külpolitika, meiy sokszor megelégszik azzal, hogy mások érzelmét és véleményét irja, alá s vizet hajtson igy más malmára. A román külpolitika sohasem hagyhatja el azt az utat, melyet a: közvélemény jelöl ki számára. Ez a közvélemény pedig első perctől kezdte Genf ellen s Italra mellett foglalt állást az utóbbi hónapokban. NŐI ŐSZI DIVATLAPOKAT óriási választékban Ellenzék könyv osztálya* ima kaphat! Az ellers crftlő bérlővel szemben Tudósítónk jelenti: November elején a bér- ! leli viszonyok tárgyában eddig érvényben I állott kivételes törvényi rendelkezések hatályukat vesztik. Ennek következtében tehát ! az eddig a törvény meghosszabbítási kedvez- ! menyét élvező bérlők és ezek között első sor- j ban a köztisztviselők és köznyugdijasok, az ; általuk eddig a törvény rendelkezéseinek I megfelelően bérbe bírt lakásokat a városi szabályrendelet által megszabott határidőn belül kiüríteni és a tulajdonosnak átadni tartoznak. GENF. (Az Ellenzék tudósítójától.) A szankciós-bizottság határozata szerint október 28-ig kellett a tagállamoknak az október 19-én elfogadott négy javaslatra váía- szolníok. Az első szankciós tervezel a következő kérdésekre vonatkozik: 1. Fegyverbeviteli tilalom elrendelése Olaszországba és a ji lakom felfüggesztése Abessziniával szemben. 2. Pénzügyi intézkedések, elsősorban mindennemű hitel és kölcsön megtagadása az olasz állam vagy Olaszországban székelő testületek számára. 3. Az olasz árukivitel bojkottja és végül 4. A hadviselés szempontjából fontos nyerstermékek, valamint igás állatok beviteli tilalma Olaszország felé. A fegyverszáliiíási tilalom A négy javaslat közül az elsőt több tagállam hal adéktalan ul élei beléptette, mihelyt a közgyűlés az alapokmány 16-dik szankciós I szakaszának alkalmazhatóságát kimondotta. I Október 31-ig összesen 50 tagállam csatlakozott a fegyverkiviteli tálalómhoz. A svájci szövetséges kormány az ország semlegességére való hivatkozással mindkét hadviselő féllel szemben egyforma tiltó rendszabályokat léptetett életbe. Egyelőre nem tulajdonítanak különösebb fontosságot ennek az első szankciós rendszabálynak, mert Olaszországról biztosra veszik, hogy hosszabb időre ellátna magát hadianyaggal, Abesszíniába pedig megfelelő mennyiségű modern fegyver és kilakoltatást pert lehet indítani Ha a bérlő ennek a kötelezettségnek eleget nem tesz, a tulajdonos nem élhet az önbíráskodás jogával, hanem bérlőiknek a lakásból kilakoltatása iránt a városi járásbíróságnál [iert tartoznak indítani és csak ennek jogerős ítélete alapján lakollathatják ki ellenszegülő bérlőiket. A tulajdonosok és a bérlők jogviszonyait most már tehát csakis az általános magánjog és ennek keretében a városi lakásbérleti szabályrendelet rendelkezései szabályozzák. : hadianyag szállításának most már mi som áll í útjába. Do maga a kérdés a népszövetséget j dilemma elé állítja. Mert. ha egyrészt igaz- 1 ságosnok is tűnik, hogy különösen egy hát- I ramaradt ország, minit Abesszínia elöl ne í zárják el a tvédekezés lehetőségét, másrészt kétségtelen, hogy felfegyverezése kitolja a szankciós rendszabályok tulajdonképeni célját, vagyis késlelteti a háború befejezését. Pénzügyi és gazdasági szankciók A pénzügyi rendszabályokhoz 49 állam csatlakozott. Időrendben első helyen Oroszország, az angol domíniumok és Libéria afrikai néger köztársaság jelentették ki, hogy nem adnak több hitelt Olaszországnak. Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Svájc válaszai közvetlenül a határidő lejárata előtt érkeztek a titkársághoz. A hitelek és kölcsönök kollektiv beszüntetésétől nem várnak változást a tényleges helyzetben, mivel Olaszország külföldi kölcsönökre amugy- sem igen számított. Legnagyobb fontosságot népszövetségi körökben a gazdasági rendszabályoknak tulajdonítanak. Amint emlékezetes, a bizottsági I viták folyamán Anglia javasolta az olasz i áruk bojkottjait, mig Franciaország, hogy í időt nyerjen, a kihatásában szintén súlyos, de igen bonyolult beviteli tilalmat szorgal- ; máz la a legfontosabb nyersanyagokra Olasz- ’ ország felé. A gazdasági kérdések során felTanácskozik a szankciós bizottság Genfi helyzetkép a megtorló intézkedések időpontjának kitűzése előtt A „GASTRO D“ ép oly hasznos szerepet tölt be a társadalomban, mini a villany, rádió és a gyo f s közlekedés.. mert íu az egyén, aki gyomorbajbuu s/ n- ved, nem tud enni, nem tud aludni, tehát munkaképessége úgyszólván a zéróval egyenlő. A Gastro D jótékony hatásának hire szájiól-szájra száll, ezt igazolja Komarek Gyula Ceica (Bihormegye) községbeli mechanikus levele is: „Tisztelettel értesítem, hogy megkaptam a rendelt Gastro D-t, a kezeléssel kitűnő eredményt értem el, ajánlottam barátaimnak is. Egy barátom mindjárt ineg is kért. hogy rendeljek neki is két üveggel. Tehát szíveskedjenek utánvéttel további két üveget küldeni“. Vezérképviselő: Császár E. gyógyszertára, Bucureşti, Calea Victoriei 124. ahol 130 lej utánvéttel megrendelhető. merült a kártalanítás kényes problémája. Az államok közül sokan kereskedelmi mérlegük és általában gazdasági helyzetük romlásától tartanak a szankciók következtében. Különösen a kisantanl-államok és köztük első helyen Románia képviselője lépett fel kártalanítása igényekkel. Ausztria és Magyarország képviselői kijelentették, hogy országuk sajátos lielyzetéböl és abból a körül- ményikíl, hogy a szankciók alkalmazásában részt nem vesznek, sem közvetlen, sem köz- velett előnyöket nem kivannak maguknak biztosítani. Svájc elvi hozzájárulásán kívül, amihez azonban a szövetséges kormány bizonyos fenntartásokat fűz, eddig 48 állam csatlakozott a gazdasági rendszabályokhoz. Köztük az angol domíniumok (Kanada válasza alighanem csak adminisztrativ okokból késik), Franciaország, Anglia, Oroszország, Belgium, Norvégja, Lettország és Észtország, valamint néhány kisebb tengerentúli állam. A még be nem érkezett válaszból téves lenne messzemenő következtetéseket levonni. Érkezhetnek még beleegyező nyilatkozatok később is. A nem tagállamok A nem tagállamok közül a népszövetség felszólítására eddig csak az északamerikai Egyesült-Államok kormánya válaszolt, megismételve Roosevelt elnök már ismert állásfoglalását. hogy Amerika a semlegesség'; nyilatkozat alapján áll. Brazilia a keletafrikai konfliktusból semmiféle konzekvenciát nem kivan levonni. Japán és Németország még nem válaszolt. E két nagyhatalom egyike sem kívánja feladni azokat az előnyöket, I amelyeket részükre jelenleg az biztosit, hogy j Genfen kivül állanak. Kétségtelen azonban, ! hogy Németországnak okoz nagyobb gondot a népszövetségnek a nem tagállamokhoz intézett közvetlen megkeresése. A német kormány nemcsak, hogy nem szeretné veszélyeztetni ió viszonyát Angliához, hanem ellenkezőleg azon van. hogy szívélyesebbé tegye. Másfelől azonban épp oly kevéssé szeretné a harmadik birodalom a kívülálló tagadhatatlan előnyeit és a velejáró szabadkéz politikának lehetőségeit egy tál lencséért kockára lenni. Mikor kezdődik a megtorlás? A 18-as bizottság feladata, hogy a beérkezett válaszokat megvizsgálja és a szankciók alkalmazásának napját meghatározza. Általában a:t hiszik, hogy november közepére tűzik ki a megtorló intézkedések életbeléptéié- : sének időpontját. Aszerint azután, ahogy a ■ gazdasági rendszabályok alkalmazása az. \ egyes országokra a gyakorlatban hogyan hat ) vissza, kártalanítási kérdéssel is fogialkoz- j nak. A pénzbeli kártalanítás gondolatát An- ! glia elvetette. Elvetették azt az indítványt is, j hogy a hitelező államok könnyiilsék meg i ezeknek az adós országoknak törlesztési és ; kamatkötelezettségeit. Az angol alsóház ok- ; tóber 26-i ülésén Eden népszövetségi miniszter az angol közvélemény megnyugtatására ! kijelentette, hogy Anglia semmilyen kötelezettséget nem vállalt és hogy a kölcsönös támogatással foglalkozó bizottságban a kor- I mánymegbizottak mindössze afelől íárgyal- j tak, milyen módon lehetne az alapokmány 16. szakasza 3. bekezdése alapján egymáson segíteni. A szankciós bizottság második ülésszaka előreláthatóan három-öt napig fog tartani. Úgy Laval, mint Sir Samuéi Hoare részt- vesznek rajta. Mivel azonban a bizottsági ; munkákban aligha fognak résztvenni — La- I val kijelentette, hogy ezt a munkát a szakér- I tőkre bizza -— idejövetelük célja csakis uip- ) lomáciai tárgyalás lehet. Népszövetségi körökben azonban valószínűtlennek tartják, hogy a következő hetekben a tárgyalások eredményre vezethetnének. így azzal számolnak, hogy november közepe táján a most j meghatározott mértékben éleibe lépnek a megtorló intézkedések. Szekulci Ágnes,
