Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-30 / 276. szám

X TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÎN NUMERAR No. ra Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ^■■■■■■■BmranBranaHiBMnnnBnBinraR vws * JLVI. ÉVFOLYAM, 2 7 6. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. SZOMBAT 1935 NOVEMBER 3 0. „Anglia melleit Franciaországgal is szemben találnák magukat az olaszok, ka a petróleum-szankciókra háborús lépéssel válaszolnának“ Lavat kijelentése Ceruţii párisi olasz kövei előtt. ■— A banda miniszterelnök tovább keresi a békés megoldás útjait Cáfolták be atesszln katonai sikerek Az afrikai hadszíntéren az eddigi helyzetet gyökeresen megváltoztató esemény még i mindig nem történt. Diplomáciai téren azonban döntő fordulat felé kezd kiélesedni a j helyzet Olaszország szélső eszközökkel fenyeget arra az esetre, ha a szankciók által ; eltiltott beviteli nyersanyagok közé besorozzák a petróleumot és petróleumtermékeket í is. Anglia viszont ragaszkodik a kőolaj-szankciók mielőbbi elrendeléséhez, amit a nép- szövetségi 18-as bizottság jövő hét végére összehívandó ülésén minden valószínűség szerint meg is fognak szavazón Laval, akit a francia kamara tegnapi szavazása meg erősített pozíciójában, fokozott erőve! folytatja tovább közvetítő munkáját. A francia miniszterelnök éppen az erősen kiéleződött helyzet révén szeretné megteremteni a béke felé vezető megoldást. Párisi hírforrások, melyek tudatos biztonsággal tartanak ki a reménykedő hang mellett, azt hiszik, hogy ez a fáradozása ezúttal nem is teljesen ki­látástalan. Másrészt viszont ugyancsak Pártból Lovainak egy egészen fonta? kijelenté sérfíí ad hirt a táviró. Cerutti olasz nagykövettel folytatott tegnapi megbeszélései fo­lyamán, mikor a petróleum-szankciókkal szemben Olaszország diplomáciai képviselője háborús lépések lehetőségére célzott, Laval állítólag figyelmeztette Geruttit, hogy Olasz­ország ezt nagyon helytelenül tenné, mert ebben az esetben nemcsak Angliával, hanem Franciaországgal és a többi szankciós államokkal is szembetalálná magát. Ha a hir igaz, akkor döntő fordulatról lehet beszél d az események menetében. Angliával és Franciaországgal szemben, melyeket esetleg a többi szankciós államok is támogatná­nak, Olaszország semmiesetre sem kockáztathat katonai rendszabályokat. A petróleum-szankciók lehetősége elleni oiasz ellenlépésnek tekinthető Mussolini- nek az az intézkedése is, hogy a Brenner vidékéről három hadosztályt Dél-Olaszor- szágba helyezett át. A Brenner-vidék erős katonai védelme a francia—olasz barátkozás egyik feltétele volt eddig. A francia hadvezetőség saját feladatát látta megkönnyítve u németekkel szemben a Brenner hágónál elhelyezett nagyszámú olasz csapat által. A há­rom hadosztály áthelyezése Dél-OÍaszországba igy a római elégületlenség jelének te­kinthető a párisi külpolitikával szemben. Ugyanilyen megítélés alá esik Lybia egyip­tomi határa előtt álló olasz hadsereg állítólagos megerősítése is, melyet Egyiptomból jelentenek. Ez a hir, ha igaz, az angolokkal akarja éreztetni a szankciós politika elleni olasz elszántságot. Az olasz hangulatra különben jellemző, hogy a szankciós or­szágok, tehát Franciaország írói darabjainak előadását is eltiltották Olaszországban. Csak két kivételt tesznek, Egyik Bernhard Shaw, aki tudvalevőleg erősen bírálja Ang­lia minden lépését, bármilyen irányú legyen is az; a másik Shakespeare, akinek vala­mi okból, úgy látszik, szintén jogcíme van arra, hogy kivételesen kezeljék. OMsz csap atszáUiiásLybiá Tiz napon M ti) tff félóm jeggyel utazhatik bárki és bárminő jnhv irányban. Vasút igazgatóságunk általános és áö\rg gyökeres próbát végez, vájjon a díjszabás ilyen mértékű leszállításával fokozódik-e a- ifcniu utasok száma oly mértékben. hogy ami el- SX3U vész majd a vámon, megtérülhet a réven. .«tsl Tetszetős, hely kísérleti nyulacska ez. Ha sikerül a próba, akkor az 50 százalékos le- iUna szállítás állandósulni fog. Merjünk-e jósolni í\JDu vagy sem ? Jó reménységünk van. Régi és { \u uj példák szerint a személydijszabás roha- zom mos és váratlan csökkentése mindenüti rend- uui'A kívüli mértékben növelte az utasok számát. Végeredményében a bevétel megnagyobbodott. huj Amikor Baross Gábor a mult század 90-es reuo éveinek az elején „a fine de siede“ hanyatló nini irányzatának a teljében a zóna-dijszabás for- *bm radalmi rendszerét kezdeményezte a magyar dIT. áUamimsutak területén, nagy volt a kétely és meglepően fényes az eredmény. Azóta vm megismételték ezt a rendszert; mindenütt és Tun mindenkor sikerrel járt. A mi vasút ígaz- fi)ţ> gatóságunk egy-egy jelentős alkalomkor shí ideiglenesen alkalmazott ilyen, mondjuk fió- n*A ka módszert és minden esetben jó eredmény­en nyel. Sajnos, a sajtó különös biztatása elle- r..: nére se merte ilyenkor megrögziteni a hasz- or, nos kezdeményt és habozva várt, várt újabb Vív, kitünően sikerült sikerre. „Rangrejtve“, va- tsv; Irani formában, mint egy kerülgetve a-forró M kását, becsempészte váll fajait fürdő és ^ két ér végi jegyek alakjában. A kapcsolatos kellet­ni lenségek ellenére is hasznot hoztak. Sikerük U5 11 j bizonyíték volt, hogy a rendes menetdija­y.l kát a közönség javarésze nem birja. Le kell öt törni a magas árakat. Lám a módos ember, í)st ha gyakran kell utaznia, kicsikarta magának vj a zóna tarifa rendszert a bérletjegy álarcában. 13 Elérkezett a jobb elgondolás ideje. Az állam Ld akarja csökkenteni a nagy vasúti dijakat —• M természetesen a maga kárával világért sem w a tömeg érdekeket csak akkor tiszteli, ha ,ö önmagának zavartalansága és a politikai ha- l‘J- szón tekintete kívánja —, de csökkenteni A fogja, ha remélheti a személyforgalom no- vekedését, az eddigi vagy nagyobb hasznot, ú Bár jelentkeznék ez a kettős növekedés a tiz f* napos próbán és bekövetkeznék nyomban a f. személydijszabás állandó olcsóbbitása. A gazdasági válság végén most már bölcsen tudjuk, hogy a közüzemek és a közterhek a emelése soha és sehol sem javított a helyze- t ten, igazi hasznot nem hajtott, sőt a válság i romlásait a tömegnél megtetézte. Fuldoklunk > a nyomorban a teljes lemondások ellenére.- Az árdrágító állam és az árdrágító község ) csak a magánvállalkozás amugyis kész haj­landóságát lelkesítette és fokozta. Nincs mit > cselekedni, mint megfordítani a helyzetet. Az 1 adózási közterhek szivének nem lehet gya­korlati példákat, csak gyalcorlcrti érveket sze­gezni. A vasutakkal szemben a külföldi pél­dák mellett szerencsére most még a kényszer is segít. A vasúti forgalomnak hatalmas ve- télytársa támadt az országúti gépkocsikban. Ezek személyszállítása igen olcsón alakult, lyy Q vasúti szállítás drágasága mesterkélt dolognak bizonyult: nem a. való gazdasági té­nyezők szabad játékának eredménye. Az or­szágúti forgalom olcsósága és a vasút drága­sága bizonyára rávezet a szomorú valóságra, hogy a vasút üzletérzék nélküli vezetés, sze­mélyzeti okok és anyagpazarlás miatt is vál­ságba kerül. Valóban le kellett számolni a ténnyel, hogy a társas gépkocsik versenyével szemben próbát kell tenni és uj módot ke­resni. A helyzet súlyossá váll, az uj tenni­való sürgős. Az országúti személyforgalom óriási mértékben való gyarapodása a vasutat n párhuzamos lépésekre kötelezi. A kényszer helyzet meg fogja oldani ezt a válságot és ezt n versenyt. Szerencsés esetben a társas- gépkocsízás azon útvonalakra fog szorulni, ahol nincs vasúti közlekedés, vagy nem le­het elég süni. Viszont a vasút növekvő sze­méig! orgal ómmal igy megkeresi a kivárd hasznot és egyben kielégíti a tömegiaényt, amelyet prédául dobott a drágaság idején: otthon kellett maradnia vagy gépkocsira fa­nyalodni. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Ale- J xandriai jelentés alapján az olasz kormány í állítólag komoly intézkedéseket tett Lybiá- ' ban állomásozó csapatainak megerősítése ér­dekében. Közelebbről a Lybiából visszavont hadosztálynak visz- szaküldését várják, amelyet újabb csapa­tokkal fognak kiegészíteni. A jelen pillanatban állítólag máris útban ; vannak Brindisibe az újabb csapatok, ahol hajóra szállnak Lybiába. Eltemették n detronizált császárt LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Addis- Abebaból jelentik: A fővárostól északra 150 kilométernyi távolságra fekvő Debra Liba­nonban eltemették Lia Jasu volt császárt, akit a jelenlegi négus fosztott meg trónjától. A temetésen az egyedüli résztvevő egy szerzetes volt, aki 18 éven keresztül fog­ságának egész ideje alatt a volt császár szolgálatában állott. Jasu volt császárt apja mellé, Mikael né­gus mellé temették el. Harctéri jelentések RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Ştefani távirati iroda hangoztatja, hogy az olasz csapatok Keletafri,kában mindenütt szilár­dan tartják elfoglalt pozíciójukat. Újólag megcáfolják azt a hirt, hogy Makallet, Gor- rahait és Gerlogubit az olasz csapatok ki­ürítették volna. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Badoglio tábornok tegnap a főhadiszállásra utazott, hogy átvegye a hadműveletek irányítását. Az uj főparancsnok előzetesen hosszas megbe­széléseket folytatott De-,Bono-val az álta­lános hadihelyzetről. A haditudósitások kö­rében élénken tárgyalják azt a kérdést, hogy az olasz hadvezetőség stratégiai vagy pedig diplomáciai okokból akarja siettetni a had­műveleteket. Általános vélemény szerint Olaszországnak erős érdeke és elhatározása is egyúttal, hogy még az esős évszak beállta előtt az. abcsz­szln kérdés elintézést nyerjen. Olyan irányú hírek is terjedlek el, hogy megkezdődtek a tárgyalások Abesszíniának pontosan meghatárolt érdekzónákra való osz­tása érdekében. Azt hiszik, hogy Laval leg­utóbbi kijelentéseiben sejtetni engedi, hogy a tárgyalások a megegyezést illetőleg rend­kívül sokat haladtak előre. Koholmányok az abesszin győ» zelmek? PÄRIS. (Az Ellenzék távirata.) A lapok bizíilmat'lankodtva fogadlák az abessziniai győzelmekről érkezett jelentéseket s azt a meggyőződést hangoztatják, hogy a hivata­los jelentéseket inkább belföldi használat­nak szánták Abesszíniában, hogy a csapatok hangulatát megjavítsák. RÓMA. (Rador.) A sajtóminiszter külön­böző intézkedéseket tett a szankciós álla­mokkal szemben. Az ezen államokban való szerzők müveit — Shakespearet és Bemard Sbawt kivéve — nem játszhatók olasz szín­padokon. Egyetlen művész sem léphet fe! ilyen államokból Olaszországban. Jövő héten tart ülést a Genfi bizottság LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reu­ter távirati iroda a párisii Laval—-Clerc esz­mecserével kapcsolatban közli azt az érte­sülését, hogy a 18-as bizottság ülését a jövő hét folyamán Genfben megtartják. Ezen az ülésen fog eldőlni, kimondják-e Olaszország- ' g-f! szemben a peíróieumszállitások tilalmát, vágj- sem. Angliai sajtó-vita a petróleum­szankciókról LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol sajtóban tovább folyik a heves vita a petróleum-szankciók lehetősége fölött. Rot- hermere lord lapjai kételkedésüknek adnak kifejezést afölött, hogy ezzel a tépéssel meg lehetne rövidí­teni a háborút. A többi lapok azonban erélyesen támogatják a kormány állás­pontját. A vitába ugyancsak a kormánnyal szem­ben szól bele a domíniumok egyik vezető politikusa, W. M. Hughes, volt ausztráliai miniszterelnök. Egy tanulmányában megál­lapítja, hogy gazdasági megtorlásokkal nem lehet gátolni az oiasz hadműveleteket és ezen az uion egész biztosan nem fogják el­riasztani Olaszországot a hadviseléstől. Vi­szont, ha a szankciók addig a pontig men­nek, ahol Olaszország számára életkérdést jelen Illetnek, akkor el kell készülni rá, hogy az olaszok a leg­szélsőbb lépésektől sem riadnak vissza. Az olasz nép mai izzó hangulata mellett ez ' föltétlenül háborút jelent. Angliának pedig számítania kell azzal, hogy az olaszok kezében van a világ egyik legfé- i letmetesebb tégi hadereje és a földközi-ten­geri buvárnaszád flottájuk erősebb az ango­lok buvárnaszád flottájánál. Háború esetén megsemmisülésnek tenné ki magát minden angol kereskedelmi hajó. mely megkísérelné a halálos vesszőfutást Gibraltár és Szuez kö­zött. Készül a safíéiocpo felelősségről széfé ttöfvény tervezete BUCUREŞTI, (Az Ellenzék távirata.) Teg­nap este 9 c-akor Pop Valér dr. igazságügy­in iniszter Bucuresti-j lakásán Inculet, Ja man­ch és Sassu minszterek bizalmas megbeszélést tartottak a készülő sajtójogi felelősségre vo­natkozó törvénytervezetre vonatkozóan. — A Curentul jelentése szerint enyhítették az eredeti szövegen s többek között elhatároz­ták, hogy' a sajtó utján elköveted rágalma­zás! ügyek esküdtszék elé tartoznak. A mi­niszterek Mironescu volt min szterelnök be­vonásával nrn folytatják íanácskozásaikal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom