Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-28 / 274. szám

1935 ao v exa b ér 2&. ELLENZÉK Suhan az olimpiai gépmadár*** Irta: Carl Diem. BERLIN. Egy hatalmas madár siklik tova az égbolton. Ezüstös testét az olimpiai kari­kák és a „XI. Olympiade Berlin 1936 ' fel­irat díszítik. A birodalmi légügyi miniszté­rium bocsátotta a Juő2-t az olimpiai előké- szitü bizottság propaganda osztályának ren­delkezésére. Egy régi sportember, az egy­kori német rúdugró bajnok, Gaim vezeti a gyors gépet, mely a novemberi európai pro- pagandautak céljait szolgálja. Bizony örömteli esemény az, ha az „olim­piai madár“ a sport valamelyik fővárosát meglátogatja és a leszállásnál az utasfülke ablakaiból vidáman lengedező olimpiai lobo­gók üdvözlik a fogadtatásra érkező sport- vezéreket. A gép ilyenkor a fogadóbizottsá­got is fedélzetére veszi és néhány kÖTt tesz meg velük a város felett. Athénben a nap­sugarak fényében szikrázva kerülte meg az Akropolist és a 3000 esztendős város panorá­májából először nem a vár, avagy a Parthe­non ötlött a szemünkbe, hanem az Ardetto lejtőjén fekvő patkóí'ormáju márványsta­dion széles sávja. A Parthenon ma 80 esz­tendős újjáépítő jenek, Balaaosnak, ki szin­tén rész tvett a sétarepülésben, először az apró játékszernek ható sziizi-Athene templo­mát kellett megmutatnunk, hogy egyáltalán észrevegye müvét Belgrad felett, azon a helyen szállottunk el, ahol a Száva torkolatánál a török épí­tette erődítések állanak. Átrepültük az 191 ő. évi harcok hőseinek temetőjét, ahonnan a békésen egymás mellett nyugvó szerb és né­met katonák sírjairól felvillantak hozzánk az előző napon letett koszorúk. A Klausen- szoros irányába vezető útvonal volt talán az egész repülőút leglenyűgözőbb része. Itt, ahol napsugaras pompájában terült el alattunk az Alpok végtelen világa, fensé­ges kilátás tárult szemeink elé. A gyors szá­guldás miatt csak alig-alig tudtuk a csúcsok tömegét a Zugspitzétől kezdve, a Dolomito­kon, a Silvretta Piz-Buinján, a Beminán, Monte-Rosán és a Matíerhornon keresztül egészen a Jungfrauig figyelemmel kisérni. Meg kellett a svájci sziveknek az örömtől remegniük, midőn Gaim mesteri vezetése mellett hajszáléleson elsuhantunk a Tödi szírijei mellett és csakhamar a Zürichi Tó zöldeskék tükre felett lebegtünk. Az első hő, mely az Alpokat fedte, nem jelentett már újságot számunkra. Athénből visszatér­ve ugyanis megkerültük az Oiympus-csúcsot és „Zeus trónusát“ ekkor már fehér hólepel boritolta. Az ezüstös csúcs pompája remek ellentétet alkotott a háttér bágyadt-kék és az útirányunkba eső szaloniki-i öböl mély­kék színeihez. Elismerés és hála járt az olimpiai madár nyomában, mely mindenütt, ahol C9ak kiterjesztette szárnyait, az olim­piai béke hirdetője volt. Azon országok olimpiai bizottságai, me­lyek bennünket meghívtak, saját propagan­damunkájuk támogatásának tekintették re- pülőutjainkat. hiszen a játékok mindenkori rendezőinek feladata azt a világközösséget létrehozni, melynek azután az olimpia a lát­ható kifejezője. Ma már nincsen szüksé­günk arra, hogy az olimpiai játékokon való részvétel érdekében propagandát folytas­sunk. Ezt a munkát már befejeztük. öO nemzet küldi el fiait jövőre Berlinbe. Most az olimpiai szellem érdekében munkálko­dunk. A sport és ezzel a szivek nyelvén beszélünk — mondá nagy sikert aratva a Reichssportführer — túlzásoktól mentesen komolyan készülődünk, örülünk a küzde­lemnek, melynek győztesei boldogok lesz­nek, de a vesztesek is könnyű szívvel illesz­kednek majd bele a mindnyájunkat egybe­kötő ünnepi hangulatba. így értelmezték jö­vetelünket és üdvözöltek bennünket Athén­ben. Zágrábban, Belgrádban. avagy Zürich­ben és fogadnak majd mindenütt, ahová csak repülőutjaink során még eljutunk. Hogy azután e látogatásaink során honfi­társainkkal is kezet szorítunk, az természe­tes, hiszen ők az eljövendő német feladat megoldását épp úgy szivükön viselik, mint mi magunk és mint megállapítottuk, nagy­szerű összeköttetéseket is tartanak fenn uj hazájuk sportolóival. Etáink során tehát nemcsak sportbarátainkat vonjuk bele az olimpia szervezésébe, hanem külföldön élő honfitársainkat és sportbarátainkat is köze­lebb hozzuk egymáshoz. A (Marathonban töltött órák. a zágrábi Szt. Márkus tér egykori parlamentépületé­nek megtekintése, a hömpölygő Száva, az athéni stadion márványlépcsői és a többi sok-sok felejthetetlen emlék közül, mellyel bennünket ez az ut megajándékozott, egyet szeretnék különösképen kiemelni: vándorlá­sunkat az olympiai Szent Ligetben, mely áhitatos benyomásokat keltett bennünk. A magunkbamélyedés órája volt ez. Mi tette az ó-kori játékokat halhatatlanná, mi adott néki erőt a másfélévezredes szunnyadás utá­ni feltámadáshoz? Az a komoly erkölcsies­ség. mely a fiatalság erőpróbáit egy szent cél szolgálatába állította, mely erőpróbák e helyet az egész akkori müveit világ közös szentségévé avatták, akkor is, midőn az olimnia szentségébe vetett ájtatos hiedelem n szkeptikusok „felvilágosifásai“ nyomán már tűnőiéiben volt. Manapság, amikor nincs a világnak közös szentsége és közös vallása, nekünk is ko­moly erkölcsiességgel kell játékainkat átitat­nunk. Nem cifra ünnepségeknek kell azok­nak lenniük, hanem bensőséges, felemelő ünnepélyeknek. Az olimpia a mai idők egyetlen ünnepélye, mely az egész világ ifjúságát összefogja és amelynek zászlói alá az egész világ ifjúsága odasorakozik. Kö­szönhetjük pedig ezt nem utolsó sorban az olimpiai gondolat egyre jobban terjedő hó­dításának, melyhez a ránk eső résszel sze­rény tehetségünkhöz mérten mi is hozzá­járultunk. Az olimpiai játékok alapját a fe­gyelem és lovagiasság erényei képezik: va­lami, ami az „örök isteniből van bennünk, amit a küzdő önmagában él át", mint azt Lewald Zürichben az olimpiai szellemről tartott előadása során mondotta. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok támadnak az em­ber agyában, ha Kronos lejtőin az olajfák között vándorolva áhitatosan belép a bolt­íves kapun keresztül az Olympiai Stadoinba. ahol valaha Ladas „légies könnyedséggel... könnyen, mint a szellem lehellete, lebegő lábakkal suhant a cél felé“. A Zeus-templom erkélyén, ott, ahol egykor Phidias mesteri akotása állott és ahol a győztesek olajág jutalmukat elnyerték, lobban majd jövőre —- julius 20-án — lángra az Olimpiai Tűz, melyét staféta visz Berlinbe. £z a tűz kiséri és védi majd jó szellem gyanánt a berlini játékokat Nagyszabású sporiunnepséget rendez a Magyar Színházban a rendőrség nagyszabásu sportbemutató!) rendez, melyre az LÉC-ét is felkérte közreműködésre. A villamosok kitűnő rendezőgárdája, élén Me­tes igazgatóval, David főmérnökkel, Sava Columhaval és Morariu Albinnal a maga ré­széről készségesen nyújt támogatást a rend­őrségnek, melynek sportbemutatója az elő­jelek szerint nívós és sokáig felejthetetlen élménynek ígérkezik. A részletes programot közölni fogjuk. CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hint' adtunk arról, hogy Puica rendőrik vesztor és Deheleanu titkár már hosszabb idő óla rend­szeres .sportoktatásban részesíti a rendőrle- génységett, hogy annak képzettségi fokát a sport, terén is közelebb hozzák a nyugati nivóhoz. Ez "a törekvés nem várt sikerre ve­zetett. amiről sportközönségünknek is alkal­ma lesz meggyőződni. A rendőrség ugyanis december közepén a Magyar Színházban BERLINBEN UJ FEDETT SPORTCSAR­NOKOT Építettek, az úgynevezett Deutschland Haliéi, melynek nézőterén 18 ezer ember foglalhat helyet. Ez jelenleg Eu­rópa legnagyobb fedett helyisége. A LEGKÖZELEBBI MAGYARORSZÁG— SVÁJC LABDARUGÓMÉRKŐZÉS április Il­ikén lesz Svájcban. BUDAPEST LÁBDARUGÓCSAPATÁT a mai — Zürich elleni — mérkőzésre megvál­toztatták, mert Sárosi kisebb sérülésére való hivatkozással lemondta a játékod. A csapat igy a következő lesz: Vági, Sternberg—Biró, ,Szalay—Szűcs—Dudás, Markos—Vincze—* Cseh—Tol di—T i tkos. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK, kottaszükségletét az Ellenzék zenemiiosztálya utján szerezze be! Olcsó árak! Nagy raktár- készlet! Minden külföldi kiadóval közvetlen összeköttetés! TE KÉZQ-^wnST Hat Oradea-i csapat csatlakozott a szövetséghez. CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hirt ad­tunk arról, hogy Qradeu-n is megalakult az első ' telcézőtársság Mikó Béla vezetésével Oradea TT címmel. Móricz Béla- aWnök támogatásává} rövi­desen újabb csapatok alakultai, meg a Kőrösparti városban, melyeknek száma- má már hatra növe­kedett. Az Oradea TT-n kivü! Fdüx, BTC, Ka­tolikus Kör, Olimpia és CFR néven alakultak csapatok, melyeknek szövetségi beszervezésére Móricz alelnök december elsején Oradeaxa uta­zik. Versenyeredmények: Cluj: UAC—UEC 221— 218 (11 játékos.) Leigazolások: Cluj: Anghel Doxan, Bica V:ccn- tiu, Florin Rádulec (Universitatea) részére. Program: Meteor—Juventus, november 27-én a Moderna-pályán. FTC—Amateur, november hó 28-án az Olteán-pályán. A Meteor tagjai felkéretnek, hogy 27-én pon­tosan fél 9 órakor legyenek a pályán, A Meteor az Orosz-pályára szombat estére tette át gyakorló óráit. I <cezuiMsAc Emelik: a textil-árakat Az import-taxák tervezett emelése húsz százalékos drágulást eredményez Bucur estiből jelentik: A pénzügyminiszté­rium közegei a kereskedelmi minisztérium vidéki kirendeltségeinek, az iparfelügyelők­nek társaságában megjelentek a textil-gyá­rakban és megkezdték a gyárak gyapjú- és gyapot-fonal készleteinek összeirását. A ha­tósági emberek megjelenése a gyárakban ter­mészetesen általános feltűnést és nyugtalan­ságot kelteit, mert első pillanatban senki nein is sejtette, hogy a- látogatás milyen cél­lal történik. Senki nem gondolt arra, hogy az inspektorok a Vigigne-fonalíik összeírá­sa céljából vizsgálják a raktári készleteket. Az Ellenzék megírta, hogy a pénzügymi­niszter az állami jövedelmek fokozása érde­kében néhány igen nagy fogyasztásnak ör­vendő nyersanyagnak — vas- és fém-áruk­nak, valamint, textil-anyagoknak — vámját olyan mértékben akarja felemelni, hogy a bevételi többlet legalább egymilliárdnyi be­vételi többletet eredményezzen az áUamkasz- sza javára. A pénzügyi kormány azonban eredeti elhatározását megváltoztatva, nem a behozatali vámoknak, hanem az import-il­letékeknek emelésére határozta el magát. I A gyárak nyersanyaga ezidő szerint há­romféle illettekkel van megróva: a behoza­tali vám, a forgalmi adó és egy fix behoza­tali illeték. Az utóbbinak emeléséről van szó, még pedig a következő mértékben: a gyapot eddigi 10.20 lejes import-illetéke ezentúl 15.700 lej lesz, a gyapot-fonál és a vigigno 12 lejes illetéke pedig 18.10 lej lesz. Az uj illetékek november 21-én lépnek életbe. A taxák emelése természetesen nem érinti a forgalmi adó tételeit, amelyek ezentúl is változatlanul 3 és 6 százaléka lesznek a fo­nalak közép-árúnak. Az itt ismertetett illetékemelés pontosan. 20 százalékkal drágítja meg a textil- és kötszö- vő-gyárak minden termékét, sajnálatrainéltó módon azokat is, amelyeket a legszegényebb néposztály vásárol. Rossz időben is lépnek éleibe a felemelt illetékek: a szezon küszö­bén. A hosszantartó meleg idő a közönséget amúgy is visszatartotta eddig a beszerzések­től s ez sok panaszra adott okot a kereske­dőknek, akik az idén már alig fogják raktá­raikat értékesíthetni. A kincstár rendelkezése annál inkább meg­lepő, mert a pénzügyminiszter éppen most jelentette ki az újságíróknak, hogy esze ágában sincs adókat emelni s ettől a veszély­től ma messzebb vagyunk, mint bármikor. A textil-fonalak import-taxájának emelése ugyan nem adó-emelés, de végeredményben éppenugy megdrágítja az életet, mint akár­milyen. adó növelése. A fogyasztási és for­galmi adók éppúgy — adók, mint az egye­nesadók és terhűknek emelését a közönség egyformán érzi. AZ EZÜSTPL\CON — amióta a feldolgo­zóipar nyersanyagellátását biztosították. —- állandóan lemorzsolódnak' az árfolyamok. Csak a legutóbbi napokban következett be megnyugvás az ezüstanfolyam hullámzásá­ban. Az ezüst kg.-kénti napi ára 1 lő—117 pengő között mozog már napok óta. DEVIZA-KVÓTA LEADÁSA NÉLKÜL EXPORTÁLHATÓK A VESSZŐBŐL KÉ­SZÜLT ÁRUK. Bucurestiből jelenük, hogy a Külkereskedelmet Irányító Bizottság ha­tározata értelmében nem kell devizakvótát leadni a vesszőből készült bármilyen ipar­cikk export-összegéből. A JEGYBANK ARANYKÉSZLETE MOST VÁLTOZATLAN. Bucurestiből jelentik: A Jegybank most adta ki heti kimutatását, amely szerint aranykészlete 10 milliárd 720 millió 438 ezer lej. Az előző héten is ugyan­ennyi volt, tehát az aranykészlet nem gya­rapodott. A bankjegyforgalom csökkent és most 22 milliárd 407 millió lej. A kereske­delmi váltótárca összege 5 milliárd 172 mil­lió lej, tehát 16 és félmillió lejjel csökkent egy hét alatt. A lej összes fedezeti aránya 35.03 százalék, azaz 2 ezrelékkel kevesebb, mint a mult évben volt. TÍZEZER VAGON TENGERIT EXPOR­TÁLUNK. SVÉDORSZÁGBA. Bucurestiből jelentik: A kormány gazdasági bizottsága ülést tartott azon a vonalon, amelyen a kor­mány tagjai Sinaiába utaztak. A bizottság elvben hozzájárult tizezer vagon tengeri Svédországba való kiviteléhez. Ennek ellen­értékét felerészben nemes valutákban egyen­lítik ki, amelyeket előre letétbe helyeznek Londonban, másik részét viszont lejben utalják át. A vásárlást egy nagy svéd kon­zorcium eszközölte. RAZZIÁKON ELLENŐRZIK A REPÜLŐ- BÉLYEG HASZNÁLATÁT. Bucurestiből je­lentik: A pénzügyminisztérium utasítása alapján országszerte megkezdődött a repülő- bélyegek használatának ellenőrzése. Leg­utóbb két magas-rangú katonatiszt végigjár­ta a Galati-i üzleteket, gyárakat, sőt még 1 gabonapiacon is megjelentek, ahol az ügy­nökök megrendelő könyveit is átvizsgálták. Több ügynökkel szemben kihágási jegyző­könyvet vettek fel, mert megrendelő-lapjaik­ról hiányoztak a repülőbélyegek. ÁRUTŐZSDE-JELENTÉS ORADEA-RÓÍ . (November 25): Buza (78 3%) 405. Rozs 300. Árpa 300. Zab 325. Uj kukorica 270. Korpa 240. Liszt (zsákkal) (0) 780. Liszt (4) 720. Napraforgómag idei 130 lej. iirtapj heíenkínt 2_szer csütörtökön, szombaton! M E G J E JL E N Î K KAPHATÓ Romániában mindenütt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom