Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-28 / 274. szám

BLL BN z arc 193 5 nőre ni her 2 H. Ölletek, amelyeket a pénztelenség kölcsönzött... Hogyan takarékoskodnak a budapestiek ? Vidám epizódok a magyar főváros életéből, amelyeken szomorkodni is lehetne Hl DAPKvST, novtMuJHM’ hó. Iréfás kedvű társaság W-izélgotelt ;i napokban a inogvál to/olt idókról. lohlK'k között azt is tes/iágez tiik. hog\ mennyi gondju-baja, kiadási van a marival' 1ÍV\árosluin élő emlKTiick. Sokszor az a legboldogabb, a kínok alkalma van vi* dók re költözni. Nőhöz ma a pesli ember­nek is. dv megérzik a gazdasági válságot a vidéki látogatóik is. Hiába: nincsen pénz t*s a sok apró mindennapi k kuk is lassankint tekintélyes ösis/egekre rúg lel. Az asztaltár­saság összeállította. hogy hogyan lehet 1aka- rékoskodni a mai Budajx'Sten. Érdekes nc- Jiánv adatot felsorolni ezekből a megállapí­tásokból], mer! beszédesen jellemzik a mai viszonyokat. TELEFON nélkülözhetetlen a legtöbb budapesti háznál. Igen ám. de a tekTon-dij megfizetése tekin­télyes kiadást jelent az előfizetőnek. \ kö­zéposztály tagjai közül nagyon kevesen bír­jak megfizetni a telefon­berietet. De a buda­pestiek mindig ötletesek voltak. Most is ra­vasz trükkel fogtak ki a gazdasági válságon. A bérpalotákban megalakiül a mutyista- rendszer. Szomszédos lakók összebnrát- koznetk és közösön bérelnek fele font. Együtt használják és együtt fizetik a te­lefonautomatát. Van olyan bérlváz is, ahol a házmester Üzletszerűen foglalkozik a nni- tyistúk összehozásával. Végigjárja a lakókat és rábeszéli őket. hogy tartsanak telefont — közős számlára. A legtöbb esetben sikerrel is jár ez a közvetítés. Hir szerint a telefon-társaságnak sincs ki­fogása a társulás- ellen. így tehát nem lehet iaajd csodálkozni, ha legközelebb együtt szerepel az előfizetők névsorában: „Kiss István, Dénes Imre és WeiszlwTgcr Annin“: -— leözös számú jelzés alatt. EGY LEJESEK ALKONYA Ha már telefon-automatákról van szó, ak­kor elmaradhatatlan»] beszéd-téma lesz az egy tejesek ügye is. Tudvalevő, hogy a ro­mániai egy tejeseik súlyban és alakban pon­tosan megegyeznek a magyarországi busz filléres pénzdarabokkal. A ravasz pestiek és tanácsukra az erdélyi vendégek is hamarosan rájöttek arra, hogy az egy tejesekkel kitűnő üzletet lehet csinálni és a telefon-társaság embered megdöbbenve tapasztalták, hogy a nyilvános állomások pénztárának felnyitá­saikor alig lehet húsz fillérest' találni a sok egy lejes között A „fekete“ telefonálók majdnem kockázat nélkül dobhatták be az automatába az egy tejeseket húsz fillér helyett, mert a telefon-ellenőr ők nagy elfoglaltságuk mellett nem értek rá megnézni, hogy milyen pénze­ket dobnak be a telefonálók a nyilvános ál­lomásokon. Mikor azonban egyre nagyobb károk ér­ték a telefon-táTsaságot, felemelték az ellen­őrök lé'Jszámát és néhány „fekete“ telefoná­lót „in flagranti“ értek az egy tejes bedo­básánál. A bíróságok példás büntetésben részesítet­ték a telefon-társaság megkárosítóit és az­óta alaposan meggondolják a pestiek, hogg érdemes-e vállalni a kockázatot a lényegtelen megtakarításért, VILLAMOSON is lehet takarékoskodni, mióta érvényben van a „kis-szakasz“. Azóta inkább gyalog megy bizonyos ideig a pesti ember és csak olt száll villamosra, ahonnan ,,kls-szakaszon" érinti el utjának célját. A pesti embernek első dolga erre a takarékossági ,,fog;is' -ra a vendégét is kitanitani, úgy, hogy ma a vil­lamos takarékosáig általánosan ismert, nép­szerű t'riikkje a magyar fővárosnak. SZINTI \ZBAN vsak a premier-közönség fizeti meg a jegyek teljes áiát. Minden színház nagyon sokféle einirn. bocsát ki kedvezményeket. A heiis/ü- lött pestinek pedig minden összeköt!eló-se megvan a kedvezmények kihasználásához. Majdnem mindenkinek van olyan ismerősi*, akinek valamilyen formában összeköttetése van a színházakhoz. Hétköznapi előállásokon a legtöbb szín­háziam legalább öü százalékos kedvezmé­nyes jegye van n nézők legnagyobb részé­nek. \ színigazgatók tudják ezt. de elnézik a ..pia fraus'M. Mert csakugyan kegyes csalás­nak tehet nevezni ezt a trükköt, lgv ugyanis legalább olyan emberek is elmennek a szín­házba, akik az egész, jegy árát nem .tudnák megfizetni. LKOM ül ÁLSÁGOS ARB 1/ a fortély, ahogyan a színházi i uliatárpém •löt menekült meg néhány ötlete* pesti fia­talember. Színházjegyükre lehel k«*d ve/.mányi szerezni, de a ruhatárért minden fitt 1<- k< 11 fizetni a meglehetősen borsos dijat. Van olyan .színház is, ahova búinak és kalapnak külön dijául közel két pengőre megy fel a ruhatár. \ pesti urányifjak itt is segitelitek magukon. Tudvalevő, hogy a legtöbb szín­ház közelében kávéház. is van. Olyan kávé- ház pedig nem létezik, amelynek ne tenne ruhatára. A kávéházi ruhatár 20 fillérrel bőségesen meg van fizetve, A t>es1i araiivif- ju tehát leveli kabátját a színház közelében levő kávéházban, azután rohamlépteik< l siet o színházba. Még tréfál is a jegy szedővel, hogy mennyire használ a: egészségnél’, lm télen nyáron kabát nélkül jár oz ember. A nagyhírű 15icsérdy o ezt taniloda. Bizo­nyos, hogy a növényevés apostolának nagy gyönyörűségére szolgálna, ha a budapesti jegyszodöktöl kérne információkat híveinek li ts/iunáróil. Mert a magyar fővárosban a kemény no­vemberi hideg dacára is rengeteg a bicsér- di.sta. Már tudniillik a kávébá/hi! a szín­házig. Jlo-'Szu órákon á!i tréfálkoztunk a takaré­kossági lehetőségekről. Sokat növeltünk a nyomorúság szülte körmönfont ötleteken, amelyek néhány pongönyi megtakarítást, hoznak. Csak akkor jutott eszünkbe, amikor <'!távoztunk. hogy ugyanilyen joggal — sírni is lehetett volna ... ('A*, j.) A magyar péiílaaíló sué«S©n A? uf^ódíró ufi-tVéyr®(PÍbőf.. kíseíbl*sé«g tJelgozik ÁliaJon Reíemiáius agnnrni^iáz és min^adó laiumiinla Könyvujdonság,mindenkit érde­kel! Az egy étién román zseb- szótár, amely minden román szónak megadja a hangsúlyát, amely minden román szó nyelv­tani alakját pontosan feltünteti DR, CHERESTESIü VICTOR ROMÁN-MAGYAR VJ ZSEBSZŐ1ÁRA Ara: fűzve 60, vászonkötésben 75 lej. — Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám alatt — Vidé­kiek pénzt előre küldjék be, plusz 10 íojt portóköltségr • AIUD. Az Ellenzék kiküldött munkatár­sától.) Az Aiud-i magyarság egyik ismert vezetője, akinél most vagyok és akinél az Aiud-i magyarság, nemkülönben a város sorsa felől érdeklődöm, először semmiké­pen sem akar felvilágosítást adni évtizedes ismeretségünk és barátságunk ellenére. .Ma­gatartását meg is indokolja: — Nem .szíve­sen adok felvilágosítást, mert akármit is mondok, mindegyik Aiudról irt cikkben az lát napvilágot, hogy Aiud mély és tehetet­len álmot alszik, már pedig nem halt meg ez a város. Beismerjük. hog\ Aiud, mely egykor a megye székhelye volt és gazdasá­gilag az erdélyi városok legelső sorába tar­tozott. néhány szerencsétlen közigazgatási intézkedés következtében, melyeknek leg- sulyosabbika a megyeszékhely elvitele volt, nagyot esett politikai és gazdasági jelentő­ségében. de hangsúlyoznunk kell, hogy a város és Aiud magyar kisebbsége nem hagy­ja magát két vállra fektetni. Felvettük a harcot a város megsemmisítésére irányuló határozatok ellen és leszorított életkörülmé­nyek között: változatlan akarattal és ambí­cióval dolgozunk minden téren. íme Aiud egyik vezető egyéniségének nyi­latkozata. Aiud tehát él és dolgozik . . . Ezzel a fel­világosi tással gazdagabban nézünk most már körül a kis erdélyi városban és annak ki­sebbségi intézményei között. Egy üdvös intézmény Csak nemrégen zajlott le az Aiud-i refor­mátus egyház nagy ünnepsége, amely a Giumbrud-i gazdasági iskola megnyitásával állott összeköttetésben és amely alkalommal, clr. Makkai Sándor püspökkel az élen, az erdélyi református egyházközség legkivá­lóbb vezetői jöttek el a nagy mul tu Bethlen kollégium városába. Ez alkalommal Makkai püspök az Aiud-i református egyházközség egyik újonnan alakult intézményét, az agg- menházat is felszentelte. Az akkor még gyermekcipőkben járó hézagpótló intéz­mény, amely több nélkülöző és előrehala­dott korú Aiud-i lakosnak nyújt otthont, most már hivatása magaslatán állva, telje- siti feladatát. Tiszta, egyszerűen, de ízlésesen berende­zett szobákban élnek most gondtalanul az elaggott nők és férfiak külön-külön és a jó szivek adományai révén összegyűlt gaz­dag éléstár és ízletes konyha minden táp­lálékukról is gondoskodik. Az élet elesettel találnak meleg, kényelmes otthonra az Aiud-i református egyházközség mintaintéz­ményében, melynek fenntartását élelemmel, ruházattal és fával való ellátását az egyház­község hivei vállalták magukra. Aiud-on most mindenki erre az aggmeu­ilázra büszke és az iclevctődött idegent büszkeséggel és örömmel kalauzolják el. Kiemelkedő munkát fejtenek ki Aiud-on a református egyházközség különböző agilis és szorgalmas intézményei közül a Leány- szövetség és az IKK is, amelyek a falumun­’ kát rendszeresítették. Vasárnapról-vasúr- 1 napra valóságos kis expedíció vonul ki Aiud-ról az Alba-megyei falvakba, hogy a néppel, a falu népével és különösen annak ifjúságával találkozhasson. Az áldásos falumunkában, melynek jelen­tőségét és érdemeit alig lehet felmérni, elöl járnak dr. Muzsnay László, az Aiud-i Beth­len kollégium rektorprofesszora és dr. Nagy Endre, a Ciumhriid-i gazdasági iskola igaz­gatója. de rajtuk kívül felvilágosító és nép­nevelő előadásokat tartanak a falu ifjúsá­gának az ifjúsági intézmények \e2elui, Marx József, az JKE elnöke, nemkülönben Daskó Mária, a I.eányszövetség titkárnője is. A politika Ha Aiud-ról. erről az egykor jelentős er­délyi kisvárosról Írunk, nem feledkezhetünk meg a politikáról sem. mely ezt a várost kísérleti nyűiként használta fel. Először el­vette a megyeszékhelyt tőle és azt Albn- íulia-ra vitte át. amivel óriási jelentőségű csapást mért a város gazdasági életére, most pedig a kormány más újítással kísérletezett. Aiud lakosságának számarányából jelen­tős számot kér a magyar kisebbség, amely egy esetleges községi választásnál nagy meglepetéseket idézhetett volna elő. Ezt a meglepetést akarta elkerülni — úgy látszik — a kormány akkor, amikor egyszerűen üdülőhellyé nyilvánította Aiud-ot, tekintettel arra, hogy* az ilyen fajtájú helységek taná­csait a kormány nevezi ki. Akad más meggondol koz tató körülmény is bőven. Itt is ismerik a nyelvvizsga fogal­mát. Négy Aiud-i tisztviselő, akik mögött egy-egy negyed évszázadnyi szolgálati mult áll becsületben és szorgalomban, több Teius-i, Uioara-i és Abrud-i kartársával ál­lott nyelvvizsgára és azon mind elbuktak, most dr. Szabó András Aiud-i ügyvéd utján perük az államot a Cluj-i közigazgatási bíróság előtt. Végül egy magyar kisebbségi sérelmet kell feljegyezni, mely szintén a politika ká­ros függvénye. Két szinmagyar Alba-megyei községbe, Beta-ba és Lopadia-ba az onnan elhelyezett kisebbségi tanítók helyébe két ókirályság­beli tanítót neveztek ki, akik nem tudnak magyarul. Súlyosbítja ezt az a körülmény is, hogy' egy több évtizedes és a még a magyar impérium alatt kelt és az állammal kötött megállapodás értelmében a Beta-i elemi iskola tanítója egyúttal a református egyház kántora is, tehát református vallá­sainak kell lennie. Az ókirályságbeli tanító azonban, akit az erdélyi faluba kineveztek, nem református s nem tudja a kántori szol­gálatot ellátni. Beta-ban tehát nein tarthat­nak istentiszteletet a református hivők. A helyzet miatt legjobban az áthelyezett ó- királyságbeli tanító van elkeseredve, aki átlátja a nehézséget. A Beta-i református hivők bejelentették illetékes helyen pana­szukat Egy aktával ezzel is több. B, B- -I Az emberi lélek örök titka Ay. emberi lélek »zöv'cv&iyr.v "rzerLr/x-tü alk/>* niá'ny. A lelki v/rrkr/xr aJ-pja az öröni eiv: u «tép, a jó és .1 row. dk t riilév.*, uurer révén a lek kínos h szüli végétől ••/ badttlni akarván é\ i;ţy mindig ingerület mentes állapotra törekszik. A vázolt lelki folyamat nem a-/, egyén akarni > tói függ, hanmi - utómat ikurcn megy végbe abban az. 0 i ösztön L dominál, nem azt ^karjuk a ni':, teszünk, hanem legtöbbször zr v-v/üL. amit nem akarunk. A morál is <: .ck adott piDan.ytlnn abszolút térben és időben relativ. Pascal, az erkölcstan Einstein ja megmondta, hogy három fok földrajzi rzélcíség feldönti n jog­tudományt és egy meridiánus áraiakjtja ez igaz­ságot. így iüunk /. emésztőszervünkkel is. Ma tnár az orvosj tudomány felismerte, hogy maga a gyo­morbetegség és mis 'z.ervi megbetegedés tuir.yo- MiO részben nem lokális megbetegedések, h-mem vai -mely mélyebben fekvő oki megbetegedések­nek ckvilcmci. amelyek a vegetatív jdegrendszer- bő' származnak, amelyeket a lélek konfliktusai hoznak febv.inre és az. egész, emberi mechaniz­must magúkkal ragadják és kóro an befolyásol ják. A világhírű „Gastro D“, amely az emberi or­ganizmusra és a lélek hatása alatt álló vegetatív idegrendszerre olv hatással vin, hogy 10—15 éve szenvedő betegek, kik a világon mindent meg­próbáltak, egy rövid kúra után, teljesen meggyó­gyultak. Kapható gyógyszertárakb:n. Postán megrendelhető 130 lej utánvétté] Csá­szár E. gyógyszert arában, Bucureşti, Calea Victo­riei, 124. Szilágysági rövid hírek. Tudósítónk jelenti: Az elmúlt napokban ismét súlyos szerencsétlenség történt .1 nasfa'aui La Roche és Darvas fakiter­melő vállalat Réz-hegység; erdőjében. Egyik ki­vágott fa rázuhant Sipoş Crăciun munkásra s msgj alá temette. Az. óriási súlyú fa aJó: sike­rült ugyan élve kimenteni, de állapota életveszé­lye;. Kórházba vitték. — Katz Áron jiboui ke­reskedő szekérrel jött a surduci vásárból hazafe­lé. amikor lovai egy szembejövő autótól megijed­tek. elragadták s a. szekér felborult. A szeren­csétlen kereskedőt lia-iva húzták ki a sz.cké- alól. — Egyik crasnai régiagyárban egy kerék elkapta Niesta Ferenc kezet é; súlyosan összeroncsolta. Kórházba szállították. — Bethlen Mária grófnő, ismert vándorkiállításával a Szilágyság megye­székhelyét is meglátogatja, A kiáÜÍrás november 28-tól december i-jg lesz nyitva a Za'au-i re­formátus kultúrteremben. Az érdekes kiállítást megyeszerte óriási érdeklődés előzi meg. — Má­tyás Teréz Garei-i illetőségű cselédlányt, mint visszaeső bűnöst, 4 évi börtönbüntetésre Ítélte a zalaui törvényszék, meia még ez elmúlt évben t>ctort Oláh Zsigmond pénzügyi 1 ő'.isztviseiő za- íaui lakására s onnan pénzt és ékszereket lopott, amiket Kiéin Ilona értékesített. Az orgazdát ezer lej pénzbüntetésre ítélték. MINDAZON MÉRGEZÉSI ESETEK LE­KÜZDÉSÉNÉL. melyet romlott ételek okoznak — tehát főleg husmérgezés vág}- gombamérgezés előfordulásakor — a gyorsan ható ..FERENC JÓZSEF4 keserüviz azonnali használata rendkívül fontC'j segédeszköz. Hires orvostudományt köny­vekben felemlítik azt is, hogy’ a FERENC JÓZSF.F viz ólammérgezésnéJ, mint specifikus ellenszer, teljes mértékben beválik. Gyilkosság a kocsmába Bizonyítás ké~sézzítéséi rsn- ds ik ti a Lupáni-i tragédia ügyében CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Bor­zalmas kegyetlenséggel végrehajtott gyilkos- sági ügyben tartott tárgyalást tegnap dél­előtt a helyi tábla I. szekciójának tanácsa. Nedesca Petru és iManoila loan Lupeni-i lakosok évek hosszú során engesztelhetet­len ellenségei voltak egymásnak. Ez az ellenségeskedés aztán véres verekedésben robbant ki, melyben Manoila életét vesz­tette. 19Öó február 27-én Lupeni-beu a Fried- mann-féle kocsmában találkoztak össze az ellenségek. Manoila két társával iddogált a kocsmában, amikor mit sem sejtve belépett oda Nedesca. Manoila egy szóval sem árul­ta el felindulását, hanem egy üveg cujkát küldetett Nedesca asztalához és kérte, hogy fogadja el az italt. Nedesca azonban nem szólt semmit, nem fogadta el az italt, ha­nem kifizette saját borát és kiment a kocs­mából. Ezt a pillanatot használta fel Ma­noila, hogy utána rohanjon. A kocsma be­járatánál érte utol, ahol felelősségre vonta, hogy miért nem fogadta el az italt. Nedesca ingerülten válaszolt, aminek az lett a követ­kezménye, hogy Manoila boxert vett elő zsebéből és azzal ütlegelni kezdte Nedescát. Ez feldühödve kést rántott elő és azzal vé­dekezett Manoila megbotlott, elesett, ami aztán halálát okozta. Nedesca ráugrott a földön fekvő emberre és a kést teljes erejéből annak hátába vágta. A penge a gerincoszlopot érte és beletört. Manoilát beszállították a kórházba, ahol vérmérgezés következtében meghalt. A gyilkos bányászt haláltokoző súlyos testisértés miatt hat évre Ítélte a Deva-i törvényszék. Nedesca a helyi táblához fe- lebbezett, amely tegnap tartott ügyében tár­gyalást. Dr. Saragea védőügyvéd egy uj ta­nú, Ember Sándor kihallgatását kérte, aki szemtanúja volt a gyilkosságnak. A tábla helyet adott a kérésnek és elrendelte az uj tanú megidézését a-legközelebbi tárgyalásra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom