Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-28 / 274. szám

ELLENZIK 1933 november 2ff. 2 IMII »UHUIIBII—IIIMIIIIMIII ■IIIIIMM—BHHIIIBI MIT ÍR A ROMÁN SA1TÓ Statisztika. Bírák. Bor. — éh'gj. PR 1 /.UNTUL: A; ,h,m;;,s .statisztikai I«vj t.tl 1034. évi mos megjelent kimutatása nem kiek-iiits"'. Mai napig s.-itt ismerjük .17 orv-ág Li­kas .igának megosztását etnikai szempontból. In nen van a/, hogy tanusv.wkus »vámok kerülnek torg.ombv. Nem csoda tehát, h-a a pontos ..da­lok hiányában nap-nap után riasztó bjreket haj­iunk: „Elveszítjük nemzeti egységünket!'' „A: idegen népek megsemmisitenekstb. Nem híve, tales ststt áy.tésu szerint *gy oszlik meg Románin lakossága: román 75.2 szávaiék, magyar 7.S szá­zalék, zsjdó >•> százalék, német 4-1 százalék és egyéb nemzetiségű 7.4 százalék. Ez a kimutatás Bécsből ered s senki sem cáfolta meg adatait. A hivatalos jelentésből csak as állapítható nwg, hogy a szülések száma nagyobb a falvakban, mint a városokban, ami a románság megerősödé­st-: jelenti. A 260 ever lelket számláló évi sza­porulatból S4.3 százalék orwxiox, 7.2 százalék görög katolikus, 3 százalék katolikus, i-9 szá­zalék református, o.~ százalék zsidó és 2.9 szá­zalék egyéb v-aldsu. Megá Haprtható tdiát, hogy a román elem győzelmesen tör előre, ami egy­ségesítéshez vezet. Igaz, hogy a népszámlálás adatainak egy részét nem icliet a nyilvánosság­gal közölni. Meg kell szűnjön a iátok, ha ezt né­melyek kihasználják 3 gyűlölete: számnak. Egyet­len hivat, os nyUatkozetta! vége? iehetne vetni a káros izgatásoknak. l.LTPTA: A bírói kar .is elégedetlen. S igaz.uk van. Egészségiekn szabókban dolgoz: i.:k s a rossz fizetés emeK nyomoruáguk«:. -Általában minden bíró, jegyző, a’iecáxos, tisztviselő tüdő­bajt kaphat. Az a tragikus, hagy épp az. igaz­ságszolgáltatási embereinek nem tesznek igazsá­got. N incsenek előléptetések s nem : lkai máz­zák az erre vonatkozó törvényeket. Vannak olyan albirók, akik sikerre! neaxék 1c bírói vizs­gájukat s nyolc éve várják kinevezésüket. Von- mk olyanok, akik megkapták a rangot, de nem vették fel őket a fizetési listákba, bár Pop Va­lér dr. lgazságkg}rmin!5Zter megígérte, hogy ezt a sérelmet orvosolni fogja, -őz egész bírói kar demoralizálva ven. A jelenlegi fizetés még a :eg­ei rmibb napi szükségletüket sem biztosítja. Ya!<>- ságos kálváriát járnak a nagyobb városokban. Nem tiltakozhatnak, nem sztrájkolhatnak, nem követelhetik hangosan jogaikat. Bizalommal vár­rak Sürgősen kell orvosolni sérelmeket, nehogy a bírák indítsák meg a tisztviselők elégedetlen­ségével járó mozgalmat. UNIVERSUL: Nehéz .időket él a romániai S20ÍŐtermelés. Több kongresszus mutatta két­ségbeesett helyzetüket s ennek dacára illetékes helyen zárt ajtókra találnak. Mi az áresés oka? A bő termés! — válaszolják egyesek- A szerve­zetlenség s gyönge fajtájú borok! — mondják másutt. Egyiknek sincsen teljesen igaza. A lé­nyeg az, hogy az állam nem segítette meg ezt ez osztályt, mert a termékek kiválasztásával és az értékesítés megszervezésével minden jóra fordult volna. Sassu miniszter törvénytervezetet készí­tett íeisegi résükre. Voltak már ilyen törvények, de mind holt betűk maradtak. A töményeket alkalmazni keli. — A szőlőtulajdonosoknak nem törvényre, de árra van szükségük, hogy eladhassák jóminőségü boraikat. Most — csalt a rosszminőségü, hamisított bornak van igazán ars, a jó árunak nincs piaca. A földművelésügyi miniszter tehát arra keli kötelezze az itaámérö- ket, hogy jó minőségű bort árusítsanak. Meg kell szervezze ezenkívül az exportot, alkalmat kell adjon az ipari feldolgozásra német mintára. Borászat-hete: rendeztek Németországban, me­lyen a szőlőtermelés lényeget ismertették. A polgármesterek „násznagyai“ lettek egy-cgy bor­termelő falunak s bizonyos héten csak ennek a falunak borát kták az iiáecő városban. így az­tán egyedül B-eriiaben 8cco Uter rajnai bor fo­gyott el. íme, mit lehet szervezésid drérni! DREPTATEA: Goga ismét munkában van s Tatarescu jóindulatát keresi. Először Store hívta fel rá Jonel Bratáanu ygyc.rnét. Tüzes hangú költeményeidben buzdított annak idején a sem­legesség felhagyására. Az: hitte volna az em­ber, hogy nyomban hasi halált hal, amint Romá­nia az antant oldalán beavatkozik a világháború­ba. Mindenki- azt mondta: — A nagy költő be­megy a övészáronba és a magyarok őt fogják célba venni elsősorban. A háborút megüzentük. A költő Dobroges-ba mert: s nem volt a Kár­pátokban. Lárta, hogyan esik el Turtucaia. A háborút előkészítik a nacionljsták és hazafiak, a földművesek mennek aztán a frontra- így került Goga Jasi-ha, Odesszába, Pétervárra, Norvégiába, Parisba, míg Blank Arisztid kísé­retében letelepedett a francia tengerparton. SOÜ TÍZEZER megelégedett vevő bizonyítja, hogy a r ki, ZEPHIR" kályha az összes kályhák között a LEGJOBB!!! kilogram fával füt egy nor­mál szobát órán át. $ ifik kilogram fával M US füt egy nor~ r /ft. mái szobát fWTT Gyártja: Szántó B. és Fia, Órádén Kapható mindenütt. Kérjen díjtalan árjetfyt éket. t’.lui-i képviselőt ,BARZKL“ va* kereskedés, P. Mi hű i V.I 'h/.h1 13. Helyszíni közvetítés a Bucuresti-i Capsa-kávéházból Ahogy a nevető politikusok látják a napi szenzációkat? BFGURESTJ. (Az Ellenzék tudósitójúlól.' A politikán kivid Vaxilescu-Cantalup sorsa érdekli legjobban n Ga[isa-kávéházal. Vacaresli-be kerülsz! Megeszen a tetü, meg- rothadsz a Vacaresti-i fegyházban! — ez a fenyegetés és álok már a múlté. Văcăreşti már nem poklot jeleni a valóságban. Mo­dern, amerikai színvonalon álló intézet, melyben mozi. rádió, sporttér és tennisz- pálva is les/ ma-holnap. El kell ismerni, hogy ezen a téren a nagy reformátort: Vn- silescu-Cantalupot illeti az elismerés. Ha itt marad néhány évig közöttünk mondják a íegyencek — különb lesz ez a fegyház. mini egy velencei luxns-s/álló' Vasile scu reggel 5 órakor kél a többi foglyokkal. Aki korán kel, aranyat lel! — mondja ilyenkor tréfálkozva. Félórát sétál pizsamában, az­tán betér a fürdőszobába, hol szénsavas fürdő várja lágyan bugyborékolva. — ‘Egész életemben ,,ur“ voltam! — só­hajt -— nem fogok másként megöregedni. Fürdő után bevonul négyes számú cellá­jába, hol emlékiratain dolgozik. Közben többen keresik fel tanácskérés végett s Va- silescu panaszkodó rabtársait a szimpátia látható jelével kihallgatja. Össze ráncolja homlokát, majd atyailag mondja: — Nem kell félni! Tiz év helyett kettővel is megúszhatja. Aztán megbeszéli az ebédet Vasile N'.chifa szakáccsal, ki a láncot a változatosság ked­véért a lábain hordja. Roppant tiszteli Ya- silescut. Nem csoda. A gangszter minden reggel felvált egy 500 lejest apróra, aztán a pénzt sorstársai között kiosztja. Legjob­ban a börtön kovácsüzemét szereti. Itt idé­zik legtöbbet és a volt patkókovács a fe- gyenceket kioktatja. Irigy li Jean Th. Florescu Bucuresli-i ügyvédet, kit most neveztek ki román követnek Madrid­ba, a barrikádok és tangó hazájába. Kiment volna maga is a pályaudvarra, hogy az uj madridi követet még egyszer megcsodálja. Nehéz szívvel utazott el Florescu a fövá- I rosból. Nagyon nehéz volt. Rettenetes kínok j gyötörték a nemzetközi helyzet miatt és a következő munkaprogramot állította fel magának a rosszmájú Bucuresti-i lapok szerint: 1. Utazás és megérkezés Spanyolországba. 2. Közreműködés sürgősen néhány házas­ságkötésnél és szülésnél. 3. Bemutatkozás. 4. Látogatás a bősök sírjánál, annak dacá­ra, hogy a spanyolok nem vettek részt a világháborúban. 5. Táncestély. 6. Látogatás a politikai korteseknél. 7. A kastélyok meg­tekintése. 8. Névjegyletétel Cervantes em­lékművénél. 9. Próbaként részvétel a köz- társasági utcai harcokban. 10. Néhány be­széd a külvárosban. 11. Bika beszerzése a követség kertjében rendezendő viadalokra. 12. A Gibraltár és az angol flotta ellenőr­zése. 13. Titkos megállapodás Don Quijotte- val. 11. Visszatérés a Rosinanta lovon Bu- curesti-be Titulescu megbuktatása végeit... A nagyszerű program sikerét nem lehet kétségbe vonni. A madridi állomásfőnök rövid beszéddel fogadta s az újságírók interjút kértek tőle Vaida mozgalmára vonatkozóan: — Igaz, hogy Vaida diktatúrát akar s szakítani óhajt a parlamentarizmussal? — Lehetetlen! — válaszolt Jean Th. Flo­rescu - legalább 3800 olyan tagja van pártjának, akik képviselői mandátumra szá- mitanak. S Mihalaehe „mozgósítása "?- Semmi!... Be akarja mutatni a fővá­rost a falusiaknak... Minden párt felvonul­tat néhány százezer embert erre a célra, igy emeljük mi a forgalmat. . . Nincs eb­ben semmi különös, higyjék el az urak! Különben mondják a Capsa-kávéházban — úgyis mindegy mire megyünk a belpolitikában, meri ma-holnap vége a világnak. Sir James angol csillagász jelenti, hogy a hold dara­bokra törik rö\kiesen s a földet elpusztítja. Megkérdjük az egyik kormánypárti képvise­lőt, mi a vélemény liberális körökben erre vonatkozóan?- A vég kikerülhetetlen — mondja, mi­közben homlokát összeráncolja. — A hold darabokra törik, nagy bajok következnek, nyakon üti földünket. — Borzalmas! .. . Mindenekelőtt a holdkórosok kipusz­tulnak. Nem járnak majd a háztetőkön és bűnös politikusok módjára a paplan alá bújnak.- Kár ezért a sportért! — S ha nem lesz hold. a kutyák sem ugatnak. A politikusok meg szépen kiegyeznek egy­mással 50 százalékra . . . Vannak természetesen kivételek is. Iorga például nem ismer alkut s nem fordult még elő, hogy álláspontját feladja. Legutóbbi előadásában Angliát tá­madta. — Hallatlan! — méltatlankodott az. olasz- ellenes politikájáról hires Gr. Filipescu. — Nyomban hivatalos nyilatkozatot kell ad­nunk arra nézve, hogy nem üzentünk hábo­rút az angol birodalomnak. — Majd megjárja Iorga még Albionnal! — jegyezte meg Argetoianu régi kormány- elnökét korholva. — Azt fogják mondani, hogy az egyiptomi zavargásokat is iorga okozza. Ez a hála? ... Az oxfordi egyetem nemrég diszdoktorrá avatta! Most kitörölik a doktorok sorából! — Nem baj! — válaszolja egy ősz, isme­retlen nyugalmazott halkszavu politikus. — Mussolini majd a makallei egyetem kated­rájával kárpótolja. Iorga sem hagyja szó nélkül a rosszmájú kritikái s az angol választások után távira­tot küld Londonba: „Szép eredmény. Látszik, hogy a válasz­tást nem Argetoianu csinálta!“ Egymást szúrnák le a politikai vezérek a cirkuszpo­rondon. Az öreg Stere jellemezte a helyze­tet legokosabban: — Volt egyszer, hol nem volt egy vezető politikus, kit ellenfelei meg akartak gyil­kolni. A sors szeszélye azonban ugv akarta, hogy természetes halállal mult ki. Koporsó­jánál aztán a gyilkos banda feje mondott gyászbeszédet s társai vérző szívvel vették körül a ravatalt. Ilyen emberektől, mit lehel várni politikai harcokban? .. . Nem csoda, hogy fáj a szive Mamiinak. Jóval november 14. elölt megérezte, tudta, sejtette a kudarcot. — Mi lesz november közepe után? — kérdezték tőle, mire levcrten válaszolta: — Időváltozás ... Eső .. . Lehet, hogy szél is lesz Baclacin-ban. (sf.) Grauictru Cantacuzln» lábornoh Oradea-n Ofveneierembem^ vau »/üLtéqc, lioqy átveqye d hatdlindl ORADEA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Oradea-i Casa Naţionala-lián mintegy szát camber részvételével tartották meg a „Tolul pentru Tara“ párt gyűlését, melyen maga Gniniceru-Caritucu/.ino tábornok, az ismert antiszemita vezér is megjelent. A gyűlés pro­gramja egyedül a tábornok l*eszéde volt. G ran i ceru - Cun tăcu zino erélyes hangon beje­lentette, hogy a „Totul pentru Tara“ párt­nak nines szüksége a nagy tömegekre, elég, ha az egész országban csak ötvenezer embere van. Minden nagyobb városban elég 500 em­ber, akik feltétlen hívei és mindent készek megtenni a pártért. Bejelentette a szónok, hogy húszezer ember mór csoportosult o pór! leörül, nxnellijel diódáim fogjo vinni a nemzeti ügijeket. Érdekes körülmény, hogy az Oradea-i há­zak egy részére ismeretlen tettesek hatalmas jelvényt rajzoltak krétával. Egy négyszög és benne két pont. A jelvény fölött pedig há­rom betű: „T. p. T.“ Ami azt jelenti, hogy „Tolul pentru Tara“. Az. antiszemita tábor­nok meg is magyarázta ennek a jelnek az értelmét. Azokban a házakban ugyanis, ahol ezek a jelek fel vannak tüntetve, a párt el­lenségei laknak. Az ügy érdekességét fokoz­zál. l'iogv az iskolás gyermekek, akiknek ugv látszik, roppant tetszik a jelvény, minden egyes házra rákrétázták a jelet. úgy. hagy most már azok sem tudják, hogy hol lak­nak a párt ellenségei, akik ezt a jelet a há­zakra tették. MEGHŰLÉSNÉL, náthaláznál, torokgyulladás­nál, mandolilobnál, fülkatarrusnáí, va'amint idegfájdalmaknál és szaggatásnál naponta fél po­hár természete- „FERENC JÓZSEF“ keserű- víz nagyon jót tesz, mert a eyomorbé-.csatornát alaposan kitisztítja és desinficiáija, azonkívül pe­dig megfelelő emésztést biztosit. — Az orvosok ajánlják. A magyar jövőért.,. Az Ellenzék Diákmenzája, amely már I évek óta tölti be magasztos feladatát a &.<L- j génysorsu. tehetséges magvar diákság érde- i kében, egy re nehezebben tud megfelelni célkitűzéseinek. Egyre kevesebb azoknak a magyar diákoknak a száma, akik a magyar .társadalom áldozatkészsége és megértő kü- telességfudása következtében ingyenes vagy kedvezményes ellátáshoz jutna, ami lehető- I séget nyújt számukra, hogy tanulmányaikat j elvégezzék és egykor majd a jövendő erdélyi I magyar értelmességi osztály alapját képez­zék. A menza nehézségekkel küzd. de min­den magyar diák azt reméli, hogy azok a nehézségek csak átmenti jellegűek lesznek és a magyar társadalom tudatára ébred an­nak, hogy kötelességei vannak a diáksággal szemben. Az általános közöny közepette biztosak vagyunk abban, hogy azoknak példája, akik adományaikkal a Diáknienza segítségére siettek, követőkre fog találni, mert ez alól a kötelesség alól egyetlen öntudatos magyar ember sem vonhatja ki magát. A menza céljaira az utóbbi napokban az alábbi adományok érkeztek be: Szociális Misszió Társulat 20 lej Barabás Jánosné, Médiás 100 .. Br. Jnezédy Ádsüuné 500 „ N. N. ' 60 Kárnász Kálmánné Tg.-M. 1000 ,. Zsidó Nőegylet 20 .. Cs. G. 150 j, Vincenti Lajosné 200 Eddigi gyűjtésünk: 5430 lej Mozgószinházak műsora : SZERDA: CAPITOL-MOZGÓ: A szezon legkimagas­lóbb filmeseménye! Jan Kiepura leg­újabb filmsikere: MINDEN ASSZONYT SZERETEK. Partnerei: Lien Deycrs. Adélé Sandrock, Theo Lingen. EDISON-MOZGÓ: I. PEZSGÖHÁBORU. Fő­szerepben Heinz Rühmann, Lien Do­vers. II. BABSZEM KISASSZONY. Fő­szerepben Shirley Temple. 3. 8, 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: Dupla műsor: Î. A PÁL UTCAI FIUK. Teljesen ;;j átdolgoz5 TI. AZ ÉGBOLT DÉMONAI. Főszerep ben: Richard Cromwell, Dorothy Wil­son és Robert Amsirtmg. Előadások kez­dete fél ö, 6. fél 8 és 9 órakor. ROYAI,-MOZGÓ: Premier világsláger: OR- IjEANSI SZŰZ. Jeanne D’Arc feledt*.- teilen legendájának monumentális fel­dolgozása. Fősz! Angollá Salloker. Fibn előtt: Legújabb journal. SZÍNKÖR-MOZGÓ: BÁL A SAVOYR.VN Fő­szerepben: Alpár Gitta, Bársony Rn/si. Halmay, Járay. Zene: Ábrahúm P;»l!M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom