Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-26 / 272. szám

BLLBNZßK 1935 oorenther 21». BW***»’ Akiiv'U b^tol lefedtek oz álmai.. Tár ay Ferenc küzdelmeiről, sikereiről és erdélyi emlékeiről beszél Sajói háza és autója van az erdélyi közönség egykori kedvencének REUMA ,,Amióta Sloan’s Linimentet használok, nincsenek többé gondjaim“ BUDAPEST. novembrr hó. Gyönyörű itj gépkocsi all meg a Nemzeti Színház »'lőtt. l’aiav Ferenc s/áll le a volan mellől, hogy próbára siessen Frissen, elegánsán, jóked­vűen mosolyogva indul a s/inés/bejáro lele. Talán ill a legnagyobb a .Nagykörút tor- galma. di a rohanó járókelőknek mégis van annyi idejük, hogy az ünnepelt színészt megbámulják. Mert Tára) ma egyik leg­népszerűbb tagja a magyar főváros művész­világának. Játékmestere és .,sztár -ja a Nemzeti Színháznak, sáriin szerepel a rádió­ban, Liszt-filmjét pedig Magyarország min­den mozijában forgatják. Tiz év küzdelmei Megállítom a siető Tárayt. Barátságos mosollyal üdvözöl, amikor felismer. Azon­nal .meg is mondja, hogy különös nosztal­gia’ fogja el. ha Frdélyböl felkerült ember­rel találkozik. Hiszen Erdély az igazi hazája és a 'Cluj-í színtársulatnál töltötte el ifjú­ságának legszebb éveit. Egy pillanatra min­denről megfeledkezik. Hótohérhnju. jóságos édesanyjára és testvéreire gondol, akik még most is ott élnek az. egykori városban, amelynek közönsége hosszú éveken át való­sággal rajongott Tárav Ferencért. Szerencsém van. A Nemzeti Színház szol­gája jelenti Táraynak. hogy a próba esak egy negyedóra múlva kezdődik. Van időnk azalatt elbeszélgetni arról a tiz évről, amely azóta pergelt le. hogy a kitűnő művész bú­csút mondott Erdélynek. Valljuk be: Tárav Ferenc annakidején nagy könnyelműséget csinált. A Nemzeti Színház akkori igazga­tója. Hevesi Sándor léptette fel Budapesten a .,Bizáncában. Hatalmas sikert aratolt. A közönség út- tapsolta a felvonásközöket és mindenki bizonyosra vette, hogy az Erdélyből fel­került művész a magyar főváros legelső színházához szerződik le. Tárav azonban lekötötte magát egyik bu­dapesti magánszínházhoz és ezért méltán magára vonta a Nemzeti Színház igazgató­jának haragját. Hevesi Sándor nem is bo­csátott meg neki. Csak akkor került újra a Nemzetihez, amikor egykori felfedezője leköszönt az igazgatói tisztségről. Közben a Belvárosi Színháznál, majd a Magyar Szín­háznál aratott sikereket Budapesten, azután pedig a szegedi színházhoz szerződőit. Szegedi sikerek Szegedről a legnagyobb elragadtatás hang­ján beszél Tárav. Elmondja, hogy valósággal második hazája lelt a Tisza- parti város. A közönség itt is éppen olyan nagyon szerette, mint szülővárosában. Budapesti szerződéseket mondott le, hogy Szegeden maradhasson. Itt játszotta először József Ferenc főherceg ,.Kolumbus‘: című darabjának főszerepét. Jelentős esemény volt életében az ,.Ember tragédiájáénak szegedi szabadtéri előadása is, amikor szin­tén emlékezetes sikert aratott. Szegeden ke­rült Tárav nagyon meleg barátságba Németh Antallal, a Nemzeti Színház jelenlegi igaz­gatójával. aki a rádióhoz került fel először . dramaturgnak Budapestre. A boldogság útja A szegedi boldog évek után ismét vissza­kerül a magyar fővárosba Táray. Most már nem csábítják el az anyagi Ígéretek, leszer­ződik a legelső színházhoz, a Nemzetihez, amely végeredményben minden magyar szí­nész vágyainak „Mekkáját“ képezi. Sűrűn szerepel a rádióban és nemsokára lehetővé válik, hogy házat ve­gyen magának a magyar fővárosban. Kedves földszintes családi házat. Olyant, amilyenre egész életében vágyott. Ezért volt takarékos, szinte kispolgárias a magánélet- ySSg^WmSZSSSZSimrm ben. Ezzel Táray Ferencnek, az embernek, almai he is teljesedtek. ! >e feltartózhatntlan lépésekkel haladt c él­jai felé Táray Ferenc, a művész is. Egymás­után aratta a legkomolyabb sikereket. Sike­rei nem felszínesek. Mindig Kerülte a l>om- hasztikus reklámot. (Nem is szerepelt gyak­ran a színházi lapokban, mert nem haj­szolta a közönség sz.erelctél.) Komoly mű­vészi akarattal hódította meg Budapest kö­zönségéi. amely megtanulta megbecsülni Táray Fe renc kitűnő színészi munkáját. í ilni^karrier Mondjon valamit a 1 .is/l-filmről ké­rem meg Tánuvt. Ennél; n filmnek köszönhetem a: au- tuntai jegyezte meg nevelve Tárav. Antit a filmen kerestem, gépkocsiba fektet­tem. Ez a film anyagi része. Azért hangsú­lyoztam ki, meri színészettel .sohasem lehet annyi pénzt keresni, mint egyetlen filmmel. Mimimtől függetlenül azonban kimondhu- óatlnmi] gyönyörű élmény,ekei hozott szá­momra ez ti film-szerep. Mondhatom az egész le.lkemet 1 »devittem a nagy mágikus éleiének film-változatúim és remélem, hogy meg is hozta a fáradozásom az eredményt... Táray Ferenc megnézi nz óráját. !-eleit a tizenöt perc. Be kell mennie próbára. Búcsú­záékor méigegyszer visszaidézzük az erdélyi emlékeket. — I tulja Isten, sokszor egész nap szomo­rít vagyok, ha crdélgi emberrel találkoztam — mondja meghatottam — Ilyenkor rágon­^ H<* SLOAN’S LlNIMENT-et hasznát, reumatikul fájdalmai, amik * ^ munkaidőnket pokollá teszik és aminek következtében idő- éi N pénzveszteíéqünk származik, meqszunnek Ezer és ezer beteq Jţ igazolja, hogy a Sloan's Liniment már egyszeri olkalmazássgl Á. is kitűnő hatás! fojt ki Ken[ük fel gyöngéden ezer; szert a fájós V/ izűlotre vagy az izomra és a fájdalmak azonnal megszűnnek. Ha izom-, ideg- vagy bármilyen fájdalom kínozza, használjon SLOAN’S LINIMENT-et. A fájdalmat eft kell megtámadni, oiltol érezhetővé vállik, ezáltal fölöslegessé válnak azon gyógyszerek alkalmazása, amik a szervezetet csak meg­terhelik. A Sloan's L írűmenf azonal behatol a szövetekbe, meleg­séget idéz elő. miáltal az idegek csillapodnak és eloszlatja a duzzanatot, ami a fájdalom okozója. Kapható qyóqysieitárakban és drogériákban MEGSZÜNTET LIN IWEttf ÜVEG RÉGI ÁRA ÜVEG 0 J ÁRA 3=-^ L E I 6 0 LEI dalok öreg édesanyámra, akii semmilyen rá­beszélés sem Ind rábírni arra. hogy felköl­tözzön hozzam. És a festöiesen szép Számos- port, az ódon Fellegvárral. Kibírhatatlan honvágyat érzek, ha rágondolok . . . Hiába, az igazi otthont nem lehet elfelejteni . . . Táray Ferenc karcsú alakja eltűnik a s/im’-szbe járó kapuja mögött. De akárhogy is sietett, mégis észrevettem, hogy az utolsó szavaknál könny csillant meg szemében az őszi napfényben . . . (k. j.) liogyasFi csapááfk be a hiszékeny erdélyi kereskedőket ? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta a7 Ellenzék, hogy veszedelmes csa­ló társaság kerüli rendőrkézre Bucurestiben, melynek élén egy Alin Constantinescu nevű büntetett előéletű szélhámos, aki ..kereske­delmi utazó “ cimet vett fel «7 utóbbi hóna­pokban. Mint illatszerügynök járta Ix* az or­szágot s közben kábítószerek tiltott árusítá­sával is foglalkozol!. Alin Goirstantine.scu jobb napokat látott valamikor. Első csalá­sait a világháború idején követte el, midőn ltodnagykémt teljesitett szolgálatot és ..tűzi­fát“ adott el Jasi-ban. Előre vette fel a va­gonom szállítmányokért a vételárat, aztán el­tűnt anélkül, hogy egy darab tát is szállí­tott volna. Alint aztán elfogták és a hadbíró­ság lefokozta. Közömbösen ismeri be biinót s felsóhaji: — Jön a tél ! . . . Kereseti forrás után néztem . . . Nem tehettem ki fájdalmas nélkülözéseknek magamat ! . . . TÁRSAI sorában testvérbe cse szerepel elsősorban: Amadeu Constantinescu, f oglalkozá.sntlkiili Bucureshi-i „magánzó“, hadirokkant és állí­tása szerint kapitányi rangban van. A vér nem válik vízzé. Amadeu is csalásokat kö­vetett el régebben s rokkantsági nyugdiját is elvesztette ezek miatt. A Constantinescu-fivéreknek harmadik társra volt szükségük, hogy saját beismeré­sük szerint „színházat játszanak". Még a Vacareslli-i börtönben megismerkedtek Mi­hail Constantin elcsapott vasúti tisztviselő- vel, aki több éri büntetést kapott csalásai miatt. A „SZÍNHÁZ“ Alin Constantinescu finom szagu üvegcséi­vel. mint illatszer ügynök járta végig az or­KEftDEN ESTE 9 ÓRAI GR A MAGYAR SZÍNHÁZBAN „GOLDMARK“ E 81 H A R M © Sí A í TÁRSASÁG BEETHOVEN SZIMFÓNIStHS HANGVERSENYE!! Szólista: KOIÁR KÁROLY. Vezénye1: BfiSKOV'CS SÄND9R JEGYEK: A MAGYAR SZÍNHÁZNÁL DÉLUTÁN H-RíM ÓRÁTÓL!!! szágot s igen sok kereskedővel ismerkedett meg a városokban. Bor, termény, élelmiszer, fa-kereskedőkkel tárgyalt s végül elhatároz­ta, hogy ezeket valami módon becsapja. Be­öltözött tiszti ruhájába és végigjárta a kato­nai parancsnokságokat. Kizártnak látszott, hogy ne legyen sikere vállalkozásainak., hi­szen mindhárman „mesterei“ voltak a csa­lásoknak. Erdélyt választották ki a játék színteréül. Tudták, hogy az emberek itt sok mindennek Iliiéit adnak. Alin maga azon km Bucureştii- lien maradt. Két társa indult el Erdély felé, hol Berkovics mérnök, Kolmanovics nagy- kereskedő és Kőim ügynök neveket használ­ták és az után tudakozódtak, kinek van a hadsereg részére valami eladni valója? Az­tán megsúgták Alin Bucurestl-i elmét áldo­zataiknak, akik lioldogan siettek a fővá­rosba. Az állomáson Alin Constantinescu „kapi­tány“ várta a kereskedőket, kiket felvitt a hadügyminisztériumba és itt végigjárta ve­lük a folyosókat. Egyedül lxanent néhány szobába, hol illatszert kin ált megvételre, mintha ügynök volna. A hivatalos szobákból kijovet tovább biz­tatta „ügyfeleit“, akikkel lakására ment. hol a katona ruhába öltöztetett ,.(tisztiszolga“ várta. — Alázatosan jelentem . . . — Mi-a te!? — Kapitány ur! Alázatosan jelentem, az ezredes ur üzenetet küldött a hadügyminisz­tériumból! Sürgeti a tűzifát, amit a katona­ság részére vásárolt! Az erdélyi kereskedő oda*volt a csodáű- kozástól. — Ennek aztán fényes összeköttetése van! — gondolta magában. Közijén a telefon is megszólni!. — Itt a katonai iskola beszél! . . . Szük­ségünk volna sürgősen öt vagon fára s két­ezer kiló túróra! . . . Alin a vendéget a telefonhoz hívta és ez saját fülével hallotta, mily nagyszerű üz­letiről van szó . . . — Igen ám. de törvény szerint kauciót kell letenni minden katonai szállításra . . . Tehát? így aztán a jóhiszemű emberek két kéz- zel adták át a tízezreket: „kaució“ céljára, majd búcsút vettek a „kapitány“ urlól és teljes „titoktartást“ ígérve haza utaztak. AZ ÁLDOZATOK között a következők' vasinak: Termény és élelmiszer szállító Rt. Curei 60 ezer lej, An­cei Anton Tg.-Mures 130 ezer lej, Freund Sámuel Satu-Maré 2ó0 ezer lej, Gh. Julin Tusnad-Sat 32 ezer lej s a többiek, akik most jelentkeznek a Bnoures1i-i törvényszék vizsgálóbírója előtt. DíODOR DÉRÉ képkiáHíiása Világvárosi kiállítási anyaggal mutatkozott be városunkban Diodor Durc festőművész. Száz- huszonöt képet áiiitott ki, többnyire akvareile- ket, kevés olajfestményt, tusképeket és karrikatu- rákat. Tulajdonképpen akvarelista. A háború után ment lei a londoni fertő akadémiára, hol a hires Ncrman professzornak volt - tanítványa- Anglia az akvarel hazája. A tündéri tisztaságot, csillogást és hallatlan tökélyt cgyedn nemzetné sem lehet e téren megsülni. Az angol művészet a papír fehérségét, az alapanyag érzékenységét érvényesíti. Ragyogó k risxá lyszcrii séget sd ez az angol vtzfestészctnek. Dure a víz és a levegő mestere. Majdnem min­den képén ott találjuk a vizet, a folyót; ez ál­modó tavakat, a csendes hullámokat vagy a taj­tékzó tengert. — Viz és viz mindenütt, a maga. százféle arcával, ezer titkos részletével melyek rejtélyét keresi és fejtegeti a változó szinü der­mesztő hideg, vagy forró levegőben. Az Európát járt Dure mindenütt az ég tükröződését kémlej c vizben is. Nagyon ielkiismeretes miivész. Apró­lékos és pontos. A szellő lebegését a viz tükrén, a felborzolt száz hullámfodor mozgását hihetet­len aprólékos-ággal dolgozza ki. Oly finomság­gal és pehely könnyedséggel, ami valóban művé­szi. Képei életet lehelnek, színei vakítók. Mélység van bennük, kitűnő formaérzék és erős kifejező- képesség. Legszebbek: „Móc-vidéki vízimalom“; „Temes alján“; „Narancs csendélet"; ,;Az Ara- nyos-Campeni vidékén.“ Task épei is nagyon érdekesek. Közéleti kari­katúrái szellemesek. Sok a humor érzéke, ötletes, lendületes, sohasem monoton és önmagát ismét­lő. Feltűnik II. Károly király karrikaíurája, mely Őfelsége tulajdona. Dure városunkból Budapestre megy képeivel, onnan Genfbe, ahol már két és fél évet töltött, majd Parisba és ezután Londonba. Újabb sikerek várják ezekben a városokban. (O. F) Az italmérési taksa kivetése Bucurestiböl jelentik: A Bucuresti-i tábla V. szekciója igen érdekes Ítéletet hozott egy italra érési taxa-ügyben. Az érdekelt Ital mérő másik helyiségbe költözött az év folyamán, amelynek a bére nagyobb volt, mint az elő­zőé. Amint tudjuk, az i/ia lm érési taxát n bér- érték utón vetik ki. Ezért is az adókivető hatóság pótlását vetett) ki az italul érökre azzal az indokolással, hogy ez a nagyobb taxa felel meg az utolsó évnegyed nagyobb üzletbérének. Az italmérő ez ellen felebbezéssel él!, azonban a felebbezési hatóság elutasította azt. Az elutasító határozatot azzal indokol­ta, hogy habár az italmérési taxa egész évre szól, mégis minthogy’ az italraérő elköltözése folytán az üzleti foglalkozás feltételei meg­változtak, ennélfogva az adókivetésnél meg­állapított bérórték nem szolgálhat többé az odózás alapjául Ez ellen az italmérő semmiségi panasszal élt a Bucuresti-i táblához. Hivatkozott o szesz törvény 22ő-ik szakaszára, amely meg­állapítja, hogy az ttalmérésá faxa egész évre szól. Ezt a taxát az év folyamán nem lelie-t többe megváltoztatni, különösen pedig ab­ban az esetben nem, ha a változás az it:d- méTŐ elköltözése folytán következett he. Ezt az álláspontot foglalta el a Bucureşti tábla V. szekciója, amely 1934. évi 1215. számú ítéletével kimondotta, hogy az it a 1 - mérési taxa egész évre szól és az elköltözés folytán póttaxát kivetni nem lehet. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom