Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-23 / 270. szám
0? ÁRA 3 l EJ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÎN NUMERAR No. 141.164/192». Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Gales Moţilor 4, Fiókkiadóhivaral és könyvosztály: Piaţa Unirii 9, szám. — Telefonszám: log. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ®S^r»^55»aSS5!HESS MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi .államokba csak a portókülönbözettel több. LVI. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM. SZOMBAT 1935 NOVEMBER 2 3. Közismert dolog közgazdasági válságunk mélyülése a kevés szerencsével megalkotott forgalmirendszer folytán. Ez a román külkereskedelem kiviteli és behozatali oldalát érthető, majdnem elkerülhetetlen okokból összekuszálta lázas próbái: és szívós keresések, sűrű közvetlenségek utján. — Nincs miért szegye nice zni. Szinte sehol se egészségesebb a világpiac, a termelés észszerűsége, amikor világforgalom és a kereskedelem saját válságát egy külön pénzügyi zűrzavar megtetézi. Nem kel! magyarázni, mit jelentenek a borzasztó magas vámfalak mindenfelé és a rendkívüli megkötött pénz-gazdálkodás, nem, hogy mit jelent a befagyott hitelek és isöoetelések föi- meiegiiése, mii a rekompenzáció, nút a kontingent álás. Ebből a legtöbb megvan a legtöbb helyen, nálunk valamennyi és nem egészen a magunk „jóvoltából“. A mi közgazdaságunknak még külön feladatokat is kellett vállalnia, mint azok, amik másutt és egyetemlegesen fölmerültek e beteges és zavaros gazdasági korszakban. A külföldi tartozások tőke és kamat szolgáltjának csökkentése rendkívül nagy erőfeszítések ellenére sem volt elég hatásos eddig és hiába próbálunk mi gazdag és szorgalmas ország mérhetetlen bőségü nyersterményeinket — amelyek éresése az őstermelő országok legször- hyübb megpróbáltatását és fizetési nehézségeit okozta — becsületesen megfelelni köte- e zeit .végeinknek. Emellett fönntartani vagy visszaállítani akartuk a kereskedelmi és pénzügyi mérleg egyensúlyát, különösen az első megszokott nagy alztivkását. Mennyi gond és mennyi munka! Ezt a helyzetet még a közgazdasághoz legjobban értő ó-liberális párt se bírta megoldani. Pedig, hogy akarta. Bizonyíték a pénzügyi tárca, méginkább c kereskedelmi tárca ismételt gazdacseréje, mert mégis csak meg kell találni egyszer a legszerencsésebb kezű embert az egymást fölváltó tehetségek során, ügy látszik, rajtunk is, a világon is nem tudás és szerencse, hanem csak egy világegyezmény segíthet. Most megint elérkeztünk oda, hogy uj rendszert fognak próbáim a külkereskedelmi forgalom és a vele kapcsolatos pénzügyi fedezet körül. Mi lesz ez, még mindig nem lehet tudni, a különböző felfogások erősen birkóznak egymással s van hir, amely szerint az érdekeli felek a kereskedemi és pénzügyminisztérium, valamint a Nemzeti Bank hatalmas érvekkel folyó vitáját a miniszter- tanács elé viszik és van hir, amely ezt a nehéz szerepet egyenesen az uralkodó gondjaiba tartozónak véli. Ez már magában véve bizonyítja, milyen súlyos, milyen lelkiismeretes kutató munlca folyik a legjobb, a legkisebb áldozatokat kívánó megoldás érdekében. Belső valutáris áldozatok nélkül, külföldi kölcsönök reménytelenségében, a nép- szövetségi megtöri ásás politika következményeit érezve, a legtöbb külföldi állam felé már elzárt behozatali állapotában kell megtalálnunk a legjobb módszert, a kereskedelmi mérleg már elért javulását fönntartani és növelni, arrmyértékü nagy pénzért kiszállítani a termelési fölösleget és az aufarchiában fellendült ipar védelmében a behozatalt lecsökkenteni. E célból újra visszahajolnánk a szabad kereskede!emhez, szó van ugyan a prémium elejtéséről, főleg a pénzügyi korlátok összetöréséről. így a deviza-forgalom szabaddá lenne és megszűnne az átlagos H százalékos felár, viszont egy külön hatóság gondoskodnék a Nemzeti Bank jó külföldi pénzzel való táplálásáról. Mindezt talán a kontingerdális rendszer egészséges alakban való átformálásával. Csak a Román Valér tervezete az ipari és kereskedelmi életvitel megrendsznbályozésával ne rontsa meg a légkört. Szóval ismét nagrjszerü elhatározás küszöbén állunk, a belga transfer, a Cagero és más közgazdasági ügyek hő tapasztalatain okulva. Bár sikerülne a nyilván tátható fo- nákságoleat, hibákat, bűnöket és nehézségeket eltávolítani és az ország rengeteg és egészséges és erkölcsös gazdasági erejét mozgósítani. Hinc Rhodas, hinc saJta. Itt a lehetőségek, de itt Is a veszedelmek. Aisessxíif guerilla iámadások &£ oIbsm frontmögött. — Két érái ml as ahesssm császár láí&aaSása tifán ©lass repülőgépeit ielentek meg a wáros I&I&Sf Diner hosszú kihallgatáson mírnim o iernii francia iminMuítí Az olasz—abesszin háborús válság küzdőterei úgy diplomáciai, min! katonai szem- j pontból kezdenek újra élénkülni. Abesszíniában a négusnak eddig majdnem teljesen passzíven viselkedő hadseregei kezdenek támadóan fellépni. A diplomáciai küzdőtéren, j ezúttal is Laval közbelépésére, újra megkezdődtek a fáradozások a háborús válság mielőbbi befejezése érdekében. Parisban ujab’> megoldás keresésére angol, francia és j olasz szakértők ülnek össze és a tanácskozásokon, a népszövetségi tanácsban elhangzott belga indítványnak megfeleiőíeg, Anglia és Franciaország, mint a Népszövetség megbízottai szerepelnek. Angol részről ragaszkodnak ehhez a formához, mint ahogy a római angol nagykövet Mussollnivel folytatott eddigi tárgyalásai során is mindig kijelentették, hogy földközitengeri kérdésről volt szó, mert az abesszíniái háborús válság megoldása a Népszövetség hatáskörébe tartozik. Párásba már megérkezett az angol külügyminisztérium afrikai szakértője, Peter son, aki azonnal tárgyalásokba kezd* ít a megfelelő francia szakértővel. Az olasz szakértő csak ma este érkezik. A hasonló tanácskozások sikertelenségén okulva azonban francia politikai körökben sem fűznek íul- nagy reményeket a mostani tanácskozáshoz. A párisi sajtó olaszbarát része a várható sikertelenségért először Is Angliát teszi felelőssé és szemrehányást tesz Baldw in-nak. hogy a választások után sem enged eddigi merev magatartásából. Diplomáciai köröket az angol—olasz—francia szakértői értekezletnél jóval inkább érdekli a berlini hir, hogy Francois-Poncet berlini francia nagykövet, alii most tért vissza Franciaországból a német birodalmi fővárosba, hosszabb kihallgatáson volt Hitlernél és ezen a kihallgatáson résztvett Neurath báró német birodalmi külügyminiszter is. Német hivatalos jelentés szerint a kihallgatás, melyen megvitatták az általános politikai helyzetet, igen barátságos szellemben folyt le. Francois-Poncet a beszélgetés során beszámolt azokról a benyomásokról, melyeket legutóbbi párisi utján Franciaország vezető személyeivel folytatott beszélgetésében nyert. A francia nagykövet kihallgatása, melynek klhangsulyozását német hivatalos részről Ls ennyire szükségesnek tartják, kétségtelenül komoly jelentőségű dolog. Valószínűnek látszik, hogy a hónap elején felvetett és azóta elhalványult tervnek megfelelőleg Hitler bizalmasa, Ribhentrop báró rövidesen szintén Párlsba érkezik és újabb kísérletek indulnak arra, hogy a két nagy európai ellenfél, Németország és Franciaország között közeledés jöjjön létre. « GuarílSa-hare nagyobbIlíkösetek előtt A harctéren kezdődő újabb mozgalmasság t főleg abesszin iái guerilla-tárna dósoknak kő- ‘ szönihető. Angol és francia lapok jelentése seeriflit az abesszin csapatfelvonulás a különböző frontokon most már nagyjában befejezettnek telcinthető. Északon az olasz előnyomulással szemben valószínűleg a Makallé mögötti magas hegyláncban veszik föl a harcot. A délri fronton a négus repülőgépen látogatta meg csapatai főhadiszállását és lelkesítő beszédet tartott katonáinak. Itt rövidesen szintén nagyobb mozgalmasságra számiéba tünk abesszin részről. Egyelőre azonban újra nagy esőzések kezdődtek s amint az olaszok jelentik, valóságos sártenger teszi az utakat járhatatlanná. A katonai helyzetet nagyban befolyásolhatják az abesszin gver illa-támadások, melyek most különösen északon az olasz front mögőllli hegyekből nyugtalanító erővel indultak meg. A „Völkische Beobachter"-ndk az olasz fronton levő tudósítója, aki hozzáértő katonai szakember és kitűnő tollú áró, igen érdekesen számol be ezekről a támadásokról. Leir egy komoly harcot, mely 40 kilométerrel az olasz front mögött folyt le, elmondja, hogy az élelmiszerszáUitó osztagokat gyakran váratlan támadások érik a hegyekből és hogy pár nap óta megváltozott az északi front harcainak egész légköre. Az olasz előnyomulás ugyanis csak bizonyos írtakat biztosíthatott a maga számára a háttérben, a járhatatlan és veszedelmes szakadékokkal tele magashegységeket nem foglalhatta mind el. Most ezeknek a hegyeknek rejtekhelyeiből törnek elő kis abesszin csapatok s a helyzet azt a benyomást kelti, hogy az egész területen veszedelmes csapdák vannak az előnyomuló hadsereg számára elszórva. Az olaszok ezzel szemben igyekeznek rendszeresen megtisztítani az utánpótlás számára föltétlenül szükséges utak környékét, hogy a harctérre várt Badoglio tábornok offen- zrvája számára minden előkészületet megtegyenek. 4 Harctéri jelentések RÓMA. (Rador.) A mai hivatalos kommüniké a következőket közli a harctérről: Az olaszországi és eritreai hadseregek osztagai tegnap felderítő mozdulatokat végeztek Addi-Kuea irányában, amely Scheíikottól délre fekszik. Az ellenséggel nem találkoztak. A többi fronton folyik a terület megtisztító operációja. Burától délre a repülők jelentékeny abesszin haderők jelenlétét állapították meg. A Popolo d‘ítalia küküldőtt tudósítója DzsibuH-ból közli, hogy napokig nogymeny- nyiségii hadianyag érkezik Angol Szomália kákötőibe. Angol Szomáliból naponkint nagy szállítmányok indulnak Abesszíniába hadianyagból. Egész teherautókaravánok viszik a fegyvert és muníciói'. A karavánok többnyire éjjel haladnak, hogy az olasz repülők ne vegyék őket észre. ASMARA. (Rador) De-Bono marsall Bida- go Dalmazio szakaszvezetőnek az arany vi- tézségi érmet adományozta a legutóbbi bombázások alkalmával tanúsított hősies magatartásáért. Bár a pilóta jobblábát dum-dum golyó zúzta szét, továbbra is folytatta az ellenségre való tüzelést gépfegyverével és csak visszaérkezése után engedte meg, hogy bekötözzék. Emiatt lábát amputálni kellett. A négus repülöutja LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Addis- Abebából jelentik: A cenzura csak most engedte meg, hogy a lapok a négus repülő- utjáról írjanak. A négus még sohasem ült repülőgépen, mert Abesszínia szokásai ezt tiltják. A háború ezt most lehetővé tette. i.oiie orvosa és titkára ültek. November í9-én reggel 6.30-kor kelt útnak a négus gépe és 9 óra tájban érkezett Jijigába, ahol érthető szenzációt keltett a császár megérkezése. A katonák kimondhatatlan lelkesedéssel fogadták a négust, aki szemlét tartott a csapatok fölött, majd kitüntetéseket osztogatott. Végül haditanácsot tartott amely uj haditervet határozott el. Ezután Haile Selasszie autóra ült és meglátogatta a front különböző pontjait. Nagy érdeklődéssel nézte a hadizsákmányokat, különösen négy tankot, amelyeket. Anale mellett zsákmányoltak pár nappal ezelőtt A négus Jijigában ebédelt Nasibu ras-nál és Wahib pasánál a vezérkar tisztjeivel együtt Másnap, szerdán autón Harrarba ment. Ma reggel 6.30-kor Diredauban szállt fel a császári repülőgép, amely két óra múlva simán leszállóit Addis-Abebában. A leszállás pillanatában jelentették, hogy iHarrar és Diredaua fölött két olasz repülőgép jelent meg. Az olaszok nyilván tudomást szereztek a négus légi útjáról és felderítő repülőgépeket küldtek ki ellene, A két olasz repülőgép nyilvánvalóan ezzel a céllal repült el Harrar és Diredaua fölött, mert a két várost nem bombázta, holott az utolsó időben az olasz repülőgépek minden alkalommal bombákat dobnak a fontosabb pontokra. A haditudósítók útja Az abesszin csapatok felvonulásának befejezésére mutat az is, hogy a négus Addis- Abebaba való visszaérkezése után megengedték a már hetek óta nyugtalankodó hadi- tudósítóknak, hogy kiutazhassanak az abesz- szin frontokra. A fővárosban várakozó 80 haditudósító erre azonnal autókkal indult el a frontok felé. Tlioieiési reüdezie^ egy iöffük mécséi elless m bandltfá!* HATFA. (A Rador jelenti.) Néhány nappal ezelőtt rablók támadtak meg Jenin község közelében egy zsidó embert. A rendőrség a rablók üldözésére sietett és sikerült közülük erős harc utón ötöt agyonlőni. Tegnap arab fosztogatók támadást intéztek az égjük török mecset ellen, ahol istentiszteletet tartottak. A rendőrség kellő időben avatkozott be és harcba bocsátkozott a rablókkal, akik közül hármat agyonlőttek. A megölt rendőr temetésén az arabok újabb tüntetést rendeztek, áttörték a rendőrség lánc- vonalát és több rendőrt kődobálásokkal megsebesítettek.
