Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-22 / 269. szám

2 fíLLENZ ÉK I 93 S november 22. ttuaaamtmmmmmammrmi »5»! i\ T IR A ROMÁN SAITÓ KoiUiin khcbl»éu. Milliók. B.lpQStjk, UNIVl KSU1 : SzófiábJn könvv jelent meg „tíuk;.i’ij es .t kisebbségek” címmel, melyben •'-/1 •»Ültjük, hogy jó dolguk van az öf>.w kisebbsé­geknek, akik kifogás nélkül élvezik a törvényiek­ben és nemzetközi egyezményekben foglalt jo­gaikéit és szabidon élnek. Úgy tiintetj tel ez. a könyv, mintha Bulgíii.i kisebbségek Lldorádóju leone. Mi azonban ezzel szemben « valóság? A békeszerződésnek .« Yidm, továbbá Plevna. Szó­fia körül es' n LXina völgyben teltalálható ro­mánok r vonatkozó intézkedéseit nem respek­tálja. Hiába kérte ismételten a román kormány, hogy román nyelvű iskolákat és templomokat adjanak, a szófiai kormány elutasította ezt a ké­relmet. \ idén környékén 58 község közül is fa­lut románok aknák, kiknek száma 70 ezerre emelkedik s még sincs román iskolájuk év tem­plomi szertartást is csak bulgar nyelven car ti tat- nak. l'zcn a vidéken valóságos üldözésbe kezd­tek az utóbb; időben- A közigazgatási hatóságok közegei megtilcottik a román nyelv használatát nyilvános helyeken és családi kén-ben s az ez al­lez vétőket veréssel és pénzbüntetéssel lényege­ik. A csendőrök bemennek templomokba, rf- konfiskáliák .1 román nyelvű imakönyveket. A legutóbb- népszámláláskor titkos utasítás alapján olyan helyek is vannak, hol csak zoo—300 bul­gar fordul eio 3000—foccc román között. — A prefektusok, primárok, csendőrök rendelet rt kapuk a románság eibulgárositására. íme! — sly tragikus helyzetbe jutott Bulgária román kisebb­sége* Ily terror-rend szer és hamisítások körében hogyan képes valaki nemzetisége, nyelve, tradí­ciója, szokásai mellett kit-utáni? Ha nem lépünk közbe kellő időben, akkor a Duna túlsó oldalán élő románság elvesz részünkre. Mi a teendő? Is­kolai és egyház: egyezményünk van Bulgáriával, melyet a kölcsönösség elve alapján kötöttünk. Te" gye meg „> kormány a szükséges intézkedéseket sürgősen­STEAUA TRANSLVANIEI (Jon G. Stojan lapja): Programba iktattuk a halálbüntetést. — Szükség van erre, hogy megvédj ük ; nyomorgó adófizetőket azok ellen, kik a kincstárt kifoszt­ják. \ rendkívüli költségvetés“ során kerül sor erre. ez fojtogatja Romániát. Nem volna szük- sta adóemelésre, sőt: — leszállításról lehetne be­szélni. ha véget vetnének ;. káros rendszernek. Az igazolatlan vagyonnal rendelkezők száma foly­té - emelkedik. Nem ér semmit, ha agy-két toil­s': c néha nyakoncsipnck. Decussara, az igazság- ügyminisztérium statisztikai hivatalának főnöke, kimutatást készített é.; megállapította, hogy 4 mihiârd lejt loptok 1924—1928. években, tehát a egy év leforgása alatt a közpénzekből. Az utol­só hat év adatait nem isme/jük. Borzamas lohe: . Ugyanakkor m.gállapitást nyert az je, hogy 422.117 közalkalmazottból 6c ezer találtatott bü- •ic-innk. Többen, közismert közönséges tolvajok vö tök, akik lopásért már előbb büntetésben ré- sz-esüitek s igy nem volt jogcímük arra, hogy ál­lami tisztviselők legyenek Ki nevezte ki ennek daára őket? S milyen uton-módon történt kine­vezésük?... Azt mondhatjuk tehát, hogv hatvan* ze- tagból álló tol rajbanda fosztogatta a kincs­tárt, mely tehetetlen volt ezzel sz.emben. Ezek azonban csak ..hivatalos* tolvajok. Hol vannak még a többiek, akik nem elégednek meg tízezrek­kel hanem milliókat tízmilliókat; húszmilliókat szereznek? Egyedül a halálbüntetés tudna véget vetni ennek. OGORUL (keresztén)-, nacionalista, jobboldali ip): Néhány nappal előbb a baptisták országos kongresszust tartottak. Nem foglalkozunk azok­kal, akik ezt megrendezték, az országban találha­tó baptisták száma jobban érdekel bennünket. Fegyelmezettek és jól meg vannak szervezve, amint- megállapítottuk a kongresszuson. Nem Hagyhatjuk azt sem figyelmen kivüi. hogy egye­dül VJasca-mcgycben 3c ezer adventista van, az országban taíálhstó 65 ezer baptistán kívül, akiit, így oszlanak meg: :2.00c Besszarábrábsn, 3000 az ókirályságban, 3c00 Bukovinában, 200c Mará­in üresben, 8cco—8000 Arad, Bihor. Cin; és Alba megyékben s 7000 -a Bánságban. Soraikban 12 ezer, német és magyar kisebbségi. Szolidaritásuk állási téren nyilvánul meg. Szovjet-Oroszország elpusztította a cári ortodox-egyházat, mely egye­dül volt hivatva a nép nemzeti alapon való egy­beolvasztására. El is veszett az oroszok népi ön­érzete. Ugyanez történik ott, ahol szem elő! té­vesztik a nacionalista elvet. A baptisták és többi szekták előretörése csak úgy . magyarázható, a papok elfelejtették mi a hivatásuk s rn.it keli tenniük a 1 egcihagyatoctabh faluban. A politika „ korteskedés folytán a falusiak elhagyják hitü- .et s különböző csoportokra oszlanak úgy, amint a papok irányítják őket. Ezért van, hogy 2—3 öregasszony ül csak vasárnap és ünnepnapokon templomainkban. A baptisták ugyanakkor be­járják a falukat és híveket szereznek. A románok •■ihagyják vallásukat és népi jellegüket. — Ezért nincs nemzeti egység most a legnehezebb napok­ban. Pilianatfölvételek egy regáti utazáson Bucuresti-ben nem veszedelmes magyarul beszélni, de vidéki városokban más a helyzet. — Népszerűek Vaida jelszavai. — Magyar színdarabok mindenfelé PLOESTL (Az Ellenzék tudósítójától.) Ha erdélyi ember a Kárpátokon túlra utazik, önkéntelenül összehasonlítást keres az ot­tani és itthoni viszonyok között. És az er­délyi embernek sok megjegyeznivalója akad lépten-nvumon. Sok dt>log. ami Erdélyix)! érthetetlennek látszik, a Kárpátokon túl egyszerre megkapja a magyarázatát, viszont sok dologról, amiről az ember odaliaza azt hitte, hogy érti, itt kiderül, hogy alaposan félreértette. Mindebből kiderül, hogy nagyon előnyös volna, ha az emberek minél többet utazhatnának a Kárpátok egyik oldaláról a másikra, mert mégis csak tisztábban látnák azokat a körülményeket, amelyektől sorsuk függ. Politkusaink régóta tudták ezt, azért igyekeztek elzárkózni egymástól, ezért vi­gyáznak az ókirályságbeliek arra. hogy mi­nél kevesebbet jöjjenek Erdélybe. Mert ha az ember valamiben tisztán lát. nz nagyon kellemetlen. Ezt tapasztaltuk mi is. Mi ugyanis bepillantást nyertünk alapo­san abba. hogyan látják a Kárpátokon túl az erdélyi magyarokat, most. a közhatalom- változás után tizenhét évvel is. Csak magyarul ne beszéljenek az ut- eán. meri nem tanácsos — figyelmeztettek előre az idevetődött magyarok. Dehogy nem! Eddig is beszéltünk., nem volt semmi baj. Bucuresti-ben ma is min­den tizedik lépésre magyar szót hall az ember.- Bucuresti-ben, ott lehet. De vidéki vá­rosban nem. Aztán megtudtuk, hogy újabban tényleg sokat változott a helyzet. Erdélyben vala­hogyan abban a hitben éltünk, hogy a Vaida féli- numerus valachieus mozgalom nevetségbe fulladt, levitézlett politikusnak nevezgettek jobbról-balról. A valóságban nem igy van, a kisebbségi és kormánypárti román sajtó irhát bármit, a Vaidu-fóle moz­galom rendkívül népszerű a Kárpátoknak ezen az oldalán. Úgy feltüzelte a kedélye­ket. hogy erre a közhatalom változása után még nem volt példa. Az utcán járkálva magyarul beszélgetünk. Az egyik sarkon néhány ember áll egy cso­portban. Mikor elhaladunk mellettük, ezt a hangos megjegyzést teszik utánunk:- Mare prost neam! Hu a legenyhébben vesszük is. ..nagy buta nemzet’ -et jelent és amint láthatjuk, nein is elégedtek rneg a mi megszokásunkkal, hanem gyűlöletüknek általánosítva adtak kifejezést. Mi voltunk annyira ..huták*, hogy lenyeltük a megjegyzést és nem csi­náltunk botrányt az utcán. De a botrány mégsem maradhatott sokáig, nemsokára ki­robbant egy másik helyen. A Buzau-i állomásfőnök nyelvvizsgát tart az utasok számára Buzău a nagyobb vidéki városok köz.é tar­tozók. Az állomáson valami jegvlepecsétel- tetés ügyében In-mentünk a forgalmi irodá­ivá. Mikor előadtuk a dolgunk, a főnök meg­kérdezte, hogy hová valók vagyunk, ahe­lyett, hogy a jegyeket intézte volna. — Erdélyből! — válaszoltuk. — Erdélyből? — mosolygott gúnyosan. S maguk nem tudnak jól románul. Hát mit keresnek akkor itt? Erdély melyik ré­széből jöttek? Elmondtuk pontosan, hogy a Székelyföld melyik megyéjéből és községéből valók va­gyunk. — Hát milyen kenyeret esznek? — hang­zott erre záporszerü zuhogással a kérdés. Kezdtünk türelmetlenek lenni. — Milyen kenyeret? Ez milyen kérdés? Fekete kenyeret! Alit akar vele? — Á-á. nem ugv értem ezt. Hát ugye Ro­mániában vagyunk. Itt milyen kenyeret esznek? Nem válaszoltunk, mire közelebbről kezd­te magyarázni a feltett kérdést. — Tatár kenyeret, román kenyeret? — Hát persze, hogy román kenyeret, ha igy teszik fel a kérdést. — Akkor miért nem tanulnak meg romá­nul? Ha iskolába jártak, ha érettségiztek, kell tudjanak románul. — Tudunk is kérem, ezt nem az álló* másfőnök ur, hanem román érettségiztető bizottság állapította meg. A kiejtésünk, tud­juk, hogy nem a legtisztább, de ezen ne csodálkozzék, mert könyvből tanultuk és nem volt módunkban sokat gyakorolni a beszédet. Magyarok között nőttünk fel és ott is ölünk. Az állomásfőnököt erre elöntötte a mé­reg. arca vörösebb lett, mint fején a saptea, — Magyarok között élnek Erdélyben? •Hát ott olyan sok magyar van? El kellene küldeni őket — de nemcsak Budapestet mondta, hanem a legválogatatlanabb és nyomdafestéket nem tűrő szavakkal kezdett szidni mindnyájunkat. Ebből csúnya vesze­kedés lett. az állomásfőnök lomholt és dön­gette az asztalt, viszont a mi román tudá­sunkról is alaposan meggyőződhetett. De a jeggyel még mindig nem történt semmi és a jelek szerint úgy látszott, nem is hajlandó áttérni arra a dologra, amely az ő hivatalá­hoz tartozik. Ismételten figyelmeztettük, hogy miért jöttünk hozzá, mire élőiről kez­dődött a dolog. A főnök, kinek az lett volna a kötelessége, hogy. szó nélkül lepecsételje a jegyeket, most. afelől kezdett kérdezős­ködni. hogy egyáltalában mit akarunk mi ott. miért járunk arrafelé. Újabb veszekedés következett s amikor látta, hogy nem ije­dünk meg. nagy fanyarul ráütötte a bélyeg­zőt a jegyekre. Távozáskor még a szivünkre kötötte, hogy igyekezzünk minél hamarabb eltávozni Erdélyből is. Mindez olyan brutálisan történt, hogy va­lósággal rosszul éreztük magunkat utána. A városban lakó román barátainknak, aki­ket az egyetemekről ismertünk, el is mon­dottuk. hogy milyen jelenetekben volt vé­szünk, mire ők, dicséretükre legyen mond­va, nagyon igyekeztek enyhíteni a dolgot. Azt mondták, hogy részeg volt a főnök, majd mikor ez nagyon naiv magyarázatnak tetszeti, arra hivatkoztak, hogy mindenki- v«ri szemben igen durva ember. A magyar szellem diadala Az intelligens emberek gondoikozásmódja valóban más. Például román diáktársaink­ról csak a legjobbat mondhatjuk, jóindula­tú, barátságos, megértő embereknek bizo­nyultak. Pedig, amint hamarosan kiderült a beszélgetések során, valamennyien Vaida Sándor mozgalmának a hívei. Mindnyájan lelkesednek Vajdáért az erdélyi emberért és azokért az eszmékért, amelyeket Erdély­ben éppen lehetetlen megvalósítani. Amint i Ők mondják, Vaida mozgalma nem a ma- j gyarok ellen irányul. Csakhogy mi már ta- I pasztaltuk a hatását. Különben érdekes: azokban a mozikban j és színházakban, ahol a politikai gyűlése- j ken Vaida, Cuza meg Goga fejtik ki egy- j másután kisebbségellenes nézeteiket, most j mind magyar darabokat játszanak. Ploesti-ben erdélyi iró darabját pergeli a I legnagyobb mozi, Szántó György „Stradi- j vári“-ját. Napok óta zsúfolt ház van és a ; közönség, amely politikai tekintetben Goga j vagy Vaida pártján lelkesedik, most a ma- j gyár szellemnek tapsol. A hangosfilmen ott j dübörög a gyönyörű magyar csárdás, hogy „Házunk előtt mennek el a huszárok“ —- és a román emberek szeme könnyes a meg­hatottságtól, amikor kijönnek az utcára az előadás végén. tBuz.áu-ban az állomásfőnök bosszúságára szintén magyar szerző darabját játszók. Le­hár Ferenc ,,Vigözvegy*-ét. Ugyan valószí­nű, hogy az állomásfőnök nem is tudja, hogy magyar ember müvében, magyar em­ber muzsikájában gyönyörködik, mert kü­lönben botrányt rendezne. Milyen iróniája ez a korlátolt szellemű emberek életének... És Bucuresti-ben a legnagyobb színtár­sulat, a hires Alhambra szintén magyar darabot játszik, hogy betetőzze a sorozatot. j .Fodor László vígjátékét adják, amelynek : címe magyarul „Helyet az ifjúságnak“ volt. • Román elme a „Cazul Kubinsky” lett. mert f a magyar címet nehéz lett volna visszaadni. ( 'Még az Universul is hasábokon számolt be 1 a bemutatóról és nem hallgatta el a dicsérő j jelzők ellenére sem. hogy’ a szerző magyar. Ezek voltak a pillanatfelvételszerü észre- j vételeink, de sajnos, nem tehettünk több j felvételt, mert indulnunk kellett hazafelé. ] Bizonyos, hogy ha ebben a három városban \ igy állanak a dolgok, a többiekben sincs j másképen. A magyar filmek, a magyar dara- ; bök hódítanak, semmiféle egyoldalú poli- j tikai mozgalom nem állhat ellen a szellem j utjának. Mint ahogy a szerelmes szivek min- den akadályon és szenvedésen keresztül is j egymásra találnak ezekben a darabokban. [ úgy a két nép lelke is találkozik •gymással j mindenféle mesterséges korlát felett. . 1 \ Prahova völgyén hazafele nla/’ </.■, ken gondolkoztunk és ebben az erős m»•(/ gyözödésben megbocsátottunk míruh-n L<1 !.-- illetlenséget, amiben a ./iiklátókörüseg n korlátoltság miatt részünk \olt M<*gbo< a főttünk az állomúsfünöknek js, hiszen el­jön majd az idő. amikor nálánál intelligen­sebb ember D1 abban az irodában aki ha egyelőre még nem is fogadja talán szer«-- tettel a más nemzetit égüt de n<-m fog 1 horkanni. Jóleső érzéssel gondoltunk lis-za román barátainkra, akik Goga és Vaida párt ján állva is ki tudják, egyeztetni az ellen­téteket, tudnak jií románok lenni, de szere tettel és megértéssel nézik a velük együtt élő népeket is. Az övék lesz a jövő, ők tud­ják, hogy a Stradivári magyar iró munkája és mégis lelkesednek mellette, kigyul az arcuk. Aztán átértünk Predeal-on, haza. Az ij- ság. amit legelőször kezünkbe vettünk, arról számolt be, hogy a Goga és Cuza párt zászló jára tűzte, hogy Romániában csak román­nak lehet földje ezután. Tőlünk a hivatal beli állások után most a földet is elvennék éppen Goga. aki már a politikai korlátol: felett a szellemi magasságokban annyiszor találkozott velünk. Zavaros, követkr/ethuj álom az. életünk, ahonnan nehéz le«-/ a fel­ébredés. Ugye román barátaim? b. gy. SZÉKREKEDÉSNÉL, gyomcrrontásnil, emész­tési zavaroknál, gyomorégésnél, má,»duzzanatnál, v—tódulásnil, fejlápénál, él inatlan .»ágnál, általá­nos rossz.Iliiéinél igyunk regge-i éhgyomorra egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF* keserű vi­zet. Az orvosok ajánlják. Mozgószinhá^ak műsora : CSÜTÖRTÖK: CAPITOL-MOZGÓ: A szezon legnagyobb premierje: SHANGHAI. A forró szere­lem és lángoló gyűlölet filmje! Fősz. Charles Boyer, Loretta Yonng és War­ner Oland. EDISO.VMOZGÓ: I. SZÍNES FÁTYOL. Fő­szerepben: Greta Garbo. Warner Oland. n. LE AZ ÁLARCCAL. Harrv Piel-el. HI. MICKY MAUS. 3, 6. 9 ómkor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A LEVEGŐ HŐSEI. Fősz.. James Gagney. Pat 0‘Brien és Margaret Lindsay. 11. EGY BORZAL­MAS ÉJSZAKA. Fősz. Boris Karloff és Gloria Stuart. Előadások: 6 és 9 órakor. RÓVA* -MOZGÓ: Különleges premier! Ay első szovjet dráma. A VIHAR. A szov­jet film technika diadala. Főszereplők: a moszkvai Müvész-Szinház tagjai. 3, 5. 7, 9 órakor. SZÍNKÖR-MOZGÓ: Szerdától: A DIADAL­MAS IFJÚSÁG. Cecil B. de'Millc világ- filmje. Fősz. Richard Cronwell, a Ben­gali felejthetetlen hőse, Judit Allen. 3, 5, 7, 9 órakor. Csr.k rövid ideig ! 5= .......ssaassäss» Rendkwdâ kedvezmény olvasóink részére: \ MAGYAR NEMZET rŐRTÉMETE IRTA. I>r. tÖKÖG FERENC MirwrV* Irodaiad is_&yon^/>MâintweVR.'T:^kia^s-a^âu»$. 416 oldal, 160 képpel lei S0 helyen cseh 40 fér* Ez a kedvezmény csakis az esetben érvényes, ha nevembe? 30-ig fenti összeget befizet) az Eilanzék könyvaszíáiyába, Ciuí. Piaţa Unirii. Vidékiek 46 lejt küldjenek be! — A könyv novem­ber végén jeíem# megí Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok elöharcosa.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom