Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-17 / 265. szám

BLLBNZfiK 19 33 november 17. 6 V.' iii bányászott kő multit minden va ó- . müseg s. crint a rómaikig törjed, mert u '.apron körül talál; római .sirköack ebből a 'bői valók. A bánva hiteles múltja a XVII. a. ad közepéig nyúlik vissza s a XIX. szí­ni bécsi házai is tulnyomóré.szben ebből a öböl épültek. Eddig azok a kövek érvényesültek, mélyé­ért elvittek innen, ez.után az ittmaradt osz- opokna, üregekre, termekre vár a hírnév. j V kötermek kiválóan alkalmasak lennének , i szabadtéri játékok egy eddig ismeretlen j ajt.ij.ua... ez a szabadtér ugyanis fedett... tvő-szinház, a betüs/erinti értelcml>en. A ter­ne!, akusztikája kitűnő s c gigászi kőtömbök eiiiiínulj.ik -> legmodernebb díszlettervező képzeletet ia mértani vonalak ritmika változatosságában ... S miközben újra Sopron leié utazom az autóbuszon, még, halasabb vagyok a „civiias tideüss- ma,,-ivak, mint eddig: Talán még nem is tudjuk, hogy meglévő kincsein kivül mi- iven jövőbeli értékeket tartott meg nekünk Sopron. Sz. Wcress Jolán Nem éppen szenzációs levél, de Liszt Ferenc irta és egy magyar lanitványA nak irta és éppen az idő előtt elholt, igen nagyra hivatott szegény Juhász Aladárnak. Ez. a Juhász Aladár rendkí­vüli zongoratehetség volt. Liszt igen nagyra tartotta. Volt lényében és sorsá­ban valami Chopin-szerü. Öt is súlyos iiidöbnj vitte el. Már fiatal korában na­gyon beteg volt, egyszer a Zeneakadé­mián Liszt órája közben érte utói a tü- ilövérzés. Liszt aggódva ment el több szőr is meglátogatni a szeretett tanít­ványt Juhászék Fortunn-utcai lakására, ahol különben nem ilyen szomorú alkal­makkor is megfordult. Liszt nem egyszer játszott négy kéz re Juhász Aladárral. Egy régesrégi pozso­nyi szinlap birtokomban lévő tanúsága szerint 1881 április harmadikán érdekes hangverseny folyt le a pozsonyi városi színházban. A Hummel-emlékszobor alapja javára rendezték. A műsoron két énekesnőn kivül Liszt Ferenc, gróf Zichy Géza és Juhász Aladár szerepel­tek. Van valami megrendítő abban, hogy műsor utolsó számát, a Rákóczi-indu- iót. Liszt és Zichy együtt játszották — három kézre. Zichy grófnak tudvalévőén csak félkeze volt, de ezzel úgy tudott zongorázni, mint Európában két kéz.zel is kevesen. Ugyanezen a műsoron sze­repel aztán Hummel As-dur szonátája, amelyet Liszt és Juhász négykézre ad­lak elő. De természetesen nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor négykezest játszottak. Éppen erre vonatkozik az a Liszt-levél, amelyet közzéteszek a teljes­ég kedvéért. Magyar fordításban, mert ; levél eredetije német. így szól: ,,Kedves Aladár, mellékelem Bülow szép és különös balladáját, amelyet Vhlanel „A dalnok átka“ cimii ver­sére irt. Örülök, hogy ezt a költői szerzeményt magával játszhatom négykézre. Mivel ma délután eljön az Akadémiára, kérem, hozza magával indulóim kötetét. Még egyszer meg­köszönve azt a mesteri előadást, amellyel tegnapelőtt Zichy Livin gróf­nőnél a Cserkész indulót és a Három királyok indulóját eljátszotta, marad­tam kedves Aladár, mindig őszinte hive: F. Liszt.“ A levélben szereplő arisztukrata hölgy, gróf Zichy Nándorné, akinek házához a nagy művészt szives barátság fűzte. A Liszt-levél eredetije Juhász Aladár nő­vérének, Schlatter Alfrédné urhölgynek birtokában van. Tőle kaptam a követ­kező Liszt-epizódot is, amelyet változta­tás nélkül idézek velem közölt és kiadat­lan v is s z a emlékezései bői. ..Liszt rengeteg elfoglaltsága mellett, amelytől sokszor lázas betegsége sem vonhatta el, önfeláldozó türelemmel hall­gatta a sok képzelt zseni elő játszását és egynek sem törte szét reményét: szelí­den. kedvesen bocsátotta útjára. A ra­jongó szeretetek mely sokszor imádattá fokozódott, megértő megadással és sze­lídséggel fogadta. Ámde ez a nagy szel­lem is ember volt és nem volt mentes a hiúságtól. Ravasz Ilonka, a későbbi Korbayné, egy jónovii énekművész felesége, tehet­séges és nagyon kedvelt tanítványa volt Lisztnek, Weimarba is követte és állan­dóan közelében élt. Liszt egy délelőtt meglátogatta egy Veresné, vagy Vörösné nevű gazdag, előkelő hölgy, afféle Vereinsdame, társaságában Ravasz Ilon­kát. Én, mint koraérett lányka, szoros barátságot tartottam a nálam jóval idő­sebb Ravasz Ilonkával és ekkor is éppen nála voltam. Liszt, mint ahogy mindenki tudja, nagyon szerette a cigányzenét. Hang­versenyek után a Hungáriában vagy Vadászkürtben tartott vacsoránál elme­rengve Hallgatta a fülébe huzó Rácz Pali vagy Balázs Kálmán magyar nó­táit. Ravasz Ilonka pedig, aki kiváló dalköltönk, Szentirniav Elemér, unoka- buga volt, nagyon szépen játszott ma­gyar dalokat. Ezúttal is eljátszott Veres- ! né kérésére néhány magyar dalt. A zon- j gora mellett a fajon függött Liszt fiatal- i kori arcképe, szép kép, amelyet Ilonka 1 Fritzi megszólal: — Hallja maga .. . Nem látja, hogy a kis­asszony áll? Maga nem tudja mi az illLem? — Aber Fritzike — szól közbe Szivecske — was geht dich dass an? — Volt ebben egy kis féltékenység is, ahogy Szivecske mondta. Az újságos ur összehajtotta az újságot. Röviden, szinte szakértelemmel megállapí­totta a tényállást. Csak ennyit szólt: — Felállni! Varjú Péter tehát megmozdult. Egyik lá­bát maga alá feszítette, felsőtestét e’őre ta­szította, kezeivel az ülést nyomkodta. Pró­bált felállni. Nem ment, — Szimuláns! —• mondja Fritzi. Varjú Péter szája elgörbült, csúnya károm­kodásféle folydogá t az ajka között, de benn maradt a szájban. Varjú Péter hall­gatott. — Szegyei je magát, egy nőt állni hagy! — rebegi közbe a tanárnő. — Neveletlen fickó — mondja a kofa. — Kérem ... én... én.. . — csak ennyit mondott Varjú Péter. — Fogja be a száját és álljon fel, — dü­höngi meglepetésszerűen az újságos, aki ugyiátszik védőszárnyai alá vette S. Olga 17 évest, A tragédia elindult. Közbeszóltam: — Kérem, talán a kisasszony állhatna ha­záig, hiszen . .. — Ne avatkozzék a mások dolgába — harsogja Fritzi. Tyü az apád mindenit: — Ha maga olyan nagylelkű, miént nem. áll fel maga? — mondom. A pinesishölgy mosolyog. Ez direkt felbátorít, A Fritzi: Hallja, vigyázzon magára! Szivecske: Aber Fritzike .. . Frici: Vau, vau ... vauuu . . . Újságos ur: Kuss! Varjú Péter: ... Kérem én felállnék, csak­hogy ... Újságos és Fritzi (egyszerre): Szemtelen gazember! Varjú Péter: ... csakhogy a .. . gép kérem, az abrichter ... ráesett a lábamra, ide ni... Azt mondta a doktor ur, hogy lehet, hogy csontrepedés. Ho nap menjek fel a kórházba a röggönyre. Add tg a doktor ur két fa közzé tette, de igy is fáj, kérem... Tessék meg­nézni . .. kérem, én nem hazudok . .. Én sohse hazudtam kérem ... soha ... óriási csönd lett. Csak a motor egyhangú zúgása az, ami zaj. Utazunk. Az elegáns hölgy nagyon melegen néz rám. Ekkor újra' én: — Hallja kérem. Ön azt mondta ennek í az embernek, szemtelen gazember. Ha nem vonja vissza, vegye tudomásul, hogy második dijat nyertem ■& kisközépsulyban az országos versenyen. Hát én & torkába verem az ál~ kapocsát, tisztelt uram, de úgy a torkába verem ... Szivecske erre: — Aber, bitre... mein Mann hat dass nicht gesagt. .. Újságos ur: — Kérem, kérem az más. .. hehehe... az az ur izé . ., — Semmi izé!! — Igen. hát persze ... Nem akartuk meg­bántani, elnézést kérek. Persze ... Varjú Péter tehát üve maradt és hálásan nézett rám gépolajos szemével. Az S. Olga ('gv Reuss nagyhercegtől kapott. Ilonka felállt a zongorától s a képre mutatva, németül igy szilit: Nézze, drága mester, micsoda pom- p.is kincsem van nekem. I.iszt kedvtelve, mosolyogva hallgatta, ../Ián felém fordulva, ezt mondta: Egészen olyan vagyok a képen, nint Aladár, ugye? Erre Ravasz. Ilonka kedves niegbot- ■ felkiáltott: De. kedves mester, hogy mondhat ilyet? Aladár nagy zseni, de csúnya fiú. Liszt elnevelte magát és megveregette u művésznő vállát, mondván: — Haha, ez. az Ilonka, ez az Ilonka... Fruska leány létemre csodálkozva lát­tam. milyen szívesen vette a banális bó­kot. Pedig Aladár bátyám, nem is volt csúnya. Lángész eláruló széles, magas hornloku, átszellemült mély tekintete, finoman iveit ajka vézna testén is ér­vényre jutottak. De Lisztre, pisze orra lévén, igazán nem hasonlított.“ Az. epizód a kitűnő megfigyelés igaz színeit hordja magán. Liszt csakugyan boldog volt, ha bókokat kapott. De, hogy ilyen apró hiúságok mellett milyen lelki előkelőség lakott benne, azt éppen n fent idézett szinlap is mutatja. Volt egy idő, mikor Hummel majd­nem kettétörte Liszt pályáját, Liszt ak­kor tízéves volt és apja mindenáron ta­níttatni akarta a rendkívüli tehetségű gyermeket. Régi barátjához, Hummel- hez, fordult tehát Liszt Adám, akivel valaha együtt szolgált az Esterházy- uradalomban. Gyakran muzsikáltak is együtt. Hummel válaszolt és olyan mé­regdrága óradijat követelt a hajdani jó­baráttól. hogy Liszt Ádámnak le kellett mondania a külföldi taníttatásról. Ké­sőbb más uton-módon mégis megoldotta a dolgot és u kis Franci mégis csak a világ első zongorása lett. De öreg koráig benne maradt a tövis, amelyet Hűmmel kapzsisága és szükkeblüsége szúrt lel­FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL Akinek pénze van, az feledékeny is köny- nyen lehet. Londonból jelentik: Hogy a höl­gyek. kulcsaikat gyakran ismeretlen helyre rakják éli, az közismert, de hogy egy hölgy után külön repülőgéppel kell poggyásza kul­csait küldeni, az már ritka eset. Mrs. Bre­wer, egy idősebb angol hogy, Leánya láíoga- tására utazott Southamptonbó? Amerikába a „Majestic“ fedélzetén. Elutazása után vették észre, hogy poggyásZia összes kulcsait otthon hagyta. Az egyik hozzátartozó nyomban autóba ült, kirohant a repülőtérre s egy akkor induló repülőgép pilótájával elkül­dő tte a kulcsokat Cowes szigetére, onnan külön repülőgép iramodott a „Majestic“ 17 éves-párt teljesen visszavonult. Most már csakazértis: — Ez az ember reggel hattól, este hatig robotol, a kisasszony délután négytől hatig tenniszezett. Kit illet meg jogosan a hely?— És önök, kipihent nyugdíjasok, ha tetszik önöknek egy ilyen ifjú szépségkirálynő, miért nem ál nak fel önök és mién kívánják ezt olyantól, aki a munkafrontján esett el és lett — talán •— nyomorékká. Körülbelül ezeket mondtam, nagy hévvel és & győzelem bztos tudatában. Valósággal ráfeküdt a csönd az autóbuszra. S. Oga 17 éves) hol elpirult, hol elsápadt, mindkét szia azonban nagyon jól állt neki. Mert ha ellen­ségek is voltunk, szép ellenség volt, gyönyörű ellenség. A pincsis hölgy rám nézett (micsoda sike­rem van?), felállít és igy szólt: — Tessék leülni, kisasszony Lett erre nagy felá .lás. Mindenki felállt. Az autóbuszon kiürültek a helyek. Csak Varjú Péter ült. S. Olga 17 éves büszke szőkeség rám né­zett, felvetette a fejét az első megállónál le­ugrott. Na, ezt se látom többé az életben — gondoltam, * A tragédia megszakad, átugrunk néhány hónapot. A pincsis hölgy koromfekete sze­mei, az újságos, Fritzi, meg Szivecske már szinte-szinte súrolják a memória határait. S. Olga 17 éves azonban itt ül mellettem, amikor e sorokat irom és lelkemre köti, hogy semmit ki ne hagyjak a tragédia leírásából, azt sem, hogy a hős a végén elbukik: mea culpa, mea maxima culpa — mert S. Olga 17 éves ma már a menyasszonyom. KI UTA2IK MA POSTAKOCSIN? amikor vasút és automobil is ren­delkezésre áll ? ! Ki ír ma lúdtollal, amil.or írógépen irhát ? i Ki küldi lóvéiéit futárra! idegen országba, ha telefon és rádió áll rendelkezésére ? ! Ki hasznúi más, kétes hatású gyógyszert, amikor bizonyosan tudja, hogy minden influenzát, akármilyen súlyos is, néhány óra alatt meggyógyít ?! Ischias és czúz, köszvény és neuralgiák okozta fájdalmat, fejfájást, fog­fájást, menstruációs fájdalmakat, hüiéses bajokat Algocratine azonnal megszüntet. Algocratine praeventiv 52er és gyógyszer, megakadályozza a betegség fellépését és gyógyít is. Gyógyszertárakban és drogériákban kopható. kébe. A pozsonyiak azonban szobrot akar­tak állítani a pozsonyi Hummelnek. Liszthez, fordultak. És Liszt azonnal vál­lalta az utazással járó fáradságot, idő- veszteséget, munkát. Hetvenéves korában törődötten és fáradtan fellépett annak a Hummelnek emlékére, aki élete egyik legnagyobb csalódását okozta. Harsányi Zsolt után s miikor elérte, a kulcsokat a fedélzetre ejtette. Persze, a feledékenység egy csomó pénzbe került. * Kilencszer halt meg és még mindig él. Londonból jelentik: Tyndal Mac Ivor dr. nemcsak saját maga, hanem kollégái előtt is valóságos rejtély. Tyndal dr. orvos időrő'i- időre meghal és azután újból élet rekel, anél­kül, hogy a ilegkiválóbb angol orvosprof esz - szórók meg ál lupi thatnák, hogy tulajdonkép­pen mi a baja. Nemsokkd ezelőtt egyik be­tegét kereste fel Tyndal dr. Útközben össze­esett. Bevitték -a mentőállomásra, ahol az or­vos a beállott halált konstatálta. Nemsokkal ezután egyszerre csak felemelkedett Tyndal dr. és megkérdezte: hol van? Erre beszállítot­ták a szanatóriumba, ahol az orvosok napo­kon át vizsgálták. A vizsgálat azzaíl végző­dött, hogy Tyndalnah semmi baja az égvilá­gon nincs. Kieresztették a szanatóriumból. Nemsokkal ezután újból „meghalt“ Tyndal dr. Színházban volt és egyszerre csak össze­esett páholyában. Két orvos megállapította, hogy meghalt. Hazavitték, fdravatalozták, de néhány óra múlva újból magához tért. Ettől az időtől kezdve Tyndal dr. hétszer „halt meg". Egy alkalommal öt napig volt „halott“. Ekkor már senki sem hinti az or­vos halálában és hagytak neki időt, hogy' visszatérhessen az életbe. A várakozók nem is csalódtak. Tyndal dr. jelenleg 4 j éves, eddig 9-szer halt meg és mindig ék * M’ért nem hordanak az arabok inget Londonból jelentik: Egy ismert angol orien­talista, aki igen jól ismeri az arab történel­met, érdekes magyarázatát adta annak, hogy miért nem viselnek az arabok fehér humu­szok alatt sohasem inget. Eszerint, amikor az arabok még birtokukban tartották Spa­nyolországot, épugy viseltek vászoninget, mint a2 európaiak. A spanyol szabadságharc idején Izabella, kaszti’iai királynő seregei Granadát ostromolták és ekkor a királynő fogadalmat 'tett, hogy addig nem vált inget, amig Granada vissza nem kerül a spanyolok birtokába. Nehéz harcok után elfoglalták a spanyolok a várost és a vitéz védőseregnek szabad elvonulást biztos róttak. Az arab véd- őrség vezére tudomást szerzett a kirá ynő fo­gadalmáról és ekkor a maga részéről meg­esküdött, hogy egyetlen arab sem vesz fel addig inget, mig Granada újból az arabok birtokába nem jut. Az eskü letétele után le is vetették az arab harcosok az inget. Ezóta ötszáz év telt el. Granada ma is a spanyo­loké és az arabok nem viselnek inget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom