Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-01 / 252. szám

ELLENZÉK 193 5 november 1. 2 _______________ MIT IK A ROMÁN SAJÓ Ólashalntozáv. Dráma. •— Anghc* lese». 1 UPI A: \. egyik Bucutomi ap tiltakozást jelöni be uz ellen, hogt protekciós orvovi ne* »wirk k: a CER-he. .1 napokban. Különös dolog 'jn ebben! Nem táviunk iniţ. ilyen csodát az országban? Igen uro, — >ra a bp. — de más •ilUcui is vannak ennek a: orvosnak és gy > s/- v.esen icc e.er ej fizetése van havonta. lg' aztán a helv.-et megváltozik. Mindig voltak ívviiH’k. akik C'a'ad vagy politikai övt/eköttetcs L> \ an mm „II.Kt halmoztak tel, liogy külön tirkari ra-toltak a fizetések felvételére és ny 1- \ antar'-.ivira. 1 g v röp.ratban olvastuk. hogy .•gyesek 18 :r állassal is rendelkeztek anélkül, iiogv YaJíinit is dolgoztak volna. Ili sem lehet képzelni, hogs egs mérnök, vagy orvos 15—20 helven dolgoznék naponta. Ilyen arcátlanul se­col a világon nem halmoztak állásokat. S ily körülmények között nn nációnál sta parádékat rendezünk, irres szavakat mondunk, mert ezer, v_gy kétezer embernek nincs állása. Nálunk ugyanis rrtndenk állami hivatalt akar. Ha nem JKtlmoznik fel egyesek a fizetéseket, akkor min­denkinek jutna. Okos dolog szónokolni egv népgyülésen és megvédeni az áüásh almozókat. PREZENTUL: Számosán vannak, akik a ne­velés és civilizáció terjesztésének beszüntetését •vivinják, hogy így segítsenek az állástalan mun­kanélküli fiatalokon. E/ a felfogás tarthatatlan. | Nem választhatjuk müvek és műveletlen részre kék osságot. Nemcsak a diplomások küzdenek öz erszgban- A vállalatok leépítenek s az állam ..egyszerűsíteni" akarja a hivatalokat- Közben a «tép sziporoóik s *z iskolák ezerszámra dobják a végzett embereket az utcára. ..Nincs szükség több végzett emberrel" mondják erre némelyek hibás álláspontból kiindulva. Igen. — ha nem volnának tudóba josok; vérbajosok, lepráik az országban, ha minden országút már rendben vo'na, Its minden faluban rendes világ cás len­ne s ha az ország minriul szolgálhatna, — ak­kor «z ily et 1 rn cg se. őri tó rendelkezés helyt fog­hatna. Azt a tanácsot adjuk a kételkedőknek, keressük fel a külvárosokat és - falukat. Meg­látják majd. mily tragédiát jelent az a jelszó, mely ki akarja szorítani az iskolákból az fjakat 1 és visszakükrené őket faluikba. Az egyetem : végzettséggel rendelkező ifjak országos kon- j gresszusin némclvek észrevették hogy szociális j téren keli keresni a bajt $ nem ll-het hinni a j túlzó, sovin szta szólamokban. Tvascu Jászból, Tudor Bugnariu. Cami! Sticiu és Mrcea Biji Ciujról a naciona sta szólamokká' szemben szociális téren való segítséget kérteív, hogy véget vessenek a szemünk előtt lefolyó drámának. PAMANTUL NOSTRU: (Argctoianu lapja): Úgy Látszik, tréfás ember Anghelcscu közokta- 1 tásügyi miniszter. Elrendelte, hogy pedagógiai- lapokat ál tsanak össze minden ^kólában. Ke- vosen tudják, mit jelentenek ezek a pedagógiai pek, melyeket ezerszámra küldtek szét az is­kolákhoz. A lap elárulja a legbizalmasabb csa- I Vádi bonyodalmakat.* Lelki, műveltségi szem- | pontból a tanuló és szülő képét adja. Két rész­ből áll s 123 kérdést tartalmaz. Az első részben a szülők kötelesek gyermekük nevelésére nézve felelni. Mikor k.zdet: járni a gyerek s m.kor kapta az első fogai' Aztán a „szülők művelt­ségére" vonatkozó kérdések következnek, me­lyek között humoros kérdések is vannak: — Milyen iskolát végeztek és mennyire becsülik tudásukat? Majd a tanerők következnek, kiknek [ 70 kérdésre keli felein:. Milyen érzéssel vannak eltelve a különböző nemű gyerekek egymással szemben? Indiszkrét ember Anghelescu. A gyer­meki :!ck érzékenységét kutatja, holott ez a kérdés orvos-speciáUstáknak ran fenntartva S ezek is csak hosszos tanulmány és vizsgálat után tudnak válaszolni. Mit tud erre egy' tanító, vagy tanár felein ? A válasz nem lesz komoly. Érdekes, hogyan lehet dőt tölteni ilyesmivel egy nvnisztériumban. Nem lesz ennek semmi hasz­na és elfelejtik majd az adatokat. A rendelet elénk fényt vet Anghelescura Minden werseswea leiülállű valódi HOMESPUN uri és női divatszöveteket ké­szít és önköltségi áron elad a ii Ugyanideemberszerető család kölcsö­nös kisegítésre kerestetik Egyedüli elárusító hely: CLUJ, STR. BR All AN U No. 5í Valuiáris kérdések B román—magyar áruforgalomban A deviza!orp;alom felszabad t jsíW *1 llandósltani lehetne a lej magas árfolyamát BUOURESTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Erdélyi pénzügyi körökben sokul foglalkoz­nak most a lej budapesti árfolyamúnak szá­mottevő emelkedésével, amiről u magyaror­szági napilapok is több cikkben számollak I><•. Köztudomású, hogy Magyarország igen nagy mennyiségben vásárol nálunk petró­leumot, fát. újabban pedig többezer vagon kukoricái vett, amelyet most szállítanak ex­portőrjeink. Ennek a sok árucikknek árát a magyarországi vevők természetesen lejjel fizetik és ezért keresik annyira Budapesten a lejt. hogy az. a hivatalos árfolyam fölött ‘20 százalék felárat ért el. Ezelőtt csak 19 százalék volt a lej felára, amely a nagy ku- korieuexport miatt most 29 százalékra emel­kedőt I. \ Magyar Nemzeti Bank és a Banca Na­ţionala között létrejött kliring-egyez.mény- bon a/ árucsere alapján szállított árucikkek vételárát hivatalosan úgy számolják el. hogy 1 pengő: — 25 lej. A mi exportőrjeink az. áruk vételárának 40 százalékát ilyen árfo­lyamon kötelesek leadni a Banca Naţionala számára, a fenmaradó 00 százalékot pedig a két ország között fennálló szerződés sze­rinti mngánárukompenzáció céljaira kell át­adni. Ennek a magánkompenzációs pengő­nek árfolyama a múlt hetekben 25 és fél lejre esett, mert itt kevés a/ olyan áruadós, aki magyarországi eladóknak tartozik «le viszont Magyarországon sok olyan adós van, aki az általunk exportált vagy ezután szái- litandó áruk vételárával adósunk. Ezeknek sok lejre van szükségük és ezért emelkedett most Budapesten a lej magánkompenzációs árfolyamának felára 29 százalékra. A tájé­kozatlanok elölt esetleg hihetetlen ez, mert a laikusok abból indulnak ki, hogy nálunk a pengő a fekete-tőzsdén Bucuresti-ben 36 —38 lej. Ez igaz, de ez csak a tényleges pengő pénz zugárfolyama. Ugyanis, aki kül­földre utazik és feltétlenül szüksége van idegen valutára — amiből nagyon kevés áll rendelkezésre a belföldön — az minden árat megad érte a Bucuresti-i zugvalutások­nak. Ezek a külföldi pénzek árának erősza­kos felhajtásából aránylag kis munkával sokat keresnek, de kiszámíthatatlan károkat okoznak az egész országnak. Miért? Mert állandóan rontják a lejt, lecsökkentik vá­sárló erejét és ezzel közvetve előidézik az összes élotsziikségloti cikkek drágulását. A külföldi zugkifizetések üzéreinek kártékony munkáját — a legkiválóbb pénzügyi szakér­tők szerint —■ azzal lehetne kiszorítani, ha ismét felszabadítanák a devizaforgalmat, amely eltüntetné a fekete-tőzsdék lovagjait. lej volt nálunk, de ez a napokban 2.3 és fél Pop Valér igazságügyminiszter beszéde a konkordátumról Onisifor Ghibu és Lapedaíu miniszter viíája az Universulban BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Most tartották meg az erdélyi görög katoli­kus román hívők Pop Valér dr. igazságiigy- íniuiszter, az AGRU elnöke s Ferentiu Ora- doa-i, valamint Mossa Cluj-i görög katolikus püspökök részvételével tanácskozásaikat, melynek során Pop Valér miniszter hosszabb beszédet mondott és a várakozásoknak meg­felelően a Rómával kötött konkordátummal is foglalkozott. Pop Valér igazságügy miniszter beszéde — A görög katolikus egyház — mondotta — elválaszthatatlanul hozzátartozik Rómá­hoz és ugyanakkor a monarchista gondolatot ápolja. A katolikus egyház fennállása óta mindig ezt az eszmét szolgálta, mert az egy­ház. létét a monarchikus államforma bizto­sitolta. A görög katolikus egyház, román egyház. A Rómával történt évszázados egye­sülés nem akadályozott meg bennünket ab­ban. hogy’ annak a népnek érdekeit szolgál­juk. melynek fiai vagyunk. Ellenkezőleg, ez az egyesülés biztosította, hogy7 teljesedésbe mentek kívánságaink s megvalósíthattuk nemzeti egybeolvadásunkat. Nem is lehetett ■másként. A katolikus egyház, melynek tag­jai vagyunk. nem nemzetközi egyház — ezt egyszersmin- denkorra értsék meg! — hanem a világ egyháza. Ez a jellege a nacionalizmust nem tagadja. Róma sohasem állt a nemzeti fejlődés út­jába s elősegítette, hogy a tehetségek a nem­zet keretei között kikristályosodjanak s hasz­nára legyenek fajuknak. Sok nép tartozik ezért hálával Rómának és el kell ismerjük, hogy7 e téren nekünk, románoknak is nagy tartozásunk van. A román görög katolikus egyház torlasz volt, melyen megtört ellensé­geink minden törekvése és ez marad a jövő- íren is minden oly7 törekvés ellen, mely terü­leti és erkölcsi épségünket támadja. A pápa elleni támadások — Azt állítják — folytatja Pop Valér mi­niszter —, hogy7 románellenes érdeket seg.t a pápa. Mivel tudják ezt bizonyítani? Jól is­merem ennek a tendenciózus állításnak hát­terét. Ki kell azonban jelentenem — amt egyébként minden román megállapíthat, ha i pápával beszél —, hogy a Szontatya nemcsak a görög katolikus egyházzal szemben, de általában a románsággal szemben különös szeretettel van eltelve. Blaj-i és Cluj-i és egvéh milliós ajándékai ezt bizonyítják. A konkordátum — Ki tudná ennek jelentőségét tagadni? A konkordátum nem ismeri el, hogy Bessz- a-rábia Romániához tartozik? Vagy egyébkért az ország érdekeit csorbítja? Hallatlan fei- dités! Eljött az ideje, hogy véget vessiim. ennek. Besszaráibia egyesülése nem igényel semmiféle különös intézkedést Rómától i déli megyékben élő katolikus hívekre vonat­kozóan. Róma még a konkordátum megkö­tése előtt elválasztotta ezeket az egyházakat az oroszországi Tiraspoltól és a Jasi-i egy­házmegyébe osztotta. Jon C. Bralianu, Ave- rescu, Goga, Angelescu. Titulescu, mind tár­gyaltak Rómával, valótlan tehát, hogy a megegyezés ellentéttón állna az ország érde­keivel. Nincs helye annak, hogy itt válaszol­jak a támadásokra, erre majd megfelelő időt és helyet fogok keresni. Vagy rosszhiszemüek azok. akik a konkordátum miatt támadnak, vagy nem ismerik a kér­dést. az alkotmányt s a tényeket, ami nél­kül nem lehet a kérdéshez hozzászólni. A jóérzékkel rendelkező román katolikusokat meglepte az a fényűzés, hogyan támadják némelyek a konkordátumot. Elég. ha annyit mondok, hogy ellenségeink érdekeit szolgálná a konkordátum felmon- ; dása. Ghibu tanár éles támátJása j Az AGRU kongresszusával egyidejűleg a i kisebbségellenes mozgalomból jól ismert Onisifor Ghibu tanár „A kocka el van vetve'1 címmel hosszú cikket irt az Universulba. — A görög katolikusok kongresszusát — írja Ghibu tanár — abban a hónapban tart­ják, mikor a görög keleti ortodox egyház , gyűlt össze «kongresszusra, melyen a jelen­lévő Lapedaíu kultuszminiszter is jelen volt. A Caransebes-i kongresszuson Lapedatu mi­niszter kijelentette, bogy: „Románia kezdet­től fogva ortodox volt és örökre az is marad. Politikai élete, népi és egyházi jellege, tör­ténelmi tradíciója folytán Románia ortodox nemzeti állam. Az országhatárok kiterjeszté­sével nyert kisebbségek jelenléte ezt a tényt nem változtatta meg és nem is fogja meg­változtatni. Lapedatu miniszter folytatólag még a következőket mondta: ,,Az ortodox egyház nem lehet egy kórusban a többi vallások­kal, mert ezeknek nemzetközi vagy sovi­niszta jellege ellentétben áll az állam ér­dekeivel. mig ezzel szemben az ortodox egyház az or­szágot szolgálja“. A kultuszminiszternek ez a kijelentése — írja Ghibu tanár az Universulban — határ­követ jelent egyházi életünkben. így még egyetlen kultuszminiszter sem beszélt Romá­niában. Csodálatos, hogy nem volt kellő visszhangja Lapedatu miniszter szavainak a görög katolikusoknál és a kisebbségi egyhá­zakban, melyeket sovinisztának és államelleneseknek neve­zett. A kijelentés folytán azonban a vita nem fog elmaradni s a harc csak az állam érdekeit fogja szolgálni. Pop Valér miniszter és az általa vezetett AGRU sohasem ismerheti el ;Vfínícj/»»jJy a hullámok meg­törnek a sziklás partokon . . . nagyon gyárán épp úgy mcifTönk a szenvedők minden eyógyul'ájn törekvése bricgvé?. makacs cllenállá'.ín. Napi gondjaink napjaink gyor»- iircmü bajtzol: életformája legyengíti niegrend- •/.ctünket «•■* ellenállóképességünkct, így ide­gei gyomorbajok, savtuiicngé ck, frkéiyck és mii gyomor- és bélbcicgvégck ellen nem tudunk '.•értekezni. I.ejjjiább >v eddig nem tudtunk L- dekezn., — azonban .. . nagyhírű amerikai tudósok nemr-giben felfedeztek Amerikában egy gyógynövényt, melynek kivonatából i Gastro I)“ nevű gyógyszert készifk. I / a gyógyszer megmenti a szenvedőket. visszaadja életerejüket és életkedvüket, mert a legmakacsabb gyomor- és hélbetegségekec, epe, vese, májb." jó­kat rövid kezdés alatt tökéletesen meggyógyítja, «z idegeket megnyugtatja és az emésztőszervek belső kiválasztását egyensúlyba hozza. A vezérképvisdőhöz az ország minden részé­ből naponta százszámra érkeznek a köszönő leve­lek azoktól, akiket a „Gastro D“ kezelés meggyó­gyított. A hálálkodó levelek épp úgy érkeznek földm veséktől, munkásoktól, mint intellektuális foglalkozás: űző uraktól és hölgyektől. íme, mit ir G. V. Gheorghu CFR inspektor Bucureşti, Pawg ul Román, 7-ik Jépc>Ő, 1. cm.: „Nagyon megvagyok elégedve a „Gastor D“ ke­zdés eredményével, a gyógyulás szemmel látha­tó.“ Ehhez nem kell kommentár. Le: 130.— utánvéttel küldi: Császár E. gyógy­szertár, Bucureşti, Cales Victoriei 124. ilyen formában, hogy Románia ortodox nem­zeti állam Azt sem ismerheti el, hogy a ki­sebbségi vallások államellenesek és sovinisz­ták. A várható konfliktus nem véletlen. Év­százados erők harcának szüleménye, mely a románság életérdekeivel van egybekapcsolva és elintézésre vár régi idő óta. Ezt nem le­het elintézni som ünnepi szónoklatokkal, sem túlságosan bátor és szerencsés emberek ku­lisszák mögötti munkájával, sem diplomáciai intrikákkal, amibe a magyar revizionista ka­tolikusok is gyakran beleavatkoznak a pápá­nál, ki a Romániai elleni revíziós törekvése­ket támogatja. — Lapedatu miniszter nyilatkozata a Románia felszabadításáért elindult har­cot jelenti a valóságban azok ellen a bű­nök ellen, melyeknek maga Lapedatu mi­niszter is részese volt bizonyos tekintetben 1919 óta. Le kell fegyverezni azokat a vallásokat, me­lyekről Lapedatu beszélt az ortodox kon­gresszuson! — végzi cikkét Ghibu tanár. Lapedatu miniszter válasza Ghibu tanár cikkére Lapedatu miniszter nyomban válaszolt az Universulban. Tiltako­zik az ellen, hogy félremagyarázzák szavait és kijelenti, hogy az alkotmány értelmében az ortodox egy­ház oldalán a görög katolikus egyházat is román egyháznak tartja s sohasem fogja a kisebbségi egyházakkal összetéveszteni, melyeknek más a helyzetük az alkotmány értelmében az országban. — Úgyis, mint politikus, úgyis, mint tör­ténetíró, elbmerem a görög katolikus egyház érdemeit, mert a Kárpátokon tail sokat telt kuMurá'Hs és történelmi szemponttól. Aki tudja, mennyi tój származott a nemzet fiai között kirobbant vallási harcokból, előre lát­hatja a veszélyt, melyet egy ilyen harc elin­dítása okozhat. Ne szaporítsuk azokat az okokat, melyek szétválasztanak. Lapedatu végifi rámutat arra. hogy pártja és miniszteri jellege sem engedheti meg. hogy a görök katolikus egyházat támadja. Az Universul rövid megjegyzésben behó­dol Lapedatunaik. Kijelenti, hogy el kell te­kinteni a harctól, ha ez nem a románság, de mások érd-ekét szolgál ja. ( st.) A HAS GYAKORI TELTSÉGE, 0 rekesz erő­sebb fel rolód áss. máitájék: fájdalmak, emésztési nehézségek, gyomorbélhuruc és sárgásáé a termé­szetes „FERENC JÓZSEF“ keserüvíz használa­ta által megszűr.tethetők és íz agy, a saem, tüdő vagy szív felé irányuló vértóduiások ellen­súlyozhatok. Az orvosok ajánlják. Mozgószínházak műsora : CSV TÖRTÖK—PÉNTEK : CAPITOL-MOZGÓ: A KERESZTES HADJÁ­RAT. Minden idők legcsodálatosabb filmje. Ehhez hasonlót a film technika eddig nem produkált. A film előtt: Vi- lághiradó. EDI SON-MOZGÓ: I. TONG. A szezon legiz­galmasabb drámája. Robinson Eduard Lorette Joung. II. SCHENKE. A REND­ŐR. Gustav Fröhlich-el. III. OH ZÚZ AN­NA. Vígjáték. MUNKÁS-MOZGÓ: TARZAN II. Főszerep­ben: Johnny Weissmüller és Maurien O'Sulivan. Műsor előtt a legújabb Hír­adó és -Micky Maus. Előadások: hétköz­nap 5, 7 és 9 órakor. ROYAL-MOZGŐ: Premier világsláger: A VASGYÁROS. Ohnei György közismert regénye nyomán. Uj Journal. Előadások 3, 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom