Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-11 / 234. szám

h l. /. / V / Ú K I Ó 3 5. október II. IIWIHi-WH fííeOélénhiilt n: ól«*t <t erdé^vi havasokba' Európa legtávolabbi részeiből s-efneh Erdélybe a vadászok, hogy üldözőbe vegyék az erdők királyi vadját: a hímszarvast 1 málna, szeder és áfonya a medvékéi is lecsalta a bércekről Tg Marta. (A/ Ellenzék tudósítójától.) \ erdőiyi közönség talán ihmu is sejti, mi­ben Ilire v;in .1 külföld tdőlt ;</ erdélyi ha­vasi vadás/.le r ii I ele k 1 ick es kissé fanlaszti- kus:iu hangzik, hogy rövid híradásra repü­lőgépére iil a gazdag jugoszláv nag\hirlokos \agv francia nagyiparos, hogy egv napot se vés/1 lsen a vadászat legnagyszerűbb esemé- nvelnd, mikor a s/arvasbika szerelmi vágy- to fűtve, zengő högéssel hívja össze háre­met. vagy éle tre-ha Iáira .szóló párviadalra s/olilja ellenfelét: a területére tolakodó ami­sig bikát. Erre a hírre egész. Európára tü­relmetlenségtől remegve tárnak a szenve­délyes vadaszok. Sietve kapnak az első ex­presszié, gyorsra. mel\ vágtatva száguld ve­ink a távoli Hollandiából, Franciaországból, Belgiumból, Németországból, vagy a hűvös szigetországból Erdély felé Ezért a pár hé­tig tartó felséges szórakozásért egész, kis .va­gyonokat örömmel kínálnak fel a vadász- szenvedély rabjai, akik hatalmas trófeákkal megrakodva hagyják el a mindig eredmé­nyes vadászat után az erdélyi rengetegeket. Külföldi vendégek Ez éviién is Európa minden zugából özön­löttek az előkelő idegenek Ghurghin felé. Hire van ennek a vidéknek mindenfelé, hol forró vadászsz.envedélytöl fűtött szív dobog. Messze földön ismerik báró Kemény János vadászterületeit. A vécsi vár fiatal urának vendégei voltak ezidén herceg Hohenlohe Egon, báró Prónng Pál, aki egy hatalmas bikát sebzett meg s elhozatta hires vérebeit, hogy a vérnyomokon felkutassák a sebzett vadat. Gróf Leiken oszták nagybirtokos iiz- te iit a vadat s gróf Holler István, ki két hatalmas bikát ejtett el. Az egyik különösen becses, ](i-os aggancsot szolgáltatott vadá­szának. Rendkívüli hirnek örvendenek a báró /íón//y-uradalom havasai. Ide évröl-évre na­gyobb számban térnek vissza a vadászok. Itt vadászott Rorlcnkirclien kölni gyáros, báró Wnckerbart nagykereskedő Berlinből, gróf Străchiniiz, Berlin melletti nagybirtokos, dr. Kristóf hamburgi nagyiparos, Drnch bécsi nagyiparos, valamint a családtagok közül báró Bánffg Dániel, László és Endre, báró Wesselényi István. A Bánffy-ha vasoknak különösen jó hírük van a vadászok előtt a nyugati kényelem és rendkivül gondos szak­értelemmel kezelt vadászterületei miatt. Brunhuber kapitány vadászterületén va­dászott gróf Münster és Hupperz kapitány, nagyiparosok. Farkas Balázs területén dr. DiedI egyete­mi tanár Brémából, Laroche svájci nagytő­kés és birtokos, kinek három birtoka van Svájcban. Kettő Franciaországban és egy Lengyelországban. Laroche a jövő észtén­LEQrUJAsé 66 lejes VICtCl BAUM ■ KEDDTŐL TZOMBATiG döl>en dr. gróf Cinnel barátjával fog vissza­térni és ez alkalommal saját repülőgépén les/i meg az utat hazájából Bucureşti ig. A ,.AIüresül vadászegylet A Mureşul“ vadászegylet területén is szá­mos külföldi vendég cserkészett a szarvas nyomában, báró ISodentagrr nagybirtokos és dr. Kannzen ügyvéd Kölnből és ismert nevii erdélyi vadászok, báró Huszár József, Farkas László. Veress Ferenc dr. pro­fesszor Cluj ml. Továbbá Dusán- Laroche jugoszláviai nagybirtokos, aki saját repülő­gépén érkezett a fővárosba s onnan luxus­autóján sielclt a vadászterületekre. Kél bi­kát ejtett el. Itt vadászott báró Böslnger kölni nagy­birtokos, aki mull évben a legnagyobb tró­feái szállilhalla lávoli olhonaha az erdélyi rengetegekből. 4 iV-ös aggancs az eddig leg- szehh vadász zsákmány ezen a vidéken \ mostani vadászaton is szerencse kisérte a nagyszerű vadászt. Egy akkora bika tűnt KOSZTOLÁNYI DEZSŐ lel elölte, arnilvcl még életében nem látott s ennek nyomát kitartó szenvedéllyel kővel le Nem futott még Im* * a hire, hogy kike­rüli elejtenie. Az idei sze/ón, 11 meleg idő miatt kic.sil későn indult meg, szeptember 27-én végre mégis széliepülhelell egész Európába a hir, hogy megindult <1 szarunsbögés. 4 királyi vadászatról már beszámoltunk. őfelsége egv remek IN ns trófeát zsákmá- 11 voll, Mihály nagy vajda pedig elejiette első szar vasbiká ját. I Eredmény \ múlt esztendőben ezeken a vadászterü­leteken a királyi vadászai eredményéi (Ifi bika) is lxdeszámitvn, összesen 46 bika eseti, az idén a királyi vadászaton II bika esett, mig 1/ öss/credményröl még nincs biztos jelentésünk. Pár nappal a vadászat befejezése előtt 26 bika kerüli terítékre. Az idén azonban rendkívül sok medve is került a vadászol: puskája elé, aminek az a magyarázata, hogy rendkívül nagy volt a havasi gyümölcstermés, málna, szeder és áfonya. Erre járlak le a medvék és igv több mint 10 medvét ejtettek el a vadá­szok. A kitűnő erdélyi vadállomány, gondozott vadászterületek és a több hetven már nyu­gati kényelmei biztosiló vndás/lakok. évröl- évre mind több külföldit csalogatnak bér­ceink közé s bizonyára egykor hatalmas ide­genforgalmi tényezővé válnak az. erdélyi va­dászterületek. melyekhez fogható alig van Európa területén. ( — dór ) Arcok és karcok Kapható: az Ellenzék könyvosztá- yitban Cluj, Piaţa Unirii. — Kérje az AUienaeum sorozat jegyzékét. ..Haszontalan" — haliam az utcán s egy öregurat látok, aki egy kisfiút korhol, mert véletlenül megdobta bibliájával. Ln pedig el­kapom o szót. mint kisfiú a labdát, ide-oda forgatom, játszom vele. Haszontalan. ha­szontalan. Mi is jelen! er? Eredetileg nyil­ván csak annyit, hogy a befektetés meddő, hogy valami nem éri meg a pénzt, hogy tel­jesen haszon nélkül való. Ez a szül: jelen­tés azonban azóta kitágult, a szigorú, tárgyi- layns-anyagias megállapítás majdnem kedé­lyes feddéssé és bérezéssé enyhült álcsu- szamlot a lelki élet mozgékonyabb területére s most körülbelül csak annyi, hogy az ille­tő pajkos, dévaj. huncut, kedvesen-esintalan semmirekellő, megbízhatatlan és gyerme- kes ingyenéin, de nem annyi, hogy nem hajt hasznot. Ha valakiről ma azt akarnám mon­dani. hogy csakugyan semmi haszon sincs belőle, akkor nem is alkalmazhatom ezt a szót, mely az értelmet teljesen földi, hanem bonyolult kerülőkkel kellene körülírnom. Megint elcsodálkozom, miigen nagyszerűen rugékony. milyen emberien tökéletlen-töké­letes hangszer a nyelv. Minden szó egy-egy billentyű. Megütjük, de nem maga a hang fejezi ki gondolatainkat és érzéseinket. ha­nem a mellékzöngék, melgck egyre táguló körökben közelitik meg lelkünket. * Esti Kornél múltkor ezt mondta nekem: — Tudod, hogy diákkoromban Arabellát szerettem Egy sötét télen szüleim elzárták előlem s nem láthattam többé sehol és soha egyetlen másodpercre sem. Kétségbeesetten kóvályogtam ide-odn. Fejemben hervadni, haldokol ni kezdett a Izépe. Iszonyú volt ez, barátaim. Bármit lettem, nem tudtam elkép­zelni a csodálatos arcot. Ettől oly dühroha­mokat leapt am, mint az, aki azt érzi, hogy tulajdon teste lassanként megbénul s ide­gei nem közvetítik a parancsot azoknak az izmoknak, melyeket egy életen át mozgat­tak. Fényképeihez menekültem. De ezek se csillapították gyötrelmemet. ,4 fénykép a végtelen életből egy véletlen, egy esetleges mozzanatot rögzif meg. Ennélfogva a fény- kép nem is eszme, hanem rögeszme. Trillió fénykép együttvéve sem ér föl a valóság egyetlen rezzenetéoel. Lehetetlennek tartot­tam, hogy én az eszemmel ne diadalmaskod­jam az ostoba földi törvényeken. Elekor, már birhatatlan szenvedésemben, tanulmányozni kezdtem a fénytant, a tükrözést, a beesési és visszaverődési szöget, a fénytörést, a fény- sarkit ást és fényelhajlást, a tükörképet és a valódi képet s hónapok szívós, lázas mun­kája árán a domború és homorú tükrök el­més válogatásával és a violríntuli sugarak bekapcsolásával végre sikerült olg tükröt szerkesztenem, mely megoldotta a helyze­tet. Külsőleg egyszerű kézitükör volt. De ha beletekintettem, nem a saját arcomat lát­tam — nem ezt az unalmas arcot, a busa homlokával és a kócos hajával — hanem az ő egyediilvaló arcát, mégpedig elevenen, abban a helyzetben, amelyben volt, egy fáj­dalommal vagy mosollyal, komolyan vagy tréfásan úszva a tükör ezüst fölszinén. Ta­lálmányom bizonyára korszakalkotó tudo­mányos fölfedezés volt, mely egyszerre for­radalmositotta az egész fénytant s bizonyára óriási üzleti értéket is jelenthetett. En azon­ban nem törődtem ezzel. Használtam és nem beszéltem róla senkinek. Valahányszor elő­vettem otthon, az utcán, a villamosban, megjelent benne Arabella. Később egy másik ilyen tükröt is készítettem s elküldtem neki. 0 is csak engem látott benne, ha föléje ha­jolt. Evekig éltünk igy. az ötödik kiterjedés­ben, a lehetetlenség délibábos országában, a tükörben találkozva és bámultuk egymást, naint megfordított \árcissok. Egyszer reggel aztán észrevettem, hogy a tükörben ismét saját arcom jelent meg. 0 is ezt észlelte. Va­lami sugártörési hiba történt? \em tudom. Valószínűbb, hogy már nem szerettük egy­mást. * Amikor Kedves kutyámat elütötte a gépkocsi s véréhe fagyva beszállították a kórházba, megemlékeztem itt róla. Olvasó­imtól sok-sok levelet kaptam, melyben vi­gasztaltak, tanácsokkal láttak el. Megnyug- tathntom őket, hogy azóta a beteg fölépült s egy idegrázkódáson kívül a szó szoros értel­mében kutyabaja. Ha gépkocsit lát, vissza­torpan. a fülét hátra csapja, leül. Vagyis most már egészen korszerű kutya, ügy tisz­teli ezt a szörnyet, mint valaha az őserdő kutyája a tigrist és az oroszlánt. Egyéb­ként újabbon még egy levél érkezett, mely nem nekem szólt, hanem lakásomra címezve egyenesen neki: ,,Kedves kutyának". Tűnőd­tem. mit tegyek ezzel a levéllel. Végül elha­tároztam, hogy mivel a címzett nem tud ol­vasni. kinyitom és az ő nevében köszönöm meg a: ismeretlen szives figyelmét, mivel a cimzett imi sem tud. Bocsánatot kérek ezért. Eleiemben először sértettem meg — kéngte- lenségböl — a levéltitkot. Feri és az abzsszmeh Feri segéd a füsz.erüzlctben s életének több, mint háromnegyed rérze Siutcv.>ákok, íz deka mazsolák és ötdcká-, .selyemcukor cvomi'ouikák között telik el, őrölt kávé s'zzig ét mindig siető há'/.urtási alkalmazottak közepette. Persze magánélete is van Ferinek, aki egyéb­ként csino-,, szőke fiatalember A magánélete tiszta egyszobj-konyhás lakás és ijvzza rgygyere- kcs feleség. Elégedett és boldog ember volt f érj eddig s most csupa ideges (élelem, szörnyű rettegés Ol­vasva az íbesazn háborús híreket és úgy fél, hogy rossz, rá is nézni. — Van nekem egy vörös cédulám — mondja titokzatosan — azt hiszem most is érvényes Áz­tat megmutatom, * akkor nem kell a háborúba menjek — De hát mért kellene háborúba mennie. Fen? £s hová? — Hát Abesszíniába — Miért menne mag? Abesszíniába5 — Csak úgy Mit lehet tudn; kérem? Hátha csatlakozás lesz Azt ugyebár sose ehet tudni, hogy mikor jön egy ilyen csatlakozás. Azt mondja a Fen főnöke, hogy szegény Feri egész bclebolondult ebbe az abe‘s'/:n-dologba, ál­landó félelemben él, másról egyáltalán nem be­szél, mint a háborúról, a bombákról. a mérges gázokról és a halairól, csomagolás közben ide­gesen remeg a keze — Szegény feleségem tegnap úgy sirt, mint a 2a poreső. — Nézze, Feri, ne idegesítse a féleségét. Nem szabad félni. Semmitől nem szabad előre félni, mert nincs semmi értelme és különben is, ha valami baj van, ráér akkor is. — Jobb félni mint megijedni kézit csókolom — mondja Feri, aki egész sápadt, lefogyott é-s kankás-szemü. Aztán rírnnéz s mialatt papírba burkolja a teás-dobozt, azt kérdezi: — A kisasszony nem fél? Hát a kisasszony meg akar hami? — Dehogy akarok meghalni. — Nem értem. Hát akkor mér nem teccik menekülni? — Mért meneküljek, men Abesszíniában há­ború van? Legyint Feri, megvetően, összegyűrt ujságlapo- kat kapar elő a zsebéből. — Teccik látni. Aduát mólt bevették. Jönnek a bombavető gépekéi. Mindenki meghal. — De hát miért halna meg mindenki, Feri? — Azért — feléli titokzatosan Feri — mert ez a Muszulini igy akarja... De én nem bánom, ha mindenki meg is hal, csak én maradjak életben, aztán dirigálok mindenkinek. — De ha mindenki meghal, kinek dirigál, Feri? Észre se veszi a közbeszólást, lázasan magya­ráz. — Persze, a Muszulini azt szeretné, hogy min­denki elpusztuljon, csak ő grasszáljon a világba... Igazán nem szép Mu-szulinkől. (M. L.) AKINEK SZÍVMŰKÖDÉSE RENDET­LEN, úgyszintén az, akinél a vérnyomás emel­kedésének tünetei mutatkoznak, úgy érhet el erőlködés nélkül megfelelő könnyű székelést, ha reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „FERENC JÓZSEF' keserüvizet iszik. Véget ért a Lelkész! Értekezlet konferenciája a Zsilvoigyében Nagy érdeklődés kisérte az előadásokat PETOSENI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A zsilvölgyi reformátusok ünnepségei véget értek. Níinl jelentettük, dr. Makkal Sándor püspök a református elemi iskolák felszente­lése után a Hunyadi Egyházmegye leLkészi értekezletének konferenciáját nyitotta meg, majd hazautazott. A huszonhat egyházköz­ség lelkészének két napra tervezett összejö­vetele tegnap délben befejeződött, mivel a lelkipásztorok egyrésze másirányu elfoglalt­ságuk miatt kénytelen volt elutazni. így az előre megállapított programból csak négy előadás volt megtartható. A templomban megtartott előadásokat mindvégig élénk ér­deklődés kisérte. Dr. Tavaszy Sándor teológiai tanár a Hei­delberg! Kátéról tartott két, többórás elő­adási, amelyeknek során a kérdés teológiai oldalait világította meg. A teológiai tanár újszerű meglátásokban gazdag fejtegetései élményei voltak a konferenciának. Keresztes János Brad-i lelkész „Életképek" címen élénk színekben állította egymásmellé a múl­tat és jelent, azok üdvös és káros jelensé­geit az egyházra nézve. Gráf József Lupén--! lelkész a lelkipásztorok megszentelödésének fontosságát ismertette, rámutatott arra, hogy a lelkipásztorok csak a maguk megszentelö- dése után tudnak eredményes és áldásom munkát kifejteni a hivek között. Kristóf György az Orastie-i református árvaház leli késze az árvák otthonának legégetőbb kér­déséit vitte a konferencia résztvevői elé. A árvaház falai közül kikerülő gyermekek el helyezkedésének ügye állott előadása közép­pontjában. NŐI ŐSZI DIVATLAPOKAT óriási választékban Ellenzék könyvosztályá­ban kaphat I

Next

/
Oldalképek
Tartalom