Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-11 / 234. szám

h l. /. / V / Ú K

I Ó 3 5. október II.

IIWIHi-WH

fííeOélénhiilt n: ól«*t <t erdé^vi havasokba'

Európa legtávolabbi részeiből s-efneh Erdélybe a vadászok, hogy üldözőbe vegyék az erdők királyi vadját: a hímszarvast

1 málna, szeder és áfonya a medvékéi is lecsalta a bércekről

Tg Marta. (A/ Ellenzék tudósítójától.) \ erdőiyi közönség talán ihmu is sejti, miben Ilire v;in .1 külföld tdőlt ;</ erdélyi havasi vadás/.le r ii I ele k 1 ick es kissé fanlaszti- kus:iu hangzik, hogy rövid híradásra repülőgépére iil a gazdag jugoszláv nag\hirlokos \agv francia nagyiparos, hogy egv napot se vés/1 lsen a vadászat legnagyszerűbb esemé- nvelnd, mikor a s/arvasbika szerelmi vágy- to fűtve, zengő högéssel hívja össze háremet. vagy éle tre-ha Iáira .szóló párviadalra s/olilja ellenfelét: a területére tolakodó amisig bikát. Erre a hírre egész. Európára türelmetlenségtől remegve tárnak a szenvedélyes vadaszok. Sietve kapnak az első expresszié, gyorsra. mel\ vágtatva száguld veink a távoli Hollandiából, Franciaországból, Belgiumból, Németországból, vagy a hűvös szigetországból Erdély felé Ezért a pár hétig tartó felséges szórakozásért egész, kis .vagyonokat örömmel kínálnak fel a vadász- szenvedély rabjai, akik hatalmas trófeákkal megrakodva hagyják el a mindig eredményes vadászat után az erdélyi rengetegeket.

Külföldi vendégek

Ez éviién is Európa minden zugából özönlöttek az előkelő idegenek Ghurghin felé. Hire van ennek a vidéknek mindenfelé, hol forró vadászsz.envedélytöl fűtött szív dobog. Messze földön ismerik báró Kemény János vadászterületeit. A vécsi vár fiatal urának vendégei voltak ezidén herceg Hohenlohe Egon, báró Prónng Pál, aki egy hatalmas bikát sebzett meg s elhozatta hires vérebeit, hogy a vérnyomokon felkutassák a sebzett vadat. Gróf Leiken oszták nagybirtokos iiz- te iit a vadat s gróf Holler István, ki két hatalmas bikát ejtett el. Az egyik különösen becses, ](i-os aggancsot szolgáltatott vadászának.

Rendkívüli hirnek örvendenek a báró /íón//y-uradalom havasai. Ide évröl-évre nagyobb számban térnek vissza a vadászok. Itt vadászott Rorlcnkirclien kölni gyáros, báró Wnckerbart nagykereskedő Berlinből, gróf Străchiniiz, Berlin melletti nagybirtokos, dr. Kristóf hamburgi nagyiparos, Drnch bécsi nagyiparos, valamint a családtagok közül báró Bánffg Dániel, László és Endre, báró Wesselényi István. A Bánffy-ha vasoknak különösen jó hírük van a vadászok előtt a nyugati kényelem és rendkivül gondos szakértelemmel kezelt vadászterületei miatt.

Brunhuber kapitány vadászterületén vadászott gróf Münster és Hupperz kapitány, nagyiparosok.

Farkas Balázs területén dr. DiedI egyetemi tanár Brémából, Laroche svájci nagytőkés és birtokos, kinek három birtoka van Svájcban. Kettő Franciaországban és egy Lengyelországban. Laroche a jövő észténLEQrUJAsé 66 lejes

VICtCl BAUM ■

KEDDTŐL TZOMBATiG

döl>en dr. gróf Cinnel barátjával fog visszatérni és ez alkalommal saját repülőgépén les/i meg az utat hazájából Bucureşti ig.

A ,.AIüresül vadászegylet

A Mureşul“ vadászegylet területén is számos külföldi vendég cserkészett a szarvas nyomában, báró ISodentagrr nagybirtokos és dr. Kannzen ügyvéd Kölnből és ismert nevii erdélyi vadászok, báró Huszár József, Farkas László. Veress Ferenc dr. professzor Cluj ml. Továbbá Dusán- Laroche jugoszláviai nagybirtokos, aki saját repülőgépén érkezett a fővárosba s onnan luxusautóján sielclt a vadászterületekre. Kél bikát ejtett el.

Itt vadászott báró Böslnger kölni nagybirtokos, aki mull évben a legnagyobb trófeái szállilhalla lávoli olhonaha az erdélyi rengetegekből. 4 iV-ös aggancs az eddig leg- szehh vadász zsákmány ezen a vidéken \ mostani vadászaton is szerencse kisérte a nagyszerű vadászt. Egy akkora bika tűnt

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ

lel elölte, arnilvcl még életében nem látott s ennek nyomát kitartó szenvedéllyel kővel le Nem futott még Im* * a hire, hogy kikerüli elejtenie.

Az idei sze/ón, 11 meleg idő miatt kic.sil későn indult meg, szeptember 27-én végre mégis széliepülhelell egész Európába a hir, hogy megindult <1 szarunsbögés.

4 királyi vadászatról már beszámoltunk. őfelsége egv remek IN ns trófeát zsákmá- 11 voll, Mihály nagy vajda pedig elejiette első szar vasbiká ját.

I Eredmény

\ múlt esztendőben ezeken a vadászterületeken a királyi vadászai eredményéi (Ifi bika) is lxdeszámitvn, összesen 46 bika eseti, az idén a királyi vadászaton II bika esett, mig 1/ öss/credményröl még nincs biztos jelentésünk. Pár nappal a vadászat befejezése előtt 26 bika kerüli terítékre.

Az idén azonban

rendkívül sok medve is került a vadászol:

puskája elé,

aminek az a magyarázata, hogy rendkívül nagy volt a havasi gyümölcstermés, málna, szeder és áfonya. Erre járlak le a medvék és igv

több mint 10 medvét ejtettek el a vadászok.

A kitűnő erdélyi vadállomány, gondozott vadászterületek és a több hetven már nyugati kényelmei biztosiló vndás/lakok. évröl- évre mind több külföldit csalogatnak bérceink közé s bizonyára egykor hatalmas idegenforgalmi tényezővé válnak az. erdélyi vadászterületek. melyekhez fogható alig van Európa területén.

( — dór )

Arcok és karcok

Kapható: az Ellenzék könyvosztá- yitban Cluj, Piaţa Unirii. — Kérje az AUienaeum sorozat jegyzékét.

..Haszontalan" — haliam az utcán s egy öregurat látok, aki egy kisfiút korhol, mert véletlenül megdobta bibliájával. Ln pedig elkapom o szót. mint kisfiú a labdát, ide-oda forgatom, játszom vele. Haszontalan. haszontalan. Mi is jelen! er? Eredetileg nyilván csak annyit, hogy a befektetés meddő, hogy valami nem éri meg a pénzt, hogy teljesen haszon nélkül való. Ez a szül: jelentés azonban azóta kitágult, a szigorú, tárgyi- layns-anyagias megállapítás majdnem kedélyes feddéssé és bérezéssé enyhült álcsu- szamlot a lelki élet mozgékonyabb területére s most körülbelül csak annyi, hogy az illető pajkos, dévaj. huncut, kedvesen-esintalan semmirekellő, megbízhatatlan és gyerme- kes ingyenéin, de nem annyi, hogy nem hajt hasznot. Ha valakiről ma azt akarnám mondani. hogy csakugyan semmi haszon sincs belőle, akkor nem is alkalmazhatom ezt a szót, mely az értelmet teljesen földi, hanem bonyolult kerülőkkel kellene körülírnom. Megint elcsodálkozom, miigen nagyszerűen rugékony. milyen emberien tökéletlen-tökéletes hangszer a nyelv. Minden szó egy-egy billentyű. Megütjük, de nem maga a hang fejezi ki gondolatainkat és érzéseinket. hanem a mellékzöngék, melgck egyre táguló körökben közelitik meg lelkünket.

*

Esti Kornél múltkor ezt mondta nekem:

— Tudod, hogy diákkoromban Arabellát szerettem Egy sötét télen szüleim elzárták előlem s nem láthattam többé sehol és soha egyetlen másodpercre sem. Kétségbeesetten kóvályogtam ide-odn. Fejemben hervadni, haldokol ni kezdett a Izépe. Iszonyú volt ez, barátaim. Bármit lettem, nem tudtam elképzelni a csodálatos arcot. Ettől oly dührohamokat leapt am, mint az, aki azt érzi, hogy tulajdon teste lassanként megbénul s idegei nem közvetítik a parancsot azoknak az izmoknak, melyeket egy életen át mozgattak. Fényképeihez menekültem. De ezek se csillapították gyötrelmemet. ,4 fénykép a végtelen életből egy véletlen, egy esetleges mozzanatot rögzif meg. Ennélfogva a fény- kép nem is eszme, hanem rögeszme. Trillió fénykép együttvéve sem ér föl a valóság egyetlen rezzenetéoel. Lehetetlennek tartottam, hogy én az eszemmel ne diadalmaskodjam az ostoba földi törvényeken. Elekor, már birhatatlan szenvedésemben, tanulmányozni kezdtem a fénytant, a tükrözést, a beesési és visszaverődési szöget, a fénytörést, a fény- sarkit ást és fényelhajlást, a tükörképet és a valódi képet s hónapok szívós, lázas munkája árán a domború és homorú tükrök elmés válogatásával és a violríntuli sugarak bekapcsolásával végre sikerült olg tükröt szerkesztenem, mely megoldotta a helyzetet. Külsőleg egyszerű kézitükör volt. De ha beletekintettem, nem a saját arcomat láttam — nem ezt az unalmas arcot, a busa homlokával és a kócos hajával — hanem az ő egyediilvaló arcát, mégpedig elevenen, abban a helyzetben, amelyben volt, egy fájdalommal vagy mosollyal, komolyan vagy tréfásan úszva a tükör ezüst fölszinén. Találmányom bizonyára korszakalkotó tudományos fölfedezés volt, mely egyszerre forradalmositotta az egész fénytant s bizonyára óriási üzleti értéket is jelenthetett. En azonban nem törődtem ezzel. Használtam és nem beszéltem róla senkinek. Valahányszor elővettem otthon, az utcán, a villamosban, megjelent benne Arabella. Később egy másik ilyen tükröt is készítettem s elküldtem neki. 0 is csak engem látott benne, ha föléje hajolt. Evekig éltünk igy. az ötödik kiterjedésben, a lehetetlenség délibábos országában, a tükörben találkozva és bámultuk egymást, naint megfordított \árcissok. Egyszer reggel aztán észrevettem, hogy a tükörben ismét saját arcom jelent meg. 0 is ezt észlelte. Valami sugártörési hiba történt? \em tudom. Valószínűbb, hogy már nem szerettük egymást.

*

Amikor Kedves kutyámat elütötte a gépkocsi s véréhe fagyva beszállították a kórházba, megemlékeztem itt róla. Olvasóimtól sok-sok levelet kaptam, melyben vigasztaltak, tanácsokkal láttak el. Megnyug- tathntom őket, hogy azóta a beteg fölépült s egy idegrázkódáson kívül a szó szoros értelmében kutyabaja. Ha gépkocsit lát, visszatorpan. a fülét hátra csapja, leül. Vagyis most már egészen korszerű kutya, ügy tiszteli ezt a szörnyet, mint valaha az őserdő kutyája a tigrist és az oroszlánt. Egyébként újabbon még egy levél érkezett, mely nem nekem szólt, hanem lakásomra címezve egyenesen neki: ,,Kedves kutyának". Tűnődtem. mit tegyek ezzel a levéllel. Végül elhatároztam, hogy mivel a címzett nem tud olvasni. kinyitom és az ő nevében köszönöm meg a: ismeretlen szives figyelmét, mivel a cimzett imi sem tud. Bocsánatot kérek ezért. Eleiemben először sértettem meg — kéngte- lenségböl — a levéltitkot.

Feri és az abzsszmeh

Feri segéd a füsz.erüzlctben s életének több, mint háromnegyed rérze Siutcv.>ákok, íz deka mazsolák és ötdcká-, .selyemcukor cvomi'ouikák között telik el, őrölt kávé s'zzig ét mindig siető há'/.urtási alkalmazottak közepette.

Persze magánélete is van Ferinek, aki egyébként csino-,, szőke fiatalember A magánélete tiszta egyszobj-konyhás lakás és ijvzza rgygyere- kcs feleség.

Elégedett és boldog ember volt f érj eddig s most csupa ideges (élelem, szörnyű rettegés Olvasva az íbesazn háborús híreket és úgy fél, hogy rossz, rá is nézni.

— Van nekem egy vörös cédulám — mondja titokzatosan — azt hiszem most is érvényes Áztat megmutatom, * akkor nem kell a háborúba menjek

— De hát mért kellene háborúba mennie. Fen? £s hová?

— Hát Abesszíniába

— Miért menne mag? Abesszíniába5

— Csak úgy Mit lehet tudn; kérem? Hátha csatlakozás lesz Azt ugyebár sose ehet tudni, hogy mikor jön egy ilyen csatlakozás.

Azt mondja a Fen főnöke, hogy szegény Feri egész bclebolondult ebbe az abe‘s'/:n-dologba, állandó félelemben él, másról egyáltalán nem beszél, mint a háborúról, a bombákról. a mérges gázokról és a halairól, csomagolás közben idegesen remeg a keze

— Szegény feleségem tegnap úgy sirt, mint a 2a poreső.

— Nézze, Feri, ne idegesítse a féleségét. Nem szabad félni. Semmitől nem szabad előre félni, mert nincs semmi értelme és különben is, ha valami baj van, ráér akkor is.

— Jobb félni mint megijedni kézit csókolom — mondja Feri, aki egész sápadt, lefogyott é-s kankás-szemü.

Aztán rírnnéz s mialatt papírba burkolja a teás-dobozt, azt kérdezi:

— A kisasszony nem fél? Hát a kisasszony meg akar hami?

— Dehogy akarok meghalni.

— Nem értem. Hát akkor mér nem teccik menekülni?

— Mért meneküljek, men Abesszíniában háború van?

Legyint Feri, megvetően, összegyűrt ujságlapo- kat kapar elő a zsebéből.

— Teccik látni. Aduát mólt bevették. Jönnek a bombavető gépekéi. Mindenki meghal.

— De hát miért halna meg mindenki, Feri?

— Azért — feléli titokzatosan Feri — mert ez a Muszulini igy akarja... De én nem bánom, ha mindenki meg is hal, csak én maradjak életben, aztán dirigálok mindenkinek.

— De ha mindenki meghal, kinek dirigál, Feri?

Észre se veszi a közbeszólást, lázasan magyaráz.

— Persze, a Muszulini azt szeretné, hogy mindenki elpusztuljon, csak ő grasszáljon a világba...

Igazán nem szép Mu-szulinkől. (M. L.)

AKINEK SZÍVMŰKÖDÉSE RENDETLEN, úgyszintén az, akinél a vérnyomás emelkedésének tünetei mutatkoznak, úgy érhet el erőlködés nélkül megfelelő könnyű székelést, ha reggel éhgyomorra egy kis pohár természetes „FERENC JÓZSEF' keserüvizet iszik.

Véget ért a Lelkész! Értekezlet konferenciája a Zsilvoigyében

Nagy érdeklődés kisérte az előadásokat

PETOSENI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A zsilvölgyi reformátusok ünnepségei véget értek. Níinl jelentettük, dr. Makkal Sándor püspök a református elemi iskolák felszentelése után a Hunyadi Egyházmegye leLkészi értekezletének konferenciáját nyitotta meg, majd hazautazott. A huszonhat egyházközség lelkészének két napra tervezett összejövetele tegnap délben befejeződött, mivel a lelkipásztorok egyrésze másirányu elfoglaltságuk miatt kénytelen volt elutazni. így az előre megállapított programból csak négy előadás volt megtartható. A templomban megtartott előadásokat mindvégig élénk érdeklődés kisérte.

Dr. Tavaszy Sándor teológiai tanár a Heidelberg! Kátéról tartott két, többórás előadási, amelyeknek során a kérdés teológiai oldalait világította meg. A teológiai tanár újszerű meglátásokban gazdag fejtegetései

élményei voltak a konferenciának. Keresztes János Brad-i lelkész „Életképek" címen élénk színekben állította egymásmellé a múltat és jelent, azok üdvös és káros jelenségeit az egyházra nézve. Gráf József Lupén--! lelkész a lelkipásztorok megszentelödésének fontosságát ismertette, rámutatott arra, hogy a lelkipásztorok csak a maguk megszentelö- dése után tudnak eredményes és áldásom munkát kifejteni a hivek között. Kristóf György az Orastie-i református árvaház leli késze az árvák otthonának legégetőbb kérdéséit vitte a konferencia résztvevői elé. A árvaház falai közül kikerülő gyermekek el helyezkedésének ügye állott előadása középpontjában.

NŐI ŐSZI DIVATLAPOKAT óriási választékban Ellenzék könyvosztályában kaphat I