Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-06 / 230. szám

IO BLL RNZAK 10.15 október 5. W PtSTI FOTOGRÁFIÁK Éjjeli ismeretség \ mi viszonyunk nem volt tulajdonkep­pen lur.it sárnak nevezhető, csak véletlenül - ,ik msN.’c bennünket a füstös, feketeka- v gvt kos pesti éjszakák. Mimiig a New-Yorkban találkoztunk hai­na .’i négy, telöt tele c.s csak péntek éjjel. Közös, szimpátiánkat azt hiszem azzal sike- ü!t kiérdemelnünk, hogy a legremekebb té­máknál órákig tudtunk hallgatni. Először 1 i'.v.ói ónak gondo tani. azután zenésznek es igen nagy volt a csodálkozásom, amikor két­évi ismeretségem után véletlenül tudtam meg róla, hogy orvos. Mégpedig hires sebész, elő­keld szanatórium vezetője. Ezt tegnapelőtt tudtam meg egy másik barátomtól, aki egvütt látott vele a New-Yorkban hallgatni c> aki kü önben is az asszisztense. Hát ő aztán mesélt nekem róla — kérdezés nélkül eleget: — Hát mit mondjak neked, a legiéhetet- lenebb fráter ezen a világon. Nagyon tetszett neki, amit mondott, mert mégegyszer clismétli, nagyon rondán nevet hozzá, platinafoga majdnem kiesik a szá­jából. — Tudod milyen ember? — fovtatja, — úgy bánik velünk orvosokkal, mint ... mint a ... még sokkal rosszabbul. Nem mondom szerintem a legjobb sebész a vilá­gon, de mint orvos. . . tudod kérlek ez kettő, ez nagy diferencia, határozott meg­győződésem az, hogy szívből gyűlöl minden emberi tényt és csupán szórakozottságból, i'tegszokoctságból végzi isteni műtétéit. Má­niájává vált, hogy sohasem hazudik, kímélet­lenül igazat mond még a légi ehetetlenebb esetekben is, amikor talán maga a jó isten is hazudna hozzáinduló betegének. — ö az élő igazság, az élő igazmondás, de amiért ha igazságszolgáltatás van oda­fenn — 200.000 évig forró olajban fogják De már beszél is. Ma reggel kicsit későn mentem be « rendelőmbe, az előszoba zsúfolva voh anyag­gal, a/ egyik sarokban egy toprongyos ala­kot láttam kuporogni. Nálam ez ismeretlen valami, de nem szóltam semmit az. asszisz­tensnek, csak siettem be, mert délben nagy műtétem volt. — Tizenegyre végeztem, már le akartam mosakodni, amikor elém áM az assziszten­sem .. . az. orrán láttam, hogy mit akar, hogy hát az. öreg addig sirt, addig követelődzőit, amig ... Nem engedtem beszélni. Engedje be! Az öreg becsoszogott, amikor egészen közel ért, észrevettem, hogy vak, — No mi baj öreg? — Hát tetszik tudni fődoktor ur, még a megboldogult nagyapám . . . — Vetközzön le. — Minek instálom? — Hát mi a fenének jött, ha nem azért, hogy megvizsgá jam? — Én bizony a vizsgálat miatt jöttem . . . de nem ón vagyok ám a beteg. Kezdett dü­híteni. — Ha nem beteg, akkor mit akar? — Tetszik tudni fődoktor ur az az illető egyén, aki beteg,.. . nekem igen ... jó . . . izém . . . hogy is mondjam csak . . . igen . .. meg aztán ő az én üzlettársam is. .— Üzlettársa? — Igen, ő vezet már vagy 9 éve — amióta vak vagy'ok — koldulni .. . meg aztán együtt is lakunk. Tetszik tudni 9 éven át nagyon hü9cges, megbízható volt, rendesen vezetett, még a forgalmi lámpást is ismerte, aztán most vagy két hete, hogy belebujt az ördög. Meg­betegedett, azt hiszem meg zabák valamit. — Megzabá t? IJgy ondolom, igen, mert egész nap csak ri, nem is akar kigyönni a/, utcára. Ha meg nagynehezen kigyön, jobban tántorog, mint én, tegnap is majdnem neki vitt a villanyosnak. Azért hát mogkövetem alá van, ötét tessék meggyógyítani. — Aztán hány éves ez a . . . barátja? Nem tudom kérem biztosan, éhet úgy 15 — 16. lüu, vagy lány? — Áztat nem tudom kérem. — Na bolond maga egészen. Csak küldje el ide holnap reggel 8 órakor, egy órával a rendelésem előtt, aztán majd megnézem. — Nem kell holnap is terhelnem a fő­doktor urat, mert itt van velem. — Egy-kettő, hozza be gyorsan. — Itt van a zsebemben — és már huzigál is ki a rongyai közül egy piszkos kiskutyát. Most aztán tényleg dühbe gurultam. Hogy én ... aki... na igen. Először szidtam, mint a bokrot, azután pénzt akartam adni neki, meg egy levelet az állatorvosi főiskolába, de az Istennek se tágított. Hogyhát bennem van minden bizo­dalma, csak én, meg, hogy a villanyos állá szalad rögtön, ha meg nem gyógyítom a kutyáját. Mit csinálhattam vele? Elvettem tőle azt a dögöt és megnéztem. Megnéztem, azután vissza adtam neki azzal, hogy vigye haza, hagyja csak pár hé­tig pihenni, azután majd csak meggyógyul. Nagy igyekezettel köszönte meg szives fá­radozásomat és csodatételemet, azután zseb- rctette a kutyáját és nagy-nagy bizakodva kitapogatódzott az utcára. Tegnapelőtt egy másik embernek meg­mondtam, hogy kár a műtétért, úgysem húzza tovább egy hónapnál, inkább ágyék a pénzéért... ennek meg hazudtam. Nem tudtam, nem mertem megmondani neki, hogy a kutyája is megvakul t! A „lokál“ előtt tejeskocsi zörgött, hajna­lodon. A zongorista egv páholyban aludt, nagyon nappali kezdett lenni a hangulat. Hazamentünk. László Endre. ápolni. Tovább beszél, nem is figyeek rá, de azért L-rzem minden szarát. Soha nem beszéltem azzal az emberrel, legfeljebb a fekete hőáilapotát vitattuk meg, de érzem valahol a nagy elesését, a nagy tragédiáját... , Azután egy mondatfoszlány . . . állítólag ■sszony . .. akit egyszer nagyon szeretett . .. mondják... 13-án... vagy nem is... pén­teken . .. igen igen pénteken . .. vagy már nem is tudom . . . * Mikor hibátlan az arcbőr? Pénteken megint találkoztunk, különös hanguílatban volt, nem akart a New-Yorkban maradni és amikor nagy nehezen kirángatott az utcára, derült csak ki, hogy inni akar, mégpedig valami ócska lebujbán. Ismerek egy helyet, a Király-utca egyik dicső lo- ká ja, ami reméltem, hogy ki fogja elégiteni minden várakozását. Hagy röviden és alaposan karakterizáljam e dicső helyiséget: itt, ha razzia van, a rend­őrtiszt nem megy mindenkihez külön iga­zolványt kérni, hanem megáll az ajtóban és igy szól: Asztalok és székek maradnak, a többi jön a kapitányságra! Hamar odaértünk és félóra múlva te jesen készen vak, berúgott. Nem dülöngélt, nem tántorgott és általában nem mutatkoztak rajta a berugas tünetei. Én is csak arról! tud­tam mag, hogy részeg, mert megkérdezte a nevemet. . . Volt ugyanis egy hallgatólagos megállapo­dásunk már két éve: Nem kérdeztünk egy­mástól soha semmit. Most ő kezdte el, válaszoltam neki, erre bemutatkozott és kért, hogy rögtön felejt­sem el a nevét. Egészen tele volt szesszel. Még jó darabig hallgattunk, azután lecsap­tam rá: — Mondja, igaz az, hogy maga sohasem hazudik? — Semmi köze hozzá — mondta nyugod­tan, miközben egy üres üveget a pincérhez vágott, mert az oda akarta csempészni a többi közé. — Semmi köze hozzá. Érti! Mégis csak disznóság, az egyik vallatja az embert, a másik meg üres üveget csempész az asztal alá, gyönyörű dolgok mondhatom. Különben is ki mondta magának ezt a marhaságot? — Tegnap hallottam, — Tegnap? — Tegnap. — Tegnap . . . tegnap még. úgy volt.. . akkor még hallhatta ... de ma regg ... mégis csak disznóság ... jön egy . . . teker­gő .. . aki. . . Nagy szünet. Bölcsen hallga­tok, tudom, hogy egy közbeszólás csak ronthat. A lelki önismeretet a bölcsek javasolják. A testünket és testi szükséglete nket las­sanként kiismerjük. Arcbőrünket azomban sokszor hosszú évtizedekig viseljük anél­kül, hogy vele közelebbről megismerked­nénk. Pedig többféle szempontból szüksé­ges tudnunk, miféle fajta bőrt hordozunk arcunkon. A testbőr ápolása azért nem annyira fontos, mert azt ruha fedi. Arcunk azonban fedetlenül ki van téve az időjá­rás minden szeszélyének, veszélyének, ho­lott azt kívánjuk, hogy épen arcbőrünk legyen legszebb rajtunk. Hogy ezt elérhes­sük és különleges kívánságait kielégíthes­sük, arcbőrünkkel meg kell ismerkedjünk minden részletében. Az ismerkedésnek az a legegyszerűbb módja, ha meghatározzuk a normális arcbőr feltételeit s a magunkét azzal összehasonlítjuk. Az arcbőr egyéni­sége négy tényező összejátszásából tevő­dik össze. A bőrfelület (epidermisz), a szin, a rugalmasság és a zsirtartalom milyensége, mennyisége dönti el az arcbőr típusát. Nézzük a tényezőket egyenként. Az arcbőr akkor hibátlan, ha az sima, ránctalan, egyenletes, kispolusu. A sima­ságot a szem körüli grízek, az orron, ál­lón a mitesszerek, arcon pattanások za- var’na'ják. E tüneteket rendszerint a zsí­ros arcbőr mutatja, viszont a száraz arc­bőr simaságát a korai ráncok barázdálhat­ják. A ránc legtöbbször belső mirigyzava­rok eredménye. A pattanás mindig, a tá­gult pórus legtöbbször szintén a zsíros arcbőrtulajdonság mellett bizonyít. 35— 40 éves korban a zsiros arcbőr rendszerint kiszárad s a régebbi faggyutultengés alatt kitágult pórusok megmaradnak a kiszáradt, de megvastagodott epidermisszel együtt. A kis pórus nemcsak a normális, hanem a száraz arcbőrnek is ismertető jele. Az arc­bőrfelület simaságának elérése és fenntar­tása nem könnyű kozmetikai feladat. A grízeket, anyajegyeket le kell égessük, a mitesszerek, pattanások, zsirosság ellon száritó kúrát kell végezzünk. A száraz arc­bőrt zsiros krémekkel kell feltápláljuk. A ráncok ellen hormoninjekció használ. Az epidermisz megvastagodását és a tág póru­sokat hámlasztó kúrával kisebbitjük. Bőrünk színét a benne levő festéksej­tek (prigment) milyensége, mennyisége ha­tározza meg. Ez fajonként családonként, egyénenként váltakozik, de ennek jelleg­zetességét megszüntetni nem tudjuk. Az arcbőr e szempontból akkor hibátlan, ha a pigment arcszerte egyenletesen helyez­kedik el. A szinbeli bőrhiba két irányú, vagy igen sok a bőrfesték, vagy hiányzik. Az utóbbi igen ritka. Annál több bajunk van a kórosan felszaporodott, festéksej.ek- kel. E kórkép a szeplő, vagy kisebb-na- gyobb barna bőrfoltok alakjában jelent­kezik, mindig a napsütötte testrészeken. Tudvalevő, hogy a bőrfoltokat a nap ibo­lyán tuli sugarai keltik életre. A gyógyí­tás egyrészt a meglevő szeplő, barna folt elhalványitásában, kiégetéséb ■ n, másrészt a fényvédelemben összegezödik. Utóbbi az uj foltok képződését van hivatva megaka­dályozni. A külömböző formájú vérérkitá­gulások, halványabb, vagy erősebb piros foltjai szintén zavarják az arcbőr egyen­letes színét. A kitágult vérereket, vérda­ganatokat kiégetjük, a veleszületett és tüz- foltnak nevezett szinelváltozást rádiummal gyógyítjuk. Arcbőrünk akkor hibátlan, ha ránctalan, feszes, rugalmas. A feszültségnek, tónus­nak hiánya okozza a legsúlyosabb elvál­tozásokat a bőrön. A ráncképződés az élettani öregség ismertető jele. De a rán­cok már a tényleges öregség beköszöntése előtt is jelentkezhetnek, ha az arcbőr ru­galmasságát valami okból elveszítette. A korai ráncokat — mint említettük — leg­többször homronzavarok vésik az arcra, de rossz szokások, helytelen arcjáték már gyermekkorban elmélyítheti a vonásokat. Az arcjátékot lelki kozmetikával, önura­lommal szabályozhatjuk. A kezdődő, de sorvadásig el nem fajult ráncok rendsze­res otthoni és intézeti kezeléssel eltüntet­hetők. Az otthoni kezelésben az önmas- sage és ionizáló arcvizek szerepelnek. Mé­lyebb vonalas ráncokat zsíranyaggal (nem paraffin) alátömjük. Elvénült arcbőr töme­ges ráncai csakis sebészeti utón tüntethe­tők el, de ezt csak rövid időre. A zsirtartalom egyensúlyi helyzete a hi- bátlanság egyik feltétele. Ez egyensúlyi helyzet gyakori felborulása következtében a faggyutermelés vagy fokozott, vagy csökkent. E hullámzás oly gyakori, hogy Horváthjenó: Versek NEM A TIED Bandukoltál-e egymagádban éjjel falulól-faluig? (örök-hosszú ut!) A hegyek nicss/e milyen álmos-szürkék, hunyorgatva már-már közéjük leomlik a hold is, unott arcú bakteriik. A/ ut koppanva viss/a-viss/aüt. És rideg és fojtó a sötét. Már derengene, mire megérkeznél de ólmos álom verdesi szemed Mikor ajtót nyitsz, ajtót nyit a hajnal és tudod: a nap kél diadalmasan, fáradt pillád csak a lehanyatló zászló és reggel lesz, drága, ujsugáru reggel, csodák uj világa — de nem a tied. VIRÁGOS UTAKON’ Virágos utakon már kacagva járok, De sir mögöttem egy élet-zsarátnok. Pusztuló kertekből virágzást varázslók. Csak az enyémre nem vetek, jaj ásót. Száz bús idegenben otthonra találok, tovább-űz mégis Ígéret vagy átok. Virágos utamon néha meg-mcgállok s valakire csak várok, várok, várok. HORT DEZSŐ: UJ SZOCIALIZMUST! Szociológiai tanulmány a marxi gondo­latrendszer lényegérői és hiányosságairól. Most jelent meg! Ára 53 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvszenzációk ingyenes jegyzékét. megfigyeléseink szerint normális arcbőr még kevesebb van, mint száraz. A zsiros bófvan ugyanis a legtöbb. A zsirhiányt mesterségesen pótoljuk, tápláló krémek, olajos arcmosók, zsiros borogatások for­májában. A faggyutultengést száritó kú­rákkal, redukáló szerekkel, esetleg Rönt­gennel csökkentjük. Az elmondottakból látjuk, hogy mek­kora körültekintést követel, ha arcbőrünk rendes életét akarjuk biztosítani és mek­kora felkészültséget, ha a hibákat gyógyí­tani akarjuk. A mai szépségápolás azon­ban mindkettőhöz kellő fegyverekkel ren­delkezik. Dr. Berényi Dezső. A kozmetikus üzenetei P. E, Lugoj. Tágult pórus arcbőrzsiros- ságra utal, de emellett a feibőr száraz le­het. E helyzet a parodox típust teremti. Kezelése több irányú, porusvizzel, arctej­jel, szénsavas borításokkal, később hám­lasztó kúrával szép eredmény érhető el. Kérdőívet, árjegyzéket küldünk. R. A. Teius. Foltjai ellen csakjigy tu­dunk gyógyszert ajánlani, ha bőrtípusát ismerjük. Legjobb lenne személyes vizs­gálat/Részletesebb leírást kérünk. E célra kérdőivet küldhetünk, portó előzetes be­küldése ellenében. W. J. Bucureşti. A mosdókrém a szap­pant helyettesíti, viz is használható, főleg reggel frissitő gyanánt. Mielőtt puderez- k:dne, arcát loiionnal frissítse fel. Pros­pektust küldünk. U. V. Bucureşti. Hűvösebb időben az arctej helyett a könnyű zsiros krém in­kább megfelel a púder alá. Vastagon pu- derezzen, krémruzsot inkább ajánljuk. G. A. Turda. A gyakori szappanos-szó- dás mosás a hajzsirosságot fokozza. Vé­gezzen hetenként kétszer tojásos hajmo­sást. Mosdókrém helyett olajat próbáljon. Küldhetünk. N. M. Bucureşti A mosdókrém púder alá nem használható. E célra zsiros toilette krémet ajánlunk. Őszi sportokra, túrájára fedőkrém való. Jókai Mór olcsó könyvtiapi kiadásai: AZ UJ FÖLDESUR. fűzve 66, ízléses vá­szonkötésben 96 lej. AZ ARANYEMBER, ki­tűnő kartonált kiadásban S6 lej. Még né­hány példány kapható az Ellenzék könyv­osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnapi szen­zációk ingyenes jegyzékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom