Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-01 / 225. szám

t: L 1. / A /. t: ív IUJ3 október I. írjttmm* ■vj'viMianT'ar' t.;;a^r^itmi&?CiiHWBauy^Kr,'.TOBiiwni' irrwnnwii Erdélyi diák élményei • 3í o3*isz ifjúsági kiképző tólsarSíau ; .»<jyan él az ok^z iljui«iig « kiiiondi kiképző idburokkdii ? — ,4 fiatalság lelkcjedik a lúkonicr^ Cl.IM (V Ellen rk tudósítójától.) Közép iskola* i'^onnih ájához tekc-te ingót hord t. s:;;i Mobe. .1 Ivariliu-lioeum Vili. os/ta- Inon tanulója. mintegy e/zeJ is tanúságot téve amellett. hogy most tér haza háromhetes olaszországi ta­nulmányul jóról, ahol mint az olns: állam nendéije vett részt. Olaszországi Ihmi vomásai Idol érdeklődöm, k ii' i'tii's tekintettel a világ közvéleményét foglalke Uiló olasz abessz in ügyre. Crisnn Moist' nem habozik kijelenteni: Az olasz ifjúság körében nayg a hábo­rús lelkesedés. Meg vannak győződne n: olasz igazságról és egg pillanatig sem kétel­kednek a: esetleges háború sikerében ! . . . Háborús lelkesedés Miután ezzel a kijelentéssel kifejezésre jut­tatta az olaszországi tömeghangulatot. elme­séli, milyen körülmények között került ki Kómába, ahol a Oampo Mussolir.i-n felállított O. G. 1. 1'.. Offk'i di Giovanni Italiani All Kstero Külföldön élő olasz tiatalok hiva­talai táborában élte a korabeli olasz ifjúság katonás fegyeknü életét. Mussolini kultúrpolitikájának egyik leg­fontosabb pontja az olasz nyelv külföldi ter­jesztése. Ennek a célnak érdekében az olasz kormáng a világ minden részen olaszul ta­nuló ifjúság legjobbjait azzal jutalmazza, hogy saját költségén három hetes itáliiri tar­tózkodást biztosit számukra egyik erre a cél­ra berendezett ifjusági táborban. Romániából ebben az évben 18 olasz-szakos középisko­lás veti részt ezer. a tanulmányúton, köztük hárman városunkból is. Egy nap a munkatábor életéből Crisan Moise érdekes dolgokat mond el a C.a-mpo Mussolini-n lévő ifjusági tábor életé­ről. ahol valóban katonai fegyelem ural- vodik: — A táborban hajnali ó órakor már min­denki talpon van. Agyulövés jelzi a felkelés pillanatát. Öltözködés, tisztogatás. majd reggeHzés következik. Fiat órakor zászlóbontás, utá­na 11 óráig szabályszerű katonai gyakor­latozás fegyverekkel ixtgg anélkül. Ebéd után, négy óráig pihenő, majd megint közös program: énekkórus betanulása, elmé­leti oktatás. Csak ezután lehet a városba be­menni a táborparancsnok Írásbeli engedé­lyével . . . Az olasz törekvések Hogyan magyarázzák az olaszok \ln-sz- sziniát érintő törekvéseiket? V cd: a terjeszkedés. Olaszország túl­népesedése következtéin n évente átlag iOO t :er olas kénytelen kivándorolni, mert nines meg a létalapja hazájában. Míg Angliának cs 1'ranciflországiuik. nem Ives/élve egyes ki­sebb államokról, olt vannak az óriási kiter­jedésű gyarmatok, ahova emberíölöslcgél ki­telepítse. az olasz kénytelen idegen országba vándorolni, ami viszont ma már az államok ellenállása kövelke/.télh'n csaknem leküzd­hetetlen akadályokba ütközik. Ezzel sz.emlien Abesszínia, amely még nem érett meg a füg­getlenségre, területileg háromszor akkora, mint Olaszország és gazdasági kincsei még i kiaknázásra várnak. \z olaszok kimaradlak a gvarmatoszto/kodásból. kénytelenek tehát saját erejükből segíteni magukon . . . Kié Abesszínia?... — Mi volt az, ami a legjobban meglepte odakitrn? . . . A propaganda! A mozik a tulajdonkép­peni film lepergelése előtt fasiszta és haza­fias jellegű filmeket vetítenek. Ingyen ln-lé- pöjegyiink volt nekünk idegeneknek az összes mozikba. Máskülönben minket is propaganda célból vittek ki. A táborban nagyszáma fran­cia. magyar, hnlgár. sőt még szenegáli néger fiatal diák is volt. akikkel a leghnrálságo- sabb viszonyban éltek az olas: fiuk. Egyan- csak a hazafias nevelést szolgálj:', a fiatal­ság uj köszönési módja is. Ez a köszönés a következőkép hangzik: .Kié Abesszínia? — hangzik a kérdés, mire az ifjúság felemelt karokkal kiáltja: ,.A női“ — ..a miénk". . . — Valami utiélmény? . . . — Constantában ültünk hajóra és Nápoly­ban szálltunk ki. Vissza ugyanezt az utat tet­tük meg. Útban hazafelé kikötöttünk Athén­ban és Konstantinápolyban. Vthénhau páran közülünk ki akarlak szállni. A görögök azon­ban csak nehezen akartak partra engedni. Végül is ragaszkodtak ahhoz, hogy aki part­ra száll, a hajón hagyja jelvényeit. . . Mon­danom sem kell. hogy nincsenek túlságosan elragadtatva az olaszokkal . . . A 18 éves fiatal diák csak pár napja, hogy hazaérkezett. A táborbon eltöltött napok még frissen élnek emlékezetében. Arca barnára sült. a délelőtti gyakorlatozásokon és ma már bátran állíthatja, hogy olasz származású. Fasiszta módra üdvözlésre emeli fel kar­ját és könyveit karja alá kapva, fiatalos lép­tekkel megindul az iskola felé. (k. a.) a jj BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Váratlan társadalmi veszteség érte a Bucu- resti-i magyar életet. A ,,Pax-Club", az egyetlen kisebbségi társaskör, melynek falai mögött magyar élet folyt, a legközelebbi napokban bezárja kapuit. Furcsa élet tárult fel a nagy számmal fővárosba özönlő erdélyi intellektuelek előtt. A lehetőségek városának tűnt fel a nemrégiben még keleti metropolis számba menő főváros. Egy gazdag és természeti javakban duslakodó ország minden pénze, felszökő energiája, felfokozott vérkeringé­se ide torkolt Bűvös gyorsasággal nőttek elő a földből utcák, városrészek, palota­tömbök. .A materialista örömöknek élő ke­leti város akkora fejlődésképességrőí tett tanúságot, aminőt bizonyára csak igen ke­vés európai főváros mutathatott fel kurta évek teljesítményeként. A felhőkarcolók világában uj élet keringett. S ez az élet szá­zával csábította a fővárosba a gazdasági vál­ság legmélyebb tortúrái között hányódó Er­dély szellemiségét. Friss kisebbségi intelligencia bontakozott ki a román fővárosban. Hogy ez a szellemi világ habozott megtalálni magyar mivoltát, hát ez a különös környezet-változás meg- rázkódásaival járt. Ha az országos magyar­ság igazi érdekeiről lesz szó, az itt képző­dött kisebbségi sziget szellemi vezérkara lesz az első, mely cselekszik majd. Élénk szint jelenteitek e különálló világban a határ­menti városok intellektusai, akik feltűnő számban voltak képviselve. Akit két esztendővel ezelőtt dobott partra itt a sors, jóleső érzéssel állapitbatta meg, hogy bérpaloták során végig a lukásajtók réztábláján mennyi magyar név diszlik. A főváros szivének közvetlen közelében éltek s mozogtak nagy számmal a bennlakó ma­gyarok. Ha bekukkantottunk valahova a Str. Lutherana kornyékén, nem kellett sokáig firtatni idegen nyelven, hogy magyarul szóló házmester, vagy lakó szóljon vissza a kér­dez ősködésekre. . .. Arra az időre esett a „Pax-Club“ fénykora, melyről jelen írásunk szól. Kü­lönleges sziget, kirivó világ is volt a lük­tető Bucuresti-i élettempóban. A nemrégi­ben kedélyes asztaltársaság formájában tö­mörült egylet ekkor bérelt önálló házat. A Sir. Vasile Coanda-ban üti fel tanyáját az egyetlen magyarul beszélő fővárosi egyesü­let. nem messze Madgearu Virgil-nek, az akkori pénzügyminiszternek csinos villájá­tól. Bár látszólag materiális szórakozásra hi­vott a ,,Pax-Club ', mégis lelkiszükségletté vált tagjai számára. Akik Erdély gazdasági katasztrófája elől meneküllek a kibontako­zás erejében levő és nagystílű elhelyezke­dési kereteket igérő fővárosba, derűs ott­hont találtak az akkor már díszes egyleti termekben, vagy a kert árnyas fái alatt. Orvosok, ügyvédek, mérnökök és vállalati vezetők tisztviselők vagy kereskedők és .s/ahiidldgliilkoz:isii:il, a legteljesebb őssz hangban töltötték együtt szabad délutánjai­kat, vagy estéiket Volt tané mulatság, de számos nívós politikai, gazdasági es irodai un előadás is lefolyt itt, amelynek kereté ben ujságirók és közgazdászok s/eirprllek Könyvtára volt a Pux-Club' nak, meg rój tett kulturális törekvése és csak az elmúlt karácsonykor ruháztak fel ölven szegény gyermeket. Két esztendeje immár, hogy a Sir. Pitur Mosi egyik szép kertes inagánhá- záhan székel a klub, amelynek ragyogóan elegáns szalonjában a román főváros sok kedélyesen sikerüli bálesléje zajlott le. Legutóbb azután a kártyalörvény meg- konditnttu a vészharangot a mindennapi bé­kés szórakozások hajléka felett. Többszáz­ezerle jcs adót vetetlek ki rá mit a klub­tagok képtelenek voltak előteremteni. Aztán a világ is sokat változott a . Pax-Club1* körül.) Ez a tipikusan Biieuresti-i társulás az erdélyi újrakezdők deriilváró reményei­nek köszönhette létét. Gyökereit azok az idők éltették, mikor a magyar szónak be­csület és elismerés járt ki az újjáépülő fő­városban, mikor a magyar inlellekluclek, mérnökök, építészek és egyszerű munkások elszánt lélekkel bizonyították he, hogy az. ország inagyai nemzetiségű polgáiai tudnál teremteni i*x munkájukkal akarják magukat érdemessé tenni arra a kenyéri« miit *./u k«-l)b értelemben vett pátriájuk a kincs** I rí lel v nem tudott tovább megadni /a inukra. Igaz hogy az 1983-as idők attain nos gondolkodása szivárványosan felszíl rázó demokratikus buborékjaival hívta ma rasztatta, sőt kegyeibe is fogadta a kon struktiv munkába szegődő kisebbségi eleim* kel. Azóta bizony megváltozott a világ . . A kedvelt építőkből kényszeredetten meg tűrt egyének lettek 19,36. önmagát kergető napjaiban sajnos szordinót kér a magyar szó és a legderiisebb are is felvesz magára valami idegen álareot. Mintha Vajdáék tő megpszihozisa a levegővel együtt a magvar faji adottságokat is kicserélte volna. A ..Pax-Club október 1 ével feloszlik es ha tagjai gondolnak is uj egylet létesítésé­re, bizonyos, hogy a ré;gi klub eddigi kere­teit örökre elmossák az idők és a levélhul- lásos. kertes, őszi rezidencia falai a Str. Pi tar Mosi-ban nagyon sok kisebbségi re­ményt, erdélyi bizalmat és újrakezdő '.agy lassankint elmerülő Bucuresti-i magyar ér­telmiség szertefoszló álmait temetik örökre magukba. (S. I«) Látogatás az UFA berlini székhazában Saját villanyközpont, távbeszélő, postavezeték, hetvenháromezer helyi beszélgetés. — Nyolc bemutató-terem és házi-mozi BÉRŰN. (Az Ellenzék németországi tu­dósítójától.) Krausenstrasse 38. Hatalmas szürkés-barna épülettömb előtt áll meg a gépkocsi. .1 éri megtermett portás fogad, szür­ke egyenruhában. Világos kék kábát hajtó- káján rajta eziistözik a vállalat három kez­dőbetűje: UFA. Edvarias hajlongás és sza­lutálás közix'ii tessékel a kapu alatt lévő tö- j portási fiilkéhrz. itt majd megmutatják az I épületlabirinlusbau a helyes feljáralot hol be ! kell lépnem. Előttem még kidten vannak. Ad­dig megnézhetem ’.“/alább, meg mindig kí­vülről. de már a belső udvarról, ennek a há­rom betűnek, különösen hakfis körökben so­kat mondó és igérő székházát. Két nagy udvar körül emelkedik a kilátást sötétítő épületkolosszus. A Dönhoff-tér és a párhuzamos Schii!zen-ut közötti széles terű­iden fekszik. Kedves kérdezősködésre térek magamhoz bániészkodásomból. midim felele­temre a front felöli feljárathoz vezetnek. Szabad a bemenet! Már a lépcsőházban fémmel kiveri csillo­gó minden. A nagy emberforgalom dacára ragyogó tisztaság. Széles lépcső. Mellette ba­rom kanalas-lift. Folyton működnek mono­ton zaj kíséretében. Belépek. Harmadik emelet. Kiléplek. Benyitok egy mennyezetig érő nehéz masz- sziv ajtón. Félkör alakú váróterem, ., Jelentkezés". Itt a telefonnál, a melegre való tekintet­tel fel gyűrt ingujju fiatalember, gallérra nyit­va, nyakkendője tarkóján, egyik lába a szé­ken és bosszankodásomra hallhatókig magán- beszélgetést folytat. Végre befejezi. Kérdésemre azt dudorássza felém: „Várj, várj. mert rögtön közeleg“ ... és elillan. Az egyenruhás hivatalnok nevet a jóked­vű ,,művész ur" után, ki — mint most kide­rül — hírneves komponista. Feleletét egyik slágerének kezdő szavaival adta, mert tulaj­donképen nem hivatalnok ,,Közeleg", hanem ,.A Szerelem". Bejelentés uláni várakozás. Leülök a ..fél­kör“ közepén lévő asztal mellé, feltúrom a tarka-barka * filmujságok csomóját és megál­lapítom hirtelen, hogy 69 különböző nyelvű szakfolyóirat hever rendetlenül az asztalon. Berendezés Megjelenik ismerősöm. Mutogat és magya­ráz. Körülöttünk a nagy és munkás hangya­bolyban a szorgalmasok csendje. SCHRENZEL AZ AT H E E/A £ Ujss VOCDR^AJZl SOROZATÁNAK VJ K.ÓTOTF. , ARA. KjOJVe ■ SOf éM'SO Kivételt csak egyik emelet ..kis" sarka ké­pe/. hol a „bohémek", a művészek mókáz­nak és zajongnak. Sok látni való van hat ilyen emeleten. Gyorsan inegyünk végig, mert az idő pénz és nemsokára ebédszünet. A ve­zetés pereg 'hogy stílszerűen fejezzem ki ma­gúiul. mint egy film. Közbe a magyarázó szöveg: Elnökségi iroda... titkárság... jogi osz­tály... előadó (kis moziki és gyüléstermek. Az Ufa produkció-osztályának itt vannak a művészekkel, írókkal, zeneszerzőkkel, építé­szekkel folyó tárgyalásokhoz szükséges he­lyiségei. De a székhely mégis a babelsbergi és teinpelhofi igazgatóságoknál van. — Dramaturg és személyzeti osztály... Fő­pénztár. Több ezer főre menő személyzetün­ket innen dirigálják s ez óramű pontosság­gal működik. A pénztár óriási summákat vesz l>e és ad ki. Na... — vág a szemével — azért nem fizetünk rá! (Gondolom!) — Zenei kiadó... építészeti osztály... Az Ufa-Ton és Wiener Bohémé kiadásában hoz­zuk zeneszerzőink produktumait, melyeket aztán mint lees épeit slágereket fütvörésznek az utcán. Az építészeti osztályon tervezzük a hihetetlen összegekbe kerülő fényes kiállítá­sú kulisszákat. — Kultur- és propagandafilm osztály... Wochenschau... Technikai osztály... Trükk- film... Több nincs is. Csak még ez! Az ajió fölötti táblára pillantok: ..Kantine“. Jól eső nyugalom tölt be ezután az idegölő tempó után. Rekord mindenben Étvágygerjesztő rend és tisztaság uralko­dik az étteremben. Pedig milyen hanyagul viselkednek néha a „hatalmasok". ízlésesen és ízletesen szervírozott villásreggeli mellett mesél nyugodtabb iramban tovább vendéglá­tóm az iij idők iroda berendezéséről és a film-üzem kívánt különleges készülékekről. Saját villanyközpont szolgálja 260 kw. kapacitással az áramot körülbelül 1000 fo­gyasztó helyre vetitő gépeknek, átelié-lámpák- nak és az automatikus óraközpontnak. — A távbeszélő központ 300 házi telefont, 40 városi központi és 280 posta vezetéket kapcsol. Elgondolhatjuk, mily forgalom le­het! Csak annyit mondok, hogy a szezonban hónaponként körülbelül 38000 helyi beszél­getést veszünk és 35000 adunk. Továbbá üsz- szesen 6500 körül jár interurban és külföldi telefonálásunk. Nyolc bemutatótermünk a legmodernebb készülékkel van felszerelve. A legnagyobb házimozinkban 100 ülőhely van az igazgatóság és főtagok részére belső meg- birálás végett. — Sokat dolgozunk és kitartóan. Ha Ufa vagy f' ■; szavakat hallja valaki, rögtön ha­talmas vagyonra, csekkekre és világhírnévre gondol. Senki sem képzeli el. milyen lelkierő, kitartás, akaraterő és folytonos fejlődésre van szükség, hogy mindnek birtokába kerül­jön az ember. Majd meglátja Babelsbergben és a többi telepen, mit jelent dolgozni! Gondolkozva fordulok ki a kapuhajtás alól és felpillantok még egyszer erre a kividről csendes, „elhagyott“ épület benyomását kel­tő tömbre. Belül milyen lendületes munka folyik. Ki­váló munkaerő. A vezérigazgatótól a legfiata­labb boy-ig mind intelligens, értelmes eml>e- rek, kik csodálatos precizitással adnak sok és nagy energiát ennek a vállalatnak érde­kében. éri. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom