Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-31 / 251. szám

X TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÎN NUMERAR No. 141.164/1910 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivacal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. izém. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postaíiók 80, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 410, évente F40 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 23, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portó különbözette! :3bix JLYI. ÉVFOLYAM, 25 1. SZÁM. , CSÜTÖRTÖK 1935 OKTÓBER 31. A szankciós politika francia részről való támogatásával fizetteti meg a Javaslat elfogadását az angol kormány. — Iliász csapatok tovább nyemulsiak előre az északi és déli frontokon. — Laval, lloâsre és Eden vágják Geralbe Mussolini válaszát Váratlanul összehívtál* a fascistei nagytanácsot Az abessziniai hadműveletekben döntő befolyású esemény tegnap sem történt. Az olaszok északon nagy óvatossággal nyomulnak előre Makalle felé az abesszinek által kiürített területen. Erre az óvatosságra szükség van, mert az előnyomuló front szárnyai nem támaszkodhatnak feltétlenül védett területekre. Minden kilométernyi haladás után ki kell építeni a védelmet is, hogy a magashegyi rejtekekbő! — némely helyen három­ezer méterig emelkednek itt is a hegyek — váratlan támadás ne érhesse az előnyomuló olasz haderőt. Ezért, bár Makalle városát minden jel szerint már kiürítették az abesz- szinek, az Olaszok még mindig nem közelítették meg a várost. Előbb a szudáni határ felé irányuló jobbszárnyuk sorsát kell bizttositaniuk, ahol az abesszinek veszedelmes stratégiai mozdulatokat hajtanak végre. A Szetií folyó mentén, olyan pontokon, melyek még egész közel vannak az eritreai határhoz, guerilla-támadásokka! nyugtalanítják az olasz csapatokat. Ennek inegfelelőleg az olasz jobbszárny jóval magasabban is fekszik, mint a Makalle felé előrehaladó balszárny, rv iy különösen Gugsza herceg átpártolása uiiatt szinte kardcsapás nélksií vett be nagyobb területeket. A Szeíit folyó völgye, ahon­nan az abesszin guerilla-támadások folynak, tele van sziklahasadékokkal, vízesésekkel és a fensikokon példátlan bőségben tanyáznak az afrikai nagy vadállatok. Ez a terület a világtörténelem egyik legnehezebb hadszíntere. A Hausien városáig elérkezett olasz előnyomulás ezért kénytelen bevárni, hogy a Szélit folyó völgyében is sikerüljön meg­szervezni az olasz jobbszárny biztonságát. Délen szintén tovább folyik az olasz előnyo­mulás, de nagy óvatossággal. Azok a lapjelentések, melyek itt már Dzsizsiga és Harrar kiürítéséről hoznak hirt, nevetséges túlzások. A két város légvonalban is még miuíegy 450 kilométernyire van az olasz fronttól. A diplomáciai fronton, úgy látszik, fontos lépések készülnek. Párisi lapok jelentése szerint Anglia és Franciaország közös javaslatban állapodtak meg, melyet a közeli na­pokon, esetleg már ma Mussolini elé terjesztenek. Angol részről a javaslat elfogadásá­nak előfeltétele az volt, hogy Franciaország is fenntartás nélkül járuljon hozzá a nép- szövetségi szankciók Anglia által képviselt politikájához. Ez a hozzájárulás meg is tör­tént, aminek alapján a két hatalomnak az eddiginél egységesebb magatartása várható a válság további folyamán. Amint most kiderült, múlt héten az angol külügyminisztérium­nak egy szakértője dolgozott Parisban ezen a javaslaton, melyet alapos megfontolás után a franciák is elfogadtak. Genfben Laval. Hoare és Eden ezt a politikát akarják érvényesíteni és Mussolini válaszát még genfi tanácskozásaik alatt várják. A francia— angol megegyezés egyik jelének tekinthető, hogy tegnap megjelent a párisi hivatalos lap­ban a pénzügyi szankciók életbeléptetésének rendelete Olaszország ellen. Az újabb ki­bontakozási tervvel állhat kapcsolatban a londoni hír is, hogy az angol kormány a római kormány tudomására hozta feltételes hajlandóságát, hogy néhány hadihajót a Földközi-tengerről visszarendeljen. Olaszország kezd berendezkedni a szankciókkal szembeni védekezésre. A hét egyik napján eltiltották a húsételt és a vendéglőkben és vasúti étkezőkocsikban ezután csak egyféle buséteít fognak kiszolgálni, a neve ősidőktől fogva Odorheiu megyének. A tegnap közölt levél borzasztó leleplezést közöl ennek az anyának sajnálatos romlásá­ról. Sir a lelkünk miatta. Az anyaszék méhe kezd terméketlen lenni. Még nem meddő, de már bűnösen ellenszegül az istenáldás bol­dogságának. Az egyke rendszer őt is elcsá­bítja. Emellett túlságosan áldoz a pálinká- zás gyönyörének, nem vigyáz a csecsemőre, nem ügyel az édes kis cselédre elegendökép Legalább is erre mutatnak a gyermekhalan­dóságok szörnyű adatai. Bizonyára rémület gondjával és ijedelem pontosságával olvas­ták híveink ezt a fekete székely levelet, mégis meg kell ismételjük néhány adatát, hogy a megrendült erdélyi magyar kisebbségi köz- iélek mindig jobban riadjon föl és eszmél­jen nemzetkisebbségi kötelességére. Minden üres bölcső s minden korai koporsó csata- vesztés az ellenünk ingerlődó élettel szemben Tehátlan ismételjünk meg néhány adatot, hogy igy is, szinte két csontos ököllel, ve­szett erővel döngessük az anyaszék és min­den székely lelkiösmeretét. Szabad lett volna történni, hogy ahol Orbán Balázs 70 évvel ezelőtt több lakót számlált meg, most kö­teles duplából semmi sincsen? Szabad-e 20 százalékos tüdővésznek dúlni, ahol a hegyek és fenyvesek egészséget, átlagban 80 életévet biztosítanak, ami nyilvánvalóan csak a vér- baj módosító müve, igy részben az erkölcs­telenség folyománya, amire különben a vad­házasságok és törvénytelen születések emel­kedő száma is árulkodik2 Nem borzasztó-e, hogy az egy éven aluli gyermekek halálozási ezreléke 5.38, az egész szaporulat pedig U.7 ezrelék, szóval hamis, mert passzív a mérleg? Aztán ott áll a szégyenletes szám: 27 és fél­millió lej árát ittak meg a kocsmákban. Majdnem 6 liter pálinka egy koponyára. Természetesen egyre több a bicskázás, uton- állás, tolvajlás, mind több és több a titkos följelentések és a nyílt árulás. Beszéljünk-e nyomban az önkéntes és kényszerült áttéré­sekről, a jamcsárság és a renegát könnyed vállalásáról, ami ellenszenves hatást gyako­rol még a többségi népre is, kivéve a totális nemzetiségi elv elfajulásán kétes örömben lelkendezőket. Nyilván tenni kell valamit s bizonyára nem ölbetenni a kisebbségi ma­gyar kezeket. Hanem szót emelni, erkölcsi hatást gyakorolni, gazdasági lehetőségeket fejleszteni. Elvégre a székely népnek és az egész magyar kisebbségnek vannak még épen álló szervezetei, melyeknek figyelmeztetés nélkül is elsőrendű kötelességük sorába kell iktatni az egyke, a törvénytelen gyermek, az alkoholizmus, a vérbaj, a tüdővész, a gazda­sági nyomor, az erkölcsi-, vallási- és nyelvi lezüllés ellen való végnélküli, állhatatos, ta­lálékony küzdelmet. Vannak még iskoláink és tanítóink. Vannak még magyar templo­mok és papok. Vannak még egyházak. Van­nak még magyarpárti tagozatok. Vannak még képviselők. Vannak még gazdakörök, vannak még egyleti életre hajlamos férfiak és nők. Vannak még elhelyezetlen orvosaink, vannak még falumunkát hirdető állástalan fiatal­jaink, vannak még középbirtokosaink, van­nak még okos és lelkes harisnyások. Vannak még szövetkezeteink. Vannak még egyes lel- kesedőink . . . Ezész tömeg, egész dandár, egész sereg. Mennyit próbálhatna és tehetne. Csak neki kell a székelymentő munkának látni. Tessék állandóan járni, mozgatni, fa­lut segíteni, földeríteni lelkét, példával szol­gálni ott és ki tudja mi mindent csinálni! Ott kint az életben, a tett színhelyén, a ve- szMy gyújtópontjaiban mindenre rá lehet eszmélni, mindent ki lehet agyaim, mindent meg lehet szervezni, mindent meg lehet kísé­relni és mindent meg lehet valósítani. Csak igazi közérdek gyűljön ki, mint a csipkebo­kor és igazi közkötelesség verjen gyökeret az" emberekbe, mint a mustármag. Nem a Székelyföld az egyedüli, ahol ezek a bűnök felburjónoznak és nem a székely nép volt áz egyetlen, amely mentésre szorult. Az ujabbkori történelem elég példával szolgál. Ha ilyen mentés másutt sikerült, miért ne sikerüljön Erdélyben, miért ne sikerüljön a Székelyföldön? ‘RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Diplomá- j ciai 'körökben elterjedi1 hírek szerint Anglia és Franciaország újra közös javaslatot ké­szül eljuttatni Mussoliniihoz a kelet afrikai háború gyors megszüntetése érdekében. A javaslat még nem jutott el Rómába. Nem lebet tiudni, hogy Alotsi báró a bét végén meginduló szankciós értekezletre Genf be uta­zik-e. Ha azonban a népszövetségi fővárosba utazik, annak egyedüli célja az lehet, hogy a Genfben levő angol és francia államfér­fiakkal tárgyaljon. Meglehet, hogy Musso­lini válaszát fogja már magával vinni a Ró­mába juttatandó angol—franola javaslatra. Nagy feltűnést kelt, hogy ma estére váratlanul összehívták a fasiszta nagytanácsgt, 1 amit csak fontos okok indokolhatnak. Meg­lehet, hogy az irányban kell döntenie a nagy­tanácsnak, hogy Olaszország a szankciók elhatározása után tagja maradjon-e a Népszövetségnek. Az a hiír, hogy az újabb francia'—angol javaslat is nagytanács elé kerül, nem látszik valósziinrünek, mert ez a javaslat még nem érkezett Rómába és megérkezése után is csak diplomáciai tárgyalásoknak lehet a tár­gya. Római kormánykörök berendezkednek a szankciókkal szembeni védekezésre. Minde­nek előtt elvben elhatározták, hogy nem vá­sárolnak árukat olyan államoktól, melyek a megtorló rendszabályokban résztvesznek. Az ; ellenálláLs érdekében november 5-től egész Olaszországban korlátozni fogják a husfo- : gyasztást. Kedden az ország egész területén I nem szabad husi kimérni és a vendéglők és vasúti étkezőkocsik november 5-től csak egy­féle húsételt fognak kiszolgálni. Olaszország védekezik a szankciók ellen. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Mussolini értekezletet hivott össze, amelyen a hatósá­gok fejein kívül kereskedők és a gazdasági érdekeltségek képviselői is resztvettek. Az ér­tekezlet célja a megtorló intézkedésekkel szembeni hatékony védekezés volt. A Duce 'bevezető szavai során közölte, hogy elsősor­ban az élelmiszerellátás kérdéseivel kell fog- I la.lkozni. Élelmiszer jegyek bevezetésére meg- \ győződése szerint nincsen szükség, mert a : nemzet meg tudja mutatni fegyelmezettségét ! minden téren, de másfelől 77 millió méter­mázsa idei termés melletti a kenyér- és liszt- ellátásban nem lesz fennakadás. Az értekez­let megvitatta a husbchozataíl csökkentésénél; módozatait. Rövidesen kormányrendelet fog megjelenni, amely elrendeli, hogy a mészár­székek kedden hat hónapon át zárva tartan­dók s szerdán sem árulhatnak marha, sertés és juhust. Közölték hivatalos részről az értekezlet résztvevőivel azt is, hogy a lehetőséghez ké­pest kerülni fogják ezentúl azon államokkal az árucsereforgalmat, amelyeknek kormá­nyai a szankciókban részvételt vállaltak. Klí­ringrendszer utján megszorításokat tesznek s akadályt gördítenek olyan áruk behozatala elé, amelynek egyébként a szankciókban révztvállaló országból is behozhatók volná­nak. Közölték az értekezlettel, hogy Brazíliá­ból 33 ezer tonna fagyasztott hús van útban s nagymennyiségű fagyasztott bust sikerült szállításra lekötni Argentínából is. Olaszor­szág fát csak Ausztriából fog vásárolni s a nélkülözhetetlen petróleumtermékeket az Egyesült-Államokból. Mussolini válaszát várják Genfben PÄRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó illetékes forrásból i^lenti, hogy Anglia és Franciaország közös tervezetet dolgoztak ki az afrikai háború mielőbbi megszüntetése érdekében. A Paris Soiir szerint ezt a közös javaslatot Sir Sámuel Hoare, Laval és Eden Genfberi újra megtárgyal­ják és csak az angol és francia miniszter- tanácsok jóváhagyása után küldik el Hó- mába. Más hírek viszont arról tudnak, bőgj' a javaslat már készen áll, azt talán már ma eljuttatják Rómába és holnapra Genfbe uta­zó angol és francia államférfiak, akik a jövő hét elejéig maradnak a népszövet­ségi fővárosban, odavárják Mussolini vá­laszát. A javaslat elfogadásának előfeltétele angol részről az volt. hogy Franciaország viszont fenntartás nélkül hozzájárul a Genfben már elfogadott szankciók érvényesítésének poli­tikájához. Ez a hozzájárulás megtörtént, ami­nek következtében Franciaország és Anglia teljes együttműkö­dése várható. A javaslatot az angol külügyminisztérium egy szakértője dolgozta ki. aki a mult hét folyamán több napot Parisban töltött. A ja­vaslat tartalmából semmi sem került nyilvá­nosságra. A Paris Sóir szerint azonban terü­leti kérdésekben ragaszkodik ahhoz, hogy Harrar, mint az abesszin császár személyes hűbérbirtoka, föltétlenül abesszin kézben marad, hogy Akszum szentváros továbbra is az abesz- szin császársághoz tartozzék és hogy Abesszínia nyugati részéből Olaszor­szág semmit sem igényelhet. Mi az angol álláspont? LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol sajtó nagyjelentőségűnek tartja Sir Sa­muel Hoare genfi útját. A népszövetségi fővárosban előreláthatólag nagyjelentőségű tanácskozások fognak le­folyni a keletafrikai háború mielőbbi meg­szüntetése érdekében. A lapok tudnivélik. hogy a francia—angol együttműködés az olaszok abessziniai politikáját illetőleg minden tekintetben biztosit óit nak vehető. (Folytatása a 8, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom