Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
1935-10-30 / 250. szám
6 BI.LBN gin garasa A kamarák egybeolvasztásának terve alkotmánymódositásí kíván Legfelsőbb Gazdasági Tanács létesítése ellenkezik a mai alkotmánnyal BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) V Emuirai érdekképviseleti tervek reformjául j*,'á>.ó törvény terve, el — León kereske- „irlmi al miniszter munkája elkészült, de :eg nn előtt a javaslat nyilvános bírálóit alá Kerülhetett volna, szakkörökben megóiltlapi- oltak ró a, hogy ’ rgton t os.ibb rendelkezései- : en a: köti nányellenes. A rr:ormban újra kísért a kamarai intézőn vek. egységesítcsenek beleg gondolata, az . terv rudni.llok, hogy egyazon intézményben összpontosítsák a írocaőgiazdasági, a :unka, valamint a kereskedelmi és iparkamarákat. A vizel és az állója; még „sehol sem került összekeversi és lu sikerülne is egy ntézménnyé tenni a háromféle kamarát, ok működése „sokai nem érne, sem az ipar -s o kereskedelem, „sem a mezőgazdaság, sem a munkaügy „szempontjából. .Az alkotmány bölcs előrelátással 70-ik szakaszában úgy rendelkezik, hogy „A kercs- .edelmi és iparkamarák, valamint a munka- gyt és mezőgazdasági kamarák Tagjai, külön Qr.égiumokbon egyesülve egv-egy szenátort • álaiseitanok kebelükből kategóriánkint és viaszt ói kembeteaikint“. Az alkotmány tehát tona általában „hivatásos érdekképviseleti -zervek“-ről, hanem külön mezőgazdasági, vünk a-- és kereskedelmi és iparkamarákról reszel, amelyek önái’.ó kollégiumokat képeznek es ennélfogva nem olvasz.thatók össze egy és azonos intézménnyé. Tarán mgg. ennél is nagyobb akadályok ..óznak útjában a Gazdasági Tanács iétesité- senek, amely a feloszlatandó kamarai központok he.yébe .épne. Ennek a tanácsnak az enne a leiodata, hogy u pénzügyi és gazdaságii természetű kormányjavaslatokat, mielőtt izek a legfőbb törvényhozási tanács elé keli hőének, gazdasági szempontból vizsgálat alá egye s azokról szakvéleményt mondjon, mely bizonyos mértékben aztán nemcsak a : ormányt, hanem a törvényhozást is kötné, „z alkotmány azonban nemcsak nem ismeri .zt az útját a törvények előkészítésének, de tag sem engedi, hogy >aikár a miniszterek, óár a törvényhozás keze megköttessék, sem kezdeményezés, sem a törvények tartalma, zok renddükezé&Cr tekintetében. Ahogy a : örvényhozási tanács létesítéséről és szerepiéI érői intézkedik az alkotmány, úgy kelleti volna intézkednie egy gazdasági tanács 1c- tc.éle.séről is, ha ilyenek működését a kormány é.s a törvcnyho/.ás munkája közzé akarta voina iktatni. I la .1 jelenlegi kormány mégis llétéviimé ilyen hatáskörrel és In via i ássál .1/ uj iivtéz ményt, annak élete előreláthatólag nem tar i:i!!ii tovább, mint a kormány élete, mert .1 következő kormányok bizonyára nem tárta mik lis/trlrlben egv egyszerű törvény alkot mányePlmes, vagy ’légül ál vb Is az alkot Hiánnyal összhangban nem álló rendelkezi- «cil. Három ilyen intézmény már működött nálunk 1919-ben, 1929-ben és legutóbb 1932-ben létesiletilwk gazdasági tanácsot, amellyé k azonban működésüket még papiroson sem kezdték meg, gyakorlati szerepük egyáltalában nem volh., mert egyet..enegy kormány sem vette igénybe 'azokat. Kétségtelenül ez. lenne a sorsa a most kétes leendő tanácsnak is, amelynek kedvéért pedig c-lclképes és jól működő egyéb szerveket kamarai szövetségeket — oszlatná lel az uj törvény. Létrejön a román—orosz kereskedelmi szerződés Megmarad az aranydollár szakasz és a felek úgy döntöttek, hogy az egyezményt kilenc hónapra kötik meg Bucurestiből jelentik: Románia és a Szovjetszövetség kereskedelmi megbízottai hosz- szihs 'tárgyalások után megállapodtak a román szovjet kereskedelmi egyezmény szövegében. Az egyezmény tér vezet szerunt a szovjetnek román területre történt kivitelezéseiből, a Tergsin, vagy lnturist ügyleteiből folyó lejösíszegeket aranydollirra átváltva a Nemzeti Bank URSS számlájára le fogják fizetni. Az URSS-nck román területen lévő Ingat- Iáinak eladásaiból folyó összegeket nem váltják át aranydollirra. Ezek felett az. összegek felett a szovjet kereskedelmi népbiztossága szabadon rendelkezik és ezekbői fizetik ki a szovjetintézmenyeknek íomán területien történt bevásárlásait. Ha román állampolgárok, vagy intézmények szovjettermékeket váisá- roínak, ugyancsak, a szovjetszövetség bankjában a román jegybanknál nyitod folyószámSzáz százalékkal emelkedett a hollandi vaj ára. A hollandi vajexport-piacon a május óta 9tabil, 34 centes vaj-ár 63 centre .szökött fel, A kormány átmenetileg az eddig engedélyezett 25 százalékos margarin hozzátételt 10 százalékra mérsékelte. Ismét drágul az ezüst. A budapesti ékszer- tőzsdén pénteken az ezüst árfolyama 116— 118 pengőig emellkedett. A mulit napokban még 112 pengő volt egy kilogram ezüst ára. A feldolgozóipar a karácsonyi vásár közeledtére élénkebb iizetet remél és a csekély kínálat miatt kénytelen magasabb árat is fizetni, noha csak egészen kis — még a szükségletet sem fedező — vásárlások történlek. Iájára fizetik be a követeléseken Romín árut minden külön kiviteli engedély nélkül ’lehet kivinni a Szovjetv/.övet.ség- be, ezzel szemben a román állam a szovjet- termékeket légalább cs azonos feltételek mellett helyezi el a román területen, mint más bármely állam hasonló termékeit. A kereskedelmi egyezményt kilenc hónapra kötötték, de ha lejárat előtt három hónappal nem mondják fel, úgy hallgatólag, határidő nélkül meghosszabbodik az érvénye Az egyezménytervezet, minit ismeretes, a jegybank szakértői bizottsága elé terjesztették, amely átvizsgálás után véleményt mond. Gazdasági körökben úgy vélik, hogy az egyezményt rövidesen megkötik s akkor megindul a rég óhajtott román—szovjet áru- csereforgalom, amely Bess zta rabi át újra felvi- rágoztajtja. A vendéglősök és kávésok szövetségének uj vezetősége. Az erdélyi cs bánsági vendéglősök és kávésok szövetsége Sibiu ban tartotta meg ezévi közgyűlését, amelyen elhatározták, hogy a szövetség központját Cluj- ról Timisoura-ra helyezik át. A szövetség elnöke Scheer József, a Timisoara-i ipaxtár- sulat elnöke lett, míg ügyvezető elnöknek rr Cluj-i vendéglősök ipartársulatának elnökét választották meg. A választmány tizenöt tagból áll és abba ia szövetséghez (tartozó ipar- társulatok egy-egy tagot neveznek ki, A legnemesebb erdélyi hagyományig képviseli és szolgálja az Ellenzőt, 7-1K KÖZLEMÉNY — Azért becézi, mert az apja. Magát talán senki sem becézi? — Dehogynem. A háziasszonyom például. Mikor a legizgalmasabb fejezetnél tartok este az olvasnivalómban, bekopog és finoman beszól: Oltsa el a villanyt, mert elsején kirúgom. — Most mit olvas? — Most Michelangelo életrajzát. Milyen izgalmas, milyen gyönyörül Mikor a carrarai fehér márványbányákban üldögélt és megérezte a márványtömbökben feszülő embert — mikor megfesti Ádám teremtését — és utolsó freskóját . . . — Múltkor Raffaelt olvasta. Azelőtt a nagy holland festők életrajzát. — Mondja, maga mindig csak szakmába vágó dolgokat olvas? — Mindig! — felelt lángoló lelkesedéssel a lángolóhaju fiú — tanulmányozom, hogy éltek, hogy tanultak ezek a nagy mesterek. Hogy lehetne utánuk csinálni a dolgot? — Sehogy. Ma nem lehet nagynak, híresnek, ünnepelt, elismert művésznek lenni. — Dehogy nem. Hiszen ma is sok hires művész van a világon. Csak akarni kell és sikerül! — Jaj, de optimista! — Persze. Olyan fantasztikusan szegény vagyok, hogy a templom egere Rockfeller hozzám képest. Még optimista se legyek? — Nem is tudtam, hogy . .. — Hogy szegény vagyok? Azt el sem lehet képzelni. Én tandíjmentesen tanulok és tandíjmentesen élek. Ma két lejért almát ebédeltem kenyérrel, — senkim sincs, egész nap tanulok, rajzolok és örülök a fénynek, a nyárnak, ennek a nyomorúságos, szép életemnek... — Milyen kedves maga! I — No látja! Még hozzá egy kedves ! kis kollégám azt mondja nekem, hogy I kedves vagyok. És a barátaim kölcsön- j adják Michelangelot és tanulhatok az I egyetemen ingyen és rajzolhatok ingyen j és olyan karcsú vagyok, mint Greta I Garbo, jól érzem magam és megyek j fürdeni a Nádasba és ezzel a lehetetlen j ronda arccal elégedett vagyok, j — Én nem vagyok elégedett. — Az kár. Mit szeretne? — Utazni. — Csak? Menjen el a Gyilkos-tóhoz, vagy Szovátára, vagy a havasokba. Tár- saskirándulással, olcsó autóbuszokon. ! — Nem érdekel. Külföldre szeretnék utazni. — Pedig Erdélynél szebbet nem talál ; az egész világon. Én vizsga után gyalog vágok neki, meg akarom ismerni egészen. Azok az égbenyuló hegyek! Illatos fenyők, tisztavizü patakok .. . nézzen csak oda! Hát nem fantasztikus? — Mi fantasztikus? — Ez a Jánosfalvi-ut, ahova pillanatnyilag szerencsém van önt hazakisérni kisasszonyom — szólt tréfásan a fiú. Hegyes, cipőtrontó köveken mentek fölfelé a Jánosfalvi-ut elején. Hegynek emelkedett az utca, amelynek valahol a tetején laktak Röderék. Fönn aztán csak pár, újonnan épült ház állott, majd a Jánosfalvi-ut közönséges országuttá fajult. amelyen busszemü ökrök, paraszt- szekerek és nótázó falusi legények közlekedtek estefelé. Az ut elején falusiak számára készült vendéglő állott. Erre mutatott az előbb Magda kísérője. A cimtáblán ez a szó volt. odafestve: Restaurant. De mivel a cimfestő elszámitotta magát a tábla hosszúságát és a betűk nagyságát illetőleg, igy festette meg a franciásan előkelő hangzású szót: RESTAURANT Másképp nem tudta beosztani szegény. — Én is láttam már — szólt Magda —, mi van ezen fantasztikus? Utálom ezt az utcát. Falusi és csúnya. Hogy is vehetett itt nagyapa házat? Ott fönn még kedves és jó a levegő. Nagyapa is mindig ezzel a levegővel jött, úgy dicsérte, mintha kizárólag ő vegyitette volna ... De még feljut az ember. Pfuj! Hát nem mulatságos? — Mulatságos, de büdös. Mindenféle piszkot öntenek az utcára. Köpködnek. Csúnyákat beszélnek. Az utcán pipáznak és főznek és udvarolnak egymásnak. És az a sok meztelen kölyök mindig kéregét. És pénzért káromkodnak, selypítve .. . — Festői népség. Nem próbált skiccet csinálni róluk? í 0 3 5 o k i ó h e r t 0 ŐSZI ÜLTETÉSHEZ ti i'yümftlc/rt- én sétánylát, gyű • mölcsalanyokat, stb. ajánl a Gazdasági Tuti' filézel la inholája, Media?,. Á jegyzék ingyen. Telefon 20. Vonakodnak a behozatali cégek a 44 százalékos devi/afelárat .1/ Angliából régebben importált áruk után megfizetni. Tudó .Jónk jelenti: A román—angol uj iizcléw egyezmény alapján e hó j6-án kellett volna kiegyenlíteni az esedékes árutar’.o/T i részleteket. A Nemzet: Bank a tartozások 2c .százalékának kit j/etésére, a kereskedelmi minisztérium azonban az egész összeg kiegyenlítésére, szólította le’ az importőröket. Ezek azonban csak 20 -.zázziLékot fizettek be, mert szerintük a Nemzeti Banknak úgy sincs elég devizája az átutaláshoz, tehát felesleges a többi összeget befizetnlök. Egyébként az adós importőrök megtagadták hátralékos fizetéseik 44 záza lé-kos kiegyenlítéséi, mert .szerintük erre semmi intézkedést sem tartalmaz az uj fizetési egyezmény. A kercskedei- mi minisztérium most arra figyelmeztette az adósokat, hogy vagy kifizetik tartozásukat, vagy pedig alveszítik az utolsó negyedévi behozatali kvótájukat. Emelkedett a Csehszlovákiai buza- és tengeribevitele. Prágából jelentik: A búza behozatal <az augusztus havi 789 vagonról szeptember hónapban 4323 vagonra, tehái több, mint az ötszörösére emelkedőit. Majdnem kizárólag jugoszláv származású búzáról van szó, mert az importált mennyiségből mindössze négy vagon buza nem a jugoszláv származásai. Az év eleje óta Csehszlovákia összesen 8759 vagon búzát importált, mig a mull év hasonló időszakában mindössze 29 vagon buza került behozataJra. Ugyancsak erősen emelkedett a 'tengeri behozatala is. Az augusztus havában importált 229 vagon tengerivel szemben szeptemberben ri66 vagon vöt az importált tengeri mennyisége. A gyémántszindikátus jelentése szerint fz első félévben az eladott gyémántok átlagára 14 sh, i d. volt karát ónként szemben a multi évi 39 sh 6 d. árra.. A visszaesés főleg arra vezethető vissza, hogy az első félévben inkább ipari célokra adtak fel gyémántot. Az ékszeriparban szükséges gyémántok ára inkább emelkedő tendenciát mutat. A Diamond Trading Co., amely a gyémántszindi- káhis kizárólagos eladási jógái bírja, szeptemberben az árakat 7.5 százalékkal1 emelte. Vámemelésekre készül az osztrák kereskedelmi minisztérium. A magasabb vámok vasárukra, szerszámokra, mérőfonalakra, vas- és acéldrótokra, továbbá különféle vegyiszerekre fognak vonatkozni. — Hogyne. Csak előbb külön-külön levakarom a piszkot mindegyükről. Egy darabig szótlanul mentek tovább. Aztán megszólalt a fiú. — Esküszöm, ide jövök egyszer festeni. — Talán megőrült? — Nem én! De nézze azt a vén cigányasszonyt a pipájával... és nézze azt a lányt ott, a nagy fülbevalókkal. Nem gyönyörű? Micsoda szeme van! Mint két égő kő! ... És nézze azokat a gyerekeket a porban — igy szépek ezek, piszkosan, rongyosan, ahogy vannak — érdekes faj... — Nagyon. Nekem tulajdonképpen nincs kifogásom ellenük — keletiek, lusták. érdekesek, tehetségesek, hároméves korukban már hegedülnek — csak a piszkos, poros utca ellen van kifogásom. És — azok ellen a látni és hallani valók ellen, amit itt tapasztalok néha. Nem is szoktam erre hazamenni —. de itt rövidebh az ut és ma sietek . . . — Sietek — fejezte be Magda és sugárzó mosollyal nézte a zöldes szennyvizet az árokban, melyben csupa-szem békák koncerteztek éjjelente, — mert levelet kell Írnom valakinek . .. (Folytatjuk) Foni^~ orvosi ít i;a'döf* Irta: Dr. Müller Vilmos. 2 kötet, 860 oldalon, ára 700 lei az Ellenzék kösiyi'- oszÉályában, Piaţa Unirii. — Vidékre azonnal szállítjuk.
