Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-29 / 249. szám

X 1935 október 2 9. ELLENZÉK 'T* A Kénysxeffles&áíiástf végzefó e^y ©rés* jetf"rep£is;©sgep 61803*13 líozelébeai BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A román Aero-Club nemzetközi repülőversenyt tartott tegnap Bucuresti-ben a Banasa-i re­pülőtéren román, orosz, lengyel s csehszlo­vák repülők részvételével. Az egyik szovjet repülőgép tegnap délután öt órakor Gherla közelében Saplac község határában kény­szerleszállást végzett A repülőgép Kiewböl indult négy utassal, a Kárpátok fölött dü­höngő orkánnal azonban nem tudott meg­birkózni és útját megszakítva, kénytelen volt leszállni. A repülőgép engedélyt nyert arra, hogy útját ma folytathassa. Bucuresti-i lapok jelentése szerint a kővetkező szovjet gépeket várták a versenyre: „URSS 1001“ ö motoros gép kilenc szolgálatban lévő sze­méllyel Tsulkov pilóta vezetésével. „'URSS 2240“ 4 motoros gép Proskurov pilóta-pa­rancsnok vezetésével. „URüS 2241“ 4 moto­ros gép Babkins pilóta vezetésével. A rövid távirat nem jelöli meg, hogy a gépek közül melyik végzett kényszerleszállást Gherla kö­zelében. Az ejtőernyős versenyre szovjet- orosz részről Nadejda Babucikina, Liubova Berline, Tamara Ivanova, Muza Malinov- skaja, T. Stepanov, Peter Storojenko, Peter Balasev ás Nicolai Logninov jelentkeztek. Sztrájk egy fe>gyvergyárban. Prágai je­lentés szerint a Jamacsek-fegyvergyár mun­kásai bérdifferencia miatt sztrájkba léptek. A munkát több százan szüntették be. A szép fogak titka Öregek és fiatalok részére a Solvolith - Fogpép. A Solvolith az egyetlen fogpép, amely K a r1s b a d i Forrássót tartalmaz és ezáltal feloldja az ártalmas fogkövet. Három évtized óta kipróbált szer; orvosok ‘ rslják. Politikai támadások jegyé >eíi zafloti le az egyesüli Cnza párt erdélyi nagygyűlése CsogáéSs ® ás Is fals; a ej álí áeani az országbóL — Vs5«Sáá is csallak ozásra lel CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) 'Esős, hűvös őszi időben folyt le vasárnap délelőtt a Cuza és Goga vezetése alatt álló keresz­tény nemzeti párt erdélyi nagygyűlése váro­sunkban. A jobboldali diákok száz főnyi kékinges csapata reggel kilenckor az Opera elé vonult, ahova a déli órákig megérkez­tek a vidéki küldöttségek. A tömeg többezer főre volt becsülhető. A négyes sorokban fel­sorakozott tömeg aztán az Opera* felől a piacon át a sétatér hátánál lévő sporttérre indult. A felvonulás Legelői Sebastian Bornemisa dr. Ciuj-i ügyvéd — a párt erdélyi tagozatának elnö­ke — haladt. Utána rezesbanda következett, majd a kékinges diákok és az erdélyi me­gyék kiküldöttei meneteltek horogkeresztes zászlókkal. Goga Octavian és kísérete a vármegyeház közelében alacsony pódiumon állva nézte végig a felvonulást, kézfelemeléssel üdvö­zölve a zászlókat. Környezetében többen széles vörös karszalagot hordtak, melyen sárga mezőben kék horogkereszt volt. Goga és képviselőtársai nem viselték a horogkeresztet és a szalagát. A pártelnökön elegáns rozsdabarna ruha, puha dohányszinü kalap, ugyanilyen szinti cipő és szürke felöltő volt, mintha csak iró és költő s nem kormányra törekvő politikus volna. A tömeg csendesen vonult végig az utcákon a sport­térig, hol kicsiny tribünt emeltek zöld gá­lyákkal díszítve, melynek homlokára tábla van akasztva a következő szavakkal: „Krisz­tus, Király, Haza“. Azok, akik elsőnek érkeznek a sorban, a tribün körül a nedves fűre telepednek. Elő­kerül a hazai elemózsia a tarisznyából s jó étvággyal esznek a falusiak, maguk elé bá­mulva. Érdekes megfigyelni, hogyan válto­zik a jólét és az étel vidékek szerint. A hegyes vidék lakója málékenyeret eszik egy darabocska ordával, a sik vidék gazdája ezzel szemben hatalmas darab fehér kenyér­karajba harap. Közben mind többen jönnek. A tömeg ellepi a sporttér területét, melyen két hangszóró van felállítva. Ezek vezetékét azonban két „kommunista** elvágja a tolon­gásban. A nagygyűlés zászlószenteléssel veszi kezdetét. A párt Cluj-i tagozatának zászlóját szentelik fel, majd Goga a gyűlést megnyitja és átadja a szót dr. Bornemisa Sebastiannak, ki rövid beszédben rámutat arra, hogy Cuza és Goga összefogása határkövet jelent politikai fej­lődés terén Romániában. — Tizennyolc éve — mondja Bornemisa —- a „străinek“ gazdasági rabságában élünk s ha most nem sikerül a zászló győzelmét biztosítani, akkor elvesz a nép rövid idő múlva. A szelek szárnyán jött idegenek foglalták el a vezető helyeket a vállalatoknál és intézményeknél s oly té­nyezővé lettek, hogy az ország ügyeire is befolyást gyakorolnak. A politikusok segítségével kiszipolyoznak, mintha az erdőben volnánk. Elveszik gyer­mekeink kenyerét s csak szemünk marad, hogy sírjunk a holnapi Románia sorsán. De nemcsak a străinek ellen, hanem saját testvéreink ellen is panaszkodunk, akik 17 éven át kormányoztak bennün­ket becsület, megértés, igazság és kegye­lem nélkül. A vezetők és földművesek egyformán látják a veszélyt. Semmit sem várnak azoktól, kik máig voltak kormányon s maguk kénytele­nek igazságot tenfti. S csak azért vagyunk türelmesek, mert az utolsó reménység: Cuza és Goga él lelkűnkben, akik megmentenek a tizenkettedik órában, hogy Románia a románoké legyen. A vidéki tagozatok vezetői szólalnak fel ezután. Au- • rel Baciu Mures és Odorheiu megyék szerve­zeteinek üdvözletét tolmácsolja. Nicoara Reghini kiküldött a Maglavit-i szent pásztorról beszél, aki a népnek a követendő utat megmutatta. Leon Scridon dr. Bistritai képviselő beje­lenti, hogy Cuza és Goga mozgósítást ren­deltek el lelki téren Iasiban oly célból, hogy a strainizmus alól felszabadítsanak. Goga utolsó reménységet jelent, majd győzelem­re viszi az igazságot, megbünteti azokat, akik a közpénzekből loptak, akiket akasztófával s halállal kell büntetni. A szavak ideje elmúlt, most tet­tekre van szükség. Dr. Iosif Puscasiu a Somes-megyei tago­zat nevében szólal föl. Kéri Gogat, hogy tisztítsa meg az országot a tolvajoktól, egy egész hadsereg áll mögötte. Nistor Dumitriu a földművesek nevében bejelenti, hogy nem ablakbever és céljából jöttek a város­ba. A nép meg akarja mutatni Európának, hogy nem korhadt s laknak itt olyanok is, akik nincsenek kapcsolatban a külön­böző panamákkal. Muresan tanár Turda-ról a hadsereg fel­szerelését sürgeti. Véleménye szerint ebből a célból azokat kell megadóztatni, kik iga­zolatlanul meggazdagodtak. Dr. Ilié Barbut Satu-Mare-i képviselő a gazdasági válsággal foglalkozik. Vaidát kéri fel csatlakozásra ezután Cntuneanu egyetemi tanár. Cuza és Goga uj utat nyi­tottak és ezen össze kell fogni Vaidówal. A veszélyt aztán elháríthatják. Gazdasági fejlődést és politikai újjászületést fognak hozni az országnak holnap, ha erőt nyernek a hatalom átvételére. . Robis következő felszólaló. — Eljött a tettek ideje! — kiáltja. — Ha nem követtek akkor egyedül megyünk és meghalunk. Ment édesebb meghalni, mint élni, ha a haza érdeke igy kívánja. Mi lesz azonban a román nemzetiparasztpár- tiakkal ? Ezeket is ki kell tenni az országból. Mihalache félni fog a puskától. Boila, Dob- rescu és a többi, mind menjenek az ördög­be! Boila aranybányája helyett sóbányában dolgozzon! — végezte beszédét. Lupas tanár tiltakozik az ellen. hogy román lányok strainekkel kössenek házasságot. Támadja a papságot Auschnitt esküvői szer­tartása miatt. Cuza, a párt főelnöke nem jött el Cluj-ra s fiát: Gheorghe Cuza képviselőt küldte le maga helyett, ki1 atyjának levelét felolvasta. A levél uj bizonyítékát adja annak, hogy Goga és Cuza közt egyetértés van. November 14-re a fővárosba hívja a népet, hogy helyezzék jogaiba. Goga veszi át ezután a szót. Megköszöni a ragasz­kodást, azután igy folytatja: — A nép sohasem téved. Mikor a háború jött, a nép megérezte, hogy a szabadulást hozza. Alba-Julian határozott, midőn min­den feltétel nélkül a csatlakozást kimondta. Aztán jöttek, a politikusok s nyugtát álli­j tottak ki, hogy átvegyék ennek a hasznát, j Hol voltak a háborúban? Elbújtak, vagy j fegyverrel harcoltak Románia szövetségesei í ellen. Alba-Julia na is ügyvédi feltételekkel jöttek. Én ezzel szemben Bucuresti-be men­tem Lucaeiuval s a háború után a Sibiu-i Consiliul Dirigentet felgyújtottam és elpusztítottam. Regionali Zimts? Nem lehet a regát nélkül Erdélyt elromá- nositani. A városok itt még mindig erre várnak. Cernăuţi és Cluj, hol csak 30— 40 százalék a román, a többi strain. Maglavit bizonyítja, hogy van hit, csak ve- 1 zeltőre van szükség. Hinni kell a fehér ru- j hás falusiakban. * „Kik az ellenségeink?4 — kérdi Goga. Aztán a zsidó sajtót okolja s odavágja, hogy a türelemnek van határa. Csak felemelem kezem és elpusztulnak! — mondja. — A második veszélyt a politikusok je­lentik — folytatja. — Miért megyünk mi is november 14-én Bucuresti-be? Mihalache azt mondja, hogy a tömeg révén szerzi meg a hatalmat. Megmutatjuk, hogy nekünk is vannak tö­megeink. Mi azonban nem erőszak utján, de a király kezéből akarjuk átvenni a ha­talmat. Biztosítjuk a nyugalmat, mert a kormányt csak akkor vehetjük át, ha ren- 1 det tudunk tartani. —- Holnapig tudnék beszélni, de a szavak helyeit cselekedni kell. Apostoli munkával fel kell készülni a novemberi gyűlésre. Vár­játok parancsomat, őrizzétek a rendet s csak akkor tegyetek valamit, ha erre ki­fejezetten tőlem parancsot kaptok. A figyelmeztetésre az adott okot, hogy a gyűlés végén zavar támadt a tribün körül s úgy látszott, mintha ott verekedés volna. Goga hivei ugyanis állítólag elfogták azt a fiatalembert, aki a hangszóróvezetéket szét­vágta. — Két kommunista volt! Ellátták a baju­kat! — jelentette be Goga. Az egyiket közülük aztán mentők szállí­tották súlyos sérüléseivel kórházba. Az eskü Goga szavai után az egyik jelenlévő lel­kész eskümintát olvas fel és felesketi a töme­get a pártra A gyűlés befejezése után a tömeg szétosz­lott és nyugodtan indult be a városba. (k. i.) HA EZ ÍGY TART — Borzasztó ez a: urammal. Régebben elég volt egy pár könny is s a legszebb- ruhákat megkaptam tőle. Most mindn rongy kalapért sirógörcsöket kell remi ­zek. Mi lesz később?

Next

/
Oldalképek
Tartalom