Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
1935-10-25 / 246. szám
ff fí L I f N Z fi K IViS október 2 5. Megváltozik a deviza és kiil~ kereskedelmi rendszer A mai rendszer nagy deficittel zárul BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A / .ivarok, a deviza ellátása (kőiről egyre nőttek Cs nőnek ma is. A Nemzői Bank a elevi:,a kardás: kizárólag a ej »tabili>t'i»t sacm- üvegén keres/1ii nézi cs ások ezt törtjei minden nvrézkcxlr.sjicl szem előtt. Uyen körülményck kö/.ött nem csoda, hti a Pas&agiul .Marci, a .fekete tőzsde“ és annak kicgésziíő» uaprói - napra nagyobb t orgiámat banyodEtn.- •. .-a Ikr es az irt o>i vamokat erősen tol verik. Ez a körülmény arra indította az i letek es köröket, hogy a mai devi-zarendszer megváü*toe- t mJUinak ..onekőauvai fogjlaliko7.zamak. Egyelőre hórom terv morük feli: az első u xareskeöelmi mimsztené, oki bizonyos cikkekre valutái dórákat és bizonyos valutákra ugyancsak íeíáraJtai szabim Ez a rendszer szoros kapcsolatban állana a külkercskede- icm rendszerével. A második terv, amely a ! óvárosi nagybankok vezetőitől indult ki, sülön független devizabank felállását tervezi. amely a Nemzeti Banktól függetlenüiü vásárolná és adni e! a devizáikat és az árío- vam alapjául a teloeoe tőzsde jegyzéseit venné. Ezzé a rendszerrel remekk a sok fe- kere valuta megfogását. Ez az idea bizonyos szempontból jó, de rendkívüli módon megdrágítaná a valutákat és ezzel kapcsolatban a nyersanyagok és .a behozott készáruk órát. A harmadik terv ugyancsak küllőn devkasD- hávamaí reláÍkútását tervezi, amely azonban az előbb: cervta. eltérően nem a fekete tőzsde, hanem a külföldi tőzsdék árfolyamát venné atkupul!. Véyül felmerült az a terv is, hogy a devizagazdálkodással külön, tisztán állami zerv bízassák meg. Ezen terv ellen azonban a Nemzeti Bank ás a gazdasági élet tikako- z.k. men! rengeteg befolyást engedne politi- kusoknsk, aminek következményei azonban k vei. mi thi&tadanok. Bizonyos azonban, hogy a mai devizagazdálkodási rendszer nem marad sokáig életben és változás történők. Ez a változás azonban szaros ktupcsoülatban áll a külkereskedelmi rendszerrel. Hivatalos körök meggyőződtek róla, hogy az a rendszer, amelyet Manolescu-Strunga távozásakor, a rmimszber élénk tiltakozása ellenére bevezettek és amelynek alapja a kiviteli prémium, nem vált be. Az aiilam itaidvalevőlleg a prémiumokat a va- Lutaóelánalcból, a 44 százalékos felárból akarna fedezni. Kitűnt azonban, hogy erre a cétlra nem áil elegendő pénz rendelkezésre, mert a jegybank nem tudotit annyi valutát e Ladni, mint amennyinek a felára fedezte volna a prémiumokat. Ugyanis a nemes valuták legnagyobb részét, így .1 dollárt, a Ióntól és a frankot kénytelen vök az angliai és t ranciiaonszági iiarlozások fedezésére v issza- Kiirtani, míg a gazdasági életnek inkább csak .1 gyenge valuták, a márkák és a Ikrák jutottak, aimelltyéknél azonban neun ichoDCtt a 44 százalékos' t éli miit svánvutuni. Így azután eddig 110 millió lej a prémium-deficit, amelynek nincs fedezete a Nemzeti Búnknál. De ezenkívül az is kitűnt, hogy dacára tóinak., hogy a konuinigensekre a behozatali engedélyeket csak a „rendelkezésre állhó devizák arányában és ások oVy országokra adták meg, ahol voit diszponsbililás“, ex az efl-v csak papiron maradt és a Nemzeti Bank kénytelen voőt rengeteg behozatala kérvényt A regátban is bevezetik az Bucurestiből jelentik: Az aranybányászat * és a petróleumkiUcrméÍés szempontjából nagy jelentőség ü törvénytervezet készült a keresk odehm cs iparügyi minisztériumban. A törvény javaslatot tegnap mutatta be Leon almini&zjtter annak a szakbizottságnak, amelyet a bányatörvény teljes átalakítására küldtek ki. Ez a javaslat egyformán érinti úgy az erdélyi bányatársaságokat, mint a regáti nagyr petróleumváilalatokaf és mindazokat, akik a jövőben ásványi termékeket akarnak felszínre hozni. Az uj törvényt részben a petrólieummezők jogi helyzetének tisztázatlan volta, részben pedig az erdélyi régi magyar bányatörvény körű? fennálló jogbizonytalanság imáitt készítették. A tanácskozáson nemcsak az érdekelt szakminisztériumok osztályvezetői, hanem a petróleum- és bánya- társaságok szakértő megbízottjai is resztvettek. Leon almini.szter hosszú előterjesztésében többek között rámutatott arra, hogy a bányatörvény reformjánál respektálni kell a szerzett jogokat, elsősorban az erdélyi és I főleg az laranvbányászati jogokat. — A régi magyar törvény alapián igen könnyű volt a bányák kihasználása — mondta az ailmlniszter —, de ez az állapot már nem felel meg a mai bányászati követélményeknek és ezért mi már több rendeltette! módosítottuk is a magyar törvényt. Ezek miatt számos jageLtolódás állott be, amelyeket most az uj törvénnyel akarunk kiküszöböllni. A szerzett jogokra azonban nagy sulyit kelti helyeznünk, mert azokat az v liVS/Ai'Uurturvi, num nem uodusi a tranv/for- vixumot megadni. Avneflett r rendszer v/e rim még most tollyjik a banmadnk nryyrdrr ./óílló engedélyek kiadása. Ezek a zaivurok arra indítói lók a kerr.xke (lelnh minHsvjért, hoţgy .1 rendszer megváltoztatását tervezze. Az első rést a kompenzációk megengedése képezte, ami visszatérést jelent Ma nolcscu-Strunga rendszeréhez. IV ez az intézkedés, amelynek hatása máris mutatkozik, csak részben orvosolta a bajokat és a gyökeres orvoslás csak ezután következik A kormány még egy ideug várni iákor az. uj rendszer bevezetésével, meg akarja várni a negyedik negyed eredményét és aauitán log újabb rendszerre áttenni. Bizonyos, hogy az uj rendszer sokkal inkább fogja a gazdasági élet, mint a Nemzeti Bank érdekeit szem előtt tartani. A Nemzeti Bank dvesztettre a játszmát és most már a kormányon a sor, hogy Okyain uj devizagazdálkodási rendszert és k ü lkeres- kodclimi szisztémát vezessen be, amely egyrészt megakassza a nyersanyagok folytonos drágulását, másrészt iparnak, kereskedőnek, importőrnek és exportőrnek végre megadja a biztos kalkuláció lehetőségét, amit ina teljességgel nélkülöz. Dr. K. J. erdélyi bányabiróságokat alkotmány ts respektálja. Ezután behatóan foglalkozott a petróieum- mezők jogi helyzetével és a petróleumválla- '1 iátok müködésérd. Konstatá'ka, hogy a bányaügyeket és különösen a potiróleurratársa- ságok működését ötféle törvény alapján számos bírói fórum intézi már évtizedek óta és e téren sulyo6 komplikációk következtek be. Ezeknek megszüntetése végett olyan igazságszolgáltatási fórumot kell szervezni, mely talán egész Európában nincs. — Speciális petróleum-bíróságok feJáftitá- sát tartom szükségesnek — folytatta León aámiámszoer —, hogy az egymásnak ellentmondó rendelkezések végre hatályon kívül helyeztessenek és egységesen történje» a petróleum-ügyek jogi elbírálása. Azokban a vármegyékben, amelyeknek területén petróleum válói latok működnek, vagy nagykiter- jedésü, kihasználatlan petróleummezők van- n-aik, a törvényszékeken külön szekciókat állítanánk fel, amelyeknek speciális tanácsai a rendes pierrendtartós alapján ugyan, de kizárólag petróleum- és más bányaügyek elbírálásával foglalkoznának elsősorban. Eme speciális bíróságok fdüebbviteli fóruma a Bucuresti-i ítélőtáblának egyik osztálya volna, amely csupán ezeknek az ügyeknek elbírálásával foglalkozna. A kereskedelmi minisztériumban tartott szakértekezleten nagy érdeklődéssel fogadták a törvény tervezetet, amelyet néhány nap múlva a törvényelőkészítő-bizottsághoz tesznek át és az megfelelő formákba íogkitva juttatja .a parlament eléM climilf hél romániai általános gazdasági lifjiizcfhéne Az a kormányintézkedés, cane'lyd a kül- kepeskeödtmi rendvzrrl uj alapokra kivárnák helye/.ni, meg most ts /-ivart ok*x/.. A kerev k ed clon és az ipar várakozó álltivpomru h<- lyezkedctt. A zavartt fokozza a kiviteli jutalmak csökkentése. K ütőmben a bu/.aki viţeii prémiumnak vagononkénti 300c lejre történt mérséklése sújtja cr/ékenyen az ér- dckdlleket. Hírek vannak más prémium- csökkerítésekről *. Az érdekeltek joggal kérdezhetik, hogy a jutalmak csökkentésével egyidőben miért nem szállítják ,’e az illetékeket is. A zavar, kihatás al van a piac tevékenységére A vásárlók várják, az árcsökkenést és h; iasztják a vásárlásaikat. A vas- iparban a keresleti csökkent. A nagyüzemek hadianyag-megrendelésekre várnak. Ez:dő- szerint még a kormány nem váltotta be azt az Ígéretét, hogy megrende.éseket ad. Az építkezési anyagok keres été zömén csökken. A textiliparban lanyha az irányzat. A nyersanyagok beszerzése változatlanul nehéz probléma. Az. árak emiaitit emelkedőben vannak. A petróleumiparban még tart a nagy kereslet s a kiviteli eredmények k.eiégjtők. A világpolitika eseménye« a külföldi piacokon is áremelkédesekhez vezettek. Rossz, a faipar helyzete. A kivitek nehézségek következtében a fakivitel katosztrófáisan csökken. A németországi, palesztiné, egyiptomi és görögországi pocok bezárultak a romániai * fakivitel előtt. SZABÓ DEZSŐ UJ KöSYVE. Karácsonyi levél — A németség atfa — Dob* récénj tanulságok — Feltámadás áfa- kacskán. A 4 mű egy kötetbe a 70 lei az Ellenzék köayvosztály&baa Club Biata Unirii. Mindenki sarát egészsédéneh őre! Olvassa rendszeresen az EGÉSZSÉG közegészségügyet szolgáló folyóirat számait. Az októberi szám tartalma: A táplálkozás befolyása az egészségre. A rákbetegség és annak megelőzése. A friss levegő és a légzés. A szív pihenőnapja. Az étvágytalan gyermek. Egészséges fogak. Sport és egészség. (Tenniszjáték.) Hogyan gyógyítanak Abesszíniában? Közlemények a közegészség- ügy köréből. Vitamin a gyermek táplálkozásában. Munkásegészségügy. Iskolaegészségügy. Egyes szám ára 10, vidékiek pénzben vagy postabélyegben 13 lejt küldjenek be. Előfizetési ára 1 évre 110 lej. Előfizetésekés megrendelések az ELLENZÉK. KÖN’YVOSZ- TÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii, eszközlen- ; dők. Ugyanott a folyóirat példányonkin! is I kapható. Készül az uj bányatörvény Az ut közepén mentek. Késő volt, talán tizenegy óra is leheteti. A Németh gyerekek az előbb váltak el tőlük és zajos veszekedések között tértek le a Nap- . ut egy még csöndesebb mellékutcájába, \ ahol laktak és vitatkoztak és ahol nap- j nap után ejtették kétségbe szüleiket zabolátlan jókedvükkel, kirobbanó fiatal- ■águkkal és hihetetlen ötleteikkel. Magda szerette őket, különösen Andrást és Olgát. Marikát még kevésbé, mert Marika nagyon ellenszenves tudott lenni, raccsoll és rengeteget evett. Ma este elmesélte nekik a levelezőpartnerei történetét és Marika azalatt is folyton evett. Pedig Magda tudott érdeklődést kelteni az iránt, amit mondott. Szívesen és sokat beszélt. Volt benne valami az előadóból és a humoros komédiásból, Most megállt. — Tamás — kérdezte hirtelen — feleljen őszintén: bele lehet-e szeretni valakibe, anélkül, hogy láttuk volna az arcát, vagy hallottuk volna a hangját, vagy beszéltünk volna vele egyetlenegyszer az életben legalább? Tamás is megállt. — Nem! — mondta határozottan. — De igen! Mi jóban vagyunk ugye Tamás? Sportpartnerem, barátom. És mi két év alatt annyi mindenről beszéltünk együtt. Művészetről, tenniszről és futballmeccsekről. Darwinról és Beethovenről, Greta Garbóról és gazdasági válságról — szóval mindenféléről. De ugye én két év alatt soha, egyetlen egyszer sem mondtam ki azt, hogy szerelem, vagy szerelmes vagyok. És most kimondom. Úgy érzem, hogy életemben először szerelmes vagyok. Mit szól hozzá? — Én? — Persze, hogy maga! Hát nem maga adott tanácsot érettségi előtt, hogy, hogy lehet latint körömről puskázni? Nem maga szabadította meg Jimmyt, mikor az a komondor majdnem leharapta a fejét? . .. — Köszönöm a bizalmát Magda. \ Mindabból, amit elmondott, azt követ- í keztetem, hogy maga szerelmes — vagy ’ legalább is ugv érzi, hogy szerelmes — : valamelyik levelezőpartnerébe . . . Most már mondja meg azt is, hogy melyik ‘ az? A brazíliai orvos, vagy a newyorki színész, vagy a jávai gyarmati tiszt- j viselő? — Nem. Én Georgeba vagyok szerelmes. — Úgy? Szóval Georgeba. És hol lakik George? Kamcsatkában vagy Honoluluban? öt. úgy emlékszem nem említette soha. — Őt még senkinek sem említettem — különös, de úgy ápolom a kettőnk levelezését és úgy hallgatok róla, mintha titok lenne... És magának se mondok el róla semmit. Csak azt, hogy George a neve, hogy talpig férfi és hogy szeretem .. . — Szereti? — Félév után, mikor már azt hittem, senki sem ir nekem többé, levelet kaptam tőle. Esett, kopogott, zubogott a trópusi eső a bungalowja ablakán és őneki a kezébe akadt a képeslap, a nekem szóló szerkesztői üzenettel és hirtelen úgy érezte, hogy Írnia kell nekem — tizenötezer kilométerről, az egyenlítő alól — Erdélybe. — Zubogott, kopogott a trópusi eső Monsieur George bungalowja ablakán. Véletlenül kezébe akadt a maga kérése és arra gondolt, hogy rettenetesen unalmas ez az esős évszak, írjunk csak annak a romantikus erdélyi kislánynak — mulatságos lesz . . . — Nem, George azért irt, mert megkapta a kérésem, mert örömet akart okozni nekem. Mit tudja maga, mit jelent a gyarmatokon élő civilizált ember számára a levél, egy hazai levél ... Mit tudja maga, ki George, milyen lelke, miiven szive van, milyen gondolatai? Hogy milyen jellem? Bátor, jó, hü és becsületes ... — Bátornak, hűnek, jónak, becsületesnek mutatja magát. — Nem! Talpig férfi, ha mondom! Gazdag gyáros az édesapja és ha nem lenne az, aki. biztos pozícióban ülhetne valahol Párisban, Pesten. akárhol, luxus, nagy élet és biztonság közepette És ő inkább a veszélyt, a kockázatot, a halálos kiimát választotta, hogy elmondhassa: én csináltam meg magamnak az életem, felküzdöttem magam, nem azért lettem valaki, mert szerencsés körülmények között születtem ... — Ezt ő írja . . . — Ez igaz is! — Honnan tudja? — Tudom! — Gyerekes dolog ilyen vakon hinni egv idegen embernek. Maga azért képzeli, hogy szerelmes Georgeba, mert tetszik magának az a trópusi napfénytől csöpögő romantika, ami körülveszi öt - mert tetszik, hogy egzotikus környezetben, egzotikus világban él — mert tetszik magának az a sötétarcu, trópusi- sisakos fiú, aki mosolygó. csinosarcu képet küldött magának önmagáról pálmák között, bizonyosan. (Folytatjuk)
