Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-25 / 246. szám

'«rr. err x-wnmanManBun: rac;

h L L hN Z H ^

/ '/ J 5 u k I o b 0 r 2 ,1.

Háborúsdi

\/ olas> alnss/iu harcs/inléren, a s/oiu- nzciIon ia»vtl>vn a helvzcl \ allozallau. Gyurika a sz.dkchnju 9 eves kis Nestis, aki ko lommal igwkszih arcámik szelíd ős teher >> ind afrikai \at! fekete néger harcosévá leplezni, változatlanul megszálha tartja a kert magaslatait és cg\ tapodtat sem enged. Csa- palai, ugyanolyan gyerinckképii vaddá maolt sereg. liiven követik parancsait rs kirohanásokat intéznek az ellenség ellen.

A harci szellem az etióp hadseregnél hala rozottan kielégítő. I hősiesen vélik masukat a küzdelembe es a kézi tnsáknál sokszor olyan eredeti barbár kegyetlenséget árulnak el. ami afrikai vérre es izzó honszerelelre enged következtetni . . . l.sak a múltkor történt meg éppen, hogy az egyik olasz, katonának a csata hevében elszakítottuk ruháját, mire a hős harcos sírva takadt a következményektől való félelmében.

\ kis Négus emlverei érzületeire vall. hogy kemény dorgálásban részesítette a kegyetlen katonát, sőt kilátásba helyezte uzl is neki. hogy visszaesés esetén ellroesalja hadserege kötelékeiből.

Az. olaszok a nagy kert alsó részének bokrai közölt tanváznak. \ vezérük: a ..Duce“. Nagy áldozatok és hosszas érvelés után sikerült kivívniuk, hogy a tökélelcsebb harci eszközökéi ők kapják a háborúban. \ szabály külön íven az. hogy nekik nem szabad vadnak lenni. Sem kinézésben, sem harcmodorban. Rendre vannak kötelezve, mint- ahogy az egy európai kulturált katonához illik. Ezek után érthető, hogy nem nagyon igyekeznek a verbuválásnál olasznak felcsapni. A Négus katonájának lenni, ez valami titkos glóriái jelent: meg aztán bekormozott arcot, nagyobb cselekvési szabadságot, egyéni akciókat, mind olyan dolgokat, amik erősen izgatják a gyermeki fantáziákat.

Pedig a feltételek odaát is csábítóak: repülőgépes felderítő szolgálat, amit papirre- piilogépekkel vagy speciális ejtőernyőkkel hajtanak végre, felemelt karral való üdvözlés és sok más olyan dolog, melyekről hadi tudósítói minőségemben nem vagyok kellőképen értesülve. Az ejtőernyős felderités például a kővetkezőké]) történik: a csatározások megkezdése előtt egy zsebkendő négy sarkához kődarabot erősítenek, amit feldobnak az ellenség felé a magasba, mire ez lassú lebegéssel földre ereszkedik.

A hangos és módos gyermekek tehát a négusi hadseregben vannak, mig az olasz csapatok kénytelenek — az egyetlen Duce kivételével, aki inkább olasszá lett, hogy vezetőszerepet játszhasson — olyan gyermekekkel beérni, akik koruknál, társadalmi osztályuknál vagy igénytelen voltuknál fogva örvendenek, ha részt vehetnek a harci játékokban.

így is azonban hovatovább állandó bajok voltak a hovatartozás kérdését illetőleg. Töb- bé-kevésbé a Négustól — a játékok kezdeményezővezetőjétől— függött, kit vesz maga mellé és kit küld ki maga ellen ellenségnek. Azonban még az elintézésnek ez a módja is sok nehézségekkel járt s volt idő, mikor az egész harci játék emiatt felborulással fenyegetett. Mikor már-már minden összeomlott zseniális módját találták ki a csapatok elosztásának.

Ezek szerint senki sem lehet a végtelenségig abes&zin. hanem bizonyos idő múlva olasz katonává kell lenni. Technikailag ez úgy történik, hogy aki egyik nap a Négus melleit harcolt, a következő napon kénytelen az előárás szerint, átpártolni az ellenfélhez és annak oldalai mellett folytatni a harcot. A pártütők egy-egy herceg vezetése mellett, a trónhü csapatok golyózáporában, át- V ágtatnak az olaszokhoz.

A hadszíntér eseményeinek változását a főtéri könyves üzlet kirakatában kifüggesztett hadállást ábrázoló térkép és az ujságok plakátjaiból merítik. Egyedül a Négus olvas újságot és érdeklődik a felnőtteknél. Kétszer naponta szorongással várja a rá di óh Íreket és minden eseménynek tiszta szivéből örül. Adua, Akszum, már náluk is elesett s ök is nyomulnak előre Makale felé . . .

—-És a Népszövetség, mit s-zól mindehhez? — kérdem tőle.

— A Népszövetségre fütyülünk — válaszolja és zsebretett képzel megindul a „hadszíntér“ felé . . .

(k. a.)

Autósok ügyeimébe! Megjelent:

Romániai uj autótérképe

34 részben, Icitünő angol uászonkőtésben, az ország részletes szálloda és garage táblázatával. 250 lejért kapható az Ellenzék könyv- osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállitjukl

Üalála u4án is járfsziL ori» U őseibe!

a

szeszélyes

öreg

iiajjatSon

MíUó\ herceg száziKtíüiős öröksége

RI C.FRI STI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megír In a/ 1 llcil/.ék hogy egy Ella Wvrouz nevű rendkívül szeszélyes öreg hajadon hunyt el az ókirálvságlndi Roman ban s utána százmillió lej éliékü hagyaték maradt. \z örökösödési eljárás során oldalrokonni mintegy I I szegény család emellek igényt a hagyatékra s nagy megdöbbenéssel értesüllek arról, hogy az elhunyt iigvvédje a hagyatékhoz tartozó könyvtárszoba lomtárában érvényes. 19*21 ben kell végrendeletei talált, mclvlx u Ella Wvrouz

összes rokonait kitagadta és egész vagyonát a román tudományos akadémiára és Miklós hercegre. Kőmig kiről g öcesére. hagyta.

\z ügyvéd átadta a végrendeletet Miklós hercegnek, ki a hagyatékot elfogadta. \ rokonok nem nyugodtak meg ehlam. Megtámadták a végrendelkezést s azt állították a bíróság elölt, hogy

az nrökhrhagyó nem volt épelméjű, midéin végrendeletét megírta.

\ hagyatéki pert Miklós herceg nverie meg első fokon s az iratok a törvényes örökösök felebbezése folytán jelenleg az Ítélőtáblán vannak. Az országos szenzációvá dagadt

I iigvben mosl csodálatos, váratlan fordulat történi. Ella Nevrouz egyik Húsaim nevii voll alkalmazott ja ugyanis

azzal dicsekedett el részeg jőve! a kocsmában, hogy a százmilliós vagyon sorsa a: ö kezében van.

Nagyhangon elmondta, hogy Ella Nevrouz

halála elölt egy másik végrendeletet is ké- s itett, melyben minden vagyonát vérbeli rokonságára hoggin.

\ hir futótűzként terjedi el s a rokonok füléire julotl, akik feljelentést tellek az ügyészségen. Az igy megnyílt bűnügyi eljárás során eszközöli házkutatás alkalmával

az Ián

lltisann lakásán valóban elő került az uj végrendelet, mely 1031 október 14-én Izeit s amely kifejezetten megszünteti az előbb' végrendeletben irt összes jogokat s a rokonok közöli osztja szét a hagyatékhoz tartozó palotákat, erdőt és birtokokat.

Az ujahh végrendelet feltalálása természetesen leírhatatlan örömei keltett a szegény rokonság körében. Bucuresli-i jogászkörők- Ireii biztosra veszik, hogy Miklós herceg az elhunyt rokonságának adja át a peres százmilliós hagyatékot.

Ripo/t egy régi megyeszékhelyről

Lovak legelésznek a Károlyiak lovagvárának parkjában

Milliós „pótadóku és három polgármester a pusztuló városban

CÁRÉI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Szilágyság szélén, az Alföld peremén fekszik Cáréi, hova a kéklü hegyek láncai csak elmosódva látszanak. Nagy, lapos területen ..pihen“ ez a város, mindössze tizennyolcezer lakóval., egy fő és két inellék- polgármesterrel az élén. rengeteg fő és pót- adó találmányokkal. Valamikor megyeszékhely volt. gazdag város, hátországra szóló piacával. Ma ez a város is falubb a falunál. Környéke és igy piacai elvesztek, elveszett megyeszékhely jellege is. amit Zakóinak adományoztak bizonyára politikai érdemek elismerése fejében.

Szép. tágas, régibb utcáiról megállapítható. hogv ez a város valamikor volt valami. Ma? . . . Szomorkodva nézem az állomástól bevezető utcát, melyen kopott aszfaltjárda vezet mindkét oldalon. Az utkö- zép gránitkockákkal lehetett kirakva. A homok és piszokréteg alatt egy-egy helyen felbukkan ez a kövezet, de ma már szakszerű munkára lenne szükség, hogy a felhalmozott és egymásra rakódott takarók alatt rábukkanjanak a gránitra.

^ Bemutatkozás

Megszólítok egy benszülött polgártársat és érdeklődöm. Közben egy szélforgatag olyan homok és porfelleget siivit felénk, hogy annak elmúltával alig ismerünk egymásra. Szemünk, szánk, fülünk, sőt cipőnk is teljesen megtelt homokkal. Amikor ennek a kis fergetegnek vége volt. minden kérdés nélkül csaknem dühöngve kezdi a polgártárs:

Tetszik látni, mivé lett a város? Kérem. ezt az utcát tavaly óta egyszer sem seperték, mert nincs utcaseprő. Polgármesterünk ezzel szemben három is van: egy fő 16.000 és két „mellék“ 8—8 ezer lej fizetéssel. Olyan interimárok, mert mi nem választunk soha, dacára, hogy kilencven százalékban kisebbségiek vagyunk.

— És hogy vezetik a város ügyeit?

— Azt csinálnak, amit akarnak. Npm kérdeznek minket, akik fizetjük, az adót. Alost is olyan újítást vezettek be, amilyen egész Romániában nincs. Tessék elképzelni, a városi utcai villanyvilágítás költségére minden adófizető polgárt állami adóalapjuk után két és fél százalékos pótadóval róttak meg, ami a város lakosságának évenként 4—5 milliót jelent a mai szűkös, nehéz időkben! És tessék csak megnézni majd este ezt a regényes villanyvilágítást. Még csak egy önlözőkészülékünk sincs, pedig ma már a falusiak is arra törekszenek, hogy egy .motoros fecskendőt szerezzenek be. A viílanypénzből háromra is telne.

A benszülött polgártárs közben eligazít a város felé. Már a főtér felé járok, ahol üzlet üzlet mellett sorakozik. Sokáig járok az üzletek előtt, be is nézek mindenikbe s alig látok öt-hat vevőt a főtéri üzletekbe egész délelőtt betérni. Magam is bemegyek néhány üzletbe. Csak panasz és panasz hangzik minden kereskedő szájából és mindeniknél a villanyadó, az a bizonyos két és fél százalék a refrén.

' A Károlyi-kastélyban

A főtér közepén hatalmas, évszázados fák parkjának közepén emelkedik a Károlyi-kastély. Körös-körül kőalapra épített vaskerítés veszi körül az udvart.

Szép. Ízléses kőkapun vezet be az ut. De már első pillanatban látszik, hogy nincs gazdája a kastélynak, mert jelenlegi ura, gróf Károlyi Gyula nem lakik itt.

Belépek a parkba s 8—10 legelésző lóval találkozom. Az utak el vannak hanyagolva, a virágos gruppok hiányoznak, pedig bét- vármegve csodája volt ez a kastély és a park.

Maga a kastély ízléses, gyönyörű lovagvárszerű építmény két hatalmas toronnyal és egv bástyával, amit 1894-ben építtetett Károlyi István gróf. Most szanatórium, étkezde és sok magánlakás van benne.

Néztem, gyönyörködve szemléltem ezt a lovagvárat, ezt a remek, művészies alkotást, amit igazán csak a legfinomabb iylés tudott ilyen formában megalkotni. És néztem az egyik-másik ablakban kiakasztott színes ruhadarabokat.

A kastély története az igazságos Mátyás király korába vezet, amikor egy kőház alakjában 1482-ben Károlyi Lancz László vetette meg alapját. Károlyi Mihály 1592-ben a török támadások elleni védelemre várat épített helyére, majd Károlyi József gróf 1794-ben kastélyt emelt az alapokon s Károlyi István gróf 1894-ben a jelenlegi lovagvárrá építette át. pazar berendezéssel szerelte fel a kastély termeit és szobáit.

 megyeszékhely felé

Megint végigmegyek a városon, a poros, piszkos utcákon, hogy elutazhassak a megye székhelyére, Zalau-ra. Reggel és este indul egy vonat. Az időtartam kerek négy óra. Ezt az utat kell megtegyék a Care-i polgárok, amkor hivatalos dolgaikat el akarják intézni, ami azt jelenti, hogy egy fél óráért másfél napot kell a székhelyen ácsorogjanak. nem is számítva a rengeteg kiadási, ami egy-egy ilyen kirándulással jár. Szerencsére rendes autóbuszjáratok is vannak, amelyek aztán az utazási lehetőséget kissé megkönnyítik. A Szilágyságban legnagyobb szerencséjük az autóbusztulajdonosoknak van- A OFR közigazgatási rendszere folytán egyedül ők aratnak. (V. E.)------ ———■ ■ ~-------Öngyilkossági kísérletet követett el egy detektív. Bucuresti-ből jelentik: Popescu Alexandru Galaii-i detektív ismeretlen méreggel öngyilkosságot akart elkövetni. Súlyos állapotban kórházba szállították. Az ügyészség eljárást indított, az öngyilkossági kisérlet okának tisztázására.

Niioic őijermchcs íönényszéSíá „apród“ a mjelvrizsgán

TG. MURKS. (Az Ellenzék tudósítójától Huszonöt év óta teljesít szolgálatot a helyi törvényszéknél, mint szolga Pánrzél István az ;><) é\ koröli nyolc gyermekes családapa A törvényszék írásait hordozta becsülettel 25 éven keresztül a most már ősz. ‘»reg apród", aki már a törvényszék épületéhez voll nőve, talán már évről-évre a leltárba is felvették, mint a többi öreg hutot't. Hordozta hűséggel az Írásokat és otthon gon dozla évröl-évre szaporodó gyermekeit s a becsületesen szerzett sovány fillérek, -.zol gálatának bére volt életének egyetlen alapja. Ebből jutott a nyolc gyermek szájába mindennap kenyér és Pánczé! István azt bitié, hogy hcloubö! van életének ez a fundamentuma. Megteszi kötelességét s ha betegen és öregen is. de elvégzi feladatát mindennap. Így gondolta ezt Pánezél István, hordta az iratokat és az.l gondolta, hogy emberi számítással szépen nyugdíjazni fogjak. mikor már elaggott, lesz kenyere az emberek között.

így gondolta ezt. mikor az orvosok megállapították, hogy jó lesz már pihenni és nem dolgozni többé, az orvosi véleménnyel nyugdíjazását kérte.

Közben júliusban nyelvvizsgára állították a törvényszéki alkalmazottakkal a deres- tejü „apródot is. A vizsgáztató bizottság Drăghicescu táblai tanácselnök elnökletével megállapította es írásban adta az öreg szolgának, hogy

az állam nyelvén tud annyit, hogy feladatát el tudja végezni.

Az emberséges bizonyítvánnyal a kezében, a vizsga izgalmai után. megint nyugodtan hajtotta fejét álomra. Néhánv nyugodt hónap múltán azonban, október 4-én uj írást kajK)tt. Röviden az állott benne, hogy október elsejétől többé nem apród már a törvényszéki hivatalban. A törvényszéki elnök egy igazságügyminiszteri rendeletre hivatkozik elbocsátó levelében, melyet keserűen forgat kezében a 25 évi szolgálatában megrokkant szolga.

Pánezél István kontenciós perrel támadta meg az elbocsátást, hogy 25 éves hűséges szolgálat után sovány nyugdiját megmentse nyolctagú családjának.

IDEGES EMBEREKNEK ÉS LELKIBETE- GEKNK az »gen enyhén haró, mindig megbízható természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz

— reggel éhgyomorra egy pohárral bevéve — rende, bélmüködést, jó emésztést és elegendő étvágyérzetet teremt. Az orvosok ajánlják.

CSAK RÖVID IDEICü

Ábrázoló geometria (Tranzverzális) 165 Ábrázoló geometria példatár „ 66

Aualizis és geometria, irta: Molnár

István mérnök — — — — 50

Autóxézikönyv. Az autó szerkezete, kezelése, vezetése, irta Weiner István, 612 oldal, 560 ábrával 246 Építés vezetés, irta Csengeri Gyula

építészmérnök — — — — 63

Földmérési és birtokrendezési enciklopédia — — — — — 66

Gázmotorok, irta: Péntek László,

ipariskolák és tanf. részére — 66

Gőzkazánok és tüzelőberendezések,

irta Leitner Jenő egyet, tanár 66 Gyakorlati rádiókön v,irta Molnár J 33 Logaritmikus számológép elmélete

és műszaki alkalmazása — — 33

Matematika. Építészek és vegyészmérnökök számára — — — 132

Matematikai földrajz — — — 63

Mechanikai példatár (Statika) irta

Neményi Pál — — - — 33

Mezőgazdasági géptan — — — 66

Műszaki mitologia — — — — 50

Műszaki mikroszkopia — — — 50

Szénelőkészitéstan, irta Finkey J. 165 Városfejlődés és lakásreform Amerikában, irta Neményi B. — 33

Vasbetonmetszetek szilárdságtana.

irta Kardos Ferenc — — — 66

Villamosvezetékek gyakorlati méretezése, irta Boros Vida — — 33

Villamos távjelzők és távbeszélők-Elektromos s^srelőipari tant.) 132 Vizépitéstan — — — — — 264

Csak korlátolt példányszámban kaphatók- most vegyen, mig a készlet tar: az

ELLENZÉK hönyvosztályáb 3 ■:

P. Unirii. Vidékre azonud szállitua :

_