Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-18 / 240. szám

t: t l i. í\ / t A / V J !>. u A I o b c r. Ifi. Vér és szerelem Abesszíniában Beled el Hubes, íz Mk'ns. lakos\;lg;i ;i tögkülönbü/öbh nepfajok csőit:) I »tos keveréke \mil maga a ura zug new is lltmisil. \ aralx>U Heted <■! Ihiln-siu k .1 kevert népi n jók országának new tek Etiópiát es ebből a I lalnssIWil szár­ma.ott idoveJ a/ VlH'ss/inia uev. Néprajzi kutatok es nyelvészek százöt­venre iH'esülik a különböző törzsek nyelv inasait. amelyek között legalább száz olyan akad, hog\ semmiféle közösséget nem ta­lálunk közöttük. A/ alxvsszin lakosság számát hozzávetőle­gesen 12 millió lélelkre becsülik. Ebl*öl mind össze Ö millió az uralkodó faj, az muhara, amely abs/olut kisebbségben van ugyan, de relativ intelligencia fölén vével leigázva tartja a többi népfajt. A hordár-nemzet A lakosság legnagyobb számát a galla né­gerek teszik ki. Számtalan miniatűr álla- mocskát alkottak az elmúlt évszázadokban, amíg végre 50 évvel ezelőtt. II. Menelik le­igázta őket. Számuk 5—6 millió. Szigetet alkotnak közöttük a semita származású és húsz különböző nyelvjárással rendelkező gnrage négerek, akik ma a legnlnntasabh szolgasorban kürködnek. annyira, hogy a gnrage szó ma már egész Abesszíniában munkást, teherhordót jelent s ha az utas megérkezik az adisz-abebai pályaudvarra, ..Gnrage! Gnrage!’ kiáltással hiv hordárt. Egyetlen előnyös oldaluk a gurageknek az, hogy lényegesen tisztább erkölcsi életet él­nek. mint a környező népfajok s amíg pél­dául az uralkodó amhara nemzet tagjai 70 százalékban vérbajosak, addig a teherhordó, megvetett gurage-négereknél ez a Ive togs ég alig fordul elő. A ..foglyok“ ncpe Kevert nép a szidama törzs, amelynek ne­ve annyit jelent, mint fogoly, l’gyanis zárt nyelv-területen élnek s ezért a környező nemzet tagjai, akik sehogy sem tudtak velük érintkezni, egyszerűen fogolynak minősítet­ték őket. Ez a különös néptörzs valamikor kopt-kérész tény volt. vallásukat azonban évszázadokkal ezelőtt elvesztették, az izlám- ra se tértek át s teljesen tisztázatlan, hogy milyen kultuszban hisznek. Az abesszinek gúnyosan ..papok nélküli keresztényeknek“ nevezik őket. Emberáldozatok a „majmoknál“ A/ őslakosság egyik kihalófélben lévő tör­zse a cindzseró nép. amely a dzsimai szul- tánátus eredeti lakossága épp úgy, mint aho­gyan a kaffai királyság öslakói a mandzsók. A két ősi, de egyformán kipusztuló népfaj még abban is megegyezik egymással, hogy egészen a mult század végéig nyilvánosan emberáldozatokat mutattak be bálványképeik előtt. Azóta az nbesszin uralom véget vetett ennek a rítusnak, de kutatók és utazók úgy’ tud­ják. hogy az őserdők mélyében, vad szikla­völgyek barlangjaiban még tovább él az em­beráldozatok szokása. A cindzseró szó egyéb ként amhara nyelven majmot jelent s ez is mutatja, hogy milyen hallatlan fölénnyel kezeli az uralkodó kisebbség a leigázott tör­zseket. A szomáli négerek hamita eredetűek s nagy részük mohamedán. Az ogadeni siva­tagokban portyáznnk egészen Harrarig. A vitéz danakil nép, amely legutóbb Adna ostrománál a legharciasabb ellentállást tanú­sítónak az olasz offenzivával szemben. a tadzsurai szullánátustól a sóai bércfensikig elterülő vidéket lakja. Törpék Ilelven-nyolcvan évvel ezelőtt még arról is hoztak hirt expedíciók, hogy a trópusi nagy afrikai mozaik őserdőkben, a kaffai tartomány deli részé Ix-n pigmeusok, törpék laktak, akiket a töb­bi ben.s/.ülöl! náma dinki-nek, csodálatos emberkéknek neveztek. Európai nta/ó solia nem kerüli velük szcmlöl-s/cmla*. A kelelalrikai harctereken lezajló esemé­nyek különösen előtéri*' állították a két mohamedán népfaji, a danakilokat és a Szo­máliákat. Ennél a kél emberfajtánál egé- s/cn különleges régi népszokások vannak még ma is gyakorlatban. A danakiloknál eg­zotikus külsőségek közt zajlik le például a leánykérés. A vőlegény egy pajzsot, két lándzsát, egy darab hört és egv víztartó lopótököt nyújt át az apósnak s csak ak­kor kezdik meg a házassági szerződés rész­leteinek I meglwszélésél. A menyasszony ára 10 100 leve értéke közi ingadozik, de ha a vőlegény nagyon szegény és »agyon szerelmes, még mindig hátra van, mini vég­ső megoldás, a leállvrahlás. Végtelenül jellemző s a most folyó had­járat szempontjából r< ndkivül tanulságos az a dnnakli szokás, bog csak az a férfi nő­sülhet. aki előzőleg már egy embert megölt. A danakilok törzse végtelenül szegény ivó- vizben - földjük a jelenlegi keleti front — az egész nép rengeteget szenved a szomjú­ságtól és ezért alapvető törvényük, hogy csak az nősüljön, aki már helyet csinált el­jövendő utódai számára azáltal, hogy meg­CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A he­lyi városi járásbíróság tegnap délelőtt igen érdekes polgári ügyet tárgyalt.. Egy szegény fa kereskedő és a belügyminiszter állottak egymással szemben, mint perlekedő felek. A fa kereskedő fát szállított egyik hivatal­nak és ennek az árát követelte. A belügy­miniszter jogi képviselője pedig formai kifo­gásokkal próbált a fizetési kötelezettség alól kibújni. Stiopu loan helyi lakos volt a felperes, aki még öt évvel ezelőtt több alkalommal fát szállított a belügyi vezérigazgatóság­nak. amelynek akkor a jelenlegi görög ka­tolikus püspöki székházban volt a székhe­lye. Tél volt. a tisztviselők fáztak s ezért nem volt idő arra. hogy az állami számviteli törvényeknek megfelelően árlejtést hirdesse­nek a fa szállítására. Ahogy a fa fogyott, a vezérigazgatóság képviselői újabb és újabb megrendeléseket eszközöltek Stiopunál. a megrendelt fát becsületesen le is szállítót ta. Mikor elmúlt a tél s bekövetkeztek a me­leg napok, benyújtotta számláját, amely 15 ezer 400 lejt tett ki. A kifizetést megtagadták, a: zal a megokolással, hogy a vezérigazgató­ságnak nem volt joga fát rendelni s igy a szállítónak sincs joga a szállított fa árát követelni. Többszöri visszautasítás után Stiopu dr. Muresan Leonte utján port indí­tott a belügyminiszter eLlen. A keresetet teg­nap tárgyalta a járásbíróság. Dr. Domsa Cornel kincstári ügyvéd, a belügyminiszter jogi képviselője először a kereset elutasítá­sát kérte, azzal a megokolással, hogy a ke­reset már elévült, miután a fa leszállítása óta már több év eltelt. Különben is a faszál- ütására nem hirdettek árlejtést s miután nem tartották be az államszámviteli törvény elő­nil egy ellenségei \ gvő/elem lényéi .i véle génvjelöll az elleniéi inegesi>ukilásávaI s » diadalul! trófea lelinulalásával igazolni tar to/.ik. Ha már most a jegyespár idáig eljutott következik az esküvő szertartása. A meny asszony kecskét, vagy birkát vezet a völe- génv elé, aki az I/lám által előirt módon sakterolva megöli az állatot. A meny­asszony a kiömlő véri*- nuíilja ujjait, jelet rajzol homlokára és vércseppcket hint uj kunyhójuk falára. Ez,ulán belép a kunyhó höl.se jélie, ahol a férfi korbáccsal három ütést mér a nőre. A legnagyobb szégyen, ha a menyasszony ezt az egyáltalán nem szim­bolikus, hanem igen fájdalmas aktust nem tűri el szótlanul. A „magányos asszonyok“ Hasonló szertartásokat találunk a szonrá- liaknál is, itl azonban hozzátartozik az es­küvőhöz az, hogy a mennyasszonyt illatos szerekkel, olajos kenőcsökkel liekcnik és ló­háton k őröl sétáltat ják a kunyhó körül. ■1 házasságtörést a danakilok enyhén bün­tetik: a rivális mindössze egy kecskéi tar­tozik fizetni kártérítésül, az asszonyt pe­dig esők egy ..tisztiló,, fürdőbe küldi a férj. egyébként nem ad kifejezést harag­jának. A Szomáliáknál jogában áll a férjnek kita- szilani a kunyhóból a házasságtörő asz- szonyt. akinek szamára nem marad más hátra, mint leállni a ..magányos asszonyok­nak“ abba a csapatába, amelyet dillo-nak, csavargónak neveznek s igy az adeni, dzsi- butii. szuezi örömtanyák legnagyobb részé­ben házasságtörn szomáli asszonyok élnek. (—) írásait, nincs joga felperesnek pénzt köve­telni. A bíróság tanúként kihallgatta Hodor Vic­tor közigazgatási vezérfelügyelöt, aki a felperesre kedvező vallomást tett. Elő­adta, hogy igenis az ö utasítására rendel­tek a tisztviselők fát, mert a vezérigazga- tóságnk nem volt fűtőanyaga. Időközben a felperes a fa árát többször kér­te és igy a követelés nem évült el. Azutén Muresan Leon le ügyvéd a kereskedő jogi képviselője adta elő, hogy alkotmányellenes tenne felperes követelésének elutasítása. A helyi ítélőtábla 11. szekciója hasonló ügy­ben kimondotta, hogy feltétlenül szükséges anyagok szállításáért még abban az esetben is köteles az állam az ellenértéket megfizetni, ha a formák betartása nélkül történt is a szállítás. Hivatkozott felperes ügyvédje a semmi tő széknek egy mult évben hozott elvi jelentőségű döntésére, amely megállapítja, hogy a formák figyelmen kivül hagyása nem mentesíti az államot a fizetési kötele- zeltség teljesítése alól, mert senki sem és igy az állam sem gazdagod- hatik meg más kárára. A járásbíróság ez­után kötelezte a belügyminisztert, hogy a kereseti összeget és a perköltséget fizesse meg. Az elsőfokú ítélet ellen a kincstár jogi kép­viselője felebbezést jelentett be. AfároslVogiügUi oszíálö eredntónues míllíödés« CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A pol­gármester utasítására a városi közigazgatás egyes szervei részletes jelentést terjesztet­tek a városi tanácshoz mult évi tevékeny­ségükről. Újabban a város jogügyi osztálya számolt be egy évi működésének eredmé­nyéről. A jogügyi osztály nem kis büszke­séggel állapítja meg, hogy bár munkával túl volt halmozva, mert a perek tömegét indí­tották a város ellen, ezekből a perekből a város mindig győzedelmesen került ki. A jelentés fel is sorolja az eseteket, amelyek a következők: Roata Vasile volt villamos­üzemi igazgatónak 7 és félmilliós kártérí­tési keresete, Réthv Károly mészárosméster- nek ötmilliós pere, Salamon József keres­kedőnek egymilliós pere, Horovitz Beer há­rom és félmilliós kártérítési pere, amelyet azért indított, mert az emlékezetes diáktün­tetések alkalmával egyik szemét kiütötték, a sétatéri kioszk bérlőjének, Meheleanu Pé­ternek másfélmilliós pere, Boer Stefannak hatszázötvenezer, Túrós Istvánnak hétszáz­ötvenezer lejes pere, amelyekben a jogügyi osztály mind győzelmet aratott. A jogügyi osztály milliókat keresett a városnak és en­nek ellenére az osztály fenntartása aránylag alig kerül számottevő összegbe. Havi 40 ezer lej körül forog a jogügyi osztály költ­ségvetése. NAGY NCMlSTStf TQ0T£MET£ —— EPOSZA >5. AL £6 YESULZt AU^MOKeTjOR T£ME T£_, KÖTVE 158*— Lei 1 " > ;■ ’" -uX.'. sJ , fATH£HA£U#A Kt Kapható az ELLENZEK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii No. 9. — Vidékre azo nnal szállítjuk . „Senki sem gazdagodhatok meg más kárán“ Fakereskedő és a belügyminiszter harca a járásbíróság előtt Hz emberi szer- vezet a Fegfíiío mahh tppezeí épp ezért megfelelően kell gondozni A lm legségeket nem szabad tüneti kezeié■ ,<-| el takarni. Mindig a betegség alapul.ál 1. ‘II meggyé)gyita ni. A gyomorégés s:, vlultcngés jele, e/f nem gyógyítja meg a szödabikai bona, vagy a bisrnutlios készítmények. Sőt ha hosszat)!) ideig igy kezeljük gyomorle kély lehet belőle. A „Gastro D“, amerikai gyógynövényből készült gyógyszer viszont nemcsak enyhíti, hanem tökéletesen meg gyógyitja úgy kezdeti, mint előrehala­dott stádiumaiban az emésztőszervek (gyomor, vese, epe, máj) összes betegségeit, mert a vegetativ idegrendszerre hat és ez­által újjáéleszti a teljes emberi szervezetet. A „Gastro l)“-t 150 lej utánvéttel küldi: Császár L. gyógyszertára Bucureşti, Calea Victoriei 124. Felmenténél« cgij bosszúitól megváltó ! száhclif hizségi birúf TG.-MURES. Az Ellenzék tudósitójától.) Mind gyakrabban fordul elő a székelyföl­dön, hogy régi haragosok az. egymásközti viszályt a hatóságok előtt vaió denunciálás- sal intézik el. Ilyen áldatlan harag dúl már évtizedek óla Csedü Imre és Miklós Árpád Toplita-Ciuc-i székely családok között és az. áldatlan gyűlölködés már nemcsak számos pert idézett elő, de emberáldozatot is köve­telt. A vádlottak padján ez alkalommal Mik­lós Árpád, Toplita-Ciuc község bírája ült, akit Csedő Imre azzal vádolt meg, hogy nyilvános helyen azt a kijelentést tette, mi­szerint az állami iskola csak teher a falu nyakán. A törvényszék államellenes propa­ganda miatt Miklóst kéthónapi fogházra ítélte. Az elitéit felebbezése folytán került az ügy a helyi Ítélőtábla elé, mely a kedd délelőtti tárgyaláson megsemmisítette a tör­vényszék Ítéletét és Miklós Árpádot felmen­tette. Mint említettük, a két család között nem­zedékekre visszamenő harag dúlt, mely még a háború utáni időkben indult el a két csa­lád között. Ennek fokára jellemző, hogy 1924-től 1927-ig a két ember több mint 15 bünpert indított egymás ellen. A sorozatos bünperek borzalmas momentummal végződ­tek, amennyiben Miklós Antal — a most felmentett Miklós Árpád atyja — aki vizs­gálati fogságban ült Csedő Imre feljelentése nyomán, megsokalva a végeláthatatlan meg­hurcoltatást, elkeseredésében a börtönben felakasztotta magát. Miklós Árpád közbe- csülésben álló fiatal gazda a faluban, akit a falu már több ízben választott meg birá- jának. Csedő és Miklós Árpád közt jelenleg is négy-öt büntető per van folyamaiban. Csedő eddig minden alkalommal, mikor Miklós Árpádot bírónak akarták megválasz­tani, tiltakozott ez ellen és sikerült meg­akadályozni. hogy régi gyűlölt ellenségének fiát beiktathassák. Legutóbb megint csak Miklós Árpádot választották meg a falu birájának, mielőtt azonban niég a gyűlöl­ködő Csedő újra tiltakozhatott volna, ön­ként lemondott tisztségéről. Áldatlanul dúl tovább a két család között a gyűlölködés, melynek engesztelhetetlen tüze nem ismer már határt. ÉRDEKESEBB OLVASMÁNY, mint a legizgalmasabb detektivregénv! Halász Sándor könyve: 0 VILfiBPOLÍTIKa ÜTBOZÖPÖPTM!! Napjaink fordulatos világeseményeit csak az értheti meg iga­zán, ik\ elolvassa ezt a nagyon aktuális könyvet. - Rengeteg statisztikai adatot és három térképmellék- le’et tartalmaz. 256 oldal. - Ára 15 lej (postán 18’— lej. Kapható mindenütt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom