Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
1935-10-17 / 239. szám
rill ,\ / J h to erddigt c $bântâtâ mmMiiiM elhescredeif wfiíclíczísc a psifuiä* d en A Itt is csoda, ott is csoda ... \ «• SO«I;l 1 ;lIi\> egy ilhi óttl »I|»v llils/ih mill inch lenm-s/ötévé \. 111 M;i mái kó/ön- >>'gv\ halandó sem lohol a/, aki legalább I y\ csodát nőm latoit kot szemével v alahol I gcs/ni Ion aila.lniasitolta a/ élelet oz a ki> nilmonv ős valljuk inog, sokkal egyszerűbbé os kényelmesebbé lotto A Mttglavit i pásztor osoto sok mindonre megtanított, mit leg nagyobb bölcsektől so tudtunk, akik feló pedig az egész emberiség kulaplevéve tekintett évszázadokon keresztül . Például mindig ngv tudtuk, hogy ha csodák történhetnének, azok szerfölött bonyolulttá lennék a világot. Mert nem lehetne semmit számítani előre, egy csodás körülmény ugyanis mindent a feje tetejére állíthatna. sőt még a megmásilhatallannak hitt múltat is megváltoztathatná. Ez igv volt a > gebbi időkben, amikor csak kevés csoda történt, mert nem számították például a csodák közé, ha valakinek eltűnt zsebéből a pénztárcája. Akkor ennek még külön elnevezése volt. Nyomozás következett, jürv a rendőrség, kutatás, kellemetlenség. Ma, ha eltűnik a pénztárca, azt mondják, csoda történi. A károsult istentől kiválasztott személynek gondolja magát, még örvend is titokban, ha jó hivő lélek és folytatását várja a megindult csodatételeknek. Ha már csodás körülményekkel van körülvéve, bizonyosan a kabátját is odaadná a pénztárcája után szívesen, mert hát boldog lehet, akit csodás jelek vesznek körül. Milyen nagy felszabadulás ez az ember szamara. No. csak hogy mégis történhetnek csodák. Eltűnik a hazugság minden erkölcsi felelősségével együtt, mert ha valamit fordítva mondok, mint ahogy lenni szokott, csak csoda történt és semmi más. Ha ezer lejt megfelezek és ellenfelemnek csak háromszáz jut, az csoda. Ha kisebbrendii is. Hányán voltak a világon, akik lázongtak a morális kötöttségek ellen, ébredj fel Wilde Oszkár, aki a hazugságért mint művészi szépségért, szabadságért rajongtál, aki tudtad. hogy az igazságokat csak a közönséges, köznapi emberek számára szabták meg! Eljött a te időd. A világ nem akar közönséges maradni, felül akar emelkedni önmagán, az ember megunta köznapinak lenni és mindenki az lesz. ami még tegnap rendkívüli számba ment volna. Nagyszerű világ. Igazság és hazugság egyszerre létjogosultságot nyer henne. feljöhetnek a hazugság alvilágba parancsolt szavai, karonfogva járhatnak az igazsággal, megszűnik az ellenségeskedés közöttük, egyformák lesznek és nem veszhet majd össze senki a másikkal, nem vá^p- hatja bunkósbotként fejéhez az igazságot vagy hazugságot, mert nem tudja, melyik az igazság és hol van a hazugság. \ ér vízzé válik. Micsoda szabadság lesz! Hány ember hordozza vérének, testi, lelki adottságainak súlyát, amely az ö veszte. Vér vízzé válik, levetheti magáról a guzsos kö- tcléket. megszabadult a biztos pusztulástól, üdvözölhet, vagy a mennyekbe repülhet. Összedőlnek a rosszmájú közmondások, melyeknek abban volt egyedüli erejük, hogy hirdették a megváltozás rossz voltát, hirdettek az állandóságot, a mozdulatlanságot. És nem akarták elhinni, hogy változás is van a világon, amely most imc a fejükre omlott és összemorzsolta őket. Hamisak voltak ezek. mert különbséget tettek a dolgok között ott, ahol nem volt különbség. A hazugság eltűnik a csodában, mert a csoda mindent megszépít, de a szép dolgokat nem teszi csúnyává. Mert a csoda a lélekben születik. ahol csak szép és rut van, nem az erkölcsben, ahol a jót és rosszat trónusra ültették. Nem tehet csúnyává semmit, hiszen épp azért született, hogy, megszépítse azt. ami már elviselhetetlenül csúnya volt: az életet. b, gy< Párisi divat októberi száma 20 lejért következő tartalommal jelent meg: Változatos délutáni ruhák, bájos díszítő garnitúrák. Elegáns téli holmik. Ingyen kézimunkaiv, j 2 oldal kézimunka melléklet. Nemsokára kezdődnek a zsurok. Hasznos apróságok. Beküldött receptek. Anyai örömök — anyai kötelességek. Modern szépségápolás. Egyes szám ára 20 lej, vidékre 25 lej pénz vagy postából yeg beküldése ellenében azonnal küldi az Ellenzék könyvosztálya Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 60, félévre 120, egész évre 240 lej. A legnemesebb erdélyi hagyomjsí^ tcépviseii és szolgáig as ElletudÉ* ('I ül |\/ lllcn/ék tudósítójától.) A ,,So hdui itatea'' nevii szövetségben tömörüli er délvI és bánsági román bankok kiküldöttei illést tartottak a helyi kereskedelmi és ipar kamara közgyűlési terniél>en Aurel Vlad dr. elnökletével. Az elnöki megnyitó után Ilié 01 tean11 dr szövetségi főtitkár olvasta fel jelentését. Hámillalot! az erdélyi és bánsági bankoknak veszteségeire, melyeket az adósságrendezések folytán szenvedlek s az uj hniiktörvénvre, mely az összes erdélyi bankok megszüntetésére vezet s nem veszi tekinteti«' történelmi szerepüket. A Banca Naţionala nem nyújt az erdélyi bankoknak segítségei. \ titkári In-számoló után Prio tanár. a helyi Agrarbank igazgatóságának elnöke szólalt fel. A Diseom és Aquila HoniaCJ.l .I. (Az Ellenzék tudósítójától.) Romă- l nia Magyarország felé irányuló tüzifaim- portjál eddig erősen hátráltatta az. amint már jelentettük. — hogy a román tűzifa- importőrök szindikátusa, a SEL és a budapesti Tüzifaforgalmi Rt. között az exportra vonatkozólag létrejött egyezményt magyar részről eddig nem hagyták jóvá. A román tüzifabehozatalt ezenkívül erősen korlátozta a magyar- -román fizetési egyezmény f«J- mondásának közeli lehetősége is. Most az utóbbi napokban azonban a magyar földművelésügyi minisztérium jóváhagyta a SEL és a Tüzifaforgalmi Rt. megállapodását, úgyszintén román részről elmaradt a kilátásba helyezett fizetési egyezményre vonatkozó felmondás is úgy, hogy Románia fokozottabb tüzifakivitelének elvi vonatkozásban különösebb akadályai nem volnának. Az utóbbi napokban azonban ismét újabb akadályok merültek fel a magyar— román tiizifaforgalom lebonyolításában; és pedig az. hogy a OFR nem tud megfelelő mennyiségű vagont a román exportőrök rendelkezésére bocsátani. Éppen ezért román vállalatok azt sürgetik a kormánynál, hogy megfelelő mennyiségű MÁV vagont kölcsönözzenek ki. A tárgyalások ebben a vonatkozásban is rövidesen megindulnak. Román részről a következőkkel egészítik ki a budapesti híreket: — Igaz ugyan, hogy a Népszövetségben végbement szavazás alkalmával Magyarország és Ausztria is Olaszország álláspontjára helyezkedtek és a megtorló intézkedések ellen szavaztak. De ebből a tényből senkise következtessen arra, hogy a Népszövetség többi tagállamai Magyarországgal és Ausztriával szemben is a megtorlás álláspontjára helyezkednek. Jogos az a feltevés, hogy csak akkor kerülhetne szóba az Olaszország mellett szavazott államok elleni retorzió. ha hadianyagokat szállítanának, ez pedig nem szándéka Ausztriának, vagy Magyarországnak. Egyébként a román—magyar gazdasági egymásrautaltság ezidősze- rint kizárja az összeköttetés megszakítását. — Az Ellenzék éppen a napokban számolt be arról, hogy a magyar tüzifaforgalmi társaság és az erdélyi SEL faszindikátus megállapodását jóváhagyta a magyar kormány és megkezdődött az ezévi húszezer vagonos tüzifakontingens szállítása, amelyből a bárv- ! sági és erdélyi nagy favállalatok is megfelelően kiveszik részüket. Egy vagon tűzifa eladási ára kb. 5200 lej, tehát a húszezer vagon tűzifa egyedül több mint százmillió lej bevételt jelent az erdélyi, regáli és bukóiul nevű vállulntoka! lámadlsi, mert nem tar tanuL szolgálatiiklr.m csal ,,st raineket". Az állam támogatási nyújtott a bankoknak és s/üvelkezelek uek az erdélyieket ki vére. A tanácskozási Vlad Aurél dr. elnök zárta !«•. Bejelentette, hogy nagy román gazdasági kongresszust hív össze Erdélyben, melyen feltárják a hitelélet és a gazdasági élet le réti mutatkozó sérelmeket. Végül határozati javaslatot fogadlak el, mely szeriül másfél milliard lej. 17 évre szóló, k a ma lozallan hi- tell kénnek a Banea Nationalálól a szövetségbe tömőről t erdélyi és bánsági román bankok részére. Követelik továbbá a banktörvény radikális tudósítását is az erdélyi bankok fenntartása érdekelten. vinai faexporlöröknek. Ezenkívül 7500 vagon fűrészelt faáru ezévi szállítása is folyamatban van (vagononként .‘10.000 lejért), ami egyedül 225 millió lej értéket képvisel. \ tűzifán, a fűrészárun kiviil még tetemes mennyiségű müfát is kap tőlünk Magyar- ország, igv tehát nem túlozunk, ha fpeac- portunk értékét évente 360 millió lejre becsüljük. Nincs olyan kormány, amHy bármilyen gazdasági retorzióval lehetetlenné akarná tenni ezt a jó kereskedelmi és pénzügyi összeköttetést, mert enélkül hihetetlenül leesnének a faárak. Jórészt azért szilárdult meg a viszony, mert a magyarországi importőrök kifogástalanul teljesitik fizetési kötelezettségeiket. \ megállapodás értelmében például, ha az exportőrök az általuk Magyarország számára feladott fa fuvarlevelének másodpéldányát Budapesten bemutatják az export pénzügyi részét lebonyolító egyik nagy pénzintézetnek, úgy az telefonon közli ezt a vele összeköttetésben álló bankkal és az sürgősen kifizeti lejben azt az összeget, amely az eladási árból az exportőrnek szabad devizaként jár, inig a vételár többi része tudvalevőleg hivatalos kvóta gyanánt a Banca Nationalának jut. Itt írjuk meg. hogy a kormány betiltotta az Olaszországba irányuló faexportunkat. Ez az intézkedés még nem a népszövetségi határozaton alapszik, de mégis az abesszi- niai háborúval függ össze. Ugyanis Olaszország az utóbbi időben barakkok építéséhez nagymennyiségű fát rendelt a regáti exportőröknél. Azonban az egyezményből hiányzott az a záradék, hogy háború esetén is épp úgy történjen a szállítás és a pénzügyi rész lebonyolítása, mint anélkül, tehát a Banca Naţionala nem járult hozzá az ügyletek pénzügyi perfektuálásához és ezért az exportőröket az a veszély fenyegette, hogy nem kaphatják meg a fa árát. Az emiatt keletkezett differenciát a kormány radikálisan megszüntette és betiltotta az Olaszország felé irányuló fakivitelt. Cigaretta és kovakőcsempészeket fogtak. Bucuresti-ből jelentik: A Braila-i rendőrség régtől megállapította, hogy a kikötőbe érkező hajókon nagymennyiségű külföldi cigarettát és kovakövet csempésznek az országba. Napok óta figyelik a hajókat, mig most négy egyiptomi tengerészt tettenértek, midőn a városba indultak a csempészáruval telt csomagokkal. Letartóztatták és átadták őket az ügyészségnek. JkAcy AtfMZG rét* Tóaré^e rév KÖTVE 158*— Lei S*Cqno€oi: *«*#<*« '177. ------------ oíZI*re rpQtáwTf ;J*TH£VA£uA *> Kapható az ELLENZEK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Lipirii No. 9. — Vidékre azonnal szállítjuk. Zavartalanul folyhat tovább Magyarorszégfeléa román fakivitel MÁV vagonokat akarnak kölcsönözni Járok, pihenek és eszem, mini minden egészséges ember... írja K Islván Lé/<li vásárhelyi iparos s kérem .s/ive'-ked jenek ré ./i inrc meg < :' / üveg Castro D I küldeni, mivel <•/ a esőd ■ latos szer kitünően használt gyomor: á ja som ellen. Lclkemhöl liálá.s vagyok Önöknek, meri a Castro D. segítségével, ho s/as betegeskedés után most ismét mozoghatok alszom és eszem, mint minden egészséges ember. A Császár gyógyszertár, Bucureşti, Calea Victoriei 124. sz. küldi 130 b-j utánvét mellett és a kétkedők részére rendelkezésre bocsrítja százszámra a kapott köszönő leveleket, amelyekből kitűnik, hogy minden reklám tuls/eróny a lelkesedéstől teli levelekbe/ és eme kiváló gyógyszer páratlan hatásához képest. I Ó ,1 8. o k ló ó c r. I /. Mit hallgassunk meg? Péntek, október 18. BUCUREŞTI. 13: Lemezek. 18: Rádjózenc- kar. 20,15: Kamarazene. 20,35: Közvetítés -z Operaházból. — BUDAPEST. 13,05: Halász- Fischer Annie hegedül. 14,30: Losonczi-Schwet- zer Oszkár szalonzenekara. 18,3c: Sándor .Mária énekel. 19,20: ilniczky László jezz-zenekarának műsora. 20,30: Állástalan zenészek szimíón’kus zenekara. 21: Romeo ás Juiia. Shakespeare tragédiája a Fiatalok Rádiószinpadának előadásában. Fordította Kosztolányi Dezső. Rendező Németh Antal dr. 23,3c: Vassileva Bojana (gordonka) és Vassileva Mara (ének) bulgár hangversenye. Zongorán kisér Polgár Tibor. 24,10: A Mándits- jazz-zenekar műsora Kalmár Pál énekszámaival. BECS. 22,20: Dvorzsák: H-moll csel-ó- és zenekar! verseny. — BRÜSSZEL. 22: Szimfonikus zene. — LEIPZIG. 18: Filharmonikusok szoprán és ámenekkel. — MILANO. 23: Kamarazene. — PRÁGA. 21,50: Msrtinu: Az erdő hangjai, rádióopera Nezval szövegével — RÓMA. 21.506 Rádiózenekar. — VARSÓ. 22,05: Beethoven: István király, nyitány, C-moll zongoraverseny. — ZÁGRÁB. 23: Kamarazene. Szegedi Sándor hegedű!. 22,30: Dugan Ferenc orgonázik. Szombat, október 19, BUCUREŞTI. 14,30: Rádiózenekar. 18: Katonazene. 20.15: Uj lemezek. 21: Jazz. 22,45: Vendéglői zene: — BUDAPEST. 17.1c: Harkányi Gizi meséi. 18,3c: Pau. Tibor klarinétozik. 18,5c: Előadás. 19,20: Hanglemezek. 20,25: Szász Ha csevegése. 20,55: Budapesti koncertzenekar 22,15: A Farsangi lakodalom II. felvonásának ismertetése francia nyelven. 22,25: A Farsangi lakodalom, vigopera II. felvonásának közvetítése az Operaházból. 24: Kertész Miklós jazz-zeneka- rának műsora Szentiványi Zoltán énekszámaival. BECS. 20.25: Strauss János: Caghostro Bécs- ben, 3 felv. operett. 23,10: Czarniawski Kornél Brahms-müveket zongoráz. — PRÁGA. 17,1c: Zenekar. — RÓMA. 21,50: Wolf—Ferrari: A csintalan özvegy, 3 felv. opera. — VARSÓ. 19,45: Szigeti József lemezei. — ZÁGRÁB. 21,30: Mandolin- és gitárzene. AKI FRISS ÉS EGÉSZSÉGES AKAR LENNI és el akarja kerülni, hogy kemény legyen a széke, emésztése meg legyen zavarva, folyton fájjon a feje és bőre tele tegyen mindenféle pattanással, az igyák hetenként egyszer-kétszer reggelizés előtt egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ ke- serüvizet. Közkórházakban végzett orvosi megfigyelések szerint a FERENC JÓZSEF viz gyorsan, biztosan és igen en}rhén hat s ezért kiváikkép a gyomor-, bél-, vese-, máj- és epehólyag betegek használják szívesen. Filmbemutató Hiedelbergi diákrománc (A legújabb Britisch Int. Pict. óriás-film premierje a Royal-mozgóban.) Ne tessék megijedni, nem szokványos és zajos német diákfilm, hanem egy édes, bájos, finom muzsikává] átszőtt történet. Egy olyan országban vagyunk, ahol még ur a diák és ahol az sem lehetetlen, hogy az uralkodó herceg leánya beleszeressen egy ilyen jóvágásu szép fiatalemberbe. Tengernyi bonyodalom, groteszk, mulató jelenetek és zene, sok zene, sok, sok zene adják meg az izét ennek az igazin kedves filmtörténetnek- A német filmek gyászos kivonulása után nem igen láttunk operetteket a mozgók vásznain. — Már szinte elkönyveltük magunkban, hogy hiába, operettet csak a germánok tudnak. — Örömmé, közlöm, hogy ez tévedés, ez c derűs énekes, zenés íilmesitect történet felveszi a versenyt az eddige.é látott legjobb operettekkel is- Nyugodan lehetne megirni, ha filmosztályozás lenne, hogy „négy csillagos“, A főszerepeit Grcte NaczJer, ez a régen nem látott, bájos, szép hangú primadonna (a bécsi Staad-Theater tagja), valamint eg>r Kun Magdára nagyon, nagyon hasonlító naiva viszik, a férfi hős egy ismeretlen nevű, de igazán szimpatikus, gyönyörű szál ember. A rendezés: nagystílű, grandiózus, zenéje: kellemes, fülbemászó. Együtt véve: nagyon jó film. (F-)
