Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-16 / 238. szám

10 BECBNflK nmnMMmmxmmfwiwwm nMangawnvi /Ml o kit her. 1$. marnom mm \ király születésnapba KI'<'1' RI'S'l'l. (.4/ l'llcn/ék láviriitH.) A Mr»l\ holnap, s/rrdiin ünnepli 42. ^/til<-l«"■ *» sápiul. V korinain c/l ti napot m m/rli ÜH i'c|»pc iK lvliirnllii. Sinaia lián üss/eijylllnck .1 királyi család tagjai, kü/tllk Marionra ju- •;.>s ■ Iáv királyné, Ilonná lieroojfní* és lluhs- !mrţ* Antal folioroojţ. A/ ocs/ág öss/os tom- ;iloir.niluiH háláiul«» istoutis/tolotok Ifs/nek s :i iskolák és hivatalok szünetet tartanak o napon. V kormány tagjai Sinaia Ua mennek ( s M'inélyoson nyújtják át szemioseklvn- naiaikat az uralkodónak. Nagyon valószínű, hogy orro az alkalomra Titulesou is az. or­szágba érkezik. WiíSer Józsei de. b •'s.rfímoíója Bfhor-ban ORADEA. (Az Ellenzék tu«J«»silójálól.) A Mi.igvar párt bilioii tagozatának közgyűlé­sén Wilier .lozset dr. képviselő is inegje- Vnt s terjedelmes beszámolót tartott a ma­gyarság helyzetéről. Wilier dr. a magyarság ellenségeivel szemlen elsősorban liraniste Valért idézte, ki többször hangoztatta, hogy keleti Svájcot kell teremteni s az anyanyelv tiszteletét követelte. Aztán .Ionel Bratianut említette, ki egy évtizeddel előbb figyelmez­tette Anghelescu jelenlegi közoktatásügyi minisztert, hogy­ne kívánjon lehetetlent s ne akarja hu­szonöt éven belül elrománositani a széke­lyeket. .4 meggyilkolt Dúca miniszterel­nök felfogására hivatkozik, aki — mint nyugateurópai műveltségű ember — szíve­sen állt a magyarság rendelkezésére. Be kell látnia minden román politikusnak, hogy a román nemzet érdekében jár el, ha biztosítja a kisebbségek boldogulását és fejlődését. Wilier dr. ezután a nyelvvizs­gák embertelenségére mutatott rá s azokról a nehézségekről beszélt, melyek a távozásra kényszeritett kisebbségi tisztviselőkre vár­nak. Hangsúlyozza ismét, hogy- a magyar kisebbség nem veszélyezteti az ország bizton­ságát. — A magyar kisebbség számára — mondta beszéde végén Wilier dr. — szent bizonyosság, hogy Erdélyben a három nem­zet fiai egymás mellett születtek, élnek és sírjaik is egymás mellett fognak dombo­rulni. Egészségesebb, megértőbb politikát követelt. Az értékes beszámolóért Marko- vlts Manó dr. tagozati elnök mondott az er­délyi magyarság nevéljen köszönetét. Stirbey hercegnő hényszepíeszúliási végzett vrosunk mellett?epü ógépéveí BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Curentul jelentése szerint Stirbey hercegnő ,, Messer schidt“ repülőgépével kényszerle­szállást végzett Cluj közelében a gazdasági akadémia területén. A leszállásnál a gép ki­sebb sérüléseket szenvedett. Stirbey herceg­nő sértetlen maradt. Kijelentette, hogy Ora-dea-ra indult, Someseni-ben szeretett volna kikötni, nem ismerte azonban a tere­pet s igy Cluj közelében szállott le. IRODALMI-EST. Nagysikerű irodalmi estélyt rendezett Aiud-on a Hölgyfutár szerkesztősége. Az estélyen a város egész elit târsadrixna megje­lent. Vita Zsigmond bevezető előadása után Dsida Jenő olvasott fel verseiből, majd Sz. Szap- panyos Gabi olvasott fel mgy tetszés mellett. — Ezután Boros Irén énekszámai következtek. D. Berde Árnál szellemes szabadelőadása után ugyan­csak Boros Irén énekszámai zárták be a sikerült műsort. A kiváló énekesnő művészien előadott 17-ik századbeli virágénekei, tiszta, kulturált hangja elragadták az előkelő közönséget, amely lelkesen ünnepelte a szereplőket. * Őszi napfény nem olyan kártékony az arc­bőrre, mint a nyári napnak kiszárító és kémikai- lag bomlasztó utóhatása. Ennek következménye alól pedig csak a Kozmetika Lancet szakszerű és a külföldön legújabban beszerzett legmodernebb kezelési módszerei mentesitik. Str. Universităţii 2. Faggyasztás, arcpakkolás növényi alapon, vi­tamin kúrák, stb. — & legújabb technikai és diétjkus módszerek alapján. Primăria Municipiului, Cluj. No. 28.112—1935. ÉRTESÍTÉS. Az érdekelteknek tudomására hozzuk, hogy 193S október 22-én délelőtt 9 órakor szóbeli ár­verés utján eLadatik 10 darab utcai trafikhoz szükséges fabódé. A megegyezés a Vállalati osztály lakhelyében fog történni a megjelölt időben, Cluj, Calea De- cebal 24. szám alatt 200 lejes kikiáltás árral fog megkezdődni. A pályázók kötelesek 200 lej ga­ranciát letenni és a vevők kötelesek a megvett tárgyak értékének az egész összegét a helyszínen kifizetni. A fabódék mindennap láthatók délelőtt xo— 13 óra között ® Vállalati hivatalnál, Calea Dece- bál 24. szám alatt. Cluj, 1933t október 13. _________________Primarja Municipiului, Cluj. Felelős szerkesztő: DiTgROIS LÁSZLÓ. « Szfaájk készül [Imírpiespt!!^ a VneByzctf CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A he­lyi munkaügyi felügyelőségen napok óta folynak a tárgyalások a Der- nmta-yyár igazgatósága és a gyár mun- kásái között az 11 j kollektioszerzödés meg- 1 kötéséről. Egyelőre n siker minden kilátása nélkül, mert álláspontjukból sem n gyár igazgató­sága, som a munkások nem hajlandók sem­mit som engedni. A munkások és nz igazgatóság egy évvel ezelőtt megkötött kollektiv szerződés hatá­lya októln-r 15-én lejárt. A munkások már a szerződés lejárta után megtették a szüksé­ges lépéseket az uj szerződés megkötése ér­dekében és bevezették kiküldötteiket, a gyár igazgatósága viszont kijelölte azokat a tár­gyaló mérnököket, akik a gyár nevében a tárgyalások lefolytatására fel vannak ha­talmazva. Chirilla munkaügyi főfelügyelő el­nöklete alatt pénteken és szombaton tartot­tak a tárgyalások, de megállapodást nem lehetett létrehozni, mert az ellentétek olyan nagyok voltak. .4 gyár Igazgatósága az egész munkarend- szert meg akarta változtatni. a tfáirgya!«» Pe!e^< 1«Ö7Ö(4 Ezt a munkások «-Ívben elfogadták azzal n kikötéssel azonban, hogy az üzemben al­kalmazott munkások minimális munkabére továbbra is megmarad. Az igazgatóság vi­szont azzal érvvel, hogy a munkások béré­ből semmit sem akar levonni. a jövőben is annyi munkabért fog kifi­zetni hetenként, niint eddig, csak a fize­tések aránya fog megváltozni, mert az uj rendszer alapján minden mun­kás a teljesített munka jelentősége és ér­téke arányában kap fizetési. luesznek, okik- n«-k csökkenni fog fizetésük, ugyanennyi munkásnak azonban emelkedni fog a fize­tése. A munkások részéről a tárgyalásokat Stroia, a bőripari munkások szervezetének titkára vez.eti. Ez idő szerint semmi remény sincs az ellentéh-k elisimilására s igy valószínűnek látszik, hogy a munkások, — ha követelésüket nem tudják keresztül­vinni — sztrájkba lépnek. Bízunk abban, hogy úgy a gyár igazgatósá­ga, mint a munkások módot fognak találni arra, hogy még a sztrájk kitörése előtt egyességre lépjenek. Garibaldi tábornok küldetése (Első oldali cikkünk folytatása.) A Paris Soir londoni jelentése szerint olasz részről Garibaldi tábornok puhatolózik London­ban afelől, hogy a fenti feltételek mellett Anglia hajlandó volna-e elősegíteni a béke létrejöttét. Angol részről még nem adtak választ a kérdésre, de a dolog komoly megbeszélések tárgyát képezi. Tegnap Párisba érkezett Avenol nép- szövetségi főtitkár, aki Lavallal az angol — olasz ellentétek enyhítésének lehetőségeiről tárgyalt. A szankciók ügye GENF. (Az Ellenzék távirata.) A tizen- nvolcas bizottság pénzügyi javaslatainak megszavazása előtt a plenáris konferencia ülésén Argentina kiküldöttje, Guinazu kije­lentette, hogy országa ad referendum megszavazza a ja­vaslatot az 1921-i határozatok szellemé­ben. Az argentin delegátus azonban annak figyelembevételére kérte a bizottságot, bőgj- Argentínában ma több mint egymil­lió olasz él. A bizottság által javasolt pénzügyi rend­szabályokat 52 állam szavazta meg és egye­dül Ausztria és Magyarország vonta ki ma­gát a szavazás alól. A határozat hivatalos szövege csaknem teljes egészében megegyezik a 18-as bi­zottság javaslatával. Mindössze az van ki­emelve, hogy bizonyos pénzügyi művele­tek tiltva vannak, amelyeket az olasz kormány vagy annak nem hivatalos szerve folytat. A 18-as bizott­ság feloszlatása előtt újabb határozatot ho­zott, amelyben megerősítette a 16-ik sza­kasz 3-ik bekezdésének, a szankciós rend­szabályok esetén nyújtandó kölcsönös se­gélynyújtásával kapcsolatban. Amennyiben a munkálatok ugyanilyen mértékben folytatódnak, minden valószínű­ség szerint a hét végéig elvi döntés lesz a gazdasági természetű megtorló rendszabá­lyok alkalmazásával kapcsolatban. Anglia gyors ütemben korbácsolja keresztül a szankciók elfogadását GENF. (Az Ellenzék távirata.) Anglia ma­gatartása egyre merevebb. egyre engesztel­hetetlenebb és igy a genfi diplomáciai ég­boltozat is egyre komorabb és sötétebb. Londoni jelentések szerint hivatalos kö­rök kijelentették, hogy Eden a kormány tel­jes bizalmát élvezi, korlátlan teljhatalommal van ellátva Genfben, mindannak keresztül­vitelére, amit Anglia érdekei és a Népszö­vetség alapelvei megkövetelnek. Lord Edén a hozzáintézett kérdésre egyetlen mondat­ban válaszolt: — Kitartóan folytatjuk megkezdett mun­kánkat! Az angol delegáció egyébként teljes erély- lyel sietteti a szankciók megállapítását és alkalmazását. Erős vita folyt a harmadik számú szankcióban a gazdasági megtorlások felett. A pénzügyi megtorlásra hét pontból álló javaslatot terjeszt a Népszövetség teljes ülé­se elé: 1. Hitelt adnak a megtámadott államnak, 2. megkönnyitk, hogy kölcsönt vehessen fel, 3. lehetővé teszik, hogy a megtámadott állam bármely polgára és testületé kölcsönt vehessen fel, 4. bankhitelt nyújtanak a megtámadott államnak és 5. bármely magánpolgárának s végül 6. és 7. kereskedelmi hitel jellegű bank­hitelt, valamint szabályszerű kereskedelmi hitelt adnak a megtámadott félnek. Abesszínia hitelt kap Miután Abesszínia teljesen hitelképtelen állam, a londoni Cityböl egyidejűleg befutott jelentés szerint ez csupán annyit jelent, hogy Abesszínia hitelre kap óriási mennyi­ségű fegyvert, löszért és egyéb hadiszert. Ezenkívül népszövetségi kölcsön formájá­ban a londoni piacon kölcsönt bocsátanak ki Abesszínia javára. •Sokkal súlyosabb ez.enkivül a bizottság javaslatának az a része, amely gazdasági megtorlás címén Amerika példájára min­dennemű kereskedelmi hitelt Olaszország számára megszüntet. Genfben és Londonban arra számítanak, hogy Olaszország csak igen nagy nehézsé­gek árán tudja a jövőben külföldi rendelé­seit kiegyenlíteni. A gazdasági szankciók má- ! sodik pontja, olasz áruk vásárlásának meg­tiltása rendkívül heves vita tárgya volt az angol és a francia delegációk között. Eden az Olaszországból származó import teljes megtiltását követeli. Ez ellen a francia de­legáció a legerélyesebben tiltakozott. Rámu­tatott arra, hogy elég hatályos eszköz Olasz- I ország bevitelét megakadályozni és pedig el­sősorban a következő árukban: vegyi gyártmányok és vasércek, szállító­eszközök, autók, lovak, öszvérek, továbbá I kőolaj, olaj és benzin. Tilulescu azt követelte, hogy azok az ál­lamok, amelyeknek erős forgalmuk van Olaszországgal, ne viseljék egyedül a gazda­sági megtorlásokból származó veszteséget, hanem ezt osszák fel a Népszövetség min­den tagja között. Potemkin, a szovjet kép­viselője büntető rendszabályokat követel Ausztria és Magyarország ellen, amelyek a megtorlásokat nem szavazták meg. Titulescu hosszabb beszédében fejtegette, hogy Ausz­tria és Magyarország megszegte a népszö­vetségi alapokmány 16. szakaszát és nem engedhető meg, hogy Magyarország a pak­tum megsértéséből hasznot szerezzen, hogy mig a többi tagállam beszünteti a szállítást Olaszországnak, addig Magyarország az olasz piacon eladja búzáját, vágómarháját és egyéb termékeit. Az egyeztető bizottság vasárnap estig befejezte a pénzügyi megtor­lások végleges szövegének megállapítását és a gazdasági megtorlások felett hétfőn foly­tatták a vitát és előreláthatólag legkésőbb k« (Jdíg lx*f«*jc/i, úgyhogy vagy mi, vagy «/«•(dán it ga/daxági meglorlá/uAról »zóló juVikiit U a ül4*. elé kerülhet. Anglii n Mzankclók érd«kében LONDON. (A/ Ellenzék távirata.) Angol vezetőkörökben komoly erőfeszítéseket !<••>/ nek arra, hogy a készülő gazdasági szankciók elég erő sek legyenek a béke kikényszerítésére Gazdasági szakértők pontos számítása kot tesz ne I. Olaszország kiviteléről é- behozataláról, valamint az olasz kincstár pénzügyi helyzetéről és arra a követke: telésre jutnál:, hogyha a szankciókat ka molyán érvényesítik, Hóma hosszú időn át nem vihei a háborút. Ezt a véleményt képviseli Keynes, a hires angol gazdasági szakértő is. Megállapítják a lapok, hogy Amerika ugyan nem vesz részt a szankciókban, de eddigi intézkedéseivel is súlyosan érinti az olasz gazdasági érdekekel. Amerikai utasok például nern utaznak olasz hajókon és teherkiildeményeknél sem veszik igénybe az olasz hajózást, ami már magá­ban is súlyosan érinti az olasz gazdasági éle­tet. De ezenkívül nn-gtagad Amerika minden árukivitelt az olaszoktól. A legsúlyosabb kérdés ebből a szempontból még mindig az, hogy mit fog csinálni Németország, melynek inagatarlása ügyében teljes u bizonytalan­ság. Tegnap Neville Chamberlain kincstári kancellár Glasgowban nagy beszédet mon­dott, melyben hangsúlyozta, hogy komoly jelek szerint csaJc az elején állunk egy sú­lyos válságsorozatnak. „Egyesek azt állít­ják — mondta Chamberlain —, hogy An­gliának nincs semmi köze az afrikai esemé­nyekhez és hogy páholyból nyugodtan néz­heti a pusztulást. Ezek elfelejtik, hogy leg­alább annyira a Népszövetségről is szó van, mint Abesszíniáról és ezzel együtt az euró­pai béke fenntartásának lehetőségeiről. An­glia nem akarja megakadályozni Olaszor­szág jogos terjeszkedési törekvését, amíg céljainak megvalósítását háború nélkül ke­resi. Sőt ma sem vonja vissza ezirányu igére- • teit, most sem, mikor Olaszország már meg- I kezdte az ellenségeskedéseket. Az olasz saj- í tó különösképen mégis az angolokat támad­ja és az olasz nép ellenséges érzületét szán­dékosan irányítják Anglia ellen az olasz sors vezetői. Hogyan remélhessük tehát, hogy a válság gyorsan befejeződik, mikor még alig kezdődött el? KITÜNTETŐ MEGBÍZÁS. Városunk, de Románia magyarságának egészében is elénk örömet fog kelteni, hogy Dávid Mihályt, a bucureşti magyar követség itteni kirendelt­ségének jeles és közszereteben álló vezetőjét a magyar kormány az újonnan felállítandó Galatz-i kirendeltség megszervezésével és ve­zetésével bizta meg. Ez az uj intézmény ke­reskedelempolitikai szempontból rendkívül fontos és érthető, ha ennek az ügyével oly kitünően bevált szervezőt és vezetőt bíztak meg, mint Dávid Mihályt, aki már 1917-ben mint a polgári bizottság tagja dolgozott a Regátban. Távozó kitűnőségünk 1928. óta működik városunkban, s nemcsak a kisebb­ségi magyarság szeretetét, hanem a román­ság és a külképviseletek rokonszenvét is megnyerte. Egy pár hónapig Dávid Mihály még itt marad, mig utóda: Bothmer Károly br. konzul átveszi a kirendeltség vezetését. Axnily örvendetes a megbízatás ténye, any- nyíta fájdalmas, hogy ez a tősgyökeres er­délyi ember távozik nagy számú magyar tisztelői sorábó' * Kik a világ legnagyobb írói? Angol és amerikai újságok már többször hirdettek er­re a kérdésre pályázatot olvasóiknak. A fel­adat az volt, hagy a világ tiz vagy tizenöt leghíresebb írójának listáját összeállítsák. A pályázat módja nagyon egyszerű: tessék fej­ből, gondolkozás nélkül elsorolni a> legis­mertebb írók neveit. — Az elsőket ezután azokból állítják össze, akik a legtöbb felso­rolásban szerepelnek. A lista összeállítására most igen egyszerű alkalom adódik: fel kell j sorolni annak az ötven írónak a nevét, akik a Színházi Élet e heti jubileumi albumába Írtak: ezek a világ leghíresebb és legérdeke­sebb irói. H. G1 Welils nevét éppen ugv ott találjuk ebben a listában, mint "Wodhouse- ét, Michel Arlenét, Somerset Maughamér, Henrich Mannát, Tristan Berniardét és még sok másét, a miagyarok közül Molnár Fe­renc, Herczeg Ferenc, Karinthy Frigyes, Zi- lahy Lajos, Móricz Zsáigmond, Erdős Renéé, Bródy Lilli, Hei tai Jenő, Hatvány Lili, Hu- nyady Sándor, Kosztolányi Dezső, Nagy Endre, Szép Ernő, Zsolt Béla írásaival az élen, az irók teljes elit gárdája felvonul. a ruhafestés, vegytisztitás nem drágább, csak jobb, mint bárhol Kiadótulajdonos: ELLENZÉK RT. —• Az Ellenzék „Concordia“ roűictézetéuek körforgó nyomása* Cenzurii

Next

/
Oldalképek
Tartalom