Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-16 / 238. szám

/ ó ./ S. o h (O O • r. I o. I: L t. t: V / i: A onrnraMMncna xmvzusa?rKn tbmcz:. «eumuayyr r.ww.osw rŢ<vj?MMOUbu a RIPORT SORO 7. AT A Akiknek nótáit Bartók az egész világba szétviíte remekművével Látogatás a lizaranyérmes Vass Áron műtermében IX. GIUNDARI. (A/ Ellenzék t udósi ló j;i tői.) Az egész Székel vföldön nem lehelne még egy olyan falul kapni, ahol úgy virágozzék a nép művészi tehetsége, mini ebben a kis kükiillömenti faluban, bestii, szobrász, iró, minden található ill. de nem abban az álta­lános értelemben, ahogy a székelyekről szoktak beszélni, hogy minden egyes ember művész, meg ezermester. Az itteni őstehet­ségek ..befutott” hírességek, kiknek nevét nemcsak falujukban, hanem az egész Er­délyben és még azon is túl ismerik. Pedig e ok egyszerű székely emberek, legtöbbjük harisnyában jár. mint a földműveléssel és fa/ékkészitéssel foglalkozó testvéreik, mes­terük sem volt senki, akitől művészetüket megtanulhatták volna, csak maga az élet, a természet. De igaz. hogy ez a legjobb mes­ter. kitől művész csak tanulhat. Kzérl olyan érdekes, sajátos és eredeti amit vésnek, fes­tenek. vagy írnak, ezért áll olyan közel a székely lélekhez és a székely földhöz. Vass Áron, a bálrendező... Vass Áront, a szobrászt keressük először, kinek nevét régóta ismeri az erdélyi ma­gyarság. De nem olyan könnyű megtalálni. A kulturházba irányítanak, hogy bizonyara olt lesz. — Jól kezdődik — gondoljuk — a kulturház és a székely szobrász, milyen jól talál egymás mellé ez a két szó. A hatal­mas terembe alig lehet bejutni, annyi a gyermek az ajtó előtt. Rent színházat ját­szanak. arra kiváncsiak. Akik be tudták fi­zetni az egy lej belépti dijat, azok bent a hosszú padokon ülve bámulnak a színpadra. Ott pesti bohózatokat játszanak, amiből a sok falusi gyermek csak itt-ott ért meg vala­mit. De nézik rendületlenül, nem kacagnák a legszellemesebb ..bemondáson” sem. Így komolyan és áhítattal a világ végéig is el­néznék. Vass Aron után érdeklődünk a jegy- szedőnél. — Áron? Hol vagy Áron? — szól hátra, de Áron sehol sem található. Azonnal jön. mindjárt itt kell legyen, mert ő az egyik rendező. Pár perc múlva valóban megjön Vass Aron, keménvszáru, fekete csizmában, fehér posztóharisnyában és sötétkávészinü kabát­ban. Megszokta már az újságírókat, a leg­kisebb zavar nélkül mutatkozik be. Úgy be­szél és úgy viselkedik, olyan müveit finom­sággal és mégis természetesen, mintha egész életében urak között élt volna. Pedig kiállí­tásaira is csak kettőre ment el. egész életét itt élte le falujában, de vérében van az in­telligencia tehetségével együtt. Hamarosan megtudjuk, hogy nagy szüreti mulatság ké­szül estére, műsorral, szőlőlopással és reg­gelig tartó tánccal. Mulatni fog az egész falu, énekelni és táncolni. Hogyne néznők meg! A marosszéki táncot és a marosszéki nótát! Otthagyjuk a „gyermekpróbát“ és elme­gyünk Gálfalvi Pál tanító úrral a legöre­gebb Dózsához, ahová meghívót kaptunk egy kártyapartira. Hires kártyázóhely az öreg Dózsa András háza, minden vasárnap itt gyűl össze a falu intelligenciája agyon­ütni az unalmat. Illetve, hogy ..kifosszák a tantestületet“, ahogy Gálfalvi tanító ur mondja. Az ember nem is hinné, hogy eb­ben a humorral telt kedélyes társaságban a zord emlékű Dózsa György utódai közt já­runk. De mindenhol kisér ez a ludat és minden lépés jól esik ezen a földön, min­den arcnak a látása önbizalommal és nyu­galommal tölt el. A „marosszéki táncok“ és „Este a székelyeknél“ Vacsora után visszamegyünk a kulturház­ba. A színpadon egy fölcsavarható vászonra festett hatalmas kép szolgál függöny cél­jára. A János vitéz egyik jelenetéi ábrázolja, az első pillanatban szembeötlő művészi készséggel. — Kinek a munkája ez? — kérdezzük Vass Aront, mert tudjuk, hogy valamelyik őstehetségé kell legyen. — A Bercié! A Berci Vass Albert, aki jelenleg Aiud-on lakik. Véget érnek a bohózatok, következik az estély főérdekessége, amiért az egész falu népe összegyűlt. Hat pár táncos áll ki a terem közepére, díszes marosszéki viselet­ben. A hat leány csupa piros lájbi meg piros szalag, fejü­kön keskeny gyöngyös párta, zsinoros szoknyájuk csak úgy repül utánuk. A hat szál legényen is piros mellény van, n hires sárga vurrá.sos és /öld zsinoros maross/éki lájbi. kctnéuy.s/árii surknntyus csizmájuk alatt ropog a padló, ahogy a táncot jár­ják. A magyar szóló és a palotás figurái lilán, amit csak nagy vigyázva és a betanítás sze­rint járnak következik az igazi vérbeli lánc: a forgatás, szűk tetős, kaptató*. mind erre a szép, különös dallamit marosszéki mu­zsikára. \ égül félreállnak a leányok, csak a hal le­gény marad középen, aki egymással szembefordul és elkezdi a csür- döngülőt. A cigány nem győzi már liu/ni. de ők még mindig járnák. Olyan az egész, mintha színpadon látná az ember, alig lehet elhinni, hogy a valóság is lehet ilyen szép. hogy ez a mindennapi, vagy a minden vasárnapi élet. Hogy ez a természetes szépsége a falunak, minden szín­padi cicoma és mesterkéltség nélkül. A hangulat csak cgv pillanatra törik meg valami szalagok miatt, amit a legények a mellükre tűztek. Irtó nagy baj lehet belőle, széjjelverhetik az egész mulatságot, ijed meg a tanító ur. De hamarosan kiderül, hogy román nemzeti szalagok, Szobrairól kezd beszélni. Mindegyikről valóságos mesét tud mondani, hogy mit áb­rázol. minden mozdulatnak megvan a maga meséje. A művészet mellett földműveléssel is foglalkozik. — Apámtól maradt egy7 pár barázdám ne­kem is, dolgoztam rajta, igy aztán a kétféle munkából csak megélek. Sokan mondták, hogy mért járok harisnyában, mikor engem az úri öltözet is megilletne. S ha nadrágot húzok, ki leszek? — kérdeztem. — Vass Aron! A szobrász! — így is az vagyok — válaszoltam — akkor mért húzzak nadrágot, ha akkor is csak az leszek? Az ősz folyamán két helyen is lesz kiál­lítása, Galati-ban és Constanta-ban. Az ókirályságban, a románok között is nagy sikere van müveinek. A Vass-családnak még két művész tagja van rajta kívül, Albert és Árpád. Mind a kettő festő. Árpád fiatalember, most kato­náskodik. Albert 34 éves, ő már tanult, nem egészen „őstehetség“. Deva-n járt iskolába, utána íPetroseni-ben a mérnökségen volt raj­zoló. Itt kezdett festeni. Kiállításokat ren­dezett ebben a két városban, majd Bucu- resti-ben és különösen ez utóbbi helyen fá­jtukéul tették lel a legények u /öld /.tinó ros pints lájlllkrii, nehogy UelleuiHlensrg legyen uz öltözködés minit. A/ őrmester, aki szintén jelen van, meg [ értően mosolyog, tetszik neki ez a tánc. Gálfalvi [Pál tanító m lelkes munkájának az eredménye ez a szép szüreti mulatság, aki fáradságot nem ismerve egymaga tani tolta he a színdarabokat mind, sőt a palo tás és magyar szóló táncokat is, amelyek olyan jól mentek, hogy egy tánctanárnak is dicséretére váltak volna. Sajnos, száz. székely falu közül kettőben láthat ilyen szép munkát az ember. Nagy baj panaszolja a tanító ur — hogy nines a népnek való rövid színdarabunk. Nem ir senki efélét, pedig nagy szolgála­tot tenne vele. Ami van, azt már sokszor előadtuk, igy kény telének vagyunk ezeket a néptől ide­gen dolgokat játszatni, mert még igy is jobb, mintha semmit sem csinálunk. Szól a muzsika, folyik a tánc. Szebbnél szebb figurák, szebbnél szebb mozdulatok váltakoznak, nem tudja az. ember, hogy me­lyiket nézze. Az egyik nóta erősen megakad a fülünkben. A tanító ur megjegyzi: Erről irta Bartók az „Este a székelyek- néPM. Bizony, ez az este a székelyeknél, a ma­rosszéki székelyeknél. Duhaj jókedv, fék­telen öröm, vadság, fájdalom, sirás. kaca­gás, minden együtt. Föléjük borul a hatal­mas sötét éjszaka és ők csak járják az apró sárga lámpafénynél a táncot :i nótára, mint őseik néhány száz évvel ezelőtt, talán még Dózsa György idejében, a pusztákon, a tá­bortűz. mellett és nem tudják, hogv nótájuk világvárosi operák zenekarain, messzi országokban is felcsendül egy lang­es/ munkája nyomán s tiirdeti. bogy ők itt vannak. Vass Áron, a szobrász őstehetség is tán­col, vele nem lehet ma művészetről beszélni. A tánc foglalja most le, a szüreti tánc. Meg­állapodunk, hogy majd holnap ... Me hanyagolja el a gyomorégést! Gyomorégés, püffedt ség érzése s szél min <lig az emésztő zer» megbetegedi énei |eU Tüneti kezeléssel mint • zódabik.u bon ' be JTiuttios készítmények stb. sohase érhetünk el gyógyulást, sőt a szervezetnek mind na gyobh adagokra lesz szüksége még a pilla natnyi enyhülés eléréséhez is. A J/clegv-g alapokát kell meggyógyítani és ezt csak az amerikai gyógynövényből készült világ­hírű — „Gastro I) gyógyszerrel érhetjük el. Mert ez. olyan hatással van a vegetativ idegrendszerre és ezáltal az egész emberi szervezetre, hogy nemcsak enyhíti, hanem tökéletesen kigyógyilja a legmakaesabb gvo mór, epe, vese és májba jókat is. A „Gastro D‘‘-t 130 lej utánvéttel küldi: Császár F gyógyszertára Bucureşti, Calea Victoriei F24. Beszámoló egy képkiái litásról Gizdag kiállítású anyaggal mutatkozott be Cluj közönségének egy jói ómért s városunkban mindig ürömmel fogadót: müve zpár: Littccky Endre festőművész és felesége, Krausz hona gra- hkusnő­L. Krausz hona grafikai befelé néző elmélye­dő müvészlcíck, finom, megkapó, meggondo!- koztató látomásai vannak. Szimbólumokban ke­resi kifejezései«, kifejezni valóinak tartalma leg­többször egyetemes emberi problémák. Nagy hajlandósága van */. absztrakt felé. r.aturalisztikus kifejezési módja azonban nem teljesen alkamas ezen absztrakciók érzékeltetésére. Mélységesen mngaba vonuló érzékeny erős le'kiéletet élő egyéniség lehet, aki a külső vi!á^ elől egy be-ső, elvont világ felé menekül. E belső világot nem kicsinyes asszonyi megérzések, látások uralják, hanem az egyetemes emberiség legcentráésabb problémái foglalkoztatják. — Kifejezési módja azonban néha szentimentálissá válik és asszonyá­vá gyengül. 13c mindig közvetlen s őszinte. Leg­jobban jellemzik az „Idő“, „Szegény emberek“; „Szerelem“, „Gyász“ cimü rajzai. A j,Xihük sziv; égő szív“ cimü munkája ezelőtt két évvel feltűnt a newyorki könwbarátok illusztráció pá­lyázatán úgyhogy most e társaság megbízta a Hoffmann „Aranycsepp“ cimü könyvének illusz­trálásával. Grafikáiban ugylátszik, mintha elfor­dulna a színeiktől, pedig szinérzéke erős és pa­mutképeinek színösszetétele meg'epő. Ezeknek is témái elvontak. S kifejezési erejük a színekben még megnövekedőit. Litteczky Endre képe! elsősorban is utazási naplóhoz hasonlítanak. Bejárva Erdélyt, majdnem minden vidékéről valóságos néprajz: gyűjte­ményt mutat be kiállításán, de s^ha sem a nép­viseletet csak, hanem a nép lelkét is. Litteczky Endre igyekszik mindent kézzel foghatóan érzé­keltetni és meg is van a kitűnő karakterérzéke, megjelenitő és jellemzőereje. A külső világ ér­dekli, képei a napfény, szín, levegő, kapcsolódá­sainak keresése néha bravúros megoldása néha e megoldásról vaió lemondás. Fénymegoidás&iná- erős gátlások láthatók, pedig a fény nagyon ér­dekli, de nem képes teljesen a fény felé fordul­ni, elhanyagolva olyan dolgokat. amelyeknek mellőzése éppen erősítené a fényhatásokat. Ta­nulmányfejei gz emberi érzéseket, lelket szólal­tatja meg. Tájképeiből egy kiegyensúlyozott lé­lek megnyugtató, kellemes derűje árad. Litteczky Endre és Krausz Ilona neve egy­aránt ismert és tisztelt Bucurestitői Budapestig. A mai zűrzavaros nyugtalanító és bonyolódó vi­lág közepette ők szilárdján állanak lelki harmó­niájukkal és spiritualus világnézetükkel. Ez a titka kiállításuk kellemes, felüditő és gyönyör­ködtető hatásának. (o. e.) Uj kötött-ruha és pullove? divatlapok érkeztek az Ellenzék könyvoszt ily iha. Cluj, Piaţa Unirü. Darabja 6o lei. Vidékre is azon­nal száüithik! A szobrász, a festő és az iró falun Könnyű megtalálni a házát, pedig nincs névjegy rajta. De ott van a cifra székely kapu, amely nyíltan hirdeti mindenkinek, hogy ki lakik mögötte. ..Építette Vass Áron nejével . . .“. Az udvaron sorban virágcsere­pek, mindegyik kézimunka, egy-egv agyag­ból gyúrt kis szobormintával. Az „első házban“ az ntfelől van a műte­rem. Hatalmas állványon a szobrok, med­vék. bivalyok, farkasok, különböző mozdu­latokkal megörökítve. A falakon csupa díszoklevél Erdély minden nagyobb városából, meg Bucureşti-bői, mintavásá­rokról és más gazdasági kiállításokról. Vass Áron mindenhol arany érmet vitt el. Több mint tíz arany érme van és közü­lük Cluj-on hármat kapott. — Háromszor voltam ott kiállításon — mondja — 1929. 1930 és 1932-ben. A sok kiállításom közül személyesen csak kettőn voltam. 1930 óta nem mentem el egyetlen kiállításomra sem. Ebben az. évben össze­köttetésbe kerültem Bethlen Mária grófnő­vel és azóta ö képvisel úgy a belföldi, mint a külföldi kiállításokon. Ha mindenhová személyesen kellene elutazzam, nem sok köszönet lenne benne, mert a kiállítás jöve­delmét el kellene költenem. így aztán pénz­beli sikert is jelentenek . .. — Külföldön hol voltak kiállítva a szob­rai? — Hollandiában, Németországban és Csehszlovákiában. Szépen vásároltak min­denütt, különösen Hollandiában fogyott el sok munkám. Hollandiával azóta is állandóan kapcso­latban állok. nyes sikere volt. Sajátságos székely témái vannak, a Kükiillö völgyéből vett tájképein rendszerint ott vannak a székely emberek is. a pásztor, a szántóvető. Gyakran jön haza, éveket tölt itthon, hogy ne szakadjon el ennek az életnek a hangulatától és szí­neitől. Az iró Suba Dani. Székely történeteit, no­velláit újságokban közli, a „Kévekötés“ ci- mii unitárius ifjúsági folyóiratnak állandó munkatársa. Különben festő is. Linóleum- metszeteiből kis füzetet adott ki nemrég. Primitívségükben megkapnak ezek a rajzok, különösen a „Kukoricaőrzés“ és a „Fajtám, sorsom“ a megragadó, a falujából távozó szekeres székely tragikumával. Dijat nyert nemrégen a Székely Naptárhoz rajzolt pla­kátjával, melyen a harisnyás székely igy elmélkedik: ..Halló komám, legyen eszed, mikor a naptárt veszed! Látod, ez a székely naptár, megvan benne minden vásár“. Egyetlen falu. A székely léleknek mennyi szép virága benne. Bözödi György. „Kolibri-mulató“ név alatt kávéházat akart alapítani és alkalmazottainak biztosí­tékát elsikkasztotta. Bucuresti-ből jelentik: Dragos Gheorghe Bucuresti-i kereskedő „Kolibri-mulató“ név alatt kávéházat akart nyitni és e célból nagyobb személyzetet ke­resett az egyik lap hirdetései között. A je­lentkezőktől aztán kisebb-nagyobb összege­ket vett fel s ezeket még a kávéház meg­nyitása előtt elsikkasztotta. A Bucuresti-i törvényszék tizhónapi fogházra ítélte csalás és sikkasztás miatt. ÁreMtzc zzr AL £ó/£3jy& KÖTVE 158-— Lei 111 "r ' r',ri > 7 " .. • • " •ll" ”J jö Kapható az ELLENIEK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii No. 9. — Vidékre azonnal szállítjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom