Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-02 / 226. szám

6 ELLENZÉK I 91 5 október 2. I ■ n osok j tWgoJnuádó diai. A Imi­• \ át i .i'OM'k kői elvű luv.y.u anvu m.'-ivvi: indult imv„ amelynek xi a célú, u »>!••.• ainu.uk-* körüli vissza* hny/eCct \ ioi\c.tlnr.!<ló uulvuu-vokx; vits. a... r> a/t a - .Lm dtuLísu irtán Fajt­oá he. Fgvv.' pen. ü;,\ hatóságok azonban nemcsak az áru értéke, lunan a szállítási köit.'va.'.ok. ó uv aruru kivneu. odó után is Űrhajnak n ioty.,ünw.uk*t. I/ákail' az errde ti­le-.; hai vav.A'-kkui tiu*t;á!'jprtatt adó 6.75 N. a.a'rJaru emelkedett, Illetékes körók a/.t a knd.-ntí-s't tettek, hogy a leigrövkiebb időn beM! iogülko/Tiak a kéréssel s a döntés olyan les/., amely krelegid az igényeket. Emelkedett a Kanca Naţionala aranykész­lete. A Bonca Naţionala .Utal kiadott jelentés '.-érint a logvbank arany kés.-..ne 1931 decem­ber 31 :ke óta 9 máliirtl 675 mi Kióról 10 rnáliiard t>67 m-iiHóra emelkedett, vagyis az emelkedés körei ryvinikiírd lej. F.zzel szem­ben a Ivinkjegyiorga!om több mint mádéi- mciHórd lejt csökkent, z\ milliárd 750 millió­ról 21 ni -Kírd 99 S millióra. A postátok arék- pénzrár betétólilainányu a négy év előtt 24 J .u üli óról i milliárd 94 s mduóra emelkedett. A Banco Naţionala az ousz lina hivatalos .irtó!vámár. $.80 lejről 8.15 lejre szállította le.-\ német márkát ugv magánosoknak, mint kereskedőknek 48 lejért adja el a Banca Na­ţionala, anélkül, hogy a 44 százalékos deviza t e Írat hoz zás zárni tana. Csak a diákoknak kell a márkát 5 százalékos premnutrunaT va­si nőin lak. A Banco Naţionala központja egyébként közölte fiókjaival, hogy’ a jövőben 0 búza utóik tízezer lejes kiviteli prémiumot csők akkor fizethetik ki, ha a központ erre esetenként rendeletét odott. Ez az intézkedés j a valután* p rend untokra nem vonatkozik. A nemzeti bank, mely eddig az olasz arákat | a karingben 8.8c^a! vásárolta, stx az árfo- 1 ivomot S.ij-re szálai tattá le. Ezentúl tehát a I Nemzeti Bank olasz lírákat csupán 8.1 y-el :og átvenni. A 8.15-ös árfolyam megáé el a lira nemzetközi paritásának. A román külkereskedelmi hivatal közli, agy a negyedik negyedévre szóló behozatali részesedések szétosztásával most foglalkozik. A beviteli kére mekke’ egyidejűleg a szálii- randó áru értékének két ezreléke lefizetendő, ír -r. csak a lefizetési nyugta melléklése urán Kiró:jók el a kérelmeket. érdeklődése osztrák ipari befekteté­sei. iránt. Becsből jelentik: Az osztrák ipari - v őrségnek angol részről azt az ajánlatot tettek, hogy hajlandók volnának 100.000 iontot az osztrák ipari váEaAatokiba befek­tetni. Emellett szakadatlanaknak megszerzé­sére és í.nanszLrozására is vállalkoznak. Az osztrák ipari szövetség ezt az ajánlatot tag­jainak tudomására hozta. NŐI ŐSZI DIVATLAPOKAT óriási választékban Ellenzék könyvosztályá* ban kaphat ! Újabb rendelettel megnehezítették a feketeövest A gabonáé rcékesftési kormány biztosság uj intézkedést ioganatositoti. amellyel némileg nregnehe/aurtce u foktteőrlésr. Néhány hete ugyanis a igafooméroékesitési törvény oly hi- vataJos interpretációja látott napvilágot, amelynek értelmében .1 vimimaknok az álta­luk N őmképpen bevételezett búzát fdőrőlihet­ték és iszt tormájába kereskedelembe hozhat­ták. Ezáltal! minden ellenőrzés azirányban, hogy valamely a piacra kerülő liszt törvé­nyes, vagy pedig törvénytelen módon ke­rült fargsiamiba, lehetetlenné vált. A gabona- kormánybiztosság erre vaó ickiniettel elren­delte, hogy már a mai naptól ke/.dvc a vám­má lmok a vám lejében bcs/olgallátott buzat kizárólag buza formájában adhatják tovább, szigorúan tilos ezt a búzát lel őrölni és a kereskedelemben áruba bocsátani. Arról értesülünk, hogy mór a közöli na­pokban egy vezérfelügye Ő jön Erdélybe, aki szigorúan ellenőrizni fogja, Ivogy a vám- malmok ezt a rendelkezést be is tartsák. Tíz vagon élő állatot vásárollak Palesztina számára a timişoara! őszi nagy­vásáron, amely igen gyengén sikerült TIMIŞOARA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az őszi országos nagyvásár sokkal gyengéb­ben sikerült, mint más esztendőben. Ez ikuii- csuk a mostoha gazdasági helyzetnek, lm nem a hirtelen l>ekövelkezett rossz időnek is tu­lajdoníthatók. A Mehala határában levő uj vásártér, amely a nyári vásárkor szűknek bi­zonyult. most nagyon is tág volt. Az állatvásáiTa körülbelül 4000 lovat és 1200 szarvasmarhát hajtottak fel. 'A legtöbb exportállatot Palesztina számára vásárolták. Az utóbbi időben a Bánságból egyre több élő állatot szállítanak Palesztinába, amely szük­ségletét legnagyobb részben itt szerzi lie. Teg­nap Palesztina számára üz vagon élő állatot vásároltak. Olaszország számára — amely pedig eddig nagy vásárlója volt a timisoarai állatvásárnak — mindössze egy vagont. Ugvaneimyit vettek Görögország számára is. Az élő ökör ára kilónként 12—13, a jobb mi­Viharos hossz a vegyiárupiacon. A vegyi­áruk piacán az összes számottevő külföldi piacokon már napok óta viharos hosszmozigá , lom van. Különösen egyes vegyianyagok­ban, elsősorban fém anyagot tartalmazó vegyi­árukban, horgany porban mutatkozik lénye­ges áremelkedés. A faolajókban is körűibe'ü? ötvenszázalékos drágulás mutatkozik. Sálak­ban is a londoni piacon erős hosszmozgalom támadt. A világpiacokon mindjobban kibon­takozó hosszmoagialamat alátámasztja az a hír, hogy’ a tengerentúlról szá ütandó cikkek fuvardíja már eddig is megdrágult és a hir szerint a hajóstársasagok a fuvardíjakat újból emelni fogják. nőség 14 lej volt. A tehenek ára 4000 és 7000 lej között mozgott darabonkint. Az élő bor­jú ki lónk int 13—15 lejbe került. Kövér ser­tés kilója 21—23 lej volt. A malacok ára 200 és 250 lej közölt mozgott. A lovak ára meglehetősen magas volt. Igáslóért 8500 lejt fizettek, bár silányabb mi­nőségűt 4000—5000 lejért is lehetett kapni. A lovak árát az export hajtotta magasra. A vuJutáris különbségre való tekintettel az ex­portőrök a bécsi lómészárszékek számára va­ló húsos lovak élő kilójáért hat lejt is fizet­tek. A levágásra szánt sovány tehenekért sok­kal kevesebbet fizetnek a piacon, mint a lo­vakért. A kirakodó vásár jól sikerült. A vásári ke­reskedők és iparosok legnagyobb része jó üz­letet csinált, legalább házi berendezési tár­gyaknak és edényeknek volt keletje. Románia petróleumhivatak áP?t fd. Az erre vonatkozó törvényjavaslat már a román parlament őszi ülésszaka elé kerül. A petró­leumhivatal tagjai a termelők, a feldogozók és a petróleum kereskedők szindikátusának egy-egy képviselője ‘esz. A kvótákat a szindi- kaiizált társaságok termelésével fordított arányban osztják fel. A nagyban termelő tár­saságok ugyanis inkább kivitelre dolgoznak és igy méltányos, hogy a kisebb vállalatok elsőbbséget kapjanak a kü földi piacon. Svájci pénzen bőrgyár létesül Ver sece«. Versecen egy tőkeerős svájci pénzcsoport bőrgyárat létesít. Az uj bőrgyár kizárólag finom bőr készítésére rendezkedik be. Hl— I Xevi/ik magánfdcfc részére. A ku - ’ ködeimet sv-abá yozó lé/x/Uzág, xmcly m. gánosok álul kérvényezett devizák kiut.dá •ával is logilíalka/jik, .i küllőidre utazók (be u-gek, turisták és kiilí<>ldön tanuló diákok) céljaira neme. va/lutákiban 200 r/cr, gyen '- valutákba« pedig 800 ezer lejt rezervált. I-./ek az. összegek a/.t jelentik, hogy j. Banca Naţionala az idén sokkal kevesebb kiutalás* ad a külföldre utazó román Jatt valók ré­szére, mint az. eddigi években. A faszeg-gyárak kartdlbe léptek. Az or­szágban mintegy huszonöt fasz.eg-gyár műkö­dik s ezek c határozták, hogy karu-Jlbc 'ép­nek a termelés racionalizálása, valamint egy­sege* eladási leiteteek mcgáüapitása céljából. Gazda kongresszus Szegeden. Szegedről je- enuk: A Falu sző vétség a Szegedvidéki Gyü­mölcstermelők Egyesületének, a Magyar Fa­iskolai Szövetségnek és a délvidéki gazda- szervezeteknek a támogatásával gazda- kongresszust rendez. Szegeden. A nagy­gyűlés élőn Shvoy Kálmán orsv.ággy ül esi kepvisdő megnyitotta az ipartesté éti szék­ház nagytermében rendezett gyümölcskiai-i- tast, ahonnan a nagyszámú közönség a vá­rosházára vonuk. A kongresszust Krúdy Ferenc nyitotta meg, majd dr. Kogutowicz Károly egyetemi tanár a délvidéki mezőgaz­daság fejlesztéséről tartott előadást. Beke Lávzló, a K üli kereskedelmi Hivatal főelőadó­ja, a bclfödi értékeskés és ez export foko­zásáról beszélt. Felszólaljak még Hunyadi- Vass Gergely országgyűlési képviselő, Ko­vács Jenő, a Mezőgazdasági Kamara képvi­selője és Komocsay Gábor, majd Krúdy Ferenc zárószavaival a kongresszus véget ért. Magpiac. (A Magyar M agcenyésztési Rt., Budapest—Manor hetijelenté-e.) Az őszi vető- magszezón befejezettnek tekinthető, ennek következtében a biborherében már csak vále- ményes vásárlások történtek, melyek a hét folyamán némi élénkséget idéztek elő ugyan, de végeredményben az árszínvonalat nem változtatták meg. Fehérhere iránt továbbra is élénk az érdeklődés. Ezzel szemben ba-tachn- magnál a rossz termés ellenére sem akarják a vevők a termelők magas árköveteléseit tel­jesíteni. A Jucemamag piacán a néhánynapos szilárd tendenciát ismét erősebb kínálat és az árak lanyhasága váltotta fel. A lóhere irányzata tartott. A repcepiacon az élénk hosszmozgaLmat stagnáció váltotta fel, ezzel egyidejűleg az árak visszaestek. A hüveyes- piacon nincs emfitésremékó változás, a fel­kínált Viktória- és expresszborsókból csak a jóminőségü tételek tláltak vevőre. Mák iránt a hét folyamán élénkebb érdeklődés mutat­kozott. A szerződéses borsótermelés exjsortja megindult. Hivatalos nyersáru-árak ab feladó- állomás per 100 kg Szöszösbükköny 55—58, Viktória-borsó 25 — 28, expresszborsó 20.5— 22.5, lencse, közép 35—38, repce 27—27.25, ősziborsó 19—20. Engros eladási árak ab Bu­dapest per 100 kg. Kendermag 24—25. A szabadon töltött egészséges életmód megacé­lozta az asszony idegeit, de ha csak gondolt is arra, hogy ez az ember esetleg egy ujjal is hozzányúlhatna, ijedten felsikoltott és közel volt az ájuláshoz. A talál­kozásuk utáni napon .lane újra, meg újra szemrehá­nyásokat tett magának, hogy nem ölte meg Ober- gatzot úgy, mint ahogy megölte volna az oroszlánt, a csikós tigrist, vagy bármelyik más ragadozót, mely létét veszélyeztette. Ezeket a szörnyű gondolatokat semmivel sem lehetett menteni, — de nem is szorul­tak mentségre. Jane Clayton önmagára volt utalva és ha Erich Obergatz hadnagy puszta létét veszélyez­tette, akkor ugyanolyan ellensége volt, mint például Ja, a csikós oroszlán...! És el is határozta, hogy’ ha mégegyszer közeledni merészel hozzá, ugyanúgy fogja dárdáját használni, mintha bármelyik más bestiával állna szemben... Ezen az éjszakán még a fa koronájába ágyazott magasan fekvő kis erődítménye is kevésbé tűnt biz­tosnak számára. Az ilyen menedékhely védelmet nyújthat valami kóborló párduccal szemben, de nem jelenthet komoly akadályt egy mindenre elszánt em­ber számára. És ez a gondolat nem engedte aludni. A legkisebb zajra is felriadt és lélekzetét visszafojtva fülelt, hogy a dsungel különböző éjszakai hangjai kö­zött eligazodjék. Egyszer arra ébredt, mintha valaki, vagy valami magán a fán járna. Még lélekzetet venni is alig mert. Igen. most újra hallotta ugyanazt a neszt, amely úgy hallatszott, mintha valami puha test surlódnék a fa görcsös törzséhez. Az asszony kinyújtotta a kezét a sötétben és meg­markolta a dárdáját. A titkozafos éjszakai látogató egyre közeledett. Jane már hallani vélte a lélekzetet is. Az ismeretlen most megállapodott az atjónál. Az asszony hallotta, ahogy a zár körül motoz... Vájjon ki. vagy mi lehet? Az asszony négykéz­láb, nesztelenül odakúszott az ajtóhoz, jobbkezében görcsösen szorongatva a dárdát. Bármi volt is, nyil­ván he akart jutni anélkül, hogy öt felébresztené. Mindössze néhány szál füvei összekötözött vékony galy — az úgynevezett ajtó — választotta el őket egy­mástól. Az asszony felegyenesedett és balkezével tapoga­tózni kezdett, amig egy kis résre akadt. A kívülálló nyilván meghallhatta a motozását, mert hirtelen tak­tikái változtatott és dühösen fel akara tépni az ajtót, .lane ugyanebben a pillanatban teljes erőből kilökte a lándzsát az ajtórésen. Érezte, hogy a feygver hegye húsba hatol. Egy orditás és egy átkozódás hallatszott, majd valami súlyos test zuhant le az ágak és levelek között. Obergatz volt. A káromkodás nem hagyott kétsé­get az iránt. Az asszony visszahúzta a dárdáját és hallgatózott. Lentről nem hallatszott többé semmiféle hang. Vajjno megölte? Egész szivével kívánta, hogy ugv le­gyen!... Őszinte megkönnyebbülésre szolgált volna, ha tudja, hogy végleg megszabadult ettől az undok te­remi menytől. Az éj hátralévő részét ébren, hallgatózva töltötte. Elképzelte, hogy lent a fa tövében holtan terül el a gyűlölt férfi... Â hold hideg fénye megvilágítja eltor­zult vonásait... Fekszik élettelenül, a hátán és felbá­mul feléje... Magában azon fohászkodott, hogy bárcsak jönne a csikós oroszlán és elhurcolná magával a holtestet. De egész éjszaka nem hallott többé semmiféle köze­ledő hangot. Nem bánta, hogy megölte a férfit, csak irtózott attól a gondolattól, hogy milyen megpróbál­tatás vár rá másnap, amikor el kell temetnie Erich Obergatzot és majd ott kell élnie a sir közelében, amely egy embert takar, akinek életét ő oltotta ki... Szidta magát gyöngeségéért és újra, meg újra azt ismételgette magában, hogy teljesen jogosan, önvéde­lemből ölt. -— de azért a megnyugvás mégsem akart egészen beköltözni a Szivébe. Végre nagysokára hajnalodni kezdett. A nap las­san jött fel a Sötét Tó mögötti távoli hegyek felől. Az asszony azonban még egyre halasztgatta, hogy ki­nyissa az ajtaját és egy pillantást vessen odalenn fek­vő áldozatára. De végre is rá kellett szánnia magát. Lassan kioldozta az ajtót megerősítő kötelei, aztán le­nézett. — de csak a fii és a virágok néztek vissza rá. Leereszkedett a fáról és megvizsgálta a talajt minde­nütt a fa környékén — de amerre csak ellátott, sem­miféle élő, vagy Halott embernek nyoma sem volt. A fa tövében felfedezett egy vértócsát és onnan végig a füvön egy vöröslő ösvény vezetett párhuzamo­san a Arany Tó partjával... Ezek szerint tehát még­sem ölte meg a férfit! A megkönnyebbülésnek és a sajnálkozásnak va­lami furcsa keveréke lepte meg. Most aztán sohasem érezheti biztonságban magát többé. A férfi bármikor visszatérhet, — de legalább nem kell a sírja felett élnie! Egy ideig arra gondolt, hogy talán követnie kel­lene a véres nyomot, de aztán elvetette magától azt az ötletet, mert attól tartott, hogy majd holtan — vagy ami még annál is rosszabb volna — súlyos sebesülten bukkan rá. Akkor aztán mitévő legyem" Meg nem ül- . heti, vissza sem hozhatja, nem is ápolhatja, de vi­szont ott sem hagyhatja, hogy elpusztuljon étlen- szomjan, akármelyik arra vetődő fenevad védtelen prédájaként... Inkább nem is követi a nyomát, csak­hogy ne kelljen rátalálnia! <

Next

/
Oldalképek
Tartalom