Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-17 / 213. szám

4 I; I. 1. / A / / f\ I 9 J 5 x /. c p t c ui her I J, Ünnepélyes hereiek hözöít nyitották meg református kollégium aj tanévét l-l l E (A/ Hlt'ii ék tudósiló jótól.). \ lu'lv 1 “ ■ I i Relormatus kollégium tegnap délelőtt ; 'Holla évnyitó ünnepeivel .i belvárosi refor­mátus templomban. \ délelőtti szokásos is ! •ntis,-ft'k'l ipán megürült k’inplnm fél tizen­két órakor újból megtelt. A tanári kar és e.>!;uróság tagjai melleit, a s/iitok sokasága es tanuló itjnsága teljes s/ámhan veit részt a ünnepélyes megnyitón. Gyülekezeti ének után László Dezső val- islanár mondott imát és alkalmi lx-szédel. ! loadas;it>an kerít' a szülőket. hogv az isko- iát ne tekintsék egy \ állatainak amellyel esak a tandíj révén van kapcsolatuk. Rámu­tatott arra. hogy kívánt eredményt a tanu­lok csak úgy tudnak felmutatni, ha az iskola a szülőkkel összefogva harcol a kitűzőn cé­lokért. (iömvi László igazgató megnyitó beszédé­ben sajnálattal állapította meg. hogy úgy a fiugimnáziumban, mint az elemi iskolában a tanulók létszáma mélyen megcsökkent. Ez a csökkenés különösen az első osztályban mu- tafkozik. Emellett azonban a gimnázium IV. osztályába 1,‘J-al. a III. osztályba pedig 14 tanulóval iratkozott be kevesebb, mint az elmúlt iskolai évben. Érdekes megállapilás- ként szögezte I«'. hogy a vidéki diákok száma az. idén is megüti a tavalyi létszámot. \ vá­mosi tanulók száma azonban csökken évről - évre. Különösen a negyedik osztályos, az. ötödik osztályba felvételi vizsgál lett diákok távolmaradása az iskolától, kelteti általános feltűnést. \. júniusban és szeptemberben fel- | vételezett 52 tanulóból csupán 21-en iratkoz­tak be az ötödik osztályba. Gönczi László I igazgató hangsúlyozta, hogy az iskolai év­folyamán még fokozottabb mértékben fog­nak törekedni a tanulók fegyelmezésére és erkölcsi nevelésére, amelynek szolgálatában tog oltani az .Ország Őreinek" intézménye is. Az. igazgató ezután kihirdette a Reformá­tus Nőszövetség mult év folyamán tett pá- vázatának eredményét. A ..Rákóczi Ferenc szabadságharcának főszereplői és viszonya a fejedelemséggel" ebnen kiirt pályázatra be­érkezett munkák közül a bíráló bizottság Mester László VIII. osztályos dolgozatát ta­lálta érdemesnek az első díjra: 2000 lej pénzjutalomban részesítették. Az 1500 tejes második dijat Nagy Géza VIII. osztályos nyerte, mig a harmadik. 100 tejes dijat Bodó György nyerte. Gönczi igazgató megnyitója után Vásár­helyi Boldizsár lelkész. Bárthalis József he­lyettes tanár és titkár, valamint Bereczki Ti­bor helyettes tanár eskütételét vette ki. Lász­ló Dezső vallástanár imája zárta be a benső­séges és közvetlen megnyitó ünnepélyt. CSAK RÖVID IDEIC!! Ábrázoló geometria (Tranzverzális) 165 Ábrázoló geometria példatár „ 66 Analízis és geometria, irta : Molnár István mérnök — — — — 50 Autókézikönyv. Az autó szerkezete, kezelése, vezetése, irta Weiner István, 612 oldal, 560 ábrával 246 Épitésvezetés, irta Csengeri Gyula építészmérnök — — — — 61 Földmérési és birtokrendezési enci­klopédia — — — — — 66 Gázmotorok, irta: Péntek Lászjó, ipariskolák és tank részére — 66 Gőzkazánok és tüzelőberendezések, irta Leitner Jenő egyet, tanár 66 Gyakorlati rádiókönv v,irta Molnár J 33 Logaritmikus számológép elmélete és műszaki alkalmazása — — 33 Matematika. Építészek és vegyész­mérnökök számára — — — 12 Matematikai földrajz — — — 63 Mechanikai példatár (S<aiika) ir.a Neményi Pál — — - — 33 Mezőgazdasági géptan — — — 66 Műszaki mikológia — — — — 50 Műszaki mikroszkopia — — — 50 Rádiótelefon elméleti és gyakorlati ismertetése (Rádióamateur ké­zikönyv) irta Molnár János — 50 Szénelőkészitéstan, irta Fitik-ey J. 165 Városfejlődés és lakásreform Ame­rikában, irta Neményi B. — 33 Vasbetonmetszetek szilárdságtana irta Kardos Ferenc — — — 66 Villamosvezetékek gyakorlati mére­tezése, irta Boros Vida — — 38 Villamos távjelzők és távbeszélők-Elektromos szerelőipari tanf.) 132 Vizépitéstan — — — — — 264 Csak -korlátolt példányszámban kapha­tók, most vegyen, inig a készlet tart az ELLENZÉK könyvosztályábun P. Unirii. Vidékre azonnal szállítunk Északolaszországi utinapló Lovrana, a rózsaszín Grand Hotel, a monoklis nö és Signora Marzano LOVRANA \/ Ellenzék tudósítójától.) Signorn Mar/ano Lanciáján jöttünk ál L<>\ tanába, inert ina megint beborult és aligha lesz etet a Ragun Paren/o szikláinál, ahol párnákon napozik a strandoló, mert a szik - Iák véletlenül sem simák, kél négyzetceuli meter területen sem, úgy hogy párna nálkiil pár pillanaton belül egyiptomi hieroglifák tioz hasonlít az ember hála es egyébként sem lehel elhelyezkedni semmiképen. Szóval megyünk a sima fehér utón Sig­nora Marzano. római operaénekesnö, Ma­rino. Signore Marzano meg én. Signore Marzano a családfő, mert ö fizeti a számlál, de viszont signora Marzano olyan feltűnő jelenség s annyira fontos személyi­ség, hogy a hotelben csak ugv emlegetik a Marzano-esaláddal kapcsolatos dolgokat, hogy: a signora kocsija s a signora férje. Mires asszony ám Signora Marzano. gyö­nyörű hangja van s neki van a legtöbb pizsamája. F.jjel-nappal pizsamában jár. Vö- röspettves fehér s fehérpeltyPs vörös pizsa­mában. Olyan különben, mint egy hatalmas római anya az ókorból, már nem igv. pizsamában, hanem a feje. a szép, nemes-orrú leje, a hatalmas hajkoszornval. az egyenes orral, a mély. nagy barna szemekkel. Szép és paran­csoló. ilvenféle jelenségnek képzelem a római hősök mamáját. A signora gyermeke egyelőre nem hős, hanem kis bullila. egyenruhás, jelvénves kis Mussolini áru a fasiszta jelvény védjegyével. Made in Italy! Product of Mussolini — ahogy angol üzletemberek mondanák. Marino szenvedélyesen gyűjti a bélyege­ket s a román bélyegekért a legeslegszebb csigákat gyűjtötte cserébe. Signora Marzano pedig annyira hálás volt a gyermekének adott bélyegekért, hogy el­énekelte egy este a Mio arnore cirnii édes olasz dalt egyesegvediil nekem. Különben, ahogy ismerem, nem énekelte volna el. Rettenetesen vigyáz a hangjára. Ha kérik, hogy énekeljen — nem énekel. Minél inkább könyörögnek neki. annál ke­vésbé. Ha senki sem kéri. leül a szalonban és csak azért is énekelni kezd. Nem mer a napra ülni. mert meleg, nem mer az árnyékba ülni. mert hűvös, nem mer a viz.be lépni, mert hideg. — L/aqua e fredda — sempre — a viz mindig hideg — mondja aggodalmasan — ugye mondtam Enrico, hogy júliusba jöj- i jünk. Tönkremegy a hangom. Enrico nem szól. Enrico hallgat, mon­dom. Enrico csak arra jó. hogy fizesse a számlát. Most a kocsit vezeti Enrico ezen a fehér > utón. végig a parton. S a signora beburkoló- I zik a saljába és haragszik a szélre. A szél csak kötelességét végzi, felbodrozza a vizet, simogatja a fákat, kergeti a felhő­ket. Mindezt a signora mondja ilyen szépen. Verseket is ir. A Grand Hotel Rózsaszín a Grand Hotel, tele zöld zsalu- gáteres ablakokkal. Állítólag a legszebb luxusszálló Carnaro tartományban, ahol pe­dig tobzódnak a luxusszállók. A Grand Hotel kívül, belül a luxus, a kényelem, a.raffinált szépség maga. Ott hagyjuk előtte a Lanciát és leme­gyünk a mólóra. Piiföli a tenger a kőgáta­kat. Signora Marzanot idegesíti a tenger. Sig­nora Marzanot ma minden idegesíti. Azt mondja, hogy menjünk sétálni. Megyünk sétálni. Régi kis utcákban, ezek talán még — olaszabbak, mint a voloscai utcák, még lehetetlenebb bennük járni. Keressük a római kutat, olyat, amilyen Voloscaban van. kopott kőoroszlánt, amely­nek szájából már nem folyik a viz. Nincs római kút, legalább mi nem leljük meg, hanem annál több tökéletesen olasz ház, talán nincs is más. Feltűnő, hogy az a modern jellegű építkezés, a lapostetejü. sima mai házak, amelyek gombamódra teremnek Európa minden részén, milyen népszerűtle­nek idelenn. Abbáziában csak kettő van pél­dául. de olyan csúnyák, bogy nem csoda, ha az olaszoknak elment a kedvük tőle. Mert szépek ezek az olasz házak, boldog­ság lakni bennük. Itt. Lovranában is: hason­lók mind és mégis egyéniek. Két s a legtöbb három részből áll. három, lépcsőzetesen egy­másba simult részből, amely háromféle ma­gasságú természetesen. Aztán kis terraszök és oszlopos loggiák telefatva üde-zöld kú­szónövénnyel. És mindenütt ott a zöld zsalu N a kert, amelynek közepén áll az olasz ház és nem adja át a helj'ét tucatház-dobo- zoknak. A nagy séta után kis bárba megyünk. Minden csupa nikkel, minden csillog, a tu­lajdonos orra is. Signora (Marzano langyos italt kér, ami nehézségekbe ütközik, mert VII. il! persze minden ital csupa jég. az én mál­naszörpöm is, ami mindenhez hasonlít, csak a hazai málnaszörphöz nem, mert mézédes vérvörös és örökké Iáit, meri lm a hosszú szalmaszálon felszívok egy kortyot belőle, a jégből két korty olvad bele. signore Marzano vermutból kér. Marino- mik nagyon tetszik a magas bárszék, alá- luijik és kikiikinskál. Es egyszerre bejön a bárba egy nö, a leg­érdekesebb nő, vékony és igen és hihetet­len karcsú és monoklija van, hosszú zsinór csüng a halszeméhc csipletelt monokliról, óriás /.sebes angol ruha van rajta, harisnya nélkül van ő is. könyökig érő készt viiklmn. kalapja a kezében. Autóját kiinhagyta, nagy léptekkel jött be, mindenki öl nézi, a három osztrák, mi, főleg Marino, a kis ballila. aki kibújik a bárszék alól. úgy bámulja a mo­noklis nőt. A monoklis nö állva felhajt egy pohár italt, amit a mixer kérés nélkül elétesz. fizet és távozik, hanyagul lép be a kocsijába, lia- nyagul csapja he a kocsi ajtaját, általában az. egész nö csupa lusta elegancia. Es mo­noklis. — A marchesa súgja áhítattal a mixer. Négy gyermeke van. No. ez nem látszik rajta . . . Lzt Signora Marzano mondja megvetéssel. Mert az olasz nők született anyák, nekik nem igazi nö, akinek nincs egy-két-három gyermeke. Hazafelé Visszafelé az utón. a nagy fehér utón, amely tele van hatalmas plakátokkal és hir­detésekkel (általában egész Garneroban túl­tengőnek a hirdetések) a gyönyörű panorá­ma fölött, a 80 kilométeres sebességgel ro­hanó kocsiban beszédes lesz Signora Mar- i zano. Belebeszél a saljába, belemorog. Azt • mondja: — Gyűlölöm az extravagáns nőket. Ezt a monoklist. Ha rövidlátó, viseljen szemüve­get. ha kétféle erősségű üveg kell. kétfélét, ha az egyik szeme jó. tegyen a keretbe kö­zönséges üveget. Mit akar a monoklival? Feltűnni? Impossibile. Si Enrico? — Si, cara mia. —- Si? Nagyon nézted Enrico! — Jó alakja volt. — Jó alakja? Mert sovány volt? Hisz nein volt egy csepp csípője sem. Ez nem szül­hetett gyermeket, fogadok, hogy egyik gyer­meke sem az övé. Maga mit gondol signo- rina? — Fogalmam sincs signora. — Io non so come e . . . — Ne beszélj drágáin olaszul, a signorina nem érti jól. De mikor dühös vagyok ... Jó alakja volt! Erre megszólal Marino.- Mamának van jó alakja. Jó erős. Én olyan asszonyt veszek el. mint mama. Signora Marzano fogja a kis hallilát. csó­kolja. szorítja, majdnem összetöri, de a bal­lila nem hiába ballila, aki a Corriera della Sera gyermekmellékletén öii a sárkányt, amely megtámadja Itáliát (kis jelképes me­sei mosolyogva liir mindent: — Mama szép és jó és szépen énekel. Nekem olyan nő kelt, mint ő. Ebben maradunk. Marton Li]i. Jókai Már o'csó könyvnapi kiadásai: A7 VJ FÖLDESÜK, fűzve 66, ízléses uá- szonkötésben 96 lej. AZ ARANYEMBER, ki­tűnő kartonált kiadásban 86 lej. Még né­hány példány kapható az Ellenzék könyv­osztályában. Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnapi szen­zációk ingyenes jegyzékét. ■■»■ti mii ni Mit hallgassunk meg? Szerda, szeptember iK. BUCURESTL ifi: Marcu. zenekar, 20.20: Le­mezek. 21: Milctineau Gréic zongorázik, Barbu I Aca énekel. 22.05: Rádiózrnekar. 23.15: Hírek H külföldre németül és franciául. 23.25: Dosul: I Stolz.-cgy veteg. Muszorgszkij: Könny. Blanken- I: burg: Induló. BUDAPEST. 11.45: ,,A csecemőgondozás ba. I boná:“. (Felolvasás.) 13.05: Wcidingcr Kde szalon- I zenekara.. 14.30: Endre Béla zólókvarut:jc. 20: II Sccller Maria magyar nótákat énekel, kiséri Bu­ra Sándor és cigányzenekara. 21.3c: Az Opera, ház tagjaiból a akult zenekar. Vezényel Dobni- nyi Ernő dr. 23: A Mandits-zenekar műsora Kalmár Pál énekszámaival. BECS. 21.30: Szimfónikusok Odponozov he- I gedü- és- Doktor brácsaművésszel. BELGRAD. I 21.45: A rádiózenekar. DEUTSCHLANDSEN­DER. 21.45: A regensburg: fiuénekkar népda. lókat ad elő. LIPCSE. 2145: Lipcse: szimfoniku­sok. MILANO. 21.40: Zandonai: Romeo és jut a, opera. PRÁGA. 22.3c: Jirák: Zongoraszonáta. RADIO-PARIS. 18.50: Donizetti: Don Pasquale, nyitány. VARSÓ. 21: Herrmann zenekara. Csütörtök, 1935 szeptember 19 BUCUREŞTI. 18: Ks rádiózenekar. 20.20: Le­mezek. 21.15: Vtrdi: Traviata. 4 felvonásom ope. ra lemezeken. 22.55: Hírek kü'föidre németül és franciául. 24: Motzoj zenekara­BUDAPEST, ii.20: „Kossuth“. (Két elbeszélés). Irta Móra László. (Felolvasás).14.30: Szendy Ilona és Kerényi György énekel (zongorakisérettel). 18: „Halak és halászat“. Előadás. 18.30: Ad’er Tibor és Fejér György kétzongorás jazz-müsora. 20.35: „Félreismert állatok“. Gaál István dr. előadása. 21.15: Hanglemezek. 22.4c: Kamarazene Közre­működik: Szentgyörgyi László (heg.) Hochstra-s. ser Ferenc (fuvola). Rékai Miklós (hárfa) és Gáti István (mélyhegedű). 24: Peru’s Jenő és cigányze­nekara muzsikál. BECS. 20.2c: Rádiózenekar. BELGRAD. 17.2c: Szimfonikus zene. BERLIN. 20: Schumann: Er­dei jelenetek (zongorán). DEUTSCHLANDSEN­DER. 21.45: Berlini filharmonikusok. LIPCSE 21.10: Nagy szórakoztató zenésest MILANO. 21.40: Rendőrzenekar RADIO-PARIS 21.45: Rá­diózenekar Passani zongoraművésszel. REGIO­NAL (ANGOL) 22.35: Temianka Henrik hege­dül. RÓMA. 21.40: Sint-Saens: Simson és Deli-'a, opera, VARSÓ 23: Szimí. zene. ZÁGRÁB. 18.15: Rádiózenekar. * WWW HÉTFŐ: CAPITOL-MOZGÓ: AMPHITRYON! Világ­sláger. Főszereplők: Willy Fritsch, Käthe Gold, Paul Kemp, Adele Sandrock. EDISON-MOZGÓ: I. SORÉUL KAPITÁNY ES FIA. Fősz. H. B. Warner. II. KIS­ASSZONY A FELESÉGEM. Fősz. John Boles. Joan Bennett. 3, 6. 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. MEGSZÖKÖTT EGY FEGYENC. Fősz. Robert Montgomery és Magda Evans. II. MEGMOZDUL A VI­LÁG (vagy: Egy család tragédiája). Fő­szerepben: Madeleine Carroll, Reginald Denny. 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: A HALÁL TORKÁBAN. Főszerepben: Clark Gable és Myrna Loy. ROYAL-MOZGÓ: I. Elisabeth Bergner a NAGY SZENVEDÉLY cirnii slágerfilm fősz. II. N AGY HER CE GN ö ÉS A PIN­CÉR. Alfred Savoir vigjátéka. Fősz. Bing Crosbv. Előadások kezdete: I. 3.20, 6.20, 9.20, II. 5, 8, 11 órakor. PROGRAM; indul Clujról Budapast-Báesbe szeptember 22-én, vasárnap és október 6 es 20 án, novem­ber 3 és 17-én. — Vissza Clujra szeptember hó 24-én, kedden, október 8 és 22-én, november 5 es 24-én (vasárnap . Részvételi dijak: Cluj — Budapest és vissza Lei 990. Cluj — Budapest Lei 600. Ciuj — Budapest—Wien Lei 1200.—. Oradea—Budapest és vissza Lei 700. Oradea—Budapest Lei 400. KEDVEZMENYES VÍZUMOK: Jelentkezés az Automobil Club Turisz­tikai hivatalában, Str. Regina Maria 16, Cluj. Telefon 13—12. .Dacia“ utazási iroda, Oradea, Bv. Reg. Férd. 9. Telefon 9S8 és Will Gusztáv Aiud, Prinţul Carol 19 sz. Megfelelő iratok mellett az utlevélkérése- ket elintézzük. A program módosításának joga fenntartva! !

Next

/
Oldalképek
Tartalom