Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-01 / 200. szám
o EL! BIS 7. ß K 19 35 i/f/Wc tu her I. Hogyan élt Bihor-ban az abessziniai Ogaden tartomány emir je Inger Salejtnanl a halál akadályozta meg abban, hogy az abessziniai igénylők közölt jelentkezzék. — Afrikai kiskirály és Bihor-i kiskirályok ORADEA. (A. Ellenzék rudósitójitól.) ! rdekes és jr!!o;_;c*tes alak hu lőtt ki lv.hor- megye életéből a hót ekjén: meghalt Inger s>u!ejmuji Ibn Abdulach „somáli alkirály“. \ a óságos regény figura volt. A háború utáni evekben idevalónak és idegennek egyaránt I eltűnt egy mugasjárásu, hófoherhaju és ha- juszu öreg ur, kabátja gomblyukában télen teher szektái, nyáron kék búzavirág. Csak j igen kevesen tudták, hogy ez az öreg ur Inger Suiejman, a „sornál! alkirály", aki déiL ccg járásával mindenkinek a figyelmét magára vonta, valamikor régen a Bánátban szü etett, Inger Károlynak hívták és a volt osztrák-magyar monarchia 85. gyalogezredének voit fess főhadnagya. A „kegyelmes ur“ kedves vendége volt az Öradea-iaknak, kávéházaknak, szerkesztőségeknek egyaránt. Az utolsó években különösen, amikor már mint uj vallásalapitó igyekezett meggyőzni mindenkit arról, amit j hirdet. Szinte furcsa érdekessége a sorsnak, hogy Inger Suiejman somáli alkirály éppen most i hai meg, amikor egykori hazája mellett, J Abesszinában, megindul a Harc. A Bánátból elindul a kis sváb fiú j Timisoara mellett született. Inger Káröy- j nak hívták. Nagyapja Kossuth Lajossal emig- I ráit, de nem ment Kossuthal Olaszországba, hanem Konstantinápolyban maradt és Ozmán pasa mellé állt be. Ozmánná együtt vert részt az öreg Inger az orosz—török háborúban is s a Sipka-szorosban igen értékes katonai szolgálatot teljesített. Ez volt a magyarázata annak, hogy jóval később unokáját, Inger Károlyt a máramarosszigeti volt aktiv főhadnagyot örömmel fogadták Törökországban. Inger Károly 1890 körül otthagyta a török hadsereget. Nem tetszett neki a nagy regyel- mezettlenség. Délre ment. Arábiába. Eleinte tevehajcsár volt, majd Jemenben két törzs visszályában vett részt és ekkor magára vonta a Kalifa figyelmét. A Kalifa, akinek kezében egyaránt egyesült a papi és katonai hatalom, észrevette Inger Károlyban a nagy szervező erőt, dervissé léptette elő Ingert és Suiejman nevet adta neki. Nem -sokkal később Arábiából Szomílba ment, ahol a Kalifa emirré nevezte ki. A mai független Abesszinia Ogáden nevű tartománya volt az a terűiét, ahol Inger Süiejman megtalálta működésének igaz területét. A somáli dervisekkel Qga-bent magyar gyarmati területté szerette volna tenni. E célból összeköttetévbe lépett Bánity Dezső báróval, az akkori magyar miniszterelnökkel, aki támogatta is Inger Sulejmant céljai deresében, azonban Goluchoww.ky volt magyar külügyminiszter legáncsolta Inger Suiejman terveit és a magyar kereskedelmi expedíció felszerelését az egyik afrikai kikötőben az angolokkal elkobozhatta. Ettől az időponttól kezdve vált Inger Suiejman halálos ellenségévé az angoloknak. Szudán eden lazította most már nemcsak Ogaben tartományi, hanem .1 független szomáli ás Abesszin részek törzseit is. Sokszor mondotta elbeszélései során: — Egyszer találkoztam Kitchener lorddal, aki félig tréfásan, télig komolyan ezt mondotta: Ha én egyszer clcsipem magit angol területen, akkor egy fejjel alacsonyabb lesz. Igen érdekes volt az az ütközet is, amelyben a mai Abesszinia-i négust ismerte meg. Inger Suiejman fegyveresei megtámadták Abesszíniát. A támadás meghiusu t, aminek az volt az oka, hogy az. ő csapatrészei nem tudtak összeköttetést teremteni az olasz hadsereggel. Az ogadem törzsek ugyanis Rasch Maconával, az akkori abesszin négus dien foglaltak állá -1 és az ütközet előestéjén Inger Suiejman táborán menekítették hátra Mene- ik trónkövetelőt s az akkor még ötéves Hellie Se ászáét, Abesszinia mostani négusát. Ezen az éjszakán Inger Suiejman egy sátorban hált Hellie Sz.elasziével. Az olasz vereség után Inger Suiejman egy- igeig még harcolt a sz.udáni ango ok e.'len, de végül lepaktált az angolokkal. Ekkor az angolok, szomáli alkirály i c.mmel Brit Szórná'I kormányzójává nevezték ki. Ebben a minőségben működött még néhány évet Ke et- Afrikában, de nemsokára vagyonban meggyarapodva elérkezettnek látta az. időt, amikor a harcos életet csöndes nyugalommai cserélje tel. Hazatért Biharmegyébe, megvásárolta a Campanii kastélyt. Itt éldegélt és a világháború kitöréséig szép évi járadékot kapott az angc kormánytól. Inger Sulejmant nem tudja megszokni a gentri Bihar A gyönyörű Campanii kasté yban éli tovább békés életét a fess és meglehetősen zárkozott természetű Inger Suiejman, vagy ahogy ő sajátmagát hivatta: „a kegyelmes ur“. Fiatal feleséget hozott magával az emir. Azonban az asszony alig pár napig bírta ki részben az emir szeszélyeit, részben a vidék won. — Mulatságból? Némán igent intett, majd agy pillanatnyi szünet után azt mondta: — Megszoktam! — És ahogy rámemelte a sziemtet, meglepetve láttam, hogy könnyes. Most már kezdett a dolog érdekelni. — Megszokta? Hogy-hogy? Hát mi volt azölőtt? A rétikéiből zsebkendő került elő. Meg- töröiüte a szemét és szipogva felelte: — Menyasszony! — Majd a szipogást megszüntető orrfuvás után magyarázóiig hozzátette: — Egy kalauznak a menyasszonya! — Na és? — firtattam tovább. — Felbomlott az eljegyzés? Újabb szipogás, sóhaj és panaszos fdelet, amely szinte kirobbant belőle: — Ott hagyott kérem! — Ugyan, ugyan? — hitetlenkedtem rész- j véttel. — Hát hogy lehet az? De már nem is kellett biztatni, beszélt kérdezés nélkül is: — Hat évig udvarolt, kérem. Aztán két évig vőlegényem volt. Villamosszerelő, de ! nem vehetett dB, mert nem volt munkája. A ! méltóságos ur, a gazdám tetszik tudni, na- ! gyón jó ember és behozta ide a Beszkárthoz | kalauznak. Akkor már meg is esküdhetiünk ( volna, de ő mindig halogatta. Mindig mon- '■ dort valami kifogást. Én meg hittem neki, j pedig a méltósáigos asszony sokszor mondta, hogy ez neki nem tetszik. Nagyon jó emberek a méltóságos urék. Azt is megengedték, hogy mikor szabad napja volt, odajöjjön hozzánk. Ha meg vasárnap szolgálatban voOt, akkor én mindig felszálltam arra a kocsira, amelyiken utazott. .. Akkor szoktam meg. De olyan szépen is tudta mondani: „Mariskám, te csak ne félj semmit, mert elveszlek!“ . . . — Na és? — Aztán egyszercsak elmaradt. I zentern is neki, irtain is. Azt izente vissza, hogy én csak bízzak benne, de most nem lehet, mert neki a testvéréről kell gondoskodni. Mert a sógora meghalt. De ez nem igaz! Mert a barátja megmondta nekem, hogy már van másik menyasszonya. Mikor ezt elmondtam a méltóságos asszonynak, nagyon megharagudott. A méltóságos ur pedig azt mondta, hogy kidobatja a kalauzságból! — Hát meg is érdemelné az ilyen ember! — szóltam vigasztaló felháborodással. — Ennyi ideig bolonditani valakit, aztán otthagyni! ... < —- Igaz kérem! De ha kidobják az állásából az is csak nekem lesz baj! Könyörögtem is a méltóságos urnák, hogy ne bántsa. — És nagyot sóhajtott. — Miért lenne az baj magának, ha az a haszontalan ember elveszti az állását? — kérdeztem szinte megliarva ettől a magasztos gondolkozástól, amit igazán nem vártam volna egy egyszerű szobalánytól. — Mit törődik vele most máir? Mariska élénken feleke: —- Hát miből fizetné akkor a tartásdijat kérem? Ha nem volna keresete? — Tartásdijat? Miféle tartásdijat? Mariska a világ 'legtermészetesebb hangján felelte: — A kisfiúért! . .. Van kérem egy kisfiúnk . . . Most műk félesztendős. elhagyat ni tsúgái. Mr/./ökött és mag,ara hagy ta a keleti hadvezért, aki nagy lényiizésscl rendezte l>r kasté yat. Állandóan négyes fogaton járt, kocsija ellőtt trombitás lierőid Int az országúton es mndenkit kitérésre szólít lel. Amit azonban Inget Sülte jurtán ibn Abdulach szomáli alki- rály megtudott tenni Szomálibun, azt nem tudta megtenni a gentri, Biharban. A bihari kiskirályoknak nem imponált sem a kürt, sem a piros iez, amit Inger Sulejman viselt és bizony nem egyszer összeütközésük támadt vélte. Egy alkalommal szembe jött vele Bernáth Zsigmond volt főispán koc-ija. A főispán nem volt hajlandó kitérni a „jövevény" földes urnák, ráparancsolt kocsisára, hog\ hajtson be!e az emir négyes fogatába. Az összeütközés megtörtént és Inger Sulejman súlyos zúzód ásókkal került ki az összeütközésekből. Politikai szereplésre is vágyott annakidején az emir. Fellépett a csékei kerületbe. Ellen- jc öltje erre szamarakra ültetett és olyan keleti barnaszokba öltöztetett embereket, amilyen öltözetben az emir akkoriban járr. Ezek az emberek lovagolva végigjárták a falvakat és hirdették a választóknak, hogy „ilyen lesz a ti képviselőtök“. Természetesen Inger Sulejman elbukott a választáson. A próféta zászlaja és az emir Teljes elszigeteltségbe vonult vissza ezután, az emir. Az impériumviltozáskor pedig egyenesen uj vallást hirdetett. Azt állította éveken keresztüli, hogy megjeent előtte Isten a birtoka melletti szent sziklánál és ráparancsolt, hogy „Örömhír" néven vallást alapítson. Levelezni kezdett. Kötetszámra megy azoknak a leveleknek száma, ameyeket a világ minden részébe elküld. Hisz abban, hogy valamikor még diadalmaskodni fog és a mai „pogány“ vallást az Örömhír vallása vált ja fe . Az évek azonban múltak és az emir ereje egyre hanyatlott. Nemrégiben az olasz— abesszin viszály kitörésekor ujságirók keresték fel Jnger Sulejmant. A valamikor délceg osztrák-magyar főhadnagy helyett, roskadozó járású öregember fogadta az újságírókat. Mintha megérezte volna, hogy ez az utolsó szereplése. Régi szomá-i alkirályi ruhájában fogadta az újságírókat. Fáradt, csontvázszerü megjelenés, de így is imponáló. Szinte döbbenetesen fejedelmi. Amikor az aktuális olasz—abesszin viszályról beszélgetünk vele, igy nyilatkozik: „Abesszíniára sem az olaszoknak, sem az abesszineknek nincs joguk, hanem egyedül nekem az utolsó emirnek. Ha meggyógyulok, lemegyek én Szondiiba és kibontom a kalifa zászlaját." Intett szolgájának, aki egy hatalmas szekrényből gyönyörű fekete seáyemzászlót vont elé. A zászlón a Koránból idézetek. Szinte kísérteties volt a jelenet, mikor roskadozó lábakkal odament a zászló alá és igy Beszélt: „Ha én lemegyek Szomálba, derviseim mégegyszer felkelnek és keresztülhúzzák mindazoknak a számításait, akik elakarják tőlem venni ögádent." Mi már jól tudtuk, hogy ez a fekete kalifazászló sohasem fog kilendüihi, inkább szemfedőnek fog szolgálni Inger Sulejmannak. Most ez is történt. Kelet nem hullt az emir kezébe. Az emir visszahanyatlott az örök Keletbe és ma már valahol Mohamed paradicsomában tanúskodik arról', hogyan sáfárkodott a kalifák vagyonával1. A halál halkan jött, mint a gondolat, kúszva, mint régen valamelyik szomáli törzs bátor katonája szájában késsel, agyában azzal a paranccsal, amellyel Iben Abdulach, az alkirály küdötte. A campanii kastély még némább lett. Kapuján nem fordul ki többet négyes fogat, elhalkult minden, mintahogy manapságban Biharban mindenhol csendes már a mult. z. d. Növényvédelem és kertészet augusztusi számának tartalma: A szőlőhajtás, szölőtörköly ós venyige, mint állati póttakarmány. Mi is az a i'o'yékony gyümölcs ? Vértetü és a feketedaráz?. Boroshordók feltöltése. Chrisantenurn levélférge. Gyümölcsöskert káros madarai. Időjárás. Tanácsadó. Hogvan olthatjuk nyáron a gyümölcsfákat, őszi-barackfák nyári oltása. Szelekció kiválasztás. Díszfáink alakjáról. Tűzhely aszaló. Szőlészet. Zöldség-, Gyümölcs-, Virág-kerlészét. Egyes szám ára 4CF—, vidékre a pénz vagy postabélyeg beküldése ellenében 45 lejért küldi a romániai főbizományos: Ellenzék könyv- osztálya Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 100, félévre 200, egész évre 400 lej. 5 lej postabélyeg beküldése ellenében régebbi számból készséggel küldünk mutatványszámot. Bétyegujdonsá oo i Ausztria: Augu /.tus ív én uj repü "> bélyegeket bocsátottak ki. A művészi kivitt*.ü repülősorozat egye. értékei Ausztria legszebb tájait ábrázolják, m ndeniken repülőgép jelképezi, hogy a bélyeget légiposta- küldeményekre használják. A sorozat jj ér* rékhol ál ■ 5 Groschen. lila 10 „ narancsszin 15 vi 'ágos/öid 20 „ sötétkék 2 5 » barnáslila 3° barnásvörös 40 sötétzöld 5° ultramarin 60 szürke 80 sötétbarna i Schilling piros 2 » olajzö d 3 sötétbarna 5 sötétzöld 10 „ sötétkék Bulgária: A Szófiában megtartott Szokolkongresszus emlékére sportsorozat jelent meg. A 6 értékből álló sorozat egyes értékei a következők: i Lewa 7.öld 2 » kék 4 „ piros 7 , sötétké 14 „ Másba 5° „ piros Kibocsátottak összesen: 36.000 sort. Olcsón, szép bélyeggyüjteményt állíthat össze, ha bélyegcsomagjainkból vásáról. 100 különféle bélyeg 10 O O r\ „ „ 20 500 >3 33 50 1000 „ 14c 50 j, be'ga 18 100 33 belga 40 25 >3 bosznia 33 3° 50 >3 bosznia 33 80 50 >3 cseh ,, 15 100 33 cseh 33 45 10 33 észt 33 7 5° „ francia 3) 20 100 >3 francia >3 60 100 >3 osztrák 33 25 200 33 osztrák 33 60 100 33 német >3 10 250 „ német 50 50 33 görög >3 35 5° „ svájci 33 20 5° „ jugoszláv 33 30 5° j, olasz 33 20 100 ,, olasz >3 60 100 33 román >, 20 200 „ román 33 80 300 33 román 33 180 25 33 spanyol 33 15 5° >3 spanyol 33 4° Ezenkívül még többszáz különfélte bélv csomagot tartunk állandóan raktáron. Kérje bé ly eg á r jegyzék ü n k et. Román tömegbe y eget bármily nagy inenv- nyiségben állandóan átveszünk. Ellenzék bélyegosztálya Cluj, Piaţa Unirii Néhány lejéri kaphatja még rövid ideig: EGYETEMES MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET ! irta dr. Léderer Emma. Mintegy 400 oldalon összesüritve kapja az olvasó kezébe azt. ami a gondolkozásban, világnézetben, társadalmi és gazdasági életben, politikai eszmék alakulásában a nagy népek életében jelentős volt. Nem adathalmazt, hanem az egyes korok jellegzetességeit, azt. ami megkülönbözteti őket, a megelőzőtől és a rákövetkezőtől. Aki nyitott szemmel akarja látni az élet jelenségeit, aki nemcsak események külsőségeire kiváncsi, annak ez a könyv nélkülözhetetlen olvasmánya lesz. ízléses vászonkötésben könyvnapi áron 90 lejért még néhány példány kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Emirii. Kérje a könyvnapi szenzációk ingyenes jegyzékét. Sportember legelső olvasmánya» 2? Ellenzék.
