Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-11 / 208. szám
I1.1. EN 7 AK J <j I 5 % x e p I e m bet IIÉszakolaszországi utinapló A lagúnák városa, a Márkus-tér, a paloták, a templomok, a Lido és Pietro, a modern gondolás V. VELE NŐK. (A/ Ellenzék tudósító jálól.) Noha si>ha ikmh voltam Wno/iaban. a legen dák és lagúnák, a szerelmesei, es csipkés pa loták városában rs mégis ismerős minden, a loggiák, a galambok, a nagy eampanilte es s/eut Márkus temploma. Nem lep meg, mert olyan valós/unitién. Egészen irreális ér/és menui-menni a sok kis utcán, vé gtgc.sunakázni a (.anale (irande-n. Ilii vön és tómjéniLkdu templomokba lépni és megcsodálni a sok-sok csipkét, velencei csipkét. Meg rdlaoi egy hosszú percig a l’ontc dei Sospi ri-n, a sóhajok hidján és a múltra gondoln és azokra a cavalierekre és büvö-smosolyi signorákra. akik itt jártak és mosolyoglak és éltek valamikor. Vkkor is ugyanilyenek voltak ezek a paloták, ugyanígy csillogtál az arauvkupolák ugyanilyen átható balszag terjengett a viz feleli. Mert ez. az a varázs, ami álsugározza Velencét: hogy ezekben a titkos kis utcákban valósággal él a mull. a történelem, üt semmi sem változott, itt nincs hangos, kerekes jármű: sohasem is volt. Sok-sok templomba járok. A templomok városa ez. olasz Esztergom. Csöndes, bűvös templomok, keskeny, magasan épített ablakokkal, a tömjén mindent álfogó. bágyadt illatává!. Generációk bűne nyeri il! feloldo- zásl. csupa békés gondola! születik ill a csöndben. Egy kis boltban két és fél líráért parányi börtáskát veszek, fehér csipkemintásai. A kereskedő néger-fekete olasz, sokai beszél, sok- mindent kínál, nagy gesztusai vannak és két aranyfoga és nem lehet előle szabadulni. Aztán visszamegyek a hotelbe, kétszer eltévedek. mert olyan egyformák az utcák, mint a Márkus-tér galambjai, de mégis csak \ isszamegyek. Délután sokáig állunk a Márkus-téren az ölkupolás hatalmas templom előtt a csipkés, loggiás paloták között. Nagyon tetszik a térre rajzolt mozaikszerül minta, Sarracionoek felmennek a c.ampanella legtetejére. Mario és én lusták vagyunk és inkább itt maradunk ebben a csillogásban a kupolák alatt a galambokkal és külföldiekkel. Kifárasztott az uitóut. jobb lett volna hajón jönni mégis, de mikor signore Sarracino olyan szívesen hivott s olyan óriási tura-autója van. Meglátogatjuk a Palazzo Ducale-t és színié zavartan állunk súlyos nagyszerűsége előtt: a pillérek, az erkélyek, körengetege. a szimmetrikus ivek — künn ragyog a nap, benn sötét árnyak — a kőfigurák: — olyan műszaki könvvME5MITÍ15Í CSAK RÖVID IDEiCü Ábrázoló geometria (Tranzverzális) 1 Ábrázoló geometria példatár „ 66 Analízis és geometria, irta: Molnár István mérnök — — — — 50 A utó kézi könyv. Az autó szerkezete, kezelése, vezetése, irta Weiner István, 612 oldal, 560 ábrával 246 Épitésvezetés, irta Csengeri Gyula építészmérnök — — — — 66 Földmérési és birtokrendezési enciklopédia — — — — — 66 Gázmotorok, irta: Péntek LászU, ipariskolák és tanf. részére — 66 Gőzkazánok és tüzelőberendezések, irta Leitner Jenő egvet. tanár 66 Gyakorlati rádiökönyv.irta Molnár J 33 Logaritmikus számológép elmélete és műszaki alkalmazása — — 33 Matematika. Építészek és vegyészmérnökök számára — — — U-2 gg Matematikai földrajz — — — 6 I ™ Mechanikai példatár (Statika) iria Neményi Pál — — - — 33 Mezőgazdasági géptan — — — 66 Műszaki mikológia — — — — 50 Műszaki mikroszkopia — — — 50 Rádiótelefon elméleti és gyakorlati ismertetése (Rádióamateur kézikönyv) irta Molnár János — 50 Szénelőkészitéstan, irta Finkey J. 165 Városfejlődés és lakásreform Amerikában, írta Neményi B. — 33 Vasbetonmetszetek szilárdságtana, irta Kardos Ferenc — — — 66 Viilamosvezeíékek gyakorlati méretezése, irta Boros Vida — — 33 Villamos távjelzők és távbeszélők-Elektromos szerelőipari tanf.) 132 Vizépitéstan — — — — — 264 Csak korlátolt példányszámban kaphatók, most vegyen, míg a készlet tart az ELLENZÉK hönyvosztáíyáhim P. Unirii. Vidékre azonnal szállítunk gazdagság, ami kifáraszt egészen. Aztán eg\ gondolában végigraegviink :i lagúnákon s megdöbbenve veszem észre, hogy azok az utcák, amelyeken délelöll jártam, furcsán eltűnnek most. Kivéve az. iveket, amólyeU alatt elhaladunk s egy-egy szeles járdarészt valamelyik templom előtt a laguna forgalom s az utcai élei kél teljesen különálló valami az utasoknak. Canale Gramlera érünk, ahol a legélénkebb ez a csöndes közlekedés. Néha kis gőzös halad cl mellettünk ez pótolja a más városban közlekedő autóbuszt a eorrieráf. De sok motorcsónak is van. amely undorral iölli el gondolánk parancsnokát. Pietroi, persze, hogy Pielro, más nem is lehet, legfeljebb Giovanni, aki egyetlen alkalmat sem mulaszt el. hogy gazdag és változatos álkol szórjon a motorcsónakokra. Dacára Pielro véleményének, este mégis motorosán megyünk el a Didóra, meri hosszabb ulnúl megfelelőbb. Most a Borgiák palotája elé érünk. Ez a kecses, tündérvár-szerű épület olyan szép, hogy szinte hihetetlen, hogy mennyi rémség fűződik a történetéhez. Holnap hazamegyünk. Rossz lesz elmenni innen, pedig három nap alatt megszokottá válik úgyis ez a mágikus hely. A gondolások éneklő hangja, a viz. a fények, az aranykupolák. a kereskedőnegyedek, a oomerciare, az. a nemzetközi társaság, ami itt van, Pietro, minden. A campanella-kup tornya s a négy árkád a toronv alatt. S az ódon paloták, a halszag ms« moarenTWummmmmamammmammmmmmmmi s a Canale Grande, amin lm végig megy a/ ember, a gyerekkor tündérmeséi jutnak az eszébe és biztosan tudja hogy ennél szebb talán nincs a világon. Szép? kérdi Pielro, iijgyke/u, nagyiéiul, nyitotliuges gondolásunk. Először Velencéi«;? ! löször felelem esik én. A többiek nem. l.álom, hogy először szó! Pielro inni nagyon csodálkozik. Megtudom, hogy kél humbiiiója vau. két kisfiú s hogy a felesége igen szép asszony. Megtudom, hogy elégedell. csak az átkozott motorosok rontják el a kedvéi néha. Es megtudom, hogy nagyon modern Pietro, szereti a sportot, a mozit. Mamma mia e napolitana anyám nápolyi — lusta vagyok nevel Pietro. (), tavaly gyönyörű volt ill mondja — filmkongressziis volt. Nagy éjjeli ünnep a Canale Granden. Hires filmsztárok. Norma Sbaerer, Helen Hayes, Kay Francis • rnin- deiiiket ismerem. Gyönyörűek. Bellissima! Pietro remekül ejti ki az angol neveket. Hogy azoknak milyen ruhái voltak és mennyi férfi velük. Hercegek, gazdag urak. Ha lányom lenne, csak filmsztárnak adnám... Hazafele. Este motoroson ki a lidóra. a gyönyörű plagere. De a holdfény nem tud áttörni a felhőkön, keveset Iálunk. inkább érezzük a hely tündéri szépségéi amil nem is lehet leírni. Aztán újra útra öltözünk, autónk az uj, nag\r hídon szalad ál, elmarad a Lidó, a hal- szag, elmúlik minden. «•/ az egész nap a föld egyik legérdekesebb városában s mialatt Mario halkan fütviirész és Signore Sarracino biztos kézzel és biztos szemmel vezeti a kocsit az az egész, mintha álmodtunk volna, csillogó és gyönyörű, furcsa álmot . . . (M. L.) mm Of ven jól megszervezett fegyveres támadásról számol be az Abesszínia ellen benyújtott olasz emlékirat Az érdekszférák kérdése GENF. (Az Ellenzék tudósítójától.) Olaszország. amint többször jelentettük, benyújtotta a népszövetségi tanácsnak Abesszínia elleni emlékiratát. Ez az emlékirat valóban megdöbbentő adatokat sorol föl arról, hogy Abesszínia, mint népszövetségi tag. mennyire nem felel meg a kötelezettségének, melyeket ma egy csak valamennyire rendes viszonyok közölt levő államtól föltétlenül elvárnak. 1923 óta. mióta Abesszíniát a Népszövetségbe fölvették, ötven jól megszervezett fegyveres támadás folyt le abesszin területről olasz gyarmati területek ellen. Hasonló támadások történtek elég gyakran francia és angol területek ellen is. Néhány ilyen elrettentő eset a sok közül: 1923 februárjában 30.000 ember töri be Szo- máliba; fegyveres betörés Oddu területére, ahol az összecsapás következtében az olaszok közül hárman életüket vesztették és 25-en megsebesültek; 1923 december éljen. 1924 szeptemberében. 1925 júniusában és 1926 első felében számos fegyveres betörés fordult elő; 1926 julius 5-én Dua Anaretben 430 fegyveres abesszin jelent meg és a véres összeütközés következtében olasz részről buszán meghallak s 10-en megsebesüllek. Razziák, támadások, véres csaták, halottak. sebesültek, rengeteg anyagi kár, igy megy ez tovább oldalakon keresztül. Az emlékirat kiemeli, hogy az abesszinek ezekkel a rendszeres támadásokkal kapcsolatban fokozott tempóban fegyverkeztek. Az olasz—abesszin szerződések megsértése és Abesszíniának Olaszországgal szemben tanúsított politikai magatartása annál súlyosabb beszámítás alá esik, meri Abesszínia mai belső ziláltsága és politikai, gazdasági és kulturális szerkezeiének elmaradottsága mellett saját erejéből nem tudja végrehajtani azt a gyökeres átalakulást, amely abba a helyzetbe hozná, hogy többé nem jelentene állandó veszélyt a szomszédos olasz gyarmatokra. Abesszínia krónikus belső zűrzavara önmagában is veszedelmét jelenti az olasz gyarmatok biztonságának és fejlődésének. Eritrea és Szomália nem térhetnek a gazdasági és kereskedelmi fejlődés normális útjára, mert nem tudnak a természetes mögötles területtel. Abesszíniával szabályos kereskedelmi forgalmai létesíteni. Az abesszin főnökök és törzsek állandó háborúskodásai elzárják és kockázatossá teszik az a besszen piacot. Abesszínia utolsó évtizedeinek történetét a belső fegyveres csatározások szakadatlan sora jellemzi. Abesszíniának ez a b*=>lső ziláltsága már évek óla arra kényszeríti a vele határos hatalmakat, hogy érdekeiket közös szerződésekkel és egyezményekkel védjék meg. Ezek az. egyezmények azon feltevésen alapulnak, hogy az abesszin állam menthetetlenül részeire bomlik. Ezért az abesszin területet felosztották érdekszférákra és ezek közül a legnagyobbat Olaszországnak engedték át. Az 1891 március 21 -i és április 15-i jegyzőkönyvekkel az olasz és angol kormányok megállapítják az olasz és angol érdekszférák demarkációs vonalát. Ez a vonal Olaszországnak engedi át azt az egész területet, amely a 35. délkörtől keletre, a délkör és a Kék-Nilus metszési pontjától egészen a 6. szélességi körig terjed s ugyancsak Olaszországnak engedi át a 6. szélességi foktól északra a Giuba folyóig elterülő területet. Az 1894 május 5-én kelt jegyzőkönyvben az olasz és angol kormányok hasonlóképen megállapítják a demarkációs vonalat az olasz és angol érdekszférák között Abesszínia keleti felére is, amennyiben olasz érdekzónába utalják az egykori Harrar emírség egész területét és egész Ogadent. Az 1906. évi hármas egyezmény megerősíti és elismeri a franciák gazdasági érdekeit is a dzsibuti vasút forgalmával kapcsolatban, valamint Nagybritánnia és Egyiptom vizmüvi érdekeit a Nílus medencéjében, azzal a fenntartással. hogy továbbra is tiszteletben tartják a helyi vizmüvi érdekeket és a már elismert territoriális érdekeket. Nagybritannia vizmüvi érdekeit a hármas egyezmény szellemében pontosan körülírja az 1925. évi olasz—angol levélváltás. Olaszország kötelezte magát, hogy a Tana-tónál elősegíti bizonyos vízmüvek építését, ugyanakkor pedig az angol kormány kötelezi magát az olasz kormánnyal szemben, bogy a terület lakosságának meghatározott érdekeit tiszteletben tartja. Olaszország kimagasló érdeke — mondja a benyújtóit emlékirat —. amely ezekkel a diplomáciai okmányokkal jogi elismerést nyert, megfelel a tényleges helyzetnek, melynek folytán éppen Olaszország, mint amelynek elismerten legsürgősebb szüksége van gyarmati terjeszkedésre, az az ország, amely Abesszinia mai állapota következtében legsúlyosabb károkat szenved. Autósok figyelmébe ! Megjelent: Románia u\ autótérképe 34 részben, kitűnő angol vászonkötésben, az ország részletes szálloda és garage táblázatával. 250 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk! Ainrrikdltiiii iiapoaí.i círévél luKjyiiik cl «I ine<|(|yú(iyiiÍÍ «> !<őrh<í#*i•** Uinilidkaf Amerikában, ahol nemrégiben felfedezték azt az uj cBodagyógynÖvényl. amelyből a ma már világtiirUvé vált ..Gastro I) készül az állami kórházakban klinikákon, régi, idült gyomor éB bélfekéiyeknél. valamint epe, vese és májbajoknál, ideges fejfájással járó álmatlanságnál, zédülé-éknél, hányingereknél, slb. a Gastro D. kezeléssel rendkívüli kedvező eredményeket érlek el. Így a pác easek ezrei —pár heti kezelés után — tökéletesen kigyógyulva hagyják el az intézeteké1. Számokkal ki nem fejezhető az a gazdasági előny, amit a munkaképesség visszanyerése és a gyors gyógyulás jelent úgy az államnak, mint az egyedeknek. Nun is beszélve arról, hogy mennyi .-zenvédéstől menti meg a betegek tízezreit a Gastro D. kezelés. A „GASTRO D“. ina már nálunk is kapható, Le 130 utánvét ellenében küldi: E. Császár gyógyszertára, Bucureşti, Calea Victoriei No. 124. Fejszével kerget ki a magyar lapok rikkan- csaíia liarinescu'ukáijő! egy „buzgó“ hazafi CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kisebbségek ellen vezetett hajszának mindig akadnak pártfogói és apostolai, akiknek buzgósága meghalad minden képzeletet, ha a kisebbségek elnyomásáról van szó. Ilyen buzgó apostol többek között Zdranta Nicolai1 professzor, Marinescu-utcai lakos, a közéletben a fenlnevezeü utca védőangyala, rangrejtve pedig fuvaros. Zdranta ur abból a téves felfogásból kiindulva. hogy minden magyar lap veszélyezteti az állam biztonságát, érthetetlenül üldözni kezdte kerületéljen a magyar lapok rikkancsait. Megszólította, megfenyegette őket. verést igért nekik és azzal torkolta le őket, hogy ne merjenek magyar lapokat árulni, mert mi Nagy-Romániában vagyunk és nem Magyarországon. Szombaton este az Estilap két rikkancsát sodorta a végzet a Marinescu-utcába. Zdranta ur szokott posztján várta őket és felszólította. hogy takarodjanak el. Mikor ennek nem tettek eleget, elökeritett egy fejszét és annak fokával agy lejen ütötte Ráday Géza rikkancsot, hogy annak sérüléseit a mentőknek kellett bekötözniök. Metianu mentőorvos kötötte a sebet és jegyezte be a könyv- szu, csontig ható sérülést szenvedet*, szp, csontig ható sérülést szenvedett. Az esetre, minden egyéb körülménytől mentesen, mint egyszerű kihágásra hívjuk fel Puica rendőrkvesztor figyelmét, aki valószínűleg tudni fogja, hogy milyen intézkedéseket tegyen a környék lakosságának megnyugtatása végett. * Nehéz székelésben szenvedők, akiknek gyakori fejfájás, mellnyomás, szivdobogás, gyomormü- ködési zavarok és különösen fájdalmas végbélba. jók — mint aranyér, repedés, eiőesés, pohpus, sipoly szűkület — teszik az életét nehézzé, ígye. nak reggel és este negyed pohár természetes „FERENC JÓZSEF1' keserüvizet. Ilire iláérfóffóiift ci csetthoroitáf? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Lupta prágai forrásból azt a szenzációs hirt közli, hogy a cseh kormány a korona újabb alá értékelésének tervével foglalkozik. Amig ugyanis a háborús hirek hatása alatt az ösz- szes európai tőzsdéken az árfolyamok megrendültek, addig a prágai értéktőzsdén a ■ esehkorona leértékelésével áremelkedés mutatkozik annyira, hogy ezt a legyőzhetetlen- nek tartott prágai bankok sem tudták már ellensúlyozni. Elsősorban a hadfelszerelési üzemek, a Schneider-Creuzot koncernhez 1 tartozó gyárak: a Skoda s a többi vállalat részvényeinek árfolyama emelkedett. Ez az emelkedés aztán az állampapírokra is átterjedt. A Skoda részvények árfolyama ez év- elején 878 esehkorona volt, most 1263 cseh- koronára emelkedett. Ugyanebben az időszakban a „Berg und Hütten“ 1420-ról 1870- re. a „Poldi“ 590-röl 760-ra, az „Aussig Chi- mische“ 938-ról 1060-ra, a „Magnezit Bratislava“ 975-ről 1140-re, a „Nordbahn" 3855- röl 1840-re. a „Bőmisdhe“-gépgyár részvényei 1475-ről 1900-ra emelkedett. Az állampapírokban oly nagy a kereslet, hogy nem tudnak ennek eleget tenni. Megállapítható tehát, hogy az áremelkedés nem egyedül a hadfelszerelési üzemek konjunktúrájára vezethető vissza. Az árfolyamemelkedést a esehkorona átértékeléséről elterjedt hír okozza. Prágai pénzügyi körökben ugyanis úgy látják, hogy az első Ízben végrehajtott aláértékelés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
