Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-08 / 206. szám

­’ rr 2 BLLBNZtiK I 9 3 5 szeptember H. MIT IR A ROMAN SAJTÓ Frontok. l'-iniiók, ■ légiik. — I tabum. 1.UP1 A: ,,Roman Front", „Alkotmányos rom", „Nopl ont" m.n van; r/t bizonyara ..li. ovális Iront"; „Radikális írom"; „Revíziós Iront"; „AnCtocvu: ónista Iránt" togju követni, cm .. békeszerződésekre. de ,1/ alkotmány ittű- Aviitasara vonatkozóan. Amin beáll ,1 tói. még óbb ilyen alakulat k-'/. Sok „tront" között In­unk sétálni. Argetoiaam K megváltoztat ja az. .Agrár-l iga" nevet s „Konverziós 1 romot" csi- á! belőle. Ezzel lógja a többi összes pártokat le­verni, mert hiszen: — melyek adós ivein irat. i\oztk be egv olyan pártba mely . zc hirdeti, bogi nem kell fizetni? Akad-e o'v.tn poliuku' is, .ki 1 romot alakit majd .1 tartozások vM/iti/c- ..vére? Mind betegek azonban ezek a 1 rontok, mert senki sem akar közlegény lenni. Meg a káplárság és őrmesteri rang sem elég, p r.uie,- •íoki rangot akarna mindenki. A végén csak a parancsnokok fognak óvsz.g\ ülni s .1 kávéházi 0 nccrnck fognvk parancsc'ni. I ehet, hogv Isten akaratából jön ,t mozgósítás és közös frontra küldik majd az. összes „Frontokat." Csak így lógunk tőlük meg.za fsad nini. /ORILE: 166' lej havonta. Ennyi fizetést kap egy tanító, ki az analfabétizmus elleni küzdelem­re van hivatva. Ez a szám mai közoktatásügyi politikánk legfényesebb bizonyitékv,. Nem cso­dálkozunk, hogi .1 háború előtt igy történhetett. A földműves ugyanis akkor semmit sem jden- tett az országos poétikában. A csendőr odatc- rclte, ahová a politikai érdok megkívánta. Az. elemi oktatás kötelező volta benne leitetett az alkotmányban, még sem volt megvalósítva, mert a kormányoknak az volt az érdekük, hogy a faluk ne legyenek íeivi.ágositi z. 1667 lej egy hónapra! Ezzel fizet az állam a világosság ter. esztéséért, amikor oly sok az analfabéta, az or. -zag lakosságának nagy része újságot nem ol­vas s a kortesek felvilágosító szavaira van utalva. 1667 lej fizetéssel a tanító nem tehet eleget kö­telességének. A nyomor tönkre t.wi erejét, áldo­zata lesz a mozgalomnak. Hogyan lehet j föld­művesek életnívóját emelni, ha a táluk vezetőit e. veszítjük? UNIVERSUL: Mindig felszínen tartjuk ezt a kérdés: j sajtóban. Téglák, bélyegek, jelvények, úgynevezett „önkéntes áldozat:k" címen külön­böző adókat szedn ü mind nagyobb arányokban. Ped -g ehhez csak az államkincu., rne-k van joga. F.iőbb a megyéknek és városoknak engedték meg, hogy adót szedjenek, aztán ez a jog átragadt egyes nrézmén vekre 1«, melyek tübbé-kevésbé az ál­amhoz tartozónak tekintik magukat. Kereskedel­mi és iparkamarák, mezőgazdasági kamarák, vá­góhidak, repülésügy, statisztikai hivatali, mind Különböző adókat szednek. miut in a közszol­gáltatás máig sinc. összpontosítva. Bucurcsti-bcn a rendőrprefektura palotájának építési alapjára téglákat árultak. Amikor házasságot köröttek az anyakönyv vezető előtt, gyermek született, valaki meghalt, a nyugtát nyomban megk-'pt: arról az összegről, amit meghallgatása nélkül ugv vetettek ki, mintha ez temetői taksa volna. A konverziós törvény alapján bélyeg nélkül kiadás­ra kerülő községi bizonyiványok után tüdőbaj- elleni kga céljara bélyeget szednek Buzau-ban. A törvény- felment a bélyegílJeték fizetése a.Jól, ugyanakkor azonban 18 lejt szednek különbö­ző címeken a helyi hatóságok. Ez az önkényes eljárás zűrzavarhoz vezet. Senki sem tudja, mi vár reá egy hivatalban. S végtére is, ki kezeli s ki ellenőrzi izeket ez alapokét? Ez az adózás már 1 mi türelemhez szokott közönségünket is bosszantja. A pénzügyin niszter közbelépését kér­jük. Vessen véget a visszaéléseknek s számoítas­a meg a/ érdekelt hivatalokat. ADEVERUL: Itália nem képes egyformán harcolni Abesszíniában és Középeurópában. Ha az egyik helyen támad, ez önmagától kizárja a má­sikat. Az abesszínia; háborúnak első következ­ménye az európai egyensúly felbillcnése, mely ed­dig Ausztria függetlenségét biztosította. •— Ezt a heílyzetec aztán Németország bizonyára kihasz­nálja. ami egyébként a hklerizmusnak alapvo­nása. így aztán az ellenségeskedések ideje követ­kezik Európában, mely a lelkeket napróLnaipra nyugtalanítani fogja. Uj korszak nyílna tehát az abesszíniái háborúval. Ebben a helyzetben, a faji kérdések rengeteg összeütközésre adnának alkáli­mat. A revizionisták felütnék fejüket.- senki sem akadályozhatná meg, hogy Németország ezt ki­használja s Magyarország Róma helyet: Berlin felé tájékozódna. Az abesszíniái bábom nem ke­rülheti el Európát, közelről érinti tehát Romá­niát is. A népszövetségi rendszer forog kockán. Szükségünk van a nyugalomra, mert fejlődésün­ket csak ez biztosíthatja:.  héi világpolitikái«! Efly londoni mullimilliornos 27 éves fiyomorbnjúból {»yógyu-ti hi a „Gastro D“ kezeléssel Olasz, angol és európai kockázatok Géniben tovább folyik a vila :»/ olasz abt'ss/in konfliktusról, mely mögött az olasz angol öss/.t'iitközús réme kíséri. Egyik küszöböli álló veszedelem, a másik egyelőre diplomáciai lesz ü 11 ségek ben nyilatkozik meg és fenyegető éllel nyomul be a békésén ne lic/en megoldható nagy nemzetközi kénlé­sek köze Közben Miessziniti északi részén l éget ci I az esős időszak, nz trilroai határon szeptember ?> ike körül szokoll elölmjni síi rí i felhöréh'gek közül a trópusi nap és szep­tember 17 én már Mldis-Ahebaban is ünne­pelni szók Iák a száraz, időszak bekövetke­zéséi. Olaszországnak mintegy kétszázezer katonája vár parancsra az abessziniai hatá­ron, hogy ;t tűrhetetlen höségii Krilrcaból megkezdje az előnyomulást a kellemesebb éghajlatú ahesszin hegyek közé. Megakadá­lyozhat ják-e még ezt az előnyomulást a genfi tanácskozások Igenlő választ erre a kérdésre a legreménykedübb optimizmus is nehezen adhat. Genfi hírek felváltva beszél­nek a feszültség fokozódásáról, vagy eny­hüléséről, olyan megoldásról azonban, inelv az Afrikában már teljesen előkészíteti há­borút megakadályozhatná, egyik híradás sem szól. Inkább arról a kétségtelenül nagy európai érdekről lehet csak szó, hogy a Népszövetséget mentsék meg. Es nem érde­kesség nélküli dolog, hogy az erre irányuló szóharcban Litvinov is az. angolok mellé áll, bár Szovjct-Oroszország diplomáciai kapcso­latainál fogva inkább arra lehetett volna várni, hogy Laval egyensúlyozó ügyeskedé­sét támogatja. Meglehet azonban, hogy az olasz barátságot mindenképen megőrizni óhajtó franciák számára talán nem is kelle­metlen az orosz „extratour*. mely újra bi­zonyíthatja Róma számára, hogy nagy euró­pai erőket nem lehet számításon kívül hagy­ni és a népszövetségi alapokmány megsérté­sével nemcsak a franciák számára annyira fontos Angliával, hanem Oroszországgal is szembekerülhetnek. Elszámitották magukat A helyzet nagy kiéleződésében kétségte­lenül szerepet játszik az is, hogy a most már hónapok óta folyó diplomáciai vitában úgy Olaszország, mint Anglia elszámiloiták magukat. Róma nem számított olyan ellen­állásra, amilyenre most Londonban talál. Viszont az angolok sem számi toltak azzal, hogy a Duce ennyire a végsőkig cl van szán­va terveinek kivitelében. Eden előbbi tár­gyalásaira azzal ment, hogy az angolok ré­széről a háború után annyi cselben sikerrel alkalmazott kompromisszummódszert ezúttal is sikerrel alkalmazhatja. Szükség esetén egy jó kompromisszum érdekében nem túlságo­san messzemenő áldozatokra is kész volt. Kiderült azonban, hogy Mussolini vei nem lehet egyezkedni, mert a Duce kitérés nél­kül megy céljai felé. Vagy legalább is olyan áldozatokért hajlandó kitérni, amelyekre vi­szont Anglia nem hajlandó. A vita hevében Anglia olyan mértékben kötötte le magát a Népszövetség mellé, ami­lyen lekötöttséget a Népszövetségért resz­kető francia diplomácia nagy ügyességgel ei tudott kerülni. Londonban kijelentették, hogy az abessziniai háború a Népszövetség összeomlását jelentené. Hogy szükség volt-e ilyen kijelentésre, mikor már nyilvánvalóan látni lehetett, hogy a szankciókat Genfben egyhangúan nem szavazzák meg, az a leg­nagyobb mértékben vitatható. A Népszövet­ség már több esetben bizonyult tehetetlen­nek, anélkül, hogy összeomlott volna. A bal­sikerek után egy-egy sikerült közbelépés va­lamennyire mindig helyrehozta a tekinté­lyét. Most az a helyzet, hogy angolok és franciák a valószínűleg elkerülhetetlen afri­kai háború ellenére is keresik a módját, hogy a genfi intézményt minden lehető mó­don megmentsék. Maga a tény azonban, hogy a szankciók szükségét erősen hangoz­tató Anglia sem a szankciókat nem tudja megvalósítani, sem a háborút megakadá­lyozni, komolyan veszélyezteti a brit biro­dalom presztízsét olyan területeken, ahol a presztízsnek angol szempontból óriási sze­repe van. Olaszország viszont európai orszá­gok tiltakozó falát látja emelkedni magával szemben, amikor más módszerekkel fokoza­tosan szintén talán elérhette volna céljait. Róma nem számított eléggé a világ legna­gyobb birodalmának életszükségleteivel, London nem számított eléggé a népbőséggel is eléggé megmagyarázható olasz terjeszke­dési vággyal. Most azután az angol—olasz tradicionális barátság helyeit lioss/n időre számítani kell Olaszországnak a brit tilág- halalom ellenzésével és ugyanilyen bosszú ideig számítania kell Angliának azzal, hogy a Eöldközi-tengcren szembe találja magit Olaszországgal. Hogy ez nem jelentéktelen dolog, a/.l talán szükségleien is bővebben kifejteni. Szaporodnak a „lehető ellenfelek'“ Az utolsó belek éles vitái következtében az angol közvélemény számára Olaszország is bekerült a ..potential enemy)), a lehelő ellenfelek közé. Ez nem jelent annyit, hogy Anglia mindjárt háborús lehetőségekkel számitana. De ugyanúgy, mint ahogy eddig fegyverkezését elsősorban Németország fegy­verkezéséhez mérte, most a német fegyver­kezésen kivid az olasz fegyverkezés is irány­adó lesz Anglia hadilelkés/ültségébcn. Fran­ciaország, vagy Amerika, akármennyire is fegyverkezzenek. Angliát egyelőre nem nyug­talanítják, mert egyiküket sem tekinti be­látható időn belül ellenfélnek, ..potential enemy“-nek. Olaszországgal szemben azon­ban most már teljes erővel meg fogja indi- lani fegyverkezési versenyét a Földközi-ten­geren. Ez egyelőre nem akadályozhatja meg az olasz—afrikai terveket. Minél inkább megvalósulnak azonban ezek a tervek, annál inkább kell ezután az olasz—angol földközi­tengeri és afrikai versengéssel számítani. És egy ilyen versengés természetesen elmarad­hatatlan következményekkel fog járni az európai hatalmi versengésben is, mely ma távolabb van attól, mint valaha, hogy egyen­súlyi helyzetbe jusson. Mert nem lehet el­várni sem a világhatalmi helyzetükkel elé- gületlen németektől, sem a teljes szociális átalakulásért küzdő oroszoktól, sem a többé- kevésbé elégiiletlen európai kisebb hatal­maktól. hogy az igy kifejlődő Földközi-ten­geri ellentétet külpolitikai játékaikban föl ne használják. Ez pedig elüreláthatatlan újabb veszedelmeket visz bele az európai hatalmi versengés állandóan kirobbanással fenyegető komplexumára. Ha megindul az afrikai háború Fia megindul az afrikai háború, Olaszor­szágnak mindenesetre számítania kell Anglia ellenzésével. Ez az ellenzés valószínűleg ke­rülni fogja a nyílt összeütközést s minthogy a Népszövetség együttes szankcióit nem tud­ja elérni, óvakodni fog az. egyéni szankciók nvilt alkalmazásától is. Ettől eltekintve azonban ezernyi módot fog találni arra, hogy az olasz tervek megvalósítása elé aka­dályokat gördítsen. És valószínű az is. hogy ha majd békekötésre kerül a sor, akkor mint erősen érdekelt fél. latbaveti a szavát Anglia is. Mindez természetesen újabb anya­got szolgáltathat a két nép ellentéteinek to­vábbi kifejlődésére. Olaszországban, ahol a fasizmus feltámasztotta az Imperium Roma- mim igényeit a Földközi-tengerre, az ango­lokat egyes sajtóhangok már régebben a Földközi-tenger parazitáinak nevezték. Ez a vélemény újabb tápot nyerhet, ha a nélkü­lözhetetlennek érzett olasz terjeszkedési tö­rekvés Anglia csendes obstrukciójába ütkö­zik. Angliában viszont kezd elterjedni a vé­lemény. hogy a brit birodalom jövő vesze­delmes ellenfelének Olaszországot lehet te­kinteni, ugyanúgy, ahogy egy ideig a cári Oroszországot és később II. Vilmos Német­országát tekintették: Az ilyen hangulati erők legtöbbször nem érvényesülnek rögtön, ha az országok vezetői nem nyitnak szabad utat számukra. Tévedés volna azonban jelenték­telen dolognak tekinteni. Az angol—olasz ellentét most. csatlakozik a sok súlyos ellen­téthez, melyek Európa jövőjét megterhelik es lehetetlenné teszik azt, hogy Olaszország Abesszínia elleni hadműveleteiben tisztán gyarmati háborúskodást lehessen látni. Autósok ügyeimébe! Megjelent: Románia uj autótérképe 34 részben, kitűnő angol vászonkötésben, az ország részletes szálloda és garage tábláza­tával. 250 lejért kapható az Ellenzék könyv- osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk! Sportember legelső olvasmánya oJC Ellenzék. Nie. Morr, Preiiglltoiii r inert londoni mul I limilliomos, akinek a ki nti hercegségül , I óriási birtokai vannak 27 éven ál /in.' I deli makacs gyomor és bélhajban. Azt in ni I is kell mondanunk, hogy az angol főm a I világon mindent megpróbált, orvosai tárni- I c»ára bejárta az össze világfürdőket, d<- J nem tudott tartós javulást elérni. Sőt. '/ utóbbi időben, már annyira rosszabbodott ] állapota, hogy mindéül kihányt, csak teás- j tejet tűrt meg a gyónna. Orvosai tanácsára végre az Amerikában II. Mollis. Ívnia Sivala és Nakamura hires tudósok állal nemrégen i Amerikában felfedezett gyógyító vény ki vona­tot, a „Gastro D“ gyógyszert kezdte szedni I és már az első belekben olyan javulás állott be, hogy könnyebb diétás kosztolt ehetett, 3 havi kezelés után tökéletesen meggyógyult I és ma már, dacára magas korának, mindent j didik és ismét golfozlialik. A világhírű „Gastro D gyógyszer, amely az. összes gyomor, epe, vese és májbajokat tökéletesen meggyógyítja, ma már nálunk is kapható. I30 lej utánvéttel küldi a vezérkép- viselö: Császár E. gyógyszertára, Bucureşti Calea Victoriei 124. Mit hallgassunk meg? Vasárnap, szeptember 8 BUCUREŞTI. 11.30: Prédikáció, 12: Kórus, 12.35: Rádiózenekar, 13■ 5s: Lemezek, 17 Rádió- zenekar, 18: Dinlcu.zenekar, 18: Előadás, 20.2c: Román zene, 21: Előadás, 21.20: Operettzene, 23.15: Lemezek. 24: Népzene, Motzoi-zenekar. BUDAPEST. ii: Mise, 12.15: Görög kath. istentisztelet, 13.30: Opcraha’zi zenekar, 14.45: Előadás, 15: Lemezek, 16.45: Kétzongorás jazz, 17.30: Előadás. 18: Szalonzenekar, 18.30: A Sparta—Ferencváros-meccs második félidejének követitése. Beszélő: Pluhár István. 19.30 Cigány­zene, 20.30: Csevegés, 23: Cigányzene, 24.10: Jazz. BECS. 16.40: Quartett. 18.50: Hangverseny, dirigál: Holzer. — DEUTSCHLANDSENDLER. 16.15: Népzene északtól dél$g. — LONDON. (Reg.) 22.20: Londoni szimfonikusok Irene Koh. Irr zongoraművésznővel. — MÜNCHEN. 16.05: Otto Graef zongorázik. — VARSÓ. 21: Rádió- zenekar. Hétfő, szeptember 9 BUCUREŞTI. 13.05: Lemezek, 14.35: Lemezek, 18: Rádiózenekar. 19: Előadás. 20.20: Osztrák zene. 21,15: Mozart G-dur quartett. 21.45: Elena Basarat énekel. 21.05: Kétzongorás hangverseny, 22.30: Hirek, 22.45: Koncert, 23.20: Koncert. BUDAPEST. 11.20: Csevegés, 12.05: Lemezek, 13.30: Állástalan zenészek szimfonikus zenekara, 18: Előadás. 18.30: Jazz, 19.2c: Előadás, 19.5c: Márta Arder Runge énekel, 20.20: Előadás, 21.35: Előadás, 22.05: Magyar quartett, 23.25: Cigányzene, 24.15: OUsznvelvü előadás, 24.3s: Jazz. BECS. Wagner-est. a bécsi szimfonikusokká!. — PRÁGA. 22.40: Régi zeneszerzők müvei. — ASZTMA ÉS SZÍVBETEGSÉG, mell- és tüdő. baj, görvely- és angoíkór, a bőr megbetegedései és a fiminkulózi-s eseteiben a mindig kellemes ha­tású természetes „FERENC JÓZSEF" keserű víz az emésztőcsatornát alaposan kitisztítja s a gyo­mor és belek működését kitünően szabályozza. Hírneves európai és amerikai klinikusok tuber- kulótikus egyéneknél tapasztalták, hogy a beteg­ség kezdetén jelentkező székrekedések a FERENC JÓZSEF viz használata folytán énye- gesen enyhülnek. SZOMBAT-VASÁRNAP: CAPITOL-MOZGÓ: A KETTŐS ALOM. Fő­szereplők: Chevalier partnernője, Ann Sothern és Edmond Loive. Ragyogó operett. Zenéjét mindenütt játszók. ED1S0N-M0ZGÓ: I. VISSZATÉRÉS AZ Ó- 1IAZÄBA. Karl Ludwig Diehl. Brigitte Homey. II. BROADWAY. Gangszterfürn. Constance Lammings. III. MAGLAVITI CSODA. Juhász, aki beszélt az Istennel. MUNKÁS-MOZGÓ: BARSZEM KISASSZONY. Főszerepben; Shirley Temple, James Dunn és Claire Trevor. Műsor előtt Hír­adók és Micky Maus. Előadások: 5, 7 és 0 órakor. OPERA-MOZGÓ: A SIVATAG FIAI. Vígjá­ték. Főszereplők: Stan és Bran. Hétfő­től; LELKEK A FERGETEGBEN. Fősz. Sylvia Sidnev és Boris Karloff. ROYAL-MOZGÓ: T. A GYUFAKIRÁLY SZE­RELME GRETA GARBÓVAL. Fősz. Wa­ren William és Lily Damita. II. FO­GOLYTÁBOR. Fősz. Lukács Pál, Doug­las Fairbanks. Előadások: L 3.20. 620, 9.20. II. 5, 8, 11 órakor. Vasárnap d. e. lí-kor matiné: FOGOLYTÁBOR. HUNYADI ERZSEBET: FRANCIA KONYHA. ÍZES FALATOK. VENDÉGLÁTÁS. 300 recept. Levesek. Előételek. Halak. Főzelékek. Körítések. Mártások. Saláták. Húsok Tészták. Pástétomok. Szendvicsek. Sütemények. Édességek. Terítés. Tá­lalás. Menük. Kapható az Ellenzék könyvosztályá­ban, Cluj, Piaţa Unirii, Ui TECHNIKÁVAL a ruhafestés, vegy tiszti tás CZINK-nél nem drágább, csak jobb, mint bárhol.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom