Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-07 / 205. szám

A ti I L H /V 7 fí * I 9 5 M /. 0 p t e hi 1/ r r 7. I Bevándorlók Kiülni pár állított In' u község jegyzői irodajóba. Arcuk szomorú volt és elszántnak látszott. Mivel az irodában csuk egy fiului \akornoko( láttak, a jegy/ö után érdeklő­dőit a férfi. Nincs itthon a jegyző nr! Foglaljanak helyet. Azonnal rendelkezésükre állok. A fiatal pár nem iill le. Bámulni kezdték a talon lévő különböző képeket. Majd a térképhez léptek. A férfi bizonytalan kéz­mozdulattal valamit mutogatni kezdett rajta. Nyilván a vasútvonal irányán húzogatta bütykös ujjait. Mire lenne szükségük? Erkölcsi bizonyítványra — felelte a férfi. Erkölcsi bizonyítványra? Azt nem tu­dom kiállítani, amig a jegyző ur nem jön haza. Miért van szükségük reá? Szolgálni akarunk menni a regálba. Anélkül pedig nem mehetünk. \ regátiak nem hisznek a magunkfajta embereknek. Tartózkodva fogadnak és ,.hangyile“-nak mondanak. Azért volna szükségünk erköl­csi bizonyítványra. Miért nem próbálkoznak itthon? Itthon? Itthon nincs akinek szolgál­junk. — Föld még csak akad, amin dolgozni lehet. — Egy keresztre való sem! — Hát a fiirészgyárakban? . . . — Le vannak állva és amelyek járnak, azokba nem vesznek fel magyarokat. A férfi nyugodtan viselte sorsát. Nem tar­tott más életlehetőséget magukra nézve, mint bevándorolni a regátlia. Hogy ott aztán mi­lyen idők várnak rájuk, azzal egyelőre nem törődött. Csak annyit látott szükségesnek, hogy bármerre, menekülniük kell. — ís hová számítanak menni? — Még magunk sem tudjuk biztosan. Bucureşti, Ploeşti. Galati, Braila. Csak ka­punk valamelyik városban munkát. Dolgoz­ni szeretünk. Bucureşti. Ploeşti. Galati, Braila. mene­külő szolgamagyarok siralmas szigetei. Szin­te élő temetője a fajnak. Csak abból a falu­ból negyven ember vándorolt be a regit különböző városaiba. Szolgálnak, dolgoznak, szerelmet árulnak, betegeskednek, haldokol­nak és olyan kevesen térnek haza. — És már végleg elhatározták magukat? — Végleg. — Nem is próbálkoznak többet? — Nincs min. Tenyérnyi földünk sincsen. — És mennyi ideig számítanak a regát- ban maradni? — Előre nem tudhatjuk. — De nem gondolják hogy végleg ott maradnak? — Előre azt sem lehet tudni. — Meg tudnának válni a falutól, szülő- földjüktöl, tőlünk? El tudnák felejteni, hogy magyarok voltak? Nem köti semmi ehhez a szegény faluhoz? — Égy kicsi sir a temetőben s egy ros­kadozó ház. amelybe, ha csak meghalni is, szeretnénk hazatérni — mondta a férfi pa­naszos hangon s halkan odaszólt feleségé­hez: — Töröld meg szemeidet. — Aíost nem tudom kiállítani a bizonyit- ványt, mert a jegyző ur kell, hogy aláírja. Ö pedig elutazott, amint mondtam. — Holnap vájjon itthon lesz már? — Talán. Ha délelőtt nem is. délután min­den bizonnyal. —- Akkor eljövünk holnap. Nagyon sür­gős. Elsejére helybe szeretnénk állani. — Rendben van. Jöjjenek el holnap. De jó emberek, addig még gondolják meg a dolgot. A fiatal párnak nem volt mondanivalója, ők már határoztak, vagy inkább a szegény­ség határozott. És ők nem felebbezhettek ellene. Köszöntek és elhagyták az iroda he­lyiségét. * Másnap hazaérkezett a jegyző ur. A bizo­nyítványok már készen állottak, csak éppen alá kellett írnia s reá kellett ülnie a község pecsétjét, hogy hivatalosan is bizonyítják a szolgálni induló emberek becsületes voltát. A bevándorlók még aznap kézhez kapták bizonyítványukat. És már nem volt több akadályuk. A község elöljárósága hivatalos Írással igazolta, hogy megérdemlik a szolga­sorsot, mert munkaszerető, becsületes embe­rek. Szabó Lajos. öngyilkos csendőr. Bucuresti-ből jelentik: Bucov község határában egy kukoricásban a falusiak egy vértócsában fekvő csendőr hullájára akadlak. A vizsgálat során kide­rült, hogy az öngyilkos Nedelcu Gheorghe Tulcea-i illetőségű csendőrrel azonos, ki el­hagyta szolgálati helyét és szájába lőtt a falu határában. Az öngyilkos csendőr tettét búskomorságával magyarázzák. Az eljárás megindult. Mossa püspököt az igazságügyminiszier Blaj-i metropol Nyíltan szinívatloít a kormány erdélyi hivatalosa Hossu püspök mellett CI.U.l (Az Ellenzék tudósítójától.) Megír­ta az Ellenzék, hogy a nemzeti parasztpárl Mimin szárnyához közelálló Romania Noua politikai befolyás érvényesítésével vádolta meg a liberális pártol a Blaj-i mclropolita választással s ennek kinevezésével kapcso­latban. V liberálispárli Naţiunea Romana hasábjain most dr. Coriolan Suciu válaszol .Ionel Pop gyanúsításaira és mint szemta­nú, fel födi azokat az eddig ismeretlen ese­ményeket, melyek a május 7-én lefolyt Blaj-i metropolita választási kisérte. Coriolan Su­ciu clr. azt állítja, hogy a; erdélyi nemzetiparaszt párti t<iyo:nt ve­zetősége Jövel Pop képviselővel a: élén. még n választás előtt pontos haditervet készített arra, hogyan lehelne Ilossn püs­pököt elbuktál vi, aki legkomolyabb je­löltje volt a metropolita szélnek. Eszerint a terv szerint Hossu püspök nem szerepeli volna még a jelölő» listán sem. melvln‘ csupán Nicoíescii. Rnssu és Maca- vein dr. főpapok leltek volna felvéve. Azl a hi rl ler jeszlellék, hogy Hossu püspök nem hajlandó elhagyni Erdély fővárosát s a met­ropolita székhelynek C.lnj-ra való ál helyezé­sét kivánja. Ezt a hirt egyébként a Patria is fenntartotta. Coriolan Suciu dr. szerint tisz­tán személyi báliere volt a terv kidolgozásá­nak. Hossu püspökben ugyanis Maniu hívei „homo regiusl látlak. ez jelentette azt a lé­kéit- pontot, melyért el akarták buktatni. A Naţiunea Noua cikke szerint a választás napján ncmzetiparns/tpárli ,, propagandis­ták" utaztak Blaj-ra oly célból, hogy politi­kát Lever jenek az egyház d atyáim. Már a választást megelőző» éjszaka megindult a rá­galmazások sora s a választás alkalmával felrobbant a nagy bomba: Boila Zuliari* ugyanis aki két nappal előbb érkezett Blajra megtöltötte a várost azzal a hír­rel. hogy Hnenrestiböl nyert telefoni értesí­tés szerint Tihilescu kívánságára n liberális kormány tápárában non. Azl mondták, hogy hiába kap Hossu püspök szavazatokat, az eljövendő neinzoliparasztpárti kormány úgy­sem fogja kinevezésre ajánlani Rómában. A választás megtörténte után dr. Coriolan Suciu cikke szerint, a nemzetiparasztpárliak megdöblx'nessel vették a reájuk nézve ked­vezőtlen eredményi tudomásul. Újabb sajtó­támadások következtek s egyes lapok arról Írlak, hogy tiltakozó emlékiratot küldtek Ró- mába. A Naţiunea Romana szerint azonban minden próbálkozás hiábavaló. Pop Valér dr. igazságügyminis/lernek úgyis, mint az erdélyi görög katolikus egyetemes szövetség elnökének, joga van arra, hogy a kinevezés­re javaslatot legyen Rómában. A liberálisok nvill fellépéséből! most már nyilvánvaló, hogy a kormány Hossu püspök kinevezéséi ajánlotta a római szentszéknek. Igv a Blaj-i metropolita székét Hossu püspök fogja el­foglalni. Pof, cüíieiynelí emberélet és héí évi börtönbüntetés az ára DEVA. (Az Ellenzék tudósilójától.) Meg­emlékeztünk arról az április hó közepén történt emberölésről, mely a Deva közelében fekvő Craciunesli községben játszódod le. Az eset, melyet annak idején röviden kö­zöltünk, a következő: Jacob Lazar, községi gazda: nőtlen eml*er létére édesanyjával együtt lakott és jó szom­szédságban éltek Serbau Petru-ékkal. A kél házat kerítés nem választotta el egymástól s mint jó szomszédoknál szokás, gyakran kölcsönöztek egymásnak az asszonyok kony­haedényeket, a férfiak pedig gazdasági esz­közöket. Serban Petru 20 éves fiatal feleségéről a bányamunkások sugdosódtak, sőii Serbannak is azt mondták, hogy Jacob édesanyja, férje elhagyására biztatja. Április 12-én Serban. éppen ilyen felkavart kedéllyel jött haza a bányából, mikor Jacob édesanyja — talán, hogy a Serbanéknál levő fazekát hazakérje — a Serbánék házába akart bemenni. Ser- bán mielőtt még az öreg Jacobné jövetelé­nek a célját ismerte volna, hatalmas pofont mért az öregasszony ar­cára, mire az futásnak eredt házuk felé. Serban azonban követte az öregasszonyt és a zárt a jtót betörve, a másik a j Lón kime­nekült öregasszonyt követte egészen Lazar Loghin nevezetű szomszédjukig, ahol aztán feltartóztatták a felbőszült bányamunkást. A szomszédok látták, hogy Serban a ház körül leselkedik s igv az est beálltával laká­sára kisérték az öregasszonyt és mert fia nem volt odahaza, elbeszélgettek véle. Este úgy fiz óra tájban került haza Jacob Lazar, kinek édesanyja elmesélte, hogyan járt Ser­ban Petru-vnL Jacob feldühödve, hogy édes­anyját bántalmazta Serban, kiment a ház­ból, hogy a szomszédjától magyarázatot kér­jen. Mielőtt azonban Serban házához ért volna, a csűr előtt meglátta ellenfelét egy kapával a kezében. Nem mert hozzá köze­ledni, hanem pár lépésnyi távolságról vonta felelőségre. Serban azt válaszolta, „vigyázz, nehogy te is úgy járjál, mint anyád1“ s ek­kor a kapával Jacob felé sajtolt, mely hom­lokán megsebezte. Jacob üres kézzel futás­nak eredi. Mikor azonban az országidra ért, megbotlott és elesett. Ekkor Serban lói újabb ütést kapott, de sikerült elvennie tőle a ka­pát. Serban ekkor a fejszét vette magához. Most már Serban fűlött elől, de a patak szélén Jacob utolérte és hátulról a sötétbe feléje sújtod háromszor a kapával. Hallotta Seríxint leesni a pariról a Raul-alb patakba, de semmi komolyat sem sejtve, mint aki harcképtelenné tette ellenfelét, hazament. Otthon lemosta homlokáról a vért és nyu­godt lelkiismerettel pihenni tért. Csak más­nap értesült véres tettének komoly kimene­teléről, mikor a csendőrök megjelentek nála. Letartóztatták, rekonstruálták az esetet, fel­koncolták a hullát és a tarkóján találtak egy nagy tátongó, vágott sebet. Jacob úgy az ügyészségen, mint a vizs­gálóbírónál beismerete tettét, azonban tagad­ta az előre megfontolt szándékot. Az ügy most került a Deva-i törvényszék Il-ik szek­ciójának főtárgyalására, hol előző nyilatko­zatain Jacob annyit változtatott, hogy az or­szágidra érve, megbotlása után, még mindig ő volt kénytelen Serban elöl tovább szalad­ni a patakig, hol aztán az öt követő áldozat­tal szembefordult és a kapával félkört le­írva találta el hátulról. A védelem felsorakoztatott tanúi a véres tettről nem tudtak felvilágosítást adni, mert annak senki sem volt szemtanúja s az egész vád csak a vádlott vallomására lett felépít­ve, csak azt birták bizonyítani, hogy a két szomszéd között békés és harmonikus élet folyt. Igna védőügyvéd arra való hivatkozással, hogy előre megfontolt szándék nem állott fenn s Jacob jogosan ment magyarázatot kérni Serban lói édesanyja bántalmazásáért s hogy a felfegyverkezett Serban vette üldö­zőbe Jacobot s annak védekezése kimeríti az önvédelem kritériumát, felmentését kérte. A törvényszék rövid tanácskozás után el­fogadta az ügyész általi vádminősitést és emberölésért hét évi súlyos börtönre ítélte el Jacob Lázárt. Az ügyész megnyugodott, a vádlott feleb- bezéssel élt az délet ellen. TANÜGYI HÍREK Beíratások a Tárgu-Mures„i városi festőiskolá­ba. A Kultúrpalotában levő és immár 4-ik éve működő városi festőiskolába a behatások folyó hó 10-ikén kezdődnek meg fél 11—fél i-ig és délután 4—6-ig. A megfelelő szakoktatáson kí­vül a növendékek használhatják a városi könyv­tár művészeti szakkönyveit, továbbá havonként megjelenő külföldi művészeti szaklapok is állanak a növendékek rendelkezésére. A városi képtár a növendékek számára állandóan nyitva van. — Megjegyezzük, hogy a művészeti oktatás ko­molyságát és magas nívóját legjobban ' bizonyít­ja az a tény, hogy az alig három éve működő városi festőiskola több növendékének munkáit a bucureşti hivatalos tárlat zsűrije az ezidei Sa­lonul 'Oficial tárlatán kiállításra méltatta. Infor­mációkat szeptember ío.tői az iskola vezetőjé­nél, Kultúrpalota 308. ajtó. A belvárosi unitárius elemi leányiskolában (Berde.u 1. sz.) a beírások e hó 10-ig tartanak. Biratkozhatik bármilyen felekezetű, magyar nemzetiségű leány növendék, ki a folyó évben a 7. életévét betöltötte. Hivatalos óra naponként 8—12-ig. Az igazgatóság. A romániai Dizfo tin társaságok lielireíe BUCUREŞTI. (Az Ellenzék Iiidósitójíítól.) A/ Excelsior részletes kimutatási közöl a román biztosító társaságok helyzetéről. \ társaságok kés/.pénzlai lalckíi tekintetéln-n .» lilx-rális körökhöz közelálló Dacia Románia vezet, mely 52 millió 200 ezer lej készpénz, fölött rendelkezik. Feltűnést keltett, hogy az. Első Erdélyi Biztositó legelöl jár s .'57 mil­lió 100 ezer lej készpénzzel megelőzte a Phönix biztosító társaságot is, mely mind­össze 17 millió 800 ezer lej készpénzt tud kimutatni. Annál töhh tőzsdei papír szere­pel aztán a vállalatok mérlegében. így a Phönix 44 millió 200 ezer lej értékű papirt mulat ki az Első Erdélyi Biztosító 1 millió 400 ezer lej értékű papirlartalékával szem­ben. A kimutatásból a papírok tényleges ár­folyamát nem lehet ellenőrizni. Az Excel­sior állal közölt adatok közölt a biztosító társaságok ingatlan vagyona is figyelemre méltó. A Transilvania 72 millió 400 ezer lej, az. Első Erdélyi Biztositó 40 millió 300 ezer lej értékű ingatlannal szerepel a kimu­tatásban, ami igen tekintélyes vagyont je­lent, ha számba vesszük a többi nemzetközi I biztosító intézetek adatait. így a Standard csupán 1 millió 100 ezer lej, a Phönix biz­tositó italig 2<> millió 400 ezer lejt érő in­gatlan vagyoni mulat ki jelentésében. Turistaság A CLUJ-I KOLP1NG-TUR.ISTASZA KOSZ­TÁL Y. folyó hó 8-án autós kirándulást rendez, lurdán kere ztü! a Turda-i hasadékí menedék- ház-avaiishoz.. Vendégeket minél nagyobb szám­ban szívesen lát a szakosztály. Indulás vasárnsp reggrl 6 órakor, jelentkezni lehet az egyesület­ben, Str. Baron L. Pop No. 3. és Bernáth [ó_ zsef iüszerkercskrdésében Piata Mihail -Viteazul 32. Rődernél. Vezető: Márk Sándor. Gyalogos turisták figyelmébe. A Gyopár Tu­rista Csoport szeptember 8-án gyalog-furát ren­dez a Turda hasadékbs szombat esti 10 órai in­dulással a Micus-völgyön át és vissza. Gyüleke­zés az indulásikor a virmegyeháze előtt. Turave. zeto: Vajda Gyula. Vendégeket szívesen lát az egyesület vezetősége. Megjelent a „Turista Élet“ uj száma. Az Órá­déin megjelenő országos turista folyóirat, a Tu. szePtemţ>eri száma Papp Lajos szer­kesztésében ismét igen szép kivitelben és gazdag tartalomm.ü jelent meg, melynek háronmyomá- sos cimlapját Radványi Román Károly készí­tette. A lapban igen értékes és tanulságos leírá­sokat közölnek Papp Lajos, ifj. Mátyás Vilmos, Orosz Endre és mások. Azonkívül részletes be­számoló a B. T. C. Drágán-völgyi turista talál­kozójáról és az Oradea.i Kolping turisták Pădu­rea Negrín megta-tott forrisfoglaló ünnepélyé­ről. műszaki könvv­CSAK RÖVID IDEIG!! Ábrázoló geometria (Tranzverzális) 165 Ábrázoló geometria példatár „ 66 Analízis és geometria, irta: Molnár István mérnöx — — — — 50 Autó cézikönyv. Az autó szerkezete, kezelése, vezetése, irta Weiner István, 612 oldal, 560 ábrával 246 Épitésvezetés, irta Csengeri Gyula építészmérnök — — — — 66 Földmérési és birtokrendezési enci­klopédia — — — — — 66 Gázmotorok, :rta: Péntek László, ipariskolák és tanf. részére — 66 Gőzkazánok és tüzelőberendezések, irta Leitner Jenő egyet, tanár 66 Gyakorlati rádiókönyv,irta Molnár J 33 Logaritmikus számológép elmélete és műszaki alkalmazása — — 33 Matematika. Építészek és vegyész­mérnökök számára — — — 1S2 Matematikai földrajz — — — 63 Mechanikai példatár (Statika) irta Neményi Pál — — - — 33 Mezőgazdasági géptan — — — 66 Műszaki mikológia — — — — 50 Műszaki nmroszkopia — — — 50 Rádióteieíon elméleti és gyakorlati ismertetése (Rádióamateur ké­zikönyv) irta Molnár Janos — 50 Szén élőkészitéstan, irta Finkey J. 165 Városfejlődés és lakásreform Ame­rikában, irta Neményi B. — 33 Vasbetonmetszelek szilárdságtana, irta Kardos Ferenc — — — 66 Villamosvezetékek gyakorlati mére­tszóse, irta Boros Vida — — 33 Villamos távjelzők és távbeszélők-Elektromos szerelőipari tanf.) 132 Vizépitéstan — — — — — 264 Csak korlátolt példányszámban kapha­tók, most vegyen, mig a készlet tart az ELLENZÉK könyvoszíáiyában P. Unirii. Vidékre azonnal szállítunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom