Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-01 / 200. szám

* 1 9 J 5 * x t p í e rn h 9 r I. ti L L L N / tí iv K ,.N ATI l N í •! A HÓM AN V módfelett fd hulKirod v;i azon, bngx ;i nem/H i ■ p:i - ru.N/tp:irt minden ténykedése <11* n i n jí t i:»l >a hili.nl é.i iiralimiiM» jutása esetén pusziulás- hu in né a/ országot. Hazafias aggodalmn­’nai te.s.:i lel a x égén a döntő kérdési, hogy nit értenek Maniuék demokrácia alatt? Úgy luls.’ik, hogy a kérdés kiálló s/é> xolt csu­pán, inni eddig még sehol sem látunk, sem Mem hallunk választ. Nagy szolgálatot lenne tehát ez a sajtóorgánum, ha ü maga oktat* uá ki az érdeklődőkéi afelől, hogv inlajilon- kópen mi is a/ a ..demokrácia . FeMételez- hk. hogy egv ilyen elismeri szakértőtől pontos meghatározási nyerünk, legalább — elméletben. * A KÖZTUDATBA már régen beleed/ődött az a (elfogás, hogy a xilágon a legnagyobb hatalom a pénz. Ez a guruló démon nagyobb xáltozásokat idéz elő, mint a föld ősi vulká­nikus ereje. Nemcsak hegyeket mozgat és völgyeket tölt ki, hanem a lélek, a szellem birodalmában is az ö ereje irányítja a koz­mikus zavarokat. Ám. ha körültekintőbben figyeljük a dolgokat. tapasztalni fogjuk, hogy van valami, ami a pénznek is paran­csol és kénye-kedve szerint űzi azt kárho- zulos utján: a divat. A silány, felületes élet­nek ez a rákfenéje mindig megtalálja azo­kat a rejtett zsilipeket, melyek engedelme­sen okádják ki a hóbortjaihoz szükséges ara­nyat. Nem tudok elképzelni nehezebb és szomorúbb rabságot, mint amilyennel a di­vat hálójába kérili megejtett áldozatát. A skatulyából kivett selyemfiu, kinek zsigerei összehuzódtak a sok koplalástól s ki után légió-számra ólálkodnak a reményt veszteti hitelezők: meg a nagy kínnal kikészített áb­rázata, vénülő satrafa, aki tipegő lépésekkel liheg a többiek után, hogy a sorból le ne ma­radjon, szánalmas prototípusán annak, hogy a divat milyen félelmes erőkkel rendelkezik s milyen könnyfakasztó bohóc-alak okát tud kitermelni. Legfrissebb bizonyságul szolgál­hat erre a London melletti ,,éhség-palota“ üzembe helyezése, ahol drága pénzért mód­jában van bárkinek annyit koplalni, amenv- nyit az élelmes részvénytársaság előir. Jel­lemző .az éhező hóbort ragályos voltára- hogy kénytelenek hetekkel előbb előjegyez- fetoi magukat, mert a ..szanatórium“ befo­gadó képessége szűknek bizonyult. Mennyi­vel egyszerűbb megoldás volna besétálná a városi szegények házába, melynél ideálisabb koplalható intézetet ki sem lehet találni. De ez igen olcsóba kerülne's éppen ezért nincs kilátás rá, hogy valamikor divatba jön. — Ne vegye rossz néven a szanatórium igazga- lója, ha szeretnék tudni, hogy ilyen ételaél- küli ..csalétek“ mellett, mellyel a százezer fontnyi tőkécskéjét már eddig is biztosította, milyen fogásokból áll a saját diétás kosztja. v LUDENDORFF és társai, a mai idők hit­térítői örömüknek adnak kifejezést, hogy egyre nő a keresztyén vallásból kilépők szá­ma. Érdekes, hogy a kommunisták pont en­nek örülnek s mégis a két ..szerzetes“ tábor megenné egymást, ha lehetne. Talán a ke- nyéTirigység ennek az oka, vagy az a régi tapasztalat, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. Nem vagyunk tisztában vele, hogy mi lenne a következménye annak, ha egyik felfalná a másikat, miután mindkettő emészthetetlen. Omikron. A KIS ÜZLETEMBER óra után egyik gyerek odamegy a taní­tóhoz: — Tanító bácsi — mondja neki — az édesapám azt mondta, hogy száz lejt ad nekem, ha az értesítőm kitűnő lesz. — Na és mit akarsz? — Adjon nekem a tanító bácsi kitűnő értesítőt és én a pénz felét a trnitó bácsi­nak adom. Minden versemen ielüSáSSó valódi HOMESPUN uri és női cp vatszöveteket ké­szít és önköltségi áron elad a D0HBS1A Hóziszgvészsi Fonógépet, szövőszékeket elad betanítási kötelezettség mellett. Egyedüli elárusító hely: CLUJ, STR. BRATIANU No. 5Í 1 SZÜLÖK! ilemista! Bimiwista leányánál!, fiánál! A Z ÜSS Z ES IS K ÜL A K B AN ELŐÍRÁSOS Ibgyensapkát Egyen kötényt Gálaruhát Tornafelszerelést Intézetifehérnemüket I harisnyát, kötöttárut ruha-anyagokat ki­mérve is, LEGOL­CSÓBBAN CSAK NÁLUNK szerezheti be ! „HERCULES“ ÁRUHÁZ CLUJ, Cal. Regele Ferdinand 4 %% (FARKAS CIPŐÜZLET MELLETT) I* Äf Dej-eo nincs fürdő, de annál több az árverés DKJ. (Az PMlenzék luclósilc'ijálól.) Pezsgő életű kisváros valamikor — ma pedig a le­romlott viszonyok következtében csendes kis adógondokkal kiizködö hely. ahol az idegent furcsa meglepetések fogadják. A legelső do­log, ami az idevctödö idegennek feltűnik és szinte valószínűtlennek hal. l)ej-en nincs kávéház. Ha ma valaki Dejre vetődik és meg I akar reggelizni, nyakába kell vegye a várost, amíg felfedez egy cukrászdát, ahol egy ká­vét ihat. Volt ugyan itt kávéház is a ,.Cafciia Ro­mania“, ami azonban a részvétlenség következtében megszűnt és ma helyiségeiben liberális párt klub székel. A húszezer lakosú Dejnek egv másik szem­betűnő jellegzetessége, hogy nincs fürdő a városban. Az. idegen hiába érdeklődik fürdő iránt, azt a meglepő választ kapja, hogy ebben u városban ilyen intézmény nem lé­BUCURESTI. (Az Ellenzék távirata.) Hó­napokkal ezelőtt minisztertanácsi határozat­tal hét külföldi autógyárnak — ezek között Irat amerikai és egy francia üzemnek — jo­got adtak arra, hogy 10 éven belül 17.500 darab gépkocsit hozzanak be egymilliárd lej értékben az országba. A minisztertanácsi ha­tározat szerint ezek a gyárak behozatali en­gedély nélkül eszközük a behozatalt s telje­sen korlátlan mennyiségben hozhatnak be kicserélés céljára alkatrészeket ilyen módon. A minisztertanácsi határozat ugv intézkedik, hogy román áruk kivitelével fizetik ki a be­hozott gépkocsikat s ahova legjobbnak lát­ják, oda irányíthatják a gyárak a román terményeket. Ezeken a lényeges feltételeken kívül a minisztertanácsi határozat egyéb in­tézkedéseket is tartalmaz. így a vámhatósá­gok nem a kész gépkocsikra, hanem az al­katrészekre előirt vámtételeket szedik majd a behozatal alkalmával. A behozott gépko­csik, mint „román gyártmány“ kerülnek forgalomba. S végül az érdekelt gyárak sze­relő-üzemeket létesítenek az országban. Az Universul megállapítja, hogy a kincs­tár igen nagy kárt szenved ezzel a milliárdos gépkocsi 'behozatallal. Mindenkelőtt a vám- dij körül mutatkozik óriási különbözet a gyárak javára. A kész gépkocsik vámdija ugyanis 120 ezer lej közepes ár után számít­va 34 ezer lej darabonként. Amennyiben „leszerelve“ engedik be ezzel szemben a gépkocsit az országba, akkor csupán 60 ezer lej lesz az alkatrészek értéke, ami után már csak 19.700 lej vámdijat fizetnek. Könnyen kiszámitbató így, hogy a behozatalból 30— 50 millió lej kára lesz évente az országnak. Ha pedig a megengedett 17.500 darab gép­kocsit mind behozzák, ez összesen 350 mil­lió lej kárt jelent majd. Az ezzel szemben hangoztatott „szociális“ eredmény úgyszólván semmit sem jelent a valóságban. A „leszerelt“ gépkocsik ugyanis tel jesen össze vannak állítva a beérkezés pil­lanatában s Így nem lehet nagyobb jelentő­séget tulajdoni tani a felállítandó „szerelő üzemeknek“ A külföldi gyárak tehát kitűnő üzletet csináltak. Ráadásul még jogot nyer­tek arra is, hogy a gépkocsikárának kiegyen­lítésére kapott román terményeket tetszé­sük szerint exportálják a szabadon válasz­tezik. Van ugyan egy rituális fürdő, amit a zsidó hit község tart fenn, ez azonban vallási célokat szolgál és nem elégítheti ki a városi lakosság igényeit. így tehát, aki fürdeni akar —, ha nincs fürdőszobája — át kell ránduljon Clnj-ra, vagy egy más szomszédos városba. ,4 fürdő- kérdés különben már régi gondját képezi a város vezetőségének, füvekkel ezelőtt tervbe vették egy városi fürdő építését, ez azonban elmaradt, mert az Ocna Dejului-i sósfürdő érdekeit veszélyeztette. A Dej-i «dénnkvizitorok szintén jellegzetes­ségei ennek a kisvárosnak. Leleményességük páratlanul áll a maga nemében. Legújab­ban például a hátralékos városi és állami adó fejében a kereskedők házait árverezik el. A közelmúltban 14 házat árvereztek el adó fejeljen és most ugyanez a sors várako­zik 200 más Dej-i házra is. tott külföldi piacokra, ami annyit jeűent, hogy a gyárak forgalmára nézve a behoza­talra előirt 44 százalékos valuta-felárt nem fogják alkalmazni. Kitűnően járt tehát a kedvezményben részesített 6 amerikai és egy francia autógyár. Oly helyzetbe kerüllek, hogy valósággal monopolizálják a gépkocsi behozatalt s igy tönkre teszik azokat a bel­földi és külföldi cégeket, melyek nincsenek velük összeköttetésben. Az Universul jelen­tése szerint külföldön nem váltott ki ked­vező hatást a minisztertanács határozata. A lap n határozat visszavonását követeli, mi­után ez a külkereskedelmi forgalmat kedve­zőtlenül befolyásolhatja. Rablótámadás egy gazda ellen. Bucuresti- ből jelentik: A Targoviste-hoz közel fekvő Laculete község határában Nicolae és Dica Madaran földművesek Ion D. Nanciu módos gazdát az országúton megtámadták, össze­szurkálták és kirabolták. A szerencsétlen ember jajkiáltására három földműves jött elő. Ezek azonban segitség helyett a rab­lókhoz csatlakoztak s eltűntek a helysziné- ről. Nanciu gazdát vérző sebekkel csak ké­sőbb találták meg eszméletlen állapotban. Kórházba szállították. Kevés remény van felépülésére. Az eljárás megindult. Tiszteletben tartja a vá­rosi tanács a kőműves mesterek szerzett joqait CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az épi ü's/,kamarai törvény végrehajtási utasít ás:» olyan bonyodalmakat okozott az építőipar­ban, amelynek kibogozása évekig fog tartani. Amióta megjelent a törvény, Bucureştii**» és városunkban egymást érik a küldöttségek, amelyek a sérelmeket sorolják fel és azok orvoslását követelik. A törvény az építőiparosok minden osz­tályát súlyosan érintette és csupán néhány kivált ságos mérnöknek juttatott előjogo­kat . Megnyirbálta agy az építő, mint kőmű­vesmesterek és kőmii vési párosok szerzett jogait. A helyi mérnöki hivatal például a tör­vény végrehajtási utasítására hivatkozva, a közelmúltban visszautasította a helvi kőmű­vesmesterek földszintes házak építésére be­adott terveit. — Tegnap a helyi kőműves mesterek teljes számban kerestél: fel Inasa­im polgármestert, hogy sérelmeiket eIpana­szolva. a mérnöki hivatal által kiadotl ren­delkezés visszavonásai megsürgessék. Mol­dovan Antal, az Iparleslület építőipari szak­osztályának elnöke részletesen megokolt em­lékiratot adóit át, amely szerint az építész­kamarai törvény és a törvényt véleményező bizottság nem csorbítja meg a kőműves mes­terek szerzett jogúit, sőt ennek a törvénynek 32. szakasza kimondja, hogy határozottan biztasd ja a kőművesmesterek szerzett jogai­nak tiszteletbentnrtását. A kőműves meste­rek tiltakozására a közoktatásügyi miniszté­rium bizottságot küldött ki annak megálla­pítására, melyek ezek a szerzett jogok és ar­ra vonatkozólag, hogy egészítse ki az építé­szek névjegyzékét azokkal, akiknek joguk van ebben a testületiben szerepelni. Mind­ezeknek alapján arra kéri az emlékirat a polgármestert, hogy utasítsa a mérnöki hiva­talt a szerzett jogok tiszteletbentartására. Mikor a küldöttség ezt az emlékiratot át­adta. az időközi bizottság éppen ülést tar­tott. A küldöttség távozása után a polgár- mester napirendre tűzte a sürgős kérdést és a bizottság egyhangúlag úgy döntött, hogy a kőműves mestereknek ebben a kérdés­ben igazuk van és ezért utasította a mér­nöki hivatalt, hogy a bemutatott építési terveket hagyja jóvá és hogy a jövőben, mindaddig, mig e kér­dés végleges tisztázást nem nyer, a kőmű­vesek szerzett jogait nem korlátozza. Elha­tározta továbbá az időközi bizottság, hogy’ ti kőműves mesterek emlékiratát párlolólag terjeszti fel a kultuszminiszterhez. TURISTASÁG Autós kirándulás szeptember 1-én az Episcopia-i hullámfürdőbe. Útiköltség oda és vissza személyenként 140 lej. Indulás vasár­nap reggel fél öt órakor. Jelentkezés Augus- tich Ferencnél, Dorobanţilor 16. („Balon“- cég.) Az EKE Turda-i menedékházának ünnepélyes felavatása. Hírt adtunk már arról, hogy az EKE a Turda -hasa dáknál, annak Turda fei&li bejára­tánál felépített menedékházát: szeptember hó 8-án, vasárnap ünnepség keretében felavatja. A felavatást délelőtt n órakor díszközgyűlés előzi meg, melyen az EKE uj elnököt választ. A köz­gyűlésen elnökölni dr. Gergely Endre fog, mint az EKE jelenlegi helyettes elnöke. Az előjelek szerint Bors Mihály lesz az egyesület elnöke, aki a menedékház építése alkalmával sokszorosan kitárta szivét « turistaság érdekében. A felavató beszédet dr. Balogh Ernő, az EKE főtitkára mondja. A vezetőség arra kéri mindazokat az egyesületeket, intézményeket, melyek tévedésből meghivót nem kaptak, hogy szíveskedjenek igé­nyüket bejelenteni. MQLYZSAü a ruhák legbiztosabb nyárt megőrzője. Darabonként 30, 45, 65 lejért (nagyság szerint) kaphatók az ELLENZÉS KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj, Plata Unirii. Vidékiek darabonként 5 lejt számítsanak portóköltségért. mm AUTOCAR UTAZÁSOK KÜLFÖLDRE! í PROGRAM: Indul Clujról Budapest—Séesb© szeptember 10, kedden és 22-én, október 6 és 20-án, novem­ber 3 és 17-én. Vissza Clujra szept. 12 csütörtökön és 24»én, október 8 és 22-én, november 5 és 24-én (vasárnap). Részvételi dijak : Cluj — Budapest és vissza Lei 990. Cluj—Budapest—Bács Lei 1200.—. Oradea—Budapest és visz- sza Lei 700*—. Oradea—Budapest Lsi 400-—. KEDVEZMÉNYES VÍZUMOK: Jelentkezés az Automobil Club Turisz­..........— ii ii» tikai hivatalában, Str. Regina Maria 16, Cluj. Telefon 13—12: „Dacia“ utazási iroda, Oradea, Bv. Reg. Férd. 9. Telefon 988 és Will Gusztáv Aiud, Prinţul Carol 19 sz. Megfelelő iratok mellett az utlevélkérése- ket elintézzük. A program módosításának joga fenntartva!! Az utóbbi évek legjobb üzlete iiéá gépkocsigyár egymilliárd !e| értékű aastéá szállít Itomániába Az iTlenii szegénység meüeü amerikai (tempóban gazdagodnak Chtf-ra h dl átrándulni annak, aki fürdeni akar

Next

/
Oldalképek
Tartalom