Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-29 / 224. szám

J 9.? 5 ar. cpttrnhmr 2(i.

f*

tya, majd ti' közös borútokra térvén azoknak izetutit sorra mind el-tolmá- isoltyu, ezután számos vidám históriáts- k óikkal iigyekszik nudattatasodra lenni, mrllyeket úgy <r fsutsi Arisztidről, valamint a- takarékos Skótokrul már regebben éppen te mondottál vált neki. De if- juságotok együtt el tölt éveinek emlékeit feléfenitetni szintén el nem mulasztya. Végtére Doetorod immár d-madszor bé- nyitván, öt nyers tónussal az ádő gyors múlására gondolni fel-szóhttya, nu’llg- böl másfél óra múltán tsumyán megsértődve ehmégy en.

III. A' HALÁLMADÁR. 0 már bélé piekor uyyun-azon ábráz utót viseli, mellyet majdan temetésed' alkalmával hogy viselni fog, supponál hattyúk. Kezedet némán és hosszan a‘ bútsúzó ortza- vóriásaival szorongaltya, szemei rettenetes helyzetednek mUrtta megnedoesed- nek. Látván ábrázattyán közelgő vég- órádnak t sál hatatlan jeleit, mingyárt eszedben veszed, hogy Dactoraid és atyafiaid fsak áltatnak javulásodat hirlelvén. Ettől vészesen megsáppad ortzád és lázad nyomba magasabbra mégyen az ijedtségtől. Mire ö szigorúan Dactorodnak szólván úgymond: „Ugye mondtam, hogy sokkal rosszabbul van es önök túlköruiyen veszik ezt a dolgai/' Ismég hozzád fordul ekkor és elmédben vésni nem késik, hogy a' hol a‘ Tudomány tsődöt mond, még mindig bizakodnod kelt ct Gondviselés' kegyelmében. Imigyen meg-oigasztal és mélyet sóhajtva el-bútsúzik, de az ajtóból még egyszer ulóHgára nedves szemmel reád visszanéz.

IV. A' HOZZÁ-ÉRTÖ. Ez mindeneknek előtte azt kérdi, vájjon fájdulnád tsillapitására melly injectiót használnak a‘ Tudorok. Morphin' és Atropin‘ keveréket, feleled te. Erre ő kezeit összecsapja és Doctoraidat tudatlan gazoknak betsmérii, hosszan explicálván, hogy a‘ haladott Tudomány ilyenkor Domatrint és nem egyebet javad. Majd meg-hall- ván, hogy TVidő-Gyulladás ellen prae- ventive Trans putmint is kapsz, hevesen j'el-ugrik székéről és hangosan kiált, hogy nem enged tönkre tenni, a‘ Doctor füle' hallatára Dramaticus hangon fel szólít, hogy azonnal költözköggyél másik Sanatoriomba, mert ő ezt tétlenül tovább nézni nem képes, a‘ Doctor őt a‘ Gangra kitaszigállya s onnénd még hosszudad üdéig hallod kemény eszmeiseré j őket.

V. A‘ NYÁJAS IDEGEN. Ez bé-küldi Tzimerrel ékes Visit-kártyáját olly ize- nettel, hogy noha személlyesen véled értekeznie mind-eddig szerentséje nem volt, de működésednek olly lelkes és odaadó tisztelője, hogy erre járván bé- nézni és hódolattal-tellyes jó kívánalmait bé-mutatni lelki szükségnek érezte. Hogy nagyon köszönöd a‘ szives Grácsdádomlban se lehetek nyugton miattuk.

Elhatározta, hogy megindul bosszúból és azért is, addig jár az utón, mag valakit elfog és hazahozatja a szénit. Nem engedi, hogy a nyak ara ifijének, megmutatja, <5 az erősebb. Addig beszél az elsőnek, aki útjába akad, bogy ha a fene fenét eszik is, ha any- nyi dolga van otthon, hogy minden a fején ül, akkor is holnapra hazahozza a boglyát.

Herczeg János akadt legelőbb az útjába, amint egy nagy szekérrakomány asszonynak és a fiával hazafelé vágtatott a vásárból. Büszke ember, a lovakat is úgy hajtja, hogy állandóan, ágaskodjanak, rángatja a zabolát, hogy tartsák fel a fejüket. De a pap- né csak megáll és leinti:

— Jánosba, mi dolga van holnap magának?

— Nekem elég, tisztefetesasszon.y.

— De azért azt a kiiosi szénát csak haza tudja hozni nekünk — és kirautanatt a hegyoldalba.

— Én már nem — rázza a fejét.

— Hiszen közel van, egy félórába se kerül.

— Én a dolgom ezer ‘lejért se hagynám abba — és már huzza a gyeplőt.

— Né, -mit mondok — ragadja meg a papasé a karját, olyan dühös, hogy. le tudná az egész nagy embert rándítani a szekérről és összepofozni. — Hát ha holnap nem, ma este még nem-e tudná behozatni, hiszen volna ideje.

Az ember valami kifogást mond, mire a papnénak éelkeszakadtából azt kell bizony!- tani, hogy szürkület é ott jól hazaérnek, különben is este koromsötét lesz, hogy az orrukig sem látnak, szürkület végéig mindenképpen hazaérnek.

vrm

EULE N 7 ÉK

’wkwlwwt w rw-'cv./ttrívmvrwKwwv.iB’iiB 9 n

íjumi? iww^wur»* tff-,

i !)J TECHNIKÁVAL CZiNfí -nél nem drágább, csak jobb, mint bárhol.

I

tziát, de most rosszul érezed magadat, azt ki-izenni iidőd sintsen, mert ö ime Visitkártyója1 nyomán máris bé-nyo- mult. Roppant hév-tellyes, burád tege- zéssel nagy gyengédségét nyilváníttya és discurálni kezd, számos közös esmerös- re hivatkozik, s közben a' Betügy-Mi- mistert tsökönyösen Kozma Jenőnek nevezi, végezetül pedig bútsúzkodva feláll, téged még egyszer ragyogó Láng- Elmének mond, majd hanyagul fel-szól- lit, hogy mivel tártzáját otthon felejtette, adnál fsak hamar 20-sz pengőt néki, mellyet holnap erre járván okvetlen bé-hoz.

VI. A‘ JÓ LÉLEK. Áldott szíível bir e‘ jóságos Dáma szenvedők‘ vigasztalását élete, magasztos Tzéllyának esmeri. Ámbátor közelébbi ka pots egészséges korodban benneteket öszve nem fűzött és alig találkoztatok, most betegségednek nyomom üdéjén enyhítő szavával mégis fehkeres. Tsak 10-z pertzet tölt ágyadnak mellette, máris indal, hogy terheltre ne légyen. Bútsúzáskor meg jegyzi, hogy egész Dél előttije beteg-látogatással telik, mert közvetlen előtted egy Typhusos öreg-nrat és egy torokgyulla- dásos Barát nőjét látogatta vált meg.

VII. ,4‘ GYANÚSAK. Bé-toppan hozzád ama' szép‘ szőke Hölgy, a‘ kit annak előtte hasollóképpen alig esmertél és mialatt váltig tsudálkozol, hogyan jutottól e' Szépségnek eszében, máris bétop- pan ama‘ barátod, kit mindnyájan megátalkodott szoknya-vadászként es merünk. Szertelen meglepetést tanúsítván egy-más1 Praesentiája felett: tsak hamar meg-állapitjuk, hogy ugyanaz erányban leend dolgok, tehát együtt távoznak élénk tsitsergéssel és neked hogy köszönni kellene, majdnem feledik, te pediglen ott maradsz, hogy a: élet' kisded örömeiből ki-zártan tovább siny- lőggyél s a‘ lUűlosophiaban keresd vigasztalásodat. Harsányi Zsolt.

í^agy sskertf araéotil az erdélyi Veress professzor és Goldberger ár. ibJ gyégyiá© eljárása a &asdapesii dermafolőgiaf kongresszuson

Évtizedes munka eredményéi pecséíehe meg a nagyszabású

orvosgyülés elismerése

CLUJ. (Az Ellenzék tu dód tóját óh) Ezelőtt 25 évvel dr. Veress Ferenc orvosprofesszor tollából értekezés jelent meg az Orvosi Hetilapban. „A gonorrhea kezelése és gyakori hibái“ cirnü dobozaidban Veress professzor ismertetett egy eljárást, amellyel néha sikerült ezt a veszedelmes népbetegséget egyetlen egy kezeléssel meggyógyítani. Ez az eljárás azonban csak ritka esetben és különösen

! 3

Legmagasabb árkedvezménnyel kapják a

SZENTPÉTERI — GAZ DAC olvasókönyveket és

KANDRAY—TITZ számian~hönyvehet az

Eüenzék könyvcsztáíuáfcan

Clui, P. Unirii. Vidékre azonnd szállitrnk.

Hiába minden. Az ember megcsapja a lovakat és a szekér elfut a tiszteíetesasszony elől. A papné olyan dühösen néz ki a hegyre, mintha az eget is képes volna leszakítaná. Megtenné azt is bosszúból, hogy kimenjen a hegyre és a hátán hordja be a szénát, csak több parasztot ne kélljen kérlelnie, hogy már más ne utasíthassa röhögve visz- sza.

Tar Dénes a szőlőből jön a feleségével. Gereblye van a vállán és egy kosár szőlő a kezében. A tiszteletesasszony ott kezdi, ahol az előbb elhagy ta.

— Te Dénes, estefelé nem tudnád behozni a szénánkat?

— Estefelé nem, mert a tehenekke1. oda van a gyermek.

— Hát este?

— Este sötét lesz — néz fel az égre az ember és meg se áll, rnegse fordul, ahogy a papné mellett elhalad.

— Dehogy lesz sötét, Dénes! Szép holdvilág lesz — most már ezt bizonygatja a papné minden erejével! De az ember elmegy.

— Még meg se fordult, még felém se nézett — háborodik fel a papné és nem bírja tovább a harcot ezekkel .az emberekkel.

— Már bizonyítottam, hogy este koromsötét lesz, bizonyítottam, hogy gyönyörű holdvilág lesz, mit bizonyítsak még?

Este sírva kapta a pap, amikor hazajött. Az asszony belekapaszkodott a karjába:

— Te, oyanok vagyunk mi is, mint a tarló között maradt szénaboglya. Úgy állunk a többi ember között a faléban. Mindenki magunkra hagyott, mindenki belénk harap, hozzánk dörzsöl ódák, beieturkál a gyomrunkba és muszáj, hogy türjük. Jaj!

kedvező feltételek medert vezetett végleges eredményre. Az Orvosi Hetilapban megjelent értekezés nyomán városunkban egy másik ismert dermarológus, dr. Goldberger Ede is alkalmazta a Veress-féle kezelési módszert, még pedig néhány esetben teiljes sikerrel. Nyolc évve. ezelőtt, a véletlen segítségével aztán rábukkant egy olyan gyógyszerre, mély a Veress módszere szerinti egyszeri alkalmazás után teljes gyógyulást hozott és valóságos forradalmat idézett elő a betegség kezelésében.

— Egyik napon éőkelő ur jelentkezett nálam — magyarázza Goldberger dr. a felfedezéséről érdeklődő munkatársunknak — és sürgős beavatkozást kért betegsége ellen. Nem is emlékszem, milyen ötlet vezetett arra, hogy az Erlich által fé fedezett Try- pafiávin nevő erős fertőtlenítő hatású gyógyszert alkalmazzam betegsége kezelésében a Veress-féle módszer szerint. Az eredmény meglepő vök. A betegnél másnap, harmadnap nem jelentkeztek a betegség tünetei és j hat nap müva teljes gyógyulást lehetett megállapítani. így sikerült nekem ezzel a gyógyszerrel, amely tulajdonképpen nem is erre a célra készült és a Veress-féle eljárás utján egyetlen kezelés á'tal meggyógykaiti a beteget. Ettől a perctő! kezdve rendszeresen kezdtem az uj kezelést alkalmazni. Erről természetesen értesítettem Veress professzort is, aki e'őször nagyon kételkedett a sikerben. De később ő is alkalmazta a gyógyszert, amely kitünően bevált.

A felfedezést 1931-ben a legelőkelőbb német szaklapban, a „Dermatologische ¥0- chensolirift“-ben vittük a nyilvánossá el‘é és azt a Veress—Goldberger-féle eljárás néven ismertettük. A bejelentést külföldi orvosi körök meglehetős hit enkaikedessel fogadták és erre jellemző, hogy két évvel később ugyané szaklap körkérdésére, hogy lehet-e a gonorrheát egyetlen egy ülésben úgynevezett abortiv utón gyógyítani, Németország 15 legelőkelőbb orvostekintéáye úgy

nyilatkozott, hogy ez nonsens. A gonorrheanak aberativ kezekbe nincs •'■■■ nem is lesz <0 haséiig mert az teljességgel lehetetlen.

Ezután jött 1935-ben a ..uu~cpc.li narnzei közi dermatolog iái kongresszus, mely most meghozta évtizedes munkánk sikerét és min denki előtt ismertté tette az uj eljárást, amc lyet egy bemutatás után általánosan elfogod tok.

— Mikor szóba került, hogy ketten fel

utazunk ez ügyben Budapestre, Veress professzor kijelentette, hogy az alkalmat nem szabad elszalasztani és a kongresszuson okvetlenül elő keLl ál anunk az uj felfedezései. így is történt. Ismertettük az uj eljárást, eseteket soroltunk fel, amelyeknek mindegyikében megtörtént a végleges gyógyulás. A be jele nté born baként hatott és óriási szenzációt keltett. Ez nem is csodálható, mert az uj eljárásról tartott előadásomban bejelentettem, hogy abban az esetben, ha a betegség csak pár napos, úgy betegséged , mint ösz- sze:. következményeitől megszabadítjuk a beteget és pedig függetlenül attól, hogy a beteg a szokott rendszabályokat betartja-e, vagy nem. Az uj eljárással csökkentjük le a fertőzés továbbterjedésének lehetőségét azzá!, hogy betegünk egy ülés után meggyógyul és nem viheti tovább a kórokozó csirákat. A kongresszus felszólításának, hogy djárásun- kat gyakoriauug bemutassuk, szeptember hó i7-én óriási számú érdeklődő jelenlétében eleget tettem Bíró főorvos venereás kórházában, ahol egyetlen egyszer kezeltünk négy beteget a módszerünkkel, kettőt én magam, kettőt felszólításomra a kórház vezető orvosa. öt nap mu va Ricke, ismert német orvosprofesszor vezetésével folyt ié a vizsgálat, amelynek eredménye frappáns voík: a betegek teljesen gyógyultak voltak.

— Ugyanakkor azonban káderük, az is, hogy miért nem sikerült ugyanez az eljárás, amelyet már régebben ismertettünk, másoknál is. Megalapítást nyert, hogy a technikában van az eltérés. A kezelést látni kell és csak azután iehet sikeresen alkalmazni. Külföldi orvoskolegámk közül Lihenstein a mi módszerünkkel z nap alatt 57 beteget gyógyított meg. hasonló jó eredményekről számoltak bs: Gáspár, Abimelek, Schmidt, Singer (Arad). Fényes sikerrel alkalmazta Cl,újon módszerünket Weber főorvos is. Mások hiába próbálgatták az uj eljárást, amíg nem látták annak alkalmazását és technikai fogásait.

így történt a trvpaí-dvinnak a genorhea kezelésbe való diadalmas bevonulása. Sok orvos kijelentette, hogy ezután alka mazni fogja a gyógymódot és az eredményről referálni fog.

— Hogyan tetszett a vendégeknek a kongresszus? — kérdeztük tovább.

— Bl voltak tőle ragadtatva. Nem is csoda, a rendezés tökéletes volt. 1200 orvos gyűlt össze ide a világ minden részéből, Kanadából, Sanghajból, Japánból, Norvégiából, Kínából, Indiából. Az előadások a Vigadó három, nagytermében folytak egyidejűleg. A rendezőség kondoskodott, hogy minden, előadás nyomtatásban is megjelenjék, úgy, hogy három nagy kötetbe gyűjtötték össze és eljuttatják a kongresszus résztvevőinek.

A kongresszus befejezése íeicyhetetien vak. Nekám tanár mondotta a záróbeszédet és a ma élő bőrorvosok ’egnagyabhika. Dar- rier francia dermas&lógus válaszok neki. A végén már annyira elfogta az dérzéhenyedés, hogy megragadta Nékám professzort, meg- okiae és meghatódva, francia szokás szerint csókolgatni kezdte. Ez a jelenet mindegyikünkben mély benyomást keltett. A kongresszus hete alatt nagyon összemtóegeckünk, megbarátkoztunk és a bucsuzáskor úgy éreztem, hogy ha a tudomány embereire és nem a politikusokra bíznák a világ sorsának vezetését, nem voku a földön könny és keserűség. M. B.

Budapesten az

jrsif Manó

kaphat minden ÁRUSZOBÁT

P@dÍ£I!SOÍ£zlíy-83» 8igényí kielégítő, MÉRSÉKELT

Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, telefonos szobák. Telefon 202-43, 294-34