Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-29 / 224. szám

J 9.? 5 ar. cpttrnhmr 2(i. f* tya, majd ti' közös borútokra térvén azoknak izetutit sorra mind el-tolmá- isoltyu, ezután számos vidám históriáts- k óikkal iigyekszik nudattatasodra lenni, mrllyeket úgy <r fsutsi Arisztidről, vala­mint a- takarékos Skótokrul már regeb­ben éppen te mondottál vált neki. De if- juságotok együtt el tölt éveinek emlékeit feléfenitetni szintén el nem mulasztya. Végtére Doetorod immár d-madszor bé- nyitván, öt nyers tónussal az ádő gyors múlására gondolni fel-szóhttya, nu’llg- böl másfél óra múltán tsumyán megsér­tődve ehmégy en. III. A' HALÁLMADÁR. 0 már bé­lé piekor uyyun-azon ábráz utót viseli, mellyet majdan temetésed' alkalmával hogy viselni fog, supponál hattyúk. Ke­zedet némán és hosszan a‘ bútsúzó ortza- vóriásaival szorongaltya, szemei rettene­tes helyzetednek mUrtta megnedoesed- nek. Látván ábrázattyán közelgő vég- órádnak t sál hatatlan jeleit, mingyárt eszedben veszed, hogy Dactoraid és atya­fiaid fsak áltatnak javulásodat hirlelvén. Ettől vészesen megsáppad ortzád és lá­zad nyomba magasabbra mégyen az ijedtségtől. Mire ö szigorúan Dactorod­nak szólván úgymond: „Ugye mond­tam, hogy sokkal rosszabbul van es önök túlköruiyen veszik ezt a dolgai/' Ismég hozzád fordul ekkor és elmédben vésni nem késik, hogy a' hol a‘ Tudomány tsődöt mond, még mindig bizakodnod kelt ct Gondviselés' kegyelmében. Imi­gyen meg-oigasztal és mélyet sóhajtva el-bútsúzik, de az ajtóból még egyszer ulóHgára nedves szemmel reád vissza­néz. IV. A' HOZZÁ-ÉRTÖ. Ez mindenek­nek előtte azt kérdi, vájjon fájdulnád tsillapitására melly injectiót használnak a‘ Tudorok. Morphin' és Atropin‘ keve­réket, feleled te. Erre ő kezeit össze­csapja és Doctoraidat tudatlan gazoknak betsmérii, hosszan explicálván, hogy a‘ haladott Tudomány ilyenkor Domatrint és nem egyebet javad. Majd meg-hall- ván, hogy TVidő-Gyulladás ellen prae- ventive Trans putmint is kapsz, hevesen j'el-ugrik székéről és hangosan kiált, hogy nem enged tönkre tenni, a‘ Doc­tor füle' hallatára Dramaticus hangon fel szólít, hogy azonnal költözköggyél másik Sanatoriomba, mert ő ezt tétlenül tovább nézni nem képes, a‘ Doctor őt a‘ Gangra kitaszigállya s onnénd még hosszudad üdéig hallod kemény eszme­iseré j őket. V. A‘ NYÁJAS IDEGEN. Ez bé-küldi Tzimerrel ékes Visit-kártyáját olly ize- nettel, hogy noha személlyesen véled ér­tekeznie mind-eddig szerentséje nem volt, de működésednek olly lelkes és odaadó tisztelője, hogy erre járván bé- nézni és hódolattal-tellyes jó kívánal­mait bé-mutatni lelki szükségnek érez­te. Hogy nagyon köszönöd a‘ szives Grá­csdádomlban se lehetek nyugton miattuk. Elhatározta, hogy megindul bosszúból és azért is, addig jár az utón, mag valakit el­fog és hazahozatja a szénit. Nem engedi, hogy a nyak ara ifijének, megmutatja, <5 az erősebb. Addig beszél az elsőnek, aki útjába akad, bogy ha a fene fenét eszik is, ha any- nyi dolga van otthon, hogy minden a fején ül, akkor is holnapra hazahozza a boglyát. Herczeg János akadt legelőbb az útjába, amint egy nagy szekérrakomány asszony­nak és a fiával hazafelé vágtatott a vásár­ból. Büszke ember, a lovakat is úgy hajtja, hogy állandóan, ágaskodjanak, rángatja a za­bolát, hogy tartsák fel a fejüket. De a pap- né csak megáll és leinti: — Jánosba, mi dolga van holnap magá­nak? — Nekem elég, tisztefetesasszon.y. — De azért azt a kiiosi szénát csak haza tudja hozni nekünk — és kirautanatt a hegy­oldalba. — Én már nem — rázza a fejét. — Hiszen közel van, egy félórába se ke­rül. — Én a dolgom ezer ‘lejért se hagynám abba — és már huzza a gyeplőt. — Né, -mit mondok — ragadja meg a papasé a karját, olyan dühös, hogy. le tudná az egész nagy embert rándítani a szekérről és összepofozni. — Hát ha holnap nem, ma este még nem-e tudná behozatni, hiszen volna ideje. Az ember valami kifogást mond, mire a papnénak éelkeszakadtából azt kell bizony!- tani, hogy szürkület é ott jól hazaérnek, kü­lönben is este koromsötét lesz, hogy az or­rukig sem látnak, szürkület végéig minden­képpen hazaérnek. vrm EULE N 7 ÉK ’wkwlwwt w rw-'cv./ttrívmvrwKwwv.iB’iiB 9 n íjumi? iww^wur»* tff-, i !)J TECHNIKÁVAL CZiNfí -nél nem drágább, csak jobb, mint bárhol. I tziát, de most rosszul érezed magadat, azt ki-izenni iidőd sintsen, mert ö ime Visitkártyója1 nyomán máris bé-nyo- mult. Roppant hév-tellyes, burád tege- zéssel nagy gyengédségét nyilváníttya és discurálni kezd, számos közös esmerös- re hivatkozik, s közben a' Betügy-Mi- mistert tsökönyösen Kozma Jenőnek ne­vezi, végezetül pedig bútsúzkodva fel­áll, téged még egyszer ragyogó Láng- Elmének mond, majd hanyagul fel-szól- lit, hogy mivel tártzáját otthon felej­tette, adnál fsak hamar 20-sz pengőt néki, mellyet holnap erre járván okvet­len bé-hoz. VI. A‘ JÓ LÉLEK. Áldott szíível bir e‘ jóságos Dáma szenvedők‘ vigasztalá­sát élete, magasztos Tzéllyának esmeri. Ámbátor közelébbi ka pots egészséges ko­rodban benneteket öszve nem fűzött és alig találkoztatok, most betegségednek nyomom üdéjén enyhítő szavával mégis fehkeres. Tsak 10-z pertzet tölt ágyad­nak mellette, máris indal, hogy terhelt­re ne légyen. Bútsúzáskor meg jegyzi, hogy egész Dél előttije beteg-látogatás­sal telik, mert közvetlen előtted egy Typhusos öreg-nrat és egy torokgyulla- dásos Barát nőjét látogatta vált meg. VII. ,4‘ GYANÚSAK. Bé-toppan hoz­zád ama' szép‘ szőke Hölgy, a‘ kit annak előtte hasollóképpen alig esmertél és mialatt váltig tsudálkozol, hogyan jutot­tól e' Szépségnek eszében, máris bétop- pan ama‘ barátod, kit mindnyájan meg­átalkodott szoknya-vadászként es me­rünk. Szertelen meglepetést tanúsítván egy-más1 Praesentiája felett: tsak hamar meg-állapitjuk, hogy ugyanaz erányban leend dolgok, tehát együtt távoznak élénk tsitsergéssel és neked hogy kö­szönni kellene, majdnem feledik, te pe­diglen ott maradsz, hogy a: élet' kis­ded örömeiből ki-zártan tovább siny- lőggyél s a‘ lUűlosophiaban keresd vi­gasztalásodat. Harsányi Zsolt. í^agy sskertf araéotil az erdélyi Veress professzor és Goldberger ár. ibJ gyégyiá© eljárása a &asdapesii dermafolőgiaf kongresszuson Évtizedes munka eredményéi pecséíehe meg a nagyszabású orvosgyülés elismerése CLUJ. (Az Ellenzék tu dód tóját óh) Ezelőtt 25 évvel dr. Veress Ferenc orvosprofesszor tollából értekezés jelent meg az Orvosi Heti­lapban. „A gonorrhea kezelése és gyakori hi­bái“ cirnü dobozaidban Veress professzor ismertetett egy eljárást, amellyel néha sike­rült ezt a veszedelmes népbetegséget egyet­len egy kezeléssel meggyógyítani. Ez az el­járás azonban csak ritka esetben és különösen ! 3 Legmagasabb árkedvezménnyel kapják a SZENTPÉTERI — GAZ DAC olvasókönyveket és KANDRAY—TITZ számian~hönyvehet az Eüenzék könyvcsztáíuáfcan Clui, P. Unirii. Vidékre azonnd szállitrnk. Hiába minden. Az ember megcsapja a lo­vakat és a szekér elfut a tiszteíetesasszony elől. A papné olyan dühösen néz ki a hegy­re, mintha az eget is képes volna leszakí­taná. Megtenné azt is bosszúból, hogy ki­menjen a hegyre és a hátán hordja be a szé­nát, csak több parasztot ne kélljen kérlelnie, hogy már más ne utasíthassa röhögve visz- sza. Tar Dénes a szőlőből jön a feleségével. Gereblye van a vállán és egy kosár szőlő a kezében. A tiszteletesasszony ott kezdi, ahol az előbb elhagy ta. — Te Dénes, estefelé nem tudnád behozni a szénánkat? — Estefelé nem, mert a tehenekke1. oda van a gyermek. — Hát este? — Este sötét lesz — néz fel az égre az ember és meg se áll, rnegse fordul, ahogy a papné mellett elhalad. — Dehogy lesz sötét, Dénes! Szép hold­világ lesz — most már ezt bizonygatja a papné minden erejével! De az ember elmegy. — Még meg se fordult, még felém se né­zett — háborodik fel a papné és nem bírja tovább a harcot ezekkel .az emberekkel. — Már bizonyítottam, hogy este koromsö­tét lesz, bizonyítottam, hogy gyönyörű hold­világ lesz, mit bizonyítsak még? Este sírva kapta a pap, amikor hazajött. Az asszony belekapaszkodott a karjába: — Te, oyanok vagyunk mi is, mint a tarló között maradt szénaboglya. Úgy ál­lunk a többi ember között a faléban. Min­denki magunkra hagyott, mindenki belénk harap, hozzánk dörzsöl ódák, beieturkál a gyomrunkba és muszáj, hogy türjük. Jaj! kedvező feltételek medert vezetett végle­ges eredményre. Az Orvosi Hetilapban meg­jelent értekezés nyomán városunkban egy másik ismert dermarológus, dr. Goldberger Ede is alkalmazta a Veress-féle kezelési mód­szert, még pedig néhány esetben teiljes si­kerrel. Nyolc évve. ezelőtt, a véletlen segít­ségével aztán rábukkant egy olyan gyógy­szerre, mély a Veress módszere szerinti egy­szeri alkalmazás után teljes gyógyulást ho­zott és valóságos forradalmat idézett elő a betegség kezelésében. — Egyik napon éőkelő ur jelentkezett nálam — magyarázza Goldberger dr. a fel­fedezéséről érdeklődő munkatársunknak — és sürgős beavatkozást kért betegsége ellen. Nem is emlékszem, milyen ötlet vezetett arra, hogy az Erlich által fé fedezett Try- pafiávin nevő erős fertőtlenítő hatású gyógy­szert alkalmazzam betegsége kezelésében a Veress-féle módszer szerint. Az eredmény meglepő vök. A betegnél másnap, harmad­nap nem jelentkeztek a betegség tünetei és j hat nap müva teljes gyógyulást lehetett megállapítani. így sikerült nekem ezzel a gyógyszerrel, amely tulajdonképpen nem is erre a célra készült és a Veress-féle eljárás utján egyetlen kezelés á'tal meggyógykaiti a beteget. Ettől a perctő! kezdve rendszere­sen kezdtem az uj kezelést alkalmazni. Erről természetesen értesítettem Veress professzort is, aki e'őször nagyon kételkedett a sikerben. De később ő is alkalmazta a gyógyszert, amely kitünően bevált. A felfedezést 1931-ben a legelőkelőbb né­met szaklapban, a „Dermatologische ¥0- chensolirift“-ben vittük a nyilvánossá el‘é és azt a Veress—Goldberger-féle eljárás né­ven ismertettük. A bejelentést külföldi or­vosi körök meglehetős hit enkaikedessel fo­gadták és erre jellemző, hogy két évvel ké­sőbb ugyané szaklap körkérdésére, hogy le­het-e a gonorrheát egyetlen egy ülésben úgy­nevezett abortiv utón gyógyítani, Németor­szág 15 legelőkelőbb orvostekintéáye úgy nyilatkozott, hogy ez nonsens. A gonorrhea­nak aberativ kezekbe nincs •'■■■ nem is lesz <0 haséiig mert az teljességgel lehetetlen. Ezután jött 1935-ben a ..uu~cpc.li narnzei közi dermatolog iái kongresszus, mely most meghozta évtizedes munkánk sikerét és min denki előtt ismertté tette az uj eljárást, amc lyet egy bemutatás után általánosan elfogod tok. — Mikor szóba került, hogy ketten fel utazunk ez ügyben Budapestre, Veress pro­fesszor kijelentette, hogy az alkalmat nem szabad elszalasztani és a kongresszuson ok­vetlenül elő keLl ál anunk az uj felfedezé­sei. így is történt. Ismertettük az uj eljárást, eseteket soroltunk fel, amelyeknek mindegyi­kében megtörtént a végleges gyógyulás. A be jele nté born baként hatott és óriási szenzá­ciót keltett. Ez nem is csodálható, mert az uj eljárásról tartott előadásomban bejelentet­tem, hogy abban az esetben, ha a betegség csak pár napos, úgy betegséged , mint ösz- sze:. következményeitől megszabadítjuk a be­teget és pedig függetlenül attól, hogy a be­teg a szokott rendszabályokat betartja-e, vagy nem. Az uj eljárással csökkentjük le a fertőzés továbbterjedésének lehetőségét azzá!, hogy betegünk egy ülés után meggyógyul és nem viheti tovább a kórokozó csirákat. A kongresszus felszólításának, hogy djárásun- kat gyakoriauug bemutassuk, szeptember hó i7-én óriási számú érdeklődő jelenlétében eleget tettem Bíró főorvos venereás kórhá­zában, ahol egyetlen egyszer kezeltünk négy beteget a módszerünkkel, kettőt én magam, kettőt felszólításomra a kórház vezető orvo­sa. öt nap mu va Ricke, ismert német or­vosprofesszor vezetésével folyt ié a vizsgálat, amelynek eredménye frappáns voík: a bete­gek teljesen gyógyultak voltak. — Ugyanakkor azonban káderük, az is, hogy miért nem sikerült ugyanez az eljárás, amelyet már régebben ismertettünk, mások­nál is. Megalapítást nyert, hogy a techni­kában van az eltérés. A kezelést látni kell és csak azután iehet sikeresen alkalmazni. Külföldi orvoskolegámk közül Lihenstein a mi módszerünkkel z nap alatt 57 beteget gyógyított meg. hasonló jó eredményekről számoltak bs: Gáspár, Abimelek, Schmidt, Singer (Arad). Fényes sikerrel alkalmazta Cl,újon módszerünket Weber főorvos is. Má­sok hiába próbálgatták az uj eljárást, amíg nem látták annak alkalmazását és technikai fogásait. így történt a trvpaí-dvinnak a genorhea kezelésbe való diadalmas bevonulása. Sok orvos kijelentette, hogy ezután alka mazni fogja a gyógymódot és az eredményről refe­rálni fog. — Hogyan tetszett a vendégeknek a kon­gresszus? — kérdeztük tovább. — Bl voltak tőle ragadtatva. Nem is cso­da, a rendezés tökéletes volt. 1200 orvos gyűlt össze ide a világ minden részéből, Ka­nadából, Sanghajból, Japánból, Norvégiából, Kínából, Indiából. Az előadások a Vigadó három, nagytermében folytak egyidejűleg. A rendezőség kondoskodott, hogy minden, elő­adás nyomtatásban is megjelenjék, úgy, hogy három nagy kötetbe gyűjtötték össze és eljut­tatják a kongresszus résztvevőinek. A kongresszus befejezése íeicyhetetien vak. Nekám tanár mondotta a záróbeszédet és a ma élő bőrorvosok ’egnagyabhika. Dar- rier francia dermas&lógus válaszok neki. A végén már annyira elfogta az dérzéhenyedés, hogy megragadta Nékám professzort, meg- okiae és meghatódva, francia szokás szerint csókolgatni kezdte. Ez a jelenet mindegyi­künkben mély benyomást keltett. A kon­gresszus hete alatt nagyon összemtóegeckünk, megbarátkoztunk és a bucsuzáskor úgy érez­tem, hogy ha a tudomány embereire és nem a politikusokra bíznák a világ sorsának veze­tését, nem voku a földön könny és keserű­ség. M. B. Budapesten az jrsif Manó kaphat minden ÁRUSZOBÁT P@dÍ£I!SOÍ£zlíy-83» 8­igényí kielégítő, MÉRSÉKELT Teljes kényelem, központi fűtés, ál­landó meleg-hideg folyóvíz, lift, tele­fonos szobák. Telefon 202-43, 294-34

Next

/
Oldalképek
Tartalom