Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-29 / 224. szám

fít.LP.N Zfi.K «JE IXBHICUEOBRBUHSBnnBNB MIT IR A ROMÁN SA|TO Ok. ­Roman Ncnv/cti numiri, khcbbség pan.tnas/ai. VIITORI l : \ kormány totri.ulai.it ,i nemzeti Minik., vciirlme kcpe/ic, mely bele van irv.i a ö- Serata pan program jál»A. A kormány v/ociáta \otv.itko .mi törvényeiben mindenütt t e I: a 1.: I h a a gondolat úgy, an>\m a nemzeti érdek ko- w.o'i. A bányatörvény s a többi gazdasági jclle- ,.i törvény aU[ )at képe/te ez minden nehézség J.vira, antt utunkba ak dt. Végül a nemzeti munka vede'meról szóló törvénybe iktattuk a >.t ‘incsot, mely j nemzeti erők elsőbbségét s >t u'dasjgi életben való védelmét szolgálta lolya- -atban van ennek ‘ törvénynek alkalmazása ab­ban a szellemben, mely létrehozta«, Megfelelő tak­tikával, gondovagga! s méltányossággal azokkal s. embert. akik ezzel sújtva lehettek t udna. Az os- akosság védelmét szolgáló törvény alkalmazása legjobb eredménnyel járt rövid idő alatt. — A román munkás elfoglalhatta helyet a nemzeti vállalatokban s így alkalma van arra. hogy ere­jét kifejthesse $ az ország érdekeit előmozdítsa. A román munkás két karjában levő erőt és tu­dását helyeztük törvényes jogaiba, minek foly­tán részt vesz nva már abban a kollektiv munká­ban, mely nemzeti szellemben a biztonságot szol­gaija. Ezt újabb rendelkezések követik majd- El- lenőrizz,iák az idegen alkalmazottakat > bennszü­löttekkel hclvcttesitjük okét. A románokkal va!ó kicserélés az igazság szellemében történik, anél­kül, hogy tiltakozásokat hívnánk k: magunk el­len. Így aztán odath élvezzük a román munkást, hova a törvényhozó akarta emelni, amint ezt nemzeti érdekünk parancsolja A liberális part demokratikus és nemzeti munkát végzett. mely igen nehéz volt, az ellentétes érdekek miatt. ROMANUL (A fiatal liberális-párti képvise­lik lapja): Garanfil légügyi államtitkárnak sike­rült hozzá nem értésével halott-gyártó üzemme .uahaikitani aiz ország egyik nagy intézményét. — Szerencsétlen a repülés-ügyünk vezetőjével együtt — ez az igazság. A légügyek élén könnyelmű névtelenek állottak, akrk nem értettek a munká­hoz. A légügyi miniszterek csak nyi< tkozatoka-C adtak s számokat és statisztikákat hoztak nyil­vánosságra. Az utóbbi időben újra néhány kiváló pilótát vesztettünk. Caramfi! légügyi államtitkár ismét csak a régi verset mondja el a sajtótudó­si toknak. Nem mond semmi újat, Csupán azt jegyzi meg. hogv nem kel' ,.dramatizálni“ a sze­rencsétlenségeket, mert ezek ma már mindenütt- orrnál is eseménynek tekintetnek. A drámi'k-itu- niszterének nem volt más mondani való jár *Mm. . mber. nem érez lelki fájdalmat' Eltűrjük a ro­mán repülés dramatizálisát, melynek szerzője ép­pen Cariznfil mérnök, a sportember, ki nem ért a katonáé repü'éshcz s biztos halálba küldi repü­lőinket. Caranfil nem veszi észre, hogy magyar a repülő üzemek mühely-zcmélyzetének 90 szaza­iéiul. Ezeket kell mindenekelőtt kidobni. UNIVERSUL: A bu'gár kormány Ígéretet tett, hogy a kisebbségi szerződések kereren belül civi­lizált módon fog bánna a Bulgária területén lakó románokkal. Ennek dacára az utóbbi időben több kínos 03 kivételes intézkedést tettek velük szemben. Régebben közigazgatási ügynököket küldtek Szófiából, kiterjesztett hatáskörre' s speciális utasítással a románok által lakott faluk­ba oly célból, hegy törvénytisztelet helyett a mindenható uralom nevében kényük-kedvük szerint dolgozzanak- Most a Tosev-kormány egyenesen a terror eszközeihez folyamodott. — Tanítókat, prím ár okát internáltak lakóhelyüktől távol eső helységekbe csak azért, mert nem akar­tak nemzetiségükről, nyelvükről, kultúrájukról es tradíciójukról lemondani. El kell hagyják család­jaikat. Azon a elmen, hogy a fennálló rend ellen dolgoznak, arra kötelezik őket, hogy másutt lak­janak, anélkül, hogy bűnösségüket a bulgár bí­róság megállapította volna. A bulgár útvonaltól nem messze egy emlékmű ál!, melyre: „Legyen igazság akkor is, ha föld belepusztul!“ van fel­írva. Ez nem tetszik a mai Bulgáriának, mely a kisebbségek legelemibb jogait sem tartja tisztelet­ben s a nemzetközi egyezményeket lábba) tapos- 1 sa. Nem emlékeztetjük őket vendégszeretetünkre, lsem arra, mily szerepet játszott annak Idején 2 román katona állami függetlenségük kivívásában. Utt most a gyűlölet, a revins szelét fújják. Jo­link van azonban, hogy Bulgáriát kötelességének \ tartására figyelmeztessük. A neuilyi be beszerző- V a kisebbségi egyezményt is magában foglalta. Vi lehet ezt semmibe venni ennyi cinizmussal. Aornán kisebbséget nem lehet törvényen kivül filézni, nom lehet vele szemben kivételes ren- ] c‘cV/.éseket alkalmazni önkényes hely' közigaz- utján s a kormány terrorra által. A legele- iskolai, kulturális és egyházi jogokat von- 'ieg tőlük és ráadásul őseik nyelvének ha«z- náiac\ ^ megtiltják. Azok ellen, akiket nem si­kerű Ndgárosiitami, internálást, pénzügyi üldö­zést es c\.nc[0ri brutalitást alkalmaznak. Nem le­nét elíürX ezt a helyzetet. Bulgáriát fel kell hívni nemz^özj kötelességeinek és az általa alá­irt szerződésé«.jtek tiszteletben tartására. 1919 nzeptem her 2 0. DHHMBMnHnjni 1 ^ ÜVEGUDVAR CLUJ, REG. FÉRD. 6 ^^m5ZÉS^ A fi n1 hosszasabban topog egy helyben a diplomácia, annál szélesebb körre terjednek ki a katonai előkészületek, melyek már elég nyíltan számítanak a háboríts erőpróbával is. Olaszország nemcsak Eritreába folytatja csapatküldéseit, hanem az. Egyiptommal ha­táros l.ybiáha is s a Földközi-tenger ködéből fenyegetően rajzolódnak ki ugyani akkor az. angol hadihajók éles körvonalai. Egy angol hadiflotta megjelenése Korfu ki­kötőjében. közvetlenül a tarentói csatorna elöli az események utolérhetetlen ékosszólá- sával bizonyítja már. hogy hova fejlődött a helyzet. Népszövetségi vitákban eddig is szerepet játszott az egymással szembenálló, vagy együttműködő hatalmak ereje. Ez azonban csak mint adott esetben alkalmaz­ható, potenciális erő szerepelt. Katonai esz­közök ilyen felvonultatására a genfi viták­kal párhuzamosan eddig még nem volt pél­da. Láthatáron jelenik meg a háború, mint a politika eszköze, ezúttal a béke védelmé­ben. Hiába mondja az angol szocialisták békebarát vezére, hogy neki olyan békére, melyet ágyuk, szuronyok és mérgesgázak szabadon bocsátásával teremtenek meg, nincsen szüksége. Es hiába irta valaha a francia szocialisták bálványa, .Taures, hogy ..bajonettek hegyén nem lehet békét szál­lítani a világnak“. Az angol munkáspártiak épp úgy, mint a francia szocialisták azt kí­vánják. hogy szükség esetén Európában alkalmazott katonai eszközökkel védjék meg az Afrikában fenyegetett békét. Genf egyelőre halasztással próbálkozik. A népszö­vetségi tanács egyenruhát változtat, átöltö­zik önmaga által kiküldött bizottsággá, hogy elkerülje a döntés ránehezedő kötelezettsé­géi. Valami kis reményt Genfben még min­dig táplálnak arra. hogy az olasz elszántsá­got kitérítik utjából. Anglia és Franciaor­szág újabb közös föllépésre készül Rómá­ban. Az angol külügyminiszter barátságos kijelentésekkel egyengeti a közös föllépés útját. A diplomáciai helyzet azonban szinte megoldhatatlanul elrontottnak látszik. Sú­lyos hibák történtek, nem számítottak való értékük szerint a válságba sodródott erők­kel. lebecsültek olyan lehetőségeket, ame­lyekkel most, mint erősen számbaveendő adottságokkal, elkerülhetetlenét számítani kell. Tévedések Mikor Laval Rómában január elején, az olaszoknak szabadkezet adott afrikai ter­veik számára, nyilvánvalóan nem becsülte föl helyesen az erőket. Nem számított azzal, hogy az olasz fascizmus a Franciaország ál­lal emeli gát elhárítása után teljes lendület­tel és százszázalékosan akarja afrikai terveit megvalósjitani. Nem számított azzal, hogy Anglia ilyen megalkuvásnélkiili erővel fog a népszövetségi alapszabályok sérthetetlensé­gének védelmére sietni és hogy ugyanilyen eltökéltséggel siet birodalmi érdekeinek meg­védésére is. Nem számitoti azzal, hogy a so­r ÓüVT 4 hél világpolitikája Diplomáciai tárgyalások háborús felkészüléssel párhuzamban Ma már csak az lehet világhírű, ami rend­kívüli tulajdonsá­gokkal bír... Ilyen rendkívüli tulajdonságokkal van a lerinés/ellöl megáldva az a három zseniális tudós állal nemrég Amerikában lelfede/elt, csodás hatású gyógynövény, amelynek ki­vonatából a „Gastro IJ“ készül. Tudományos alapon bebizonyították hogy a „Gastro I)“ gyógyszerben olyan, eddig még ismeretlen, gyógyanvágok vannak amelyek a degenerúlódásra hajlamos szervezetet any- nyira kedvezően befolyásolják hogy az or­ganizmus ismét teljesíteni képes a normális életműködést. Ez a magyarázata annak, hogy a „Gastro D‘‘ kezeléssel olyan nagy­számú klinikus ló 20 év óla szenvedő) gyomor, bél, epe, vese és máj-beteg tökéle­tesen meggyógyult. Számtalan hálálkodó, köszönő levél érke­zik he naponta a meggyógyult betegektől Császár E. gyógyszerészhez, Bucureşti. Cal. Victoriei 124. ahol a ..Gastro I)“ I.'50 lej utánvéttel megrendelhető. * I * I kát támadott Népszövetség annyira begyö­kerezett már az európai közvéleménybe, hogy az érdekelteken kiviit szinte minden népszövetségi tagállam közvéleménye meg­mozdul a veszélyeztetett genfi intézmény mellett, melynek megalkuvásnélküli védel­mét a «zovjetoroszok épp úgy követelik, mint az angolok, vagy a kisállamok képvi­selői. És nem számított azzal sem. hogy ma­ga a francia közvélemény többsége is ellene fordul, ha nem helyezkedik arra az állás­pontra. hogy az afrikai viszályt nem hábo­rús eszközökkel, hanem a Népszövetség ut­ján kell megoldani. Mussolini szintén nem számított eléggé a döntő pillanatokban föl­ágaskodó Anglia megtörhetetlen ellenállásá­val és az angol külpolitika nem vette szá­mításba. hogy a túlzsúfolt Olaszország ért­hető terjeszkedési vágyának a fascizmus olyan lendületet adott, mellyel szemben nem lehet többé a teljes visszautasítás állás­pontjára helyezkedni. És ugv látszik, hogy tévedtek mindannyian a népszövetségi együttműködés életerejében, mely a jelek szerint még mindig képes túlnyomó erejű hatalmi csoportot elvei érvényesítésének szolgálatába állítani. Kivezető ut? Most ezután kivezető utat keresnek a sok hiba által összekuszált helyzetből. Az első sorban fenyegetett Abesszínia a kivezető út­nak ebben a keresésében szinte teljesen hát­térbe szorul. Anglia és Olaszország állanak egymással szemben, ez a kérdés vár minde­nek előtt megoldásra. A franciák, akikre a megoldás munkájának oroszlánrésze vár, úgy szeretnék ezt megvalósítani, hogy ne kényszerüljenek egyoldalú választásra a két szemlren álló hatalom között s amennyiben egyik, vagy másik felé elhajlásra volnának kénytelenek, ezt az elhajlást európai cél­jaik támogatásával fizettessék meg. Fran­ciaország minden lépését Németországra irányított szemekkel teszi meg. Németor­szág pedig érdekeltség nélküliségének erős hangoztatása mellett is természetesen készen áll arra, hogy az ellene kialakult európai keretek meglazulásából az összes lehetősé­geket a maga javára használja fel. Mussolini lehetőségei Mussolini előtt három lehetőség áll. Vagy elfogadja a Genfben újra kidolgozandó ja­vaslatokat. vagy újabb követeléseket tá­maszt, de még mindig úgy, hogy a tárgya­lásokat nem zárja ki. vagy százszázaléko­san ragaszkodik afrikai terveihez fáz olasz protektorátushoz Abesszínia fölött és az abesszin katonaság teljes lefegyverzéséhez). A harmadik lehetőséget, melyre nyilvánva­lóan legtöbb a hajlandóság Olaszországban, csak az olasz sajtó hangsúlyozza, a római diplomácia egyelőre nem akarja kiélezni. Ez lehetetlenné tenné a közvetítést kereső franciák helyzetét, akik ugyan láthatóan közelednek az angolokhoz, de akiknek tá­mogatására az olaszoknak még mindig szükségük van. Ha ugyanis L'ranciuország nyiltan és véglegesen az angol álláspont mellé állana, amely az angol diplomácia ügyessége folytán egyszersmind a Népszö­vetség álláspontjának is látszik, akkor Olaszország szinte teljes elszigeteltségbe ke­rül. Viszont a francia támogatás az angoj- lokhoz való közeledés után is elég lehet még arra, hogy a szélső rendszabályokat, mint például a Szuez-csatorna elzárását megakadályozza. Az angol megmozdulás Anglia lelki állapotának Chamberlain kincstári kancellár adott párnap előtti be­szédében kifejezést. Lényegében arról van szó, hogy Londonban elérkezettnek látják az időt még katonai eszközök igénybevéte­lével is annak a hitnek megcáfolására, hogy Angliát külpolitikai kérdésekben semmibe lehetne venni. „Barátaink — mondta Cham­berlain — arra a következtetésre jutottak, hogy nem vagyunk többé elég erősek ígére­teink és kötelezettségeink teljesítésére. Azok, akik szintén barátaink, de csekélyebb mér­tékben, sokkal erélyesebben és vakmerőb­ben léptek fel velünk szemben, mint régeb­ben lehetséges lett volna. Azt hitték, hogy közömbösséggel, sőt lenézéssel kezelhetik nézeteinket és álláspontjainkat. Olyan hely­zetig jutottunk, amely tűrhetetlen egy nagy nemzet számára és ugyanakkor veszélyes a világ békéjére is. „Az angol tekintély forog tehát brit vezető politikusok szerint kockán J és ebben London nem ismer tréfát. Hogy ! szavának megfelelő nyomatékot adjon, ten- ! geri haderejének túlnyomó részét a Föld- ; közi tengerre összepontositotta. Ez az össz- I pontosítás azonban csak más hatalmak j csendes támogatásával vált lehetségessé. A ! birodalmi utakon őrködő angol hajókat hi- i válásuktól csak akkor lehet elvonni, ha biz- I tositottnak látszik, hogy ezeket az utakat a I távoliét alatt veszély nem fenyegeti, vagy ha ! az őrködés munkáját mások veszik át. A ; La-Mnnche csatorna vidékén a francia hajó­raj, az óceánokon az amerikai tengeri had­erő vigyáz arra. hogy az eddigi hatalmi I egyensúly föl ne boruljon. A Föídközi-ten- 1 geren pedig túlnyomó ereiéhez rrég olyan I parii államoknak, mint Görögországnak és Törökországnak, sőt áliitölag Oroszország­nak jóakaratát is biztosította magának a brit világhatalom. Most azután úgy ola^z, mint angol xész ről eljutottak addig a pontig, amikor a visszavonulás már lehetetlenül nehéznek lát­szik. Ebben a helyzetben a béke és háború közötti válaszfalat a Népszövetség képezi. A békéért való küzdelem összeesik a Népszö­vetség fennmaradásáért folytatott küzdelem­mel. A Népszövetség viszont jelenleg egyér­telmű a háború megakadályozására irányu­ló kollektiv föllépéssel. Meddig fog menni ez a kollektiv föllépés? Az afrikai háborús összecsapás megakadályozásáig, vagy szank­ciók alkalmazásáig0 Gazdasági szankciók, vagy katonai szankciók alkalmazásáig? A választól, melyet a bekövetkezendő esemé­nyek erre a kérdésre adnak, Európa sorsa függ. s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom