Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-28 / 223. szám

) TAXA POŞTALA PLÄTTTÄ iN NUMERAR No. & ÁRA 3 LEJ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8: Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Plata Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. - pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente - Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. X-VI. ÉVFOLYAM, 2 2 3. SZÁM. SZOMBAT 1935 SZEPTEMBER 2 8. A szélvih nem vethet nagyobb hullámokat a Constan­ta-i parton, mint aminőket onnét 7 atarescu beszéde borzol a román politikai életben. Ez a hatalmasan izzó és szilárd szenvedélyektől harsogó „szép“ beszéd szinte párja nélkül áll a román politikában. Formája is választé­kos, holott a lélek és szellem egyoldalúságai háborognak benne s tartalmas, noha főcélja és főérdeke tiszta egyoldalúság, halálosan megbántani az ellenzéket és bebizonyítani, hogy az előző szabadelvű kormányok szoká­sa szerint ez az uralom sem bukhatik meg, csak önként vonul majd vissza hivatásának megoldása után, hiszen rendelkezik a Korona és a nemzet bizalmával a végsőkig. Vakmerő hang ez, ha nem a mellőzlieíetlenség öntu­data. Érthető, ha minden álszerénység nélkül ilyen szép, bár elfogult jellemzést ad a rend­szerről: ,,nemzetiek és szabadelvűek vagyunk; a mi nacionalizmusunk nem zárja ki az or­szág kisebbségeivel való együttműködést (?), mig szabadelvüségünk soka sem fogja jelen­teni a fejetlenség forrását; ezért nem fogjuk tűrni, hogy a nemzeti érzés nevében az or­szágot polgárháborúba sodorják és a szabad­éi vüség nevében őrizetlenül pusztává változ­tassákci. Igen, de valóban igy fest-e mindez a párt-határokon kívülről nézve is9 Azonban a beszéd lényege nem is igenlés és állítás, hanem a nemzeti-parasztpárt meg­tagadása és a leszámolás vele. A bírálat és megvetés oly őszinte és nyílt kifejezéseivel, amelyek szűzi meztelenségükkel szinte vitz- szahokkentenek. A világért se ütődünk meg rajta, hogg a nemzeti-parasztpárt első kor­mányzatát az ország legnagyobb katasztrófá­jának nevezi; de csodálkozunk szinte az uta­sításnak látszó célzatosságon — mert nyo­matékosan utal ismételten a legmagasabb bi­zalom pazarságára —, hogy a nemzeti-pa­rasztpárt néhány nagyobb államkérdéssel szemben elfoglalt magatartásával félre állt az úttól, mely kormányra vezet és az időt meg­hosszabbította, melyet ellenzéken kell eltöl­teni. Ez két élű nyíltság és veszedelmes üze­net. Utána nem csodálkozunk a pőre vádon, mely szerint a nemzeti parasztpárt zsarolást végez, amikor okult hatalmakról beszél és al­kotmányba ütköző izgatást, mi több, csőcse­lék módszert használ: a béke olajága helyett az utcai harcok görcsös botját nyújtja most is a hatalom felé. Csak fűszerként hat, mi­kor gúnyos és dölyfös vágást mér az ellen­zék ama részére is, amelyet a nemzeti párt­tal együtt a tisztességtelenek, a gyűlölet és az izgatás elemei közé soroz, a csodabogár­nak számitó alkotmányos frontra, mely a si- ránkozók: Averescunak és Bratianu György­nek alkotmányellenes bosszújából született. Büszkén állítja szembe a maga nagy jelentő­ségét: „a tevékeny Korona“ és szabadkezü felelős kormány rendszerét, amely már múlt­ja miatt se készülhet parancsuralmi kormány- tervekre. Igen, ez a kormányzat két év alatt 4 milliárdot juttatott a hadseregnek. Ez ho­zott a nemzeti munka védelmére törvényt, föllenditette a mezőgazdaságot és az ipart. Ennek célja: béke, munka és rend. De nem tagadhatjuk meg a gyermekded humor érde­mét sem Tatarescutől: a szörnyű támadások után a patkányfogó sípját fújja meg és ki- fejti, hogy joga van időt kérni az uj tervek megvalósítására, különösen a nemzeti-pa- rasztpárttól. óh mennyire fog sietni ez, mi­kor az arcába vágják, hogy közigazgatási za­vart okozott, Boila kezébe adta egy éden kul­csát, pénzt pocsékolt és Skoda-szerződésfétele­ket kötött. A beszédnek van egy különösen aggasztó része. Mely az ellenzék ,,tisztessé­ges“ részéről beszél. Ide sorozza lorgát, ki közművelődési érdemek mellett súlyos zűr­zavart okozott kormányzatával, Argetoianut, ki összetörte az ország hiteléletét, Gogát és Vaidát, alcik most a szélső jobboldali pánik­kal rémítenek és luniánt, akinek pénzügyi politikája az utszélesség forrásaiból merit. Ez a megkülönböztetés, ez a fölsorolás, ez a vállveregetés, szinte mondhatnák, ez a ’szitá­ján dicséret láthatóan figyelmedet, hogy ami­kor a szabadelvűek önként ,,eltávoznakíc majd helyükről, miután megoldották aminek alapján a Korona és az ország bizalmát el- j nyerték, az ellenzék ez az oldala fog követ- Ü 4 népszövetségi ásíaács átmenetileg bizottsággá alnbolt át, hogy szankciód­ról egyelőire ne bellién tárgyalnia- — Iljahb bét heti halasztás, ha Hiasz- @rszág nem zavarfa meg a számítást- — Laval és Eden eSntaztab ti ebiből Anglia mindig résztvesz a nem prevoicâlt háborús támadás elleni leölés védelemben A népszövetségi tanács tegnap átalakult szövegező bizottsággá. A különös átalakulás arra szolgál, hogy a tanács számára az alapokmány által előirt lé­péseket halasztani tudják mindaddig, amíg valamelyes remény van még arra, hogy tárgyalások utján eredményeket érnek el. Az ötös bizottság jelentését nem is terjesztették elő, hogy ezáltal is elkerüljenek minden gátlást a továb­bi tárgyalásokra. De későbbi igénybevétel reményében a bizottságot nem osz­latták föl. A tanács sem zárta le ülésszakát, csak elhalasztotta addig, amíg, mint bizottság, saját magának jelentés* tehet és nem rekesztették be a köz­gyűlési ülésszakot sem, amelynek újabb ősszeülésére, minden valószínűség sze­rint, még szükség lesz. A sok formalitás mögött, melyeknek egyedüli célja a döntés elhalasztása volt, legfőbb eredménynek Laval szócsöve, a Temps azt látja, hogy megaka­dályozták Olaszország kiválását a Népszövetségből és lehetővé tették, hogy Anglia és Franciaország barátságos módon rövidesen újra közös lépést tegye­nek Rómában. Az angol—francia közösségnek ez a hangoztatása meglehetősen szembeszökő volt Lavalnak a tegnapi tanácsülésen mondott szavaiban is, ami mögött viszont aligha nem az rejlik, hogy á franciákat közvetlenebbül ér­deklő más kérdésekben London kielégítő választ adott a párisi kormánynak. A Középeurópával kapcsolatban föltett kérdésre adott angol választ tegnap vette át a londoni francia követ. Az angolok ugyan nem hajlandók előre nem látott lehetőségekkel szemben kötelezettségeket vállalni, tegnap átadott vála­szukban azonban erélyesen hangoztatják, hogy a háborús támadás elleni kol= lektiv védelemben föltétlenül résztvesznek a népszövetségi paktum által elő­irt keretek között. Ez a válasz, egyelőre úgy látszik kielégítette a franciákat, aminek az események további folyásában minden esetre jelentős szerepe lesz. Az uj halasztás GENF. (Az Ellenzék távirata.) A népszö­vetségi tanács tegnapi ülésén a már tegnapi táviratunkban jelzett megoldási módhoz for­dultak: újabb bizottság kiküldésével halasztották el a mindinkább időszerűvé váló döntés kötelezettségét. Meglepetést csak az okozott, hogy a hiva­talosan közzétett ötös bizottsági jelentést a tanácsülésen föl sem olvasták. Ez azonban szintén arra szolgál, hogy a sikertelenséget követő határozathozatal kötelezettsége elől meneküljenek. Mindamellett alkalmazásba vették az alap­szabály 15-ik pontját és ezen az alapon küld­ték ki a szövegező tizenhármas bizottságot. A 15-ik pontban előirt intézkedések elhatá­rozására azonban mindaddig nem kerülhet sor, amíg a bizottsági jelentés fölött a ta­nács nem határoz s ez 10—12 nap előtt nem valószínű. A bizottságban az érdekelt olaszo­kon kivül a tanács minden tagja résztvesz. Ez megfelel az angol kívánságnak, hogy a döntésre való felelősséget minél szélesebb körre terjesszék ki. A bizottság kiküldését kí­vánó elnöki indítvány után Eden röviden ismételte a közgyűlésen kijelentett angol álláspontot, majd Lava! jelentette ki, hogy legmelegebben csatlakozik az angol fömegbi- zott kijelentéseihez, mely szerint a béke fenn­tartására minden eszközt igénybe kell venni. A tanács feladatai A tanács feladata, hogy most a népszövet­ségi alapokmányra támaszkodva megszer­kessze jelentését, ami után meg fogja találni a legmegfelelőbb megoldást. Laval újabb hi­vatkozását a népszövetségi alapokmányra, annak jeléül tekintik, hogy a francia kül­politika ezen a téren együtt halad Angliával. Nem érdekesség nélküli dolog, hogy Titules- cu, Rusdy Áras bey és Litvinov kijelentették, hogy véleményük szerint már az ötös bizott­ság is tulment azon a határon, melyre a nép- szövetségi alapokmány alapján jogosult lett volna és ezért ezt a jelentést nem is fogad­hatták volna el. Eden és Laval elutaztak Genfből Eden és Laval tegnap elutaztak Genfből, kezni utána. Előre reszkethetnek a kisebb­ségek, de aggodalomba esketik az ország alig- alig gyógyuló közgazdasága is. Nem kivána- tosabb-e, hogy inkább az Anghelescu szelle­me maradjon9 És ennél is jobban aggaszt a pokol, mely feltör e beszéd nyomán. Amikor ma feje tetején áll a világ és már nemcsak a könyökünkkel, hanem a vállunkkal és a sarkunkkal is súroljuk a háborút, ennek az irtózatos erejű és fiedalos öntudatu beszéd­nek nem lehet más visszahatása, mint ré­mitő pártháboru. November 14-én Bucuresti- ben megismétlődhetik a nemzeti-parasztpárt 1928-as Alba-Julia-i nagygyűlése, amely Bra­tianu Vintiláélcat hamarosan elsöpörte. ahova csak a jövő héten térnek vissza. Nép- szövetségi körökben arra számítanak, hogy a kiküldött tizenhármas bizottság munkája el fog tartani legalább tiz napig. A bizottság ugyan már ma megkezdi mun­káját, amíg azonban az összes iratokat átta­nulmányozza és megszerkeszti a kibontako­zásra vonatkozó vélemenyes jelentését, hosz- szabb időt vesz igénybe. Ha szükség volna rá, minden esetre siettettni is lehetne ezt a munkát, egyelőre azonban inkább a haloga­tásra van szükség. Beavatott körökben fon­tosságot tulajdonítanak annak az ígéretnek, melyet, hir szerint, olasz részről tettek újab­ban Lavalnak. Az olaszok kijelentették, hogy a Népszövetségből nem lépnek ki, ha csak nem kényszerítik őket erre. Ilyen kénysze­rítés volna az olaszok szerint, ha a Nép- szövetség hozzájárulna a Szuez elzárására vonatkozó esetleges indítványhoz, vagy ha Anglia a szoros elzárására határoz­ná el magát és a Népszövetség ez ellen nem lépne föl. Anglia válasza a franciák kérdésére LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sir Ro­bert Vansittart, állandó angol külügyi állam­titkár, a kormány nevében tegnap átnyújtotta Corbin londoni francia nagy­követnek Anglia válaszát arra a kérdésre, Ivogy mit tenne abban az esetben, ha Euró­pában intézne egyik állam a másik ellen fegyveres támadást. A francia kérdés főleg középeurópai lehe­tőségekre vonatkozik és főleg Ausztria füg­getlenségével áll kapcsolatban. Az angol vá­laszjegyzék, hir szerint, kerüli a kitérést ilyen részletekre, ehelyett csak az általános kérdésre ad határozott választ. Ez megfelel a régi angol politikának, mely szerint Lon­don előre nem látott lehetőséggel szemben nem köti le magát. A válaszjegyzék viszont az eddiginél is erélyesebben hangoztatja, hogy a Népszövetség keretében az angol kor­mány az alapokmány által előirt minden kollektiv akcióra készen áll. Hoare kül­ügyminiszter genfi beszédében ezt már eré­lyesen hangoztatta és most az Európára vonatkozó kérdéssel kapcsolatban ugyan­ilyen eréllgel ismétli meg az angol válasz­jegyzék. Anglia — mondja a jegyzék — ragaszkodik a népszövetségi paktumhoz és annak végre­hajtását föl tétion. szükségesnek tartsa. Ezért a paktum által előirt keretek között kész résztvenni minden olyan kollektiv védeke­zésben, amely valamilyen nem provokált há­borús támadás ellen irányul. A jegyzék, amint Londoni lapok Írják, 700 szóból áll és előreláthatólag francia szempontból is kielé­gítő választ ad a föltett kérdésre. A válasz- jegyzék teljes szövegét valószínűleg hétfőn közzé is fogják tenni. (Folytatása a 8. oldalon] közös lépésre készülnek Rómában

Next

/
Oldalképek
Tartalom