Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-28 / 223. szám
) TAXA POŞTALA PLÄTTTÄ iN NUMERAR No. & ÁRA 3 LEJ Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8: Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Plata Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKA! NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. - pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente - Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. X-VI. ÉVFOLYAM, 2 2 3. SZÁM. SZOMBAT 1935 SZEPTEMBER 2 8. A szélvih nem vethet nagyobb hullámokat a Constanta-i parton, mint aminőket onnét 7 atarescu beszéde borzol a román politikai életben. Ez a hatalmasan izzó és szilárd szenvedélyektől harsogó „szép“ beszéd szinte párja nélkül áll a román politikában. Formája is választékos, holott a lélek és szellem egyoldalúságai háborognak benne s tartalmas, noha főcélja és főérdeke tiszta egyoldalúság, halálosan megbántani az ellenzéket és bebizonyítani, hogy az előző szabadelvű kormányok szokása szerint ez az uralom sem bukhatik meg, csak önként vonul majd vissza hivatásának megoldása után, hiszen rendelkezik a Korona és a nemzet bizalmával a végsőkig. Vakmerő hang ez, ha nem a mellőzlieíetlenség öntudata. Érthető, ha minden álszerénység nélkül ilyen szép, bár elfogult jellemzést ad a rendszerről: ,,nemzetiek és szabadelvűek vagyunk; a mi nacionalizmusunk nem zárja ki az ország kisebbségeivel való együttműködést (?), mig szabadelvüségünk soka sem fogja jelenteni a fejetlenség forrását; ezért nem fogjuk tűrni, hogy a nemzeti érzés nevében az országot polgárháborúba sodorják és a szabadéi vüség nevében őrizetlenül pusztává változtassákci. Igen, de valóban igy fest-e mindez a párt-határokon kívülről nézve is9 Azonban a beszéd lényege nem is igenlés és állítás, hanem a nemzeti-parasztpárt megtagadása és a leszámolás vele. A bírálat és megvetés oly őszinte és nyílt kifejezéseivel, amelyek szűzi meztelenségükkel szinte vitz- szahokkentenek. A világért se ütődünk meg rajta, hogg a nemzeti-parasztpárt első kormányzatát az ország legnagyobb katasztrófájának nevezi; de csodálkozunk szinte az utasításnak látszó célzatosságon — mert nyomatékosan utal ismételten a legmagasabb bizalom pazarságára —, hogy a nemzeti-parasztpárt néhány nagyobb államkérdéssel szemben elfoglalt magatartásával félre állt az úttól, mely kormányra vezet és az időt meghosszabbította, melyet ellenzéken kell eltölteni. Ez két élű nyíltság és veszedelmes üzenet. Utána nem csodálkozunk a pőre vádon, mely szerint a nemzeti parasztpárt zsarolást végez, amikor okult hatalmakról beszél és alkotmányba ütköző izgatást, mi több, csőcselék módszert használ: a béke olajága helyett az utcai harcok görcsös botját nyújtja most is a hatalom felé. Csak fűszerként hat, mikor gúnyos és dölyfös vágást mér az ellenzék ama részére is, amelyet a nemzeti párttal együtt a tisztességtelenek, a gyűlölet és az izgatás elemei közé soroz, a csodabogárnak számitó alkotmányos frontra, mely a si- ránkozók: Averescunak és Bratianu Györgynek alkotmányellenes bosszújából született. Büszkén állítja szembe a maga nagy jelentőségét: „a tevékeny Korona“ és szabadkezü felelős kormány rendszerét, amely már múltja miatt se készülhet parancsuralmi kormány- tervekre. Igen, ez a kormányzat két év alatt 4 milliárdot juttatott a hadseregnek. Ez hozott a nemzeti munka védelmére törvényt, föllenditette a mezőgazdaságot és az ipart. Ennek célja: béke, munka és rend. De nem tagadhatjuk meg a gyermekded humor érdemét sem Tatarescutől: a szörnyű támadások után a patkányfogó sípját fújja meg és ki- fejti, hogy joga van időt kérni az uj tervek megvalósítására, különösen a nemzeti-pa- rasztpárttól. óh mennyire fog sietni ez, mikor az arcába vágják, hogy közigazgatási zavart okozott, Boila kezébe adta egy éden kulcsát, pénzt pocsékolt és Skoda-szerződésfételeket kötött. A beszédnek van egy különösen aggasztó része. Mely az ellenzék ,,tisztességes“ részéről beszél. Ide sorozza lorgát, ki közművelődési érdemek mellett súlyos zűrzavart okozott kormányzatával, Argetoianut, ki összetörte az ország hiteléletét, Gogát és Vaidát, alcik most a szélső jobboldali pánikkal rémítenek és luniánt, akinek pénzügyi politikája az utszélesség forrásaiból merit. Ez a megkülönböztetés, ez a fölsorolás, ez a vállveregetés, szinte mondhatnák, ez a ’szitáján dicséret láthatóan figyelmedet, hogy amikor a szabadelvűek önként ,,eltávoznakíc majd helyükről, miután megoldották aminek alapján a Korona és az ország bizalmát el- j nyerték, az ellenzék ez az oldala fog követ- Ü 4 népszövetségi ásíaács átmenetileg bizottsággá alnbolt át, hogy szankciódról egyelőire ne bellién tárgyalnia- — Iljahb bét heti halasztás, ha Hiasz- @rszág nem zavarfa meg a számítást- — Laval és Eden eSntaztab ti ebiből Anglia mindig résztvesz a nem prevoicâlt háborús támadás elleni leölés védelemben A népszövetségi tanács tegnap átalakult szövegező bizottsággá. A különös átalakulás arra szolgál, hogy a tanács számára az alapokmány által előirt lépéseket halasztani tudják mindaddig, amíg valamelyes remény van még arra, hogy tárgyalások utján eredményeket érnek el. Az ötös bizottság jelentését nem is terjesztették elő, hogy ezáltal is elkerüljenek minden gátlást a további tárgyalásokra. De későbbi igénybevétel reményében a bizottságot nem oszlatták föl. A tanács sem zárta le ülésszakát, csak elhalasztotta addig, amíg, mint bizottság, saját magának jelentés* tehet és nem rekesztették be a közgyűlési ülésszakot sem, amelynek újabb ősszeülésére, minden valószínűség szerint, még szükség lesz. A sok formalitás mögött, melyeknek egyedüli célja a döntés elhalasztása volt, legfőbb eredménynek Laval szócsöve, a Temps azt látja, hogy megakadályozták Olaszország kiválását a Népszövetségből és lehetővé tették, hogy Anglia és Franciaország barátságos módon rövidesen újra közös lépést tegyenek Rómában. Az angol—francia közösségnek ez a hangoztatása meglehetősen szembeszökő volt Lavalnak a tegnapi tanácsülésen mondott szavaiban is, ami mögött viszont aligha nem az rejlik, hogy á franciákat közvetlenebbül érdeklő más kérdésekben London kielégítő választ adott a párisi kormánynak. A Középeurópával kapcsolatban föltett kérdésre adott angol választ tegnap vette át a londoni francia követ. Az angolok ugyan nem hajlandók előre nem látott lehetőségekkel szemben kötelezettségeket vállalni, tegnap átadott válaszukban azonban erélyesen hangoztatják, hogy a háborús támadás elleni kol= lektiv védelemben föltétlenül résztvesznek a népszövetségi paktum által előirt keretek között. Ez a válasz, egyelőre úgy látszik kielégítette a franciákat, aminek az események további folyásában minden esetre jelentős szerepe lesz. Az uj halasztás GENF. (Az Ellenzék távirata.) A népszövetségi tanács tegnapi ülésén a már tegnapi táviratunkban jelzett megoldási módhoz fordultak: újabb bizottság kiküldésével halasztották el a mindinkább időszerűvé váló döntés kötelezettségét. Meglepetést csak az okozott, hogy a hivatalosan közzétett ötös bizottsági jelentést a tanácsülésen föl sem olvasták. Ez azonban szintén arra szolgál, hogy a sikertelenséget követő határozathozatal kötelezettsége elől meneküljenek. Mindamellett alkalmazásba vették az alapszabály 15-ik pontját és ezen az alapon küldték ki a szövegező tizenhármas bizottságot. A 15-ik pontban előirt intézkedések elhatározására azonban mindaddig nem kerülhet sor, amíg a bizottsági jelentés fölött a tanács nem határoz s ez 10—12 nap előtt nem valószínű. A bizottságban az érdekelt olaszokon kivül a tanács minden tagja résztvesz. Ez megfelel az angol kívánságnak, hogy a döntésre való felelősséget minél szélesebb körre terjesszék ki. A bizottság kiküldését kívánó elnöki indítvány után Eden röviden ismételte a közgyűlésen kijelentett angol álláspontot, majd Lava! jelentette ki, hogy legmelegebben csatlakozik az angol fömegbi- zott kijelentéseihez, mely szerint a béke fenntartására minden eszközt igénybe kell venni. A tanács feladatai A tanács feladata, hogy most a népszövetségi alapokmányra támaszkodva megszerkessze jelentését, ami után meg fogja találni a legmegfelelőbb megoldást. Laval újabb hivatkozását a népszövetségi alapokmányra, annak jeléül tekintik, hogy a francia külpolitika ezen a téren együtt halad Angliával. Nem érdekesség nélküli dolog, hogy Titules- cu, Rusdy Áras bey és Litvinov kijelentették, hogy véleményük szerint már az ötös bizottság is tulment azon a határon, melyre a nép- szövetségi alapokmány alapján jogosult lett volna és ezért ezt a jelentést nem is fogadhatták volna el. Eden és Laval elutaztak Genfből Eden és Laval tegnap elutaztak Genfből, kezni utána. Előre reszkethetnek a kisebbségek, de aggodalomba esketik az ország alig- alig gyógyuló közgazdasága is. Nem kivána- tosabb-e, hogy inkább az Anghelescu szelleme maradjon9 És ennél is jobban aggaszt a pokol, mely feltör e beszéd nyomán. Amikor ma feje tetején áll a világ és már nemcsak a könyökünkkel, hanem a vállunkkal és a sarkunkkal is súroljuk a háborút, ennek az irtózatos erejű és fiedalos öntudatu beszédnek nem lehet más visszahatása, mint rémitő pártháboru. November 14-én Bucuresti- ben megismétlődhetik a nemzeti-parasztpárt 1928-as Alba-Julia-i nagygyűlése, amely Bratianu Vintiláélcat hamarosan elsöpörte. ahova csak a jövő héten térnek vissza. Nép- szövetségi körökben arra számítanak, hogy a kiküldött tizenhármas bizottság munkája el fog tartani legalább tiz napig. A bizottság ugyan már ma megkezdi munkáját, amíg azonban az összes iratokat áttanulmányozza és megszerkeszti a kibontakozásra vonatkozó vélemenyes jelentését, hosz- szabb időt vesz igénybe. Ha szükség volna rá, minden esetre siettettni is lehetne ezt a munkát, egyelőre azonban inkább a halogatásra van szükség. Beavatott körökben fontosságot tulajdonítanak annak az ígéretnek, melyet, hir szerint, olasz részről tettek újabban Lavalnak. Az olaszok kijelentették, hogy a Népszövetségből nem lépnek ki, ha csak nem kényszerítik őket erre. Ilyen kényszerítés volna az olaszok szerint, ha a Nép- szövetség hozzájárulna a Szuez elzárására vonatkozó esetleges indítványhoz, vagy ha Anglia a szoros elzárására határozná el magát és a Népszövetség ez ellen nem lépne föl. Anglia válasza a franciák kérdésére LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sir Robert Vansittart, állandó angol külügyi államtitkár, a kormány nevében tegnap átnyújtotta Corbin londoni francia nagykövetnek Anglia válaszát arra a kérdésre, Ivogy mit tenne abban az esetben, ha Európában intézne egyik állam a másik ellen fegyveres támadást. A francia kérdés főleg középeurópai lehetőségekre vonatkozik és főleg Ausztria függetlenségével áll kapcsolatban. Az angol válaszjegyzék, hir szerint, kerüli a kitérést ilyen részletekre, ehelyett csak az általános kérdésre ad határozott választ. Ez megfelel a régi angol politikának, mely szerint London előre nem látott lehetőséggel szemben nem köti le magát. A válaszjegyzék viszont az eddiginél is erélyesebben hangoztatja, hogy a Népszövetség keretében az angol kormány az alapokmány által előirt minden kollektiv akcióra készen áll. Hoare külügyminiszter genfi beszédében ezt már erélyesen hangoztatta és most az Európára vonatkozó kérdéssel kapcsolatban ugyanilyen eréllgel ismétli meg az angol válaszjegyzék. Anglia — mondja a jegyzék — ragaszkodik a népszövetségi paktumhoz és annak végrehajtását föl tétion. szükségesnek tartsa. Ezért a paktum által előirt keretek között kész résztvenni minden olyan kollektiv védekezésben, amely valamilyen nem provokált háborús támadás ellen irányul. A jegyzék, amint Londoni lapok Írják, 700 szóból áll és előreláthatólag francia szempontból is kielégítő választ ad a föltett kérdésre. A válasz- jegyzék teljes szövegét valószínűleg hétfőn közzé is fogják tenni. (Folytatása a 8. oldalon] közös lépésre készülnek Rómában
