Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-27 / 222. szám
I 9 f 5 \/:e(ttcai bér i 7. ^ £3 L /. /. /\ / li K r. T' cnmit mi ajjámJott fiöl az ötös 3>gz®á<ság ©laszországnal^ ? v/övetségi I öl anáesadó i rA nyit I» Síi u I: • Im* magát Az összes s/aLIa 11 â» sadókaI II népszövetségi tanács ncvc/nc ki. a liegus <• I<>/.<■ t•• s hozza pirulásával \ küllöldi s/:ik tanácsadók immkalársaiiiak kinevezési |<>K*‘ a négust illetné meg. LENE. 1 V/ Ellenzék tudósítójától.) A Nép- s. «V\ c|seg lötitkari hivatala tegnap tette ke c a/ ötös bizottság jelentései, melynek második része pontosan kö/li az Olaszországhoz és Ahcssziu inhoz eljuttatott közvetíti» javaslat következő szövegét: t. fejezet \ bizottság megállapítja, hogy milyen nagy fáradozásokat fejlett ki megfelelő tárgyalási alap kidolgozása érdekében. Ennek a lar- gvalási alapnak Abesszínia függetlenségének es területi sérthetetlenségének tiszleletben- I u tasából kelleti kiindulnia, v alamint ugvan- akkor abbé)! az elgondolásból, hogy 1 Népszövetség kötelékébe tartozó államok biztonságát kiv elei nélkül garantálni kell. v égül pedig annak szükségességéből, hogy továbbra is fenn kell tartani a jószomszédi viszonyt a Népszövetség kötelékéi»’ tartozó valamennyi állam között. Feltétlenül szükséges — mondja az ötös bizottság — hogy a Népszövetség felajánlja támogatását Abesz- sziniának. mert lehetővé kell tenni Abesz- szinia számára, hogy teljesen újjáépüljön és valamennyi állammal képes legyen jószomszédi viszonyban élni. Megdönthetetlen elvként kell azonban leszögezni, hogy a nép- szövetségi támogatásra vonatkozó minden tervhez ki kell kérni előzőleg az abesszin kormány jóváhagyását. II. fejezet \z ötös bizottság pontosan körülírja, hogy az abesszin közigazgatás mely ágai szorulnak átszervezésre. A rendőri közigazgatást illetőleg a bizottság azon a véleményen van, bogy külföldi szakembereket kell kiküldeni olyan rendőr- és esendőrhadtest megszervezése céljából, amelynek elsősorban az lenne a feladata, hogy ellenőrizze a rabszolgaság ellen hozott törvények végrehajtását és szabályozza a fegyverviselés jogát. Ez a rendör- és csendőrhadtest ezenkívül fokozottabb mértékben gondoskodna azoknak a területeknek biztonságáról, amelyeken európaiak élnek (Addis Abeba, Diredaua és Harrar). Ami Abesszínia gazdasági erőforrásainak kihasználását illeti, a bizottság a következő indítványokat teszi: Az abesszin kormány koncessziót ad külföldi állampolgároknak mezőgazdasági és bányászati területek kihasználására, kereskedelmi vállalatok alapítására, slb. A külföldiek egyenjogúságát Abesszínia kíilön záradékkal biztosítja, ugyanígy a kölcsönösség elvét is a kereskedeimi szerződéCSAK RÖVID IDEIG!! Ábrázoló geometria (Tranzverz.ális) 165 Ábrázoló geometria példatár „ 66 Analízis és geometria, irta: Molnár István mérnök — — — — 50 Autó kézikönyv. Az autó szerkezete, kezelése, vezetése, irta Weiner István, 612 oldal, 560 ábrával 246 Épitésvezetés, irta Csengeri Gyula építészmérnök — — — — 66 Földmérési és birtokrendezési enciklopédia — — — — — 66 Gázmotorok, irta: Péntek László, ipariskolák és tank részére — 66 Gőzkazánok és tüzelőberendezések, irta Löitner Jecö egyet, tanár 66 Gyakorlati rádiókönyv,irta Molnár J 33 Logaritmikus számológép elmélete és műszaki alkalmazása — — 33 Matematika. Építészek és vegyészmérnökök számára — — — 132 Matematikai földrajz — — — 66 Mechanikai példatár (Statika) irta Neményi Pál — — - — 33 Mezőgazdasági géptan — — — 66 Műszaki mikológia — — — — 50 Műszaki mikroszkopia — — — 50 Rádiótelefon elméleti és gyakorlati ismertetése (Rádióamateur kézikönyv) irta Molnár János — 50 Szénelőkészitéstan, irta Finkey J. 165 Városfejlődés és lakásreform Amerikában, irta Neményi B. — 33 Vasbetonmetszetek szilárdságtana irta Kardos Ferenc — — — 66 Villamosvezetékek gyakorlati méretezése, irta Boros Vida — — 33 Villamos távjelzők és távbeszélők-Elektromos szerelőipari tanf.) 132 Vizépitéstan — — — — — 264 Csak korlátolt példányszámban kaphatók, most vegyen, mig a készlet tart az ELLENZÉK könyv osztályában P. Unirii. Vidékre azonnal szállítunk sok megkötésénél- A további gazdasági javaslatok arra vonatkoznak, hogy biztosítani kell a küllőid közreműködését az ubess/iniai közmunkákban, igy elsősorban a közlekedési hálózat kiépítésében, valamin! a posta-, Livin'» cs telefonszolgálat megszervezésében. Pénzügyi téren az ötös bizottság a következő javaslatokat teszi: Abesszínia áttér a költségvetéssé! való államháztartásra, bevezeti az állami kiadások ellenőrzését, adókat vet ki és behajtja azokat és bizonyos cikkekre nézve bevezeti az állami jövedék rendszeréi. Tanulmányozni kell azt a kérdést is, — mondja a bizottság hogyan lehetne \besz- sziniát külföldi kölcsönhöz juttatni az ország természeti kincseinek kiaknázása céljából. A kölcsönök biztosítására a bizottság a zálogjogok rendszerét ajánlja. III. fejezet \ bizottság ebben a fejezetben a külföldi szaktanácsadók kiküldésének kérdésével foglalkozik. Az abesszin hatóságoknak ezeket a külföldi szaktanácsadókat a legteljesebb támogatásban kell részesíteniük. Egy-cgy vezető külföldi szakembert kell kiküldeni a közmunkák, a rendőri közigazgatás, a gazdasági és pénzügyi szanálás, valamint az igazságszolgáltatás teljes átszervezésére. Ezen a négy legfőbb munkaterületen kivid a szükséghez képest más munkaterületek élére is lehet állítani egy-egy vezető külföldi szakembert. Ezek a szaktanácsadók természetesen együttműködnének egymással s tanácsadó testületet alkotnának, amely vagy maga választaná meg elnökét s ezt az elnököt egyúttal megbízná a Népszövetség képviseletével is, vagy pedig a négus mellé kirendelt népIV. és V. fejezet liz a két utolsó fejezet már nem az Abesz- I színia átszervezésére vonatkozó javaslatokat ! tartalmazza, hanem csak különböző záróren- j delkezésekel állapit meg, igy többek közt azt, hogy a négus mellé kirendelt népszövetségi megbízott évente legalább egyszer jelentést tartozik tenni a Népszövetségnek, ugyanezt a jelentést azonban egyidejűleg a négussal is köteles közölni, aki azután a maga és kormánya nevében megjegyzéseket fűzhet lioz/.á. Az újjáépítési terv érvénye egyelőre öt évre szól s öt év múlva az időközben szerzett tapasztalatoknak megfelelően revíziót hajtanak végre. \z. ötös bizottság öt fejezetből álló javaslataihoz Franciaország és Anglia megbízottai még a következő záradékot fűzték: — Az angol és a francia kormány az olasz abesszin viszály békés rendezésének elősegítése céljából ahhoz, is hozzájárulnak, hogy Olaszország és Abesszínia között területi módosításokat hajtsanak végre s ennek megkönnyítése érdekében bizonyos áldozatokat is készek vállalni, olymódon, hogy a Szomálilöld angol vagy francia partvidékén ellenszolgéhatást ajánlanak fel Abesszíniának az 0 'szország részére átengedett területek fejében. Az angol és francia kormány arra is hajlandó, hogy elismerje Olaszország különleges érdekeit Abesszínia gazdasági fejlődésében. Anglia és Franciaország ennek megfelelően szívesen látnák, ha Olaszország és Abesszínia különleges gazdasági megállapodásokat létesíthetnének egymással, feltéve természetesen, hogy ezek a megállapodások tiszteletben tartják az angol és francia állampolgárok jogait. ESTE EGY GRAIN óé VALS Meghajt lefogyaszt KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Két zarándokát A bőrgyógyászok imént lezajlott budapesti nagygyűlésén a sok egyéb kitűnőség közölt nálunk járt Jean Darrier is, a francia tudomány büszkesége. öróla meséli nekem ezt a történetet Török Lajos tanár, aki viszont a mi büszkeségünk. Még 1889-ben ismerkedett meg Darrier-rel eggik párisi tanulmányút jón. Darrier közölte vele, hogy hozzánk régi kapocs fűzi. Budapesten születeti, régesrégen, még a kiegyezés előtt, lSőé-ben. Édesapja annakidején hivatalos küldetésben járt Magyarországon, letelepedett Budapesten, évekig itt lakott. Miután elvégezte munkáját, — fia akkor töltötte be hertodik évét — visszaköltözött családjával Párisba. .4" a kisfiú, aki a Duna pariján pillantotta meg a napvilágot, a Szajna mellé került, hamarosan elfelejtette azt a néhány magyar szót, melyet tudott, elfelejtette kenyerünk és gyümölcseink izét is s a „fény városában‘‘ a francia szellem egyik lobogó lángja lett. A két tudós ismeretsége barátsággá mélyült. Leveleztek egymással. A magyar kar- társ hivta-hivogatta, hogy látogassa meg szülővárosát. A francia kartárs készült-készülő- dött, lelkében a gyermekkor honvágyával, de sok munkája fogva tartotta. Útja folyton halasztódott. Végre 1909-ben csakugyan elvetődött Budapestre, először gyermeksége után, egy orvosi nagygyűlésre. Akkor már ötvenötéves volt. Nyugtalanul szállt ki a vonatból s a viszontlátás lámpalázában figyelte ezt a keleti fővárost, mely szélesen, kényelmesen terjeszkedik el a Duna partjain s a budai lankákon és mégis nyugatiason fürge, lüktető. Az a sok békebeli, vidám kávéház, ahol pezsgösdugók durrogtak s késő hajnalig hullámzott az élet, közel volt az ő párisi szivéhez. Ö azonban más emlékeket keresett. Vájjon mire emlékezett9 A lélekbúvárok azt állítják, hogy voltaképen semmit se felejtünk el s mindaz, ami valaha érintkezett akárcsak a lélek felületével, nem mehet veszendőbe, ott marad hatóerőként, ha rejtetten és tudatlanul is s bármely pillanatban fölszinre bukkanhat. Egy féléves csecsemőnek is lehet valamiről emléke. Darrier ezt nem tapasztalta. Budapestet nyomban megszerette s élénk népét is, de a város és lakossága merőben uj volt, idegen. Eljárt az ülésekre. Aztán, amikor már hazafelé készült, az utolsó napon ezt mondta magyar barátjának: — Emlékezem. Most már emlékezem. Egy fára emlékezem, egy nagy-nagy fára, amilyent sohase láttam életemben. Egyszer édesapám mutatta nekem, talán négyéves koromban. Egyedül állt fönn a hegyen, valami tisztáson. Mindketten fölkaptuk egy kocsira, kihajtottak a Svábhegyre, a Normafához, Darrier nézegette a legendás fát, melyet egy opera- diszletről kereszteltek el s a régen letűnt, regényes korban sokszázezer kiránduló és szerelmes zárt szivébe. Közben villám sújtotta, felpörköHe ágait. Vaspánt vette körül a magával tehetetlen aggastyán-roncsot, mint sebesültet a kötés. Az a fa, melyre ő emlékezett, nagyobb volt. sokkal nagyobb, égig és csillagokig érő, a gyermekkori emlék tündér- lámpáival. Csalódottan utazott haza. Elmúlt egy negyedszázad, Darrier most ismét itt járt. Már nyolcvanegy éves volt. Ismét szerepelt a nagygyűlésen s a tiszteletére rendezett diszlakomán fölszólalt, kezében pezsgőspohárral, Budapestet éltetve. Az utolsó napon pedig ismét igy szólt magyar barátjához: — Emlékezem. Auwinkel — mondta, — mert akkoriban még többnyire németül beszéltek Budapesten — Zugliget, Zugliget. Ott laktunk. Volt ott nekünk egy kis földszinti házunk, halványsárgára meszelt, abban töltöttem első éveimet, afféle nyaraló, üveges tornáccal, körötte hatalmas mezőségek, szabad terek, rétek. Azt hiszem, meg fogom találni. Egy dombtetőről nézett le az erdőre. Keressük meg. kedves kartársam. Kocsira szállt a két tudós — a: egyik- nyolcvanegy éves, a másik csak hetvenegy — s a csöndes szeptemberi délutánon ilyenféle utasításokat adtak a kocsisnak: — Előre, vissza, vissza, vissza, a múltba. De a kocsis hiába tévedezett, hiába fordult parancsuk szerint jobbra és balra, hiába kanyarodott be kis ösvényeken, a párisi emlé- kezőre egy ismeretlen városrész meredj gyönyörűen kiépített villasorokkal s nem lelte meg sem a halványsárgára meszelt házat, sem azokat a hatalmas mezőségeket, szabad tereket és réteket, melyekről valaha pitypangot szedegetett. Néha már úgy rémlett, hogy célhoz ért. De akkor hirteleniil észrevette, hogy a nyaraló és az a gyöp, melyet ö keres, egészen más volt. Alkonyig bolyongtak igy. Akkor ezt az utasítást adták a kocsisnak: — Vissza, vissza, vissza a jelenbe, előre. Darrier mosolyogva, fájdalmas tanulsággal bucsuzkodott el szülővárosától. .4 mult — a Normafa és a Zugliget — csak a lélekben van. Sportember legelső olvasmánya ifi Ellenzék. / Magyar földmives oümpiászt... Amilyen furcsa a cim, olyan furcsán hat ma a hir is, amely egy nyárádmenti kis faluból, Sanvasii bői érkezik. A kis marosmegyei faluban tegnap — talán fel kellene jegyezni ezt a dátumot a Marosmegyei Földműves Szövetség egv kezdeményezésekben mindig gazdag magvar földbirtokos, Mikó László iránvitása mellett faluk közötti atlétikai olimpiászt rendezett. A híradást szóról-szóra kell venni. A Targu-Mures-i magyar sportegyesület, a nagymullu MSE tornaszakosztályát hívták meg a marosmegyei kis faluba az atlétikai versenyek irányítására és a kiküldött zsűri elragadtatással és eléggé nem titkolható irigységgel beszél a falu nagyszerű eredményeiről. A Targu-Murcs-i sportegyesület vezetőinek egyike mond el néhány érdekes szint a marosmegyei falu nagy eseményéről: Hét községből mintegy hatvan földműves jött el a marosmegyei íiók-olimpiászra — mondja. Hatvan magyar földműves próbálta végig az atlétika összes ágait, amelyekben jelentős eredményeket értek el. Stafétát futottak, súlyt dobtak, resztvettek a magasugrásban, síkfutásban a falusi legények, akik mellett ott szaladt, ott izgult, ott drukkolt mindegyik falu trénere és irányitója: a tanító, vagy a tiszteletes. Itt meg kell állani . . . Sokszor, nagyon sokszor hangzik el az erdélyi kisebbségi lapok hasábjain az a kérdés, hogy tel jesi ti-e a magyar pap és magyar tanító kötelességét a faluval és fajával szemben. A hét marosmegyei falu példaadása, amely az egész, vidék értelmiségét is Sanvasii-ba vonzotta, a kiküldött falusi ..atléták'1 hozzátartozóin kívül, bizonyság amellett, hogy a magyar pap és a magyar tanító hivatása magaslatán áll. A nyelvvizsgák pergőtüzében, az anyagi és lelki megpróbáltatások taposómalmában jut ideje arra is. hogy a falu testi nevelésével, irányításával is foglalkozzon. Es odaáll esténkint, amikor a napi munkája befejeződött, velük, a földművesekkel, tanítványaival atlétizálni, sportot űzni. Ez az örvendetes hir. az a kép, amely a falusi szurkoló tanítót ábrázolja atlétizáló tanítványai mellett, fontosabb nekünk, többel jelent, mint az, hogy a tornaversenyen hét kilogramos súlyzóval 8 méter 14 centimétert dobtak és hogy volt valaki, aki a távolugrásban 4 m. 60 cm.-t ért el. Eddig led marosmegyei község birtokában volt a Máriaffi Lajosné által felajánlott vándorkupa. amelyet most Gălăteni község nyert meg. A marosmegyei község méltán örül ennek a megtiszteltetésnek, amely azonban túl a nagyszerű torna és atlétikai eredményeken, egy uj fogalommal, a földmüves-olimpász- szal ismertetett meg minket, amelyet más vidéken, más körülmények között is utánozni kell ... B- B. NEHÉZ SZÉKELÉSBEN SZENVEDŐK, akiknek gyakori fejfájás, mellnyomás, szívdobogás, gyomormükodési zavarok és különösen fájdal- dalmas végbélbajok — mint aranyér, repedés, előesés, polipus, sipoly szűkület — teszik az életet nehézzé, igyanak reggel és este negyed pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüvizet. Néhány lejért kaphatja még rövid ideig: EGYETEMES MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET irta dr. Léderer Emma. Mintegy 400 oldalon összesüritve kapja az olvasó kezébe azt, ami a gondolkozásban, világnézetben, társadalmi és gazdasági életben, politikai eszmék alakulásában a nagy népek életében jelentős volt. Nem adathalmazt, hanem az egyes korok jellegzetességeit, azt, ami megkülönbözteti őket, a megelőzőtől és a rákövetkezőtől. Aki nyitott szemmel akarja látni az élet jelenségeit, aki nemcsak események külsőségeire kiváncsi, annak ez a könyv nélkülözhetetlen olvasmánya lesz. ízléses vászonkötésben könyvnapi áron 99 lejért még néhány példány kapható az Ellenzék könyv- osztályában Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvnapi szenzációk ingyenes jegyzékét.
