Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-27 / 222. szám

ELLEM ZfiK 19 3 li szoptemher 2 7. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ A líirályhágómelléki Reformálás EyybáiherQlel pere a höiohlatás- figyi minisztériummal Mi húzódik meg a S<in4íinrcii~i leiehezeÜ iskola szomorú tragédiája mögöij ? UNI VERSUL: „Térjetek meg! Javuljatok meg! I la nein igv temek, akkor semnirt sem ér mun­kátok s |ön a halál!" Igv adja tovább •'/ i*ieih , ruiKoot Prtrachc 1 upu Maglavithan. 1 h.tl lőttük .t r.idi'Tvcn, mely Pctrachc l.upu szavait ,, 1/vetítette. Akik iga.'.in hisznek, hitelt adnak .uvnak, hogv ev az egyszerű pásztor nyert nieg­■ ást a parancs továbbadására. Ez az érzékeny r'lcü |xis-ztoi megérezte népünk minden 1 á|d,iI­;t Benne összpontosul minden fajdalmunk, minden szenvedésünk, tiltakozásunk. A „vo\ pu­cul." kristályosodott ki a »Vox Dei" szavaiban. 1 I.'.ezreik, hallgatják az ó szavát s ennek jó ha- t.i'.i azon a vidéken nem log ehmradni. kevesebbet hazudni, kevesebbet csalni, ke­vesebbet lopni. — \ apón ezt akarta az ls­en mondani? Tényleg a ki-embereket, szenvedő, egem embereket akarta megjavítani? Nem. T wache Lnpu ugyanis az. isten parancs beveze­téseként ezeket mond’.a: „Eredj. mond meg az ország nagyjainak..." kétségtelenül ezeknek szól ■ isteni parancs, mely a nép tiltakozását is je. önti Petrache I upu tiszta közvetítésével. Ezt az . ot rom állapotra és cenzúrára való tekintet nckül kimondta. Javuljatok, térjetek meg mindazok, akik hasznot húztatok állami, külföldi kölcsö­nökből, akik sápot húztatok az ország javainak bérbeadásából. a rothadt miniszteri tárcák birto­kából, a hadfelszerelésből, a belügyminisztérium t:tkos alapjaiból, a t ranzf er. vadu tatból, a mozi- alapból, petróleummezőkből, parlamenti mandá­tumokból, népbutitásbo!. Javuljatok meg, akik 6—7 évvel előbb naég szegények voltatok s né­hány éves kormányzás után Bucureşti.ben palo­takor emeltetek, akik törvénytelen utón szerzett pénzen birtokot vásároltatok, akik sokmilhó degen r'alutát külföldi bankokba helyeztetek ak­kor, amikor n-ig szabadult meg lábatok a ba­kancstól. Javuljatok meg! Ezt kiáltja Petrachc Lupu Magkvitban. Adja Isten, hogy igy legyen. LUPTA: Az ellenzéki pártok a kormányt tá­madják a kivételes intézkedések érvényének meg. hosszabbítása miatt. A kormány nem ment át el­lentámadásba és defenzívában maradt. A belügy­miniszter felsorolja a kormány tagjai ellen inté­zett támadások és népgvülések sorozatát. :gy bi­zonyítja, hogy a szabadságjogok sértetlenek ma­radtak s a kivételes rendelkezések csak a szélső­ségek és forradalmi elemekre vonatkoznak. A nemzeti.ptrasztpárt, Averescu-párt, Gbeorghe Bratíanu, Junjan, sőt Gcga pártja is ezzel szem­ben a kivételes rendelkezések megszüntetését kí­vánja. A belügyminiszter elismeri, hogy tudo­mányos 'zempontbó1 a kivételes rendelkezések és demokrácia, egymással ellentétben állnak. Más azonban a gyakorlat. „A háború óta minden kor­mány kivétel nélkül igénybe vette az ostromál­lapotot és a cenzúrát — hangsúlyozta IncuTt belügyminiszter — oly célból, hogy az országot megóvja. Nem vádoljuk okít. De nincs joguk ahhoz nekik sem, hogy bennünket vádoljanak. Nem létezik fél-szüzesség.“ Bizony, nehéz a pár. ok szüzességéről beszélni. Mind ^megsértették az alkotmányos szabadságjogokat s aztán szidták azokat, akik ugyanugv tettek. Véleményünk sze­rint azonban mégis egyedül az alkotmány és kö­zönséges törvények volnának hivatva arra. hogy megvédjék az államot. A bíróság előtt kell fele. . sjégre vonni a bünö.-öket, így kell megállapita— ni az egyéni felelősség elvét jogá-lamban. Nincs hatalom, mely a független bíróságnál jobban tud­ná a közrendet megvédeni. Kipróbáltak legalább egyszer ezt a módszert is? Nem. Kivételes ren­delkezésekhez folyamodtak, mert ez volt a tö­rök-uralomból reánk maradt tradíció. Tovább tolytatjuk a török-rendszert. Ez az igazság mind­nyájunk számára. DIMINEAŢA: Felmondanak a munkásoknak A leszállítják a fizetéseket a gyári üzemek. Ezt nem a fogyasztás csökkenése, de a nyersanyag hiánya okozza. Azt mondják, ha nyersanyag volna, többet is dolgozhatnának. A behozatalt annyira megszorították, hogy érzékeny üzemle. szállításra lesz szükség, ha nem nyitják meg a ámsorompókit. Szociális és gazdasági szempont­ból egyformán nagyjelentőségű ez a kérdés, me­lyet a kormány figyelmen kivül fontos követ­kezmények nélkül nem hagyhat. Azt mondhat­nák, hogy a termelés megszorításával még nem lehet eléggé igazolni a f’.zetésleszállitást és az el­bocsátásokat. Mert ha kevesebb az áru, akkor magasabb ára van annak. Vagyis, a gyárosok az áremelkedésből kellő kárpótlást találnak. Van ebben valami. Ez azonban nem nyújt vigasztalást a mai helyzetben, midőn annyira szenvednek az üzerm'k nyersanyag hiányában. A többi áiMa-mok szintén alkalmazták ezt a rendszert, mégis kivé­teleket alkottak. Mindent elkövetnek, hogy nyersanyaggal lássák el magukat. A fényűzést cikkek és könnyen nélkülözhető cikkek behoza­talát kell megszorítani. A nyersanyag-behozatal csökkentése azonban ellentétben áll gazdasági ér­dekeinkkel. A munkaügyi miniszter kötelessége elsősorban hogy a kormányt ily értelemben fel­világosi ta. ORADEA (A/ Ellenzék tudósító jótól.) Ér­dekes közigazgatási keresetet nyújtott he Icg- iKip dr. Soós István ügyvéd, ti református egy­házkerület világi főjegyzője a táblához. Az egyház perrel támadja meg a közoktatásügyi minisztériumot, amely egy nem régen kelt rendeletével bezáratta a Santimreu-i refor­mátus elemi iskolát azzal az indokolásisal, hog\ az iskolának nem volt meg a törvény­ben előirt busz növendéke. Kinos ügy húzódik meg az intézkedés mö­gött. Pár évvel ezelőtt az elmaradt tanítói fizetés miatt a Santimreu-i presbitérium és a két tanító a kél Tóth-fivér között nézetel­térés támadt. A |H*r megjárta az összes egy­házi fórumokat, de a két tanító nem tudott belenyugodni az egyházi bíróságok döntésé­be s a világi bíróság elé fordultak. A Sacuea-i járábiróság helyt adott a két tanító kérésé­nek és i*égrchajtást rendelt el a Santimrcu refor­mátus egyházközség vagyona ellen. Az egyházi hatóságok nem hagyták annyi­ban a dolgot és megindult a vita afölött, hogy joga imn-e a világi bíróságnak ítéletet hoz­ni nlgan ügyben, amely az egyházi bíróság elé tartozik. Amig az egyház és a világi hatóságok a fenti kérdést tisztázni akarták, szomorú fej­leményei lettek az ügynek. Az történt ugyanis, hogy az egyházi ható­ságok felfüggesztették állásuktól a két taní­tót. akik azonban nem akarták tudomásul venni az egvház rendelkezését és „Ujház a régé h Az ajjáaiahifott Magyar Színház CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Tegnap a déli órákban dr. Kádár Imre igazgató meg­hívására összegyűltek a Magyar Színház épü­letében a Színpártoló Egylet igazgatóságának tagjai dr. Jelen Gyula elnök vezetésével, to­vábbá a sa jtó képviselői, hogy megnézzék an­nak a hatalmas munkának eredményét, amely hosszú hetekig újjáalakította, ragyogó tisz­tára és széppé varázsolta a Magyar Szín­házat. A külső munka még mindig tart, itl-ott létrákba, állványokba botlik az ember, mun­kások fütyörésznek az udvaron. De a szín­ház belseje, teljesen uj képet mutat: a néző­tér a puhára bélelt zsöllyeszékekkel. a tompa- fényű uj lámpasor a páholyokon, a szikrázó uj csillár s a teljesen újra festett falak való­ságos kis ékszerdobozzá avatják a Magyar Színházat, amely szebb, mint valaha volt. Két uj, nagy reflektor fogja megvilágítani a színpadot. Hétféle szint lehet keverni a proszcénium páholyoknál lévő modern ref­lektorokkal. De az épületen végzett leghatalmasabb munka láthatatlan a közönség számára, amely biztosan meglepve és örömmel fogja tapasztalni, hogy milyen szép a szinház: a Színpártoló Egyesület nagy költséggel uj vas­beton alapot helyeztetett a régi beton alá s traverzekkel szigetelte el az esetleges külső romboló erők ellen, mint például a folyó vi­ze. amely veszedelmes repedéseket okozott az épületen, szinte alámosta az egészet. A fedett, fűthető iivegcsarnok, ahol a kö­zönség megváltja majd a .jegyet s a megszé- lesitett foyer igazi öröm lesz a színházláto­gatóknak. akik nem is sejtik, hogy milyen lázas, gyönyörű munka eredménye az uj, megszépült hajlék, az „uj ház a régi helyén“. Miután a Színpártoló Egyesület igazgató- tanácsának tagjai dr. Kádár kalauzolása mel­lett megtekintették az uj Magyar Színházat, az. újságírókkal együtt felmentek a szinház társalgójába, ahol ízlésesen, virággal di-szi- tetten terített asztal várta őket. Lunch után azt mondta a színpártoló egyik tagja: — Csak aztán szezon végén is ennyire meg legyünk mindennel elégedve. Nevetett mindenki s mellettem egy fiatal újságíró azt mondta csöndesen: — Tegnap éjjel 12 órakor bevetödfem ide. Mindenki úgy dolgozott, mint nappal. Pokoli munka folyik itt. Azt hiszem nemcsak a szin- pártoló, de mindenki mindig meg lesz itt elé­gedve . . (M. L.) egyszerűen megtagad!ók az iskola pecsétjé­nek és n: anyakönyveknek átadását Az egyház a két Tóth helyére uj tanítót nevezett ki. akik most az iskolai év kezde­tén megkezdték a lanratásokat. .4 község nagy meglepetésére a Tóth fi­vérek is meghirdették a beiratkozásokat s a megfélemlített szülök 47 gyermeket a Tóth-testvérek iskolájába írattak be, inig a hivatalos tanító csupán 17 növendéket tudott összegyűjteni. \ szomorú fordulat következményei ha­mar valóra váltak. A beiratások után ugyanis megjelent a községben az egyik iskolai ellen­őr s miután megállapította, hogy a Santim­reu-i iskolába törvényesen csupán 17 tanulót iradtak be, előterjesztést tett a minisztériumnak az is­kola bezárására, ugyanakkor elrendelte, hogy a Tóth-fivérekhez törvénytelenül be­íratott 47 gyermeket azonnal vigyék át az állami iskolálxr. A református egyházi főhatóság úgy a be­záratást rendelet ellen, valamint a 47 refor­mátus gyermeknek állami iskolába való kényszerítése miatt közigazgatási pert indí­tott a közoktatásügyi minisztérium ellen. A per kimenetele elé úgy az érdekelt szülők, valamint a kisebbségi magyar közvélemény tagjai nagy kíváncsisággal néznek. Amig azonban az ügyben a tábla dönt, addig az a helyzet, hogy Santimreui község magyar la­kossága — a két Tóth-fivér bosszúja miatt — állami iskolába kénytelen Íratni gyer­mekét. Szobrot emelt egy kis székely falai a világ­háború hőseinek emlékére Meleg ünnepségen avatták fef az értékes emlékművet BÍBOR TENT. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Treiscaune megyei kicsiny székely község lakossága kegyeletes ünnepség keretében em­lékezett meg a világháborúban elesett 34 fa­lubeli hösihalottról. Biborteni község vasár­nap avatta fel a hősi halottak emlékművét, melyet Tompa József, a kiváló székely szob­rászművész készített. Az ünnepség a székely falunak faji és felekezet feletti, egységes meg­mozdulása volt. Az ünnepi istentisztelet után kezdődött meg a szoborleleplezési ünnepély. A királyi him­nusz után az újonnan alakult görög keleti egyház lelkésze tartotta meg a felszentelő beszédet. A görög keleti lelkész magyar nyel­vű beszédében a békességet, szeretetet és a megértést hirdette, melyekre a mai válságos időkben az emberiségnek szüksége van. Szöcs Eridre ref. segédlelkész meleg szavakban is­mertette a nap jelentőségét, valamint az em­lékmű történetét. Ezután következett az ün­nepség legmeghatóbb része, amikor a hadi­özvegyek. árvák, anyák, bajtársak, rokkan­tak könnyeket ejtő megemlékezést tartottak. A nagyszámú közönség meghatva hallgatta végig az egyszerű, közvetlen szavakat. Az ün­nepség az egy hónappal ezelőtt alakult ref. egyházi vegyeskar énekszámával fejeződött be. Az egyszerű falusi emberekből alakult kar, amelyet Szöcs Endre lelkész alakított meg, máris nagy fejlődésről tett bizonyságot. Az ünnepség megrendezését Szőcs Endre ref. lelkész és Szabó Józsefné, ref. nőszövet­ségi elnöknő készítették elő, akik óriási mun­kájukkal a község legnagyobb elismerését érdemelték ki. STEFflR ZWEIG A lélek orvosai 370 lap, vászonkötés 165 lej, fűzve 125 lej, Marie Anto nette 600 lap, vá?zonkötés — — — — 125 lej. nál, Cluj. Postán utánvéttel. — Kérje a Pantheon könyvszenzációk jegyzékét. A legnemesebb erdélyi hagyományt képviselj és szolgaija aa ElienztJU ORVOSI ROVAT \ vila* orvos) íotiiOirotíi Igy ír o „öasfro 0“ ui amenmai gyógyszer csodálatos Hatásáról V-ik közlemény. Fenti címmel sorozatosan közöltük a bécsi Chiidts Spital (R/Ockefcller -alapítvány) által a Wiener Medizinische Wochmschriftben közzétett tudományos munkának kivonatait. így megálla­pítható, hogy a „Gastro D“ rendkívüli kedvező hatási fejt ki az emésztőszervek zavarainak ö*z- szes eseteiben. Régen felismert tény, hogy az emésztőszervek zavarai szoros összefüggésben vannak * közpon­ti idegrcndszrrrel. Pawlov, a kiváló orosz tudós és iskolája alapmunkáikban felismerték a közpon­ti rdegrendsz.er és az autonóm idegek közötti összefüggést. Az emésztőszervek rendszeres és fi­ziológiai működése csakis eme kétféle idegrend­szer megfelelő üsszemüködése mellett folyik le szabályosan. Azonban mindeddig hiányzott az ideális gyógy­szer, amely nélkül nem érhető el tökéletes ered­mény, azaz a szenvedők nem gyógyulhatnak meg. a A nemrégiben Amerikában felfedezett azon gyógynövény amelyből a „Gastro D‘‘-t előállít­ják. hatalmas fegyvert adott az orvostudomány kezébe és igy eddig gyógyíthatatlannak vélt ese­teket is sikerült tökéletesen meggyógyítani. Bát­ran állíthatjuk, hogy a „Gastro D“ a XX-ik század gyógyitótudományának egyik legnagyobb felfedezése. Dr. F. T. A „Gastro D“ gyógyszert 130 lej utánvéttel küldi az európai vezérképviselő: Császár E. gyógy­szertára, Bucureşti, CaJea Victoriei 124. Mozgöszinházak műsora; CSÜTÖRTÖK: CAPITOL-MOZGÓ: Emil JannJngs A KÉT KIRÁLY cinni grandiózus nagy világ­filmjében. Műsor előtt: Világhiradó! EDISON-MOZGÓ: I. SZERELEM FARSANG­JA. Strauss-operett. Fősz. Hermann Tűi­mig, Dien Deyers. II. HALÁLOS SZERE­LEM. Dráma. Fősz. Frances Dee, Gene Raymond. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A VÉRENGZÉS. Fősz. Richard Barthameles és Ann Dvorar. II. KANDÚR-KIRÁLY. Harold Lloydnak legújabb vigjátéka. Előadások: 6 és 9 órakor. Helyárak: 10 és. 12 lej. ROYAL-MOZGÓ: Csodás premier! BABOO NA, a legfantasztikusabb afrikai expedíció. Helyszín: Abesszínia, Etiopia, Somalia. Előadások: 3, 5, 7. 9 órakor. ökíőbes1 6-iEáás! lesz a bőipíeSííoTgozó iparosok és gyátresok C/ujj-i íihaláozó nagygyűlése a gisoümícspő 4é?liö<líiésa eiten CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Már megírta az Ellenzék, hogy a gummicipők ter­jeszkedése ellen, amely az összes bőrfeldol­gozó ipari szakmákat és cipőgyárakat is ve­sződve] fenyegeti, ezen bőrfeldolgozó szakmák közös frontba tömörültek egzisztenciájuk megvédése érdekében. Ebben az irányban az országban már több gyűlést tartottak ezen szakmák és gyárak, hogy ezáltal a kormány figyelmét is felhívják és egyben útját állják ennek a gyarmati veszedelemnek s további terjeszkedésének. A legközelebbi ilyen orszá­gos gyűlés október hó 6-án. vasárnap délelőtt 9 órakor lesz az iparkamara uj épületének dísztermében. A gyűlésen a következő szóno­kok fognak beszélni: A. Farcas, a Cluj-i ipar- testület elnöke, A. Samoil, a munkakamarák szenátor, Bucoreanu, a Cluj-i munkakamara elnöke, Mociornita cipőgyáros, D. A. T. Mu- resan, a Dermal a cipőgyár vegyészmérnöke, a mozgalom irányitója és szervezője, Nemes Ilariu gazdasági tanácsos, a földművelők ne­vében, akik szintén csatlakoztak ezen mozga­lomhoz. mivel a gummi terjeszkedése az ál­lattenyésztés fejlődését is gyökerében öli meg. Továbbá l>eszédet tart még Grig. Ale- xandrescu bőr nagyi páros, Alex. Dunareanu ploestii cipészmester, képviselő, Török Bá­lint a kisgazdák nevében, Fenciu lugoji tí­már mester, senator. Valószínű, hogy ezen a nagygyűlésen D. R. Joanitescu, volt munka­ügyi miniszter, az iparosság legnagyobb párt­fogója is .jelen lesz. A nagygyűlésre, mint a többi városokban tartott gyűlésekre, féláru vasúti kedvezményes jeggyel lehet utazni Clujra. A gyűlésen előreláthatólag többezer kis és nagyiparos lesz jelen, ami érthető is, mert tízezrek munkalehetőségének védelmé ről van szó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom