Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-27 / 222. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÎN NUMERAR No. 141.165/1929. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No, 8: MAGYAR POLITIKAÎ NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS 840 lej. - pengő. A- Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. LVI. ÉVFOLYAM, 2 2 2. SZÁM. PÉNTEK 1935 SZEPTEMBER 2 7. Ilj bizottság Riküldesevel akar időt nyerni a Rápszürotsági tanács Skddls Abebaból cáfolták az általános mozgósítás hitét. — laval és Mussolini uiabbtalálkozásától — Erős angol halóra§ érkezett Korfu elé Az olasz király levéllel for Juli György angol királyhoz A népszövetségi tanács ma délelőtt tudomásai veszi az ötös bizottság jelentését és f nj bizottságot fog kiküldeni ennek a jelentésnek megvizsgálására. A megoldás jellem­zően népszövetségi megoldás, melyet a genfi diplomácia most már évtizedes gyakorlata alatt fejlesztett ki és amelyről ilyen nehéz válságok idején azt sem lehet mondani, hogy rossz volna. Az előbb-utóbb elkerülhetetlen döntésnek halasztása az adott viszo­nyok között szintén eredmény, mert megakadályozza a nehezen változtatható befejezett tények létrejöttét. Géniben elterjedt hírek szerint ez az újabb bizottság elvben magáévá fogja tenni az ötös bizottság álláspontját, de újabb megbízást fogad el, hogy a Nép- szövetség alapokmányának tiszteletben tartásával javaslatot tegyen a válság megoldására, így megint nyernek egy, esetleg két hetet és az idő esetleg tanácsot hoz. A halasztást az Olaszország és Anglia közötti enyhült légkör teszi lehetővé, ami főleg Hősre angol külügyminiszter Mussolinihez juttatott üzenetének köszönhető, floare, „mint Olaszország régi barátja“, azt az óhaját fejezte ki a Dúcénak, hogy a két hatalom között minden fölösleges nézeteltérést küszöböljenek ki. Egy másik genfi hir szerint az olasz és angol uralkodók között is ilyen irányú üzenetváltás folyt le. Viktor Emanuel király levelet intézett György angol királyhoz, melyben szintén Anglia és Olaszország tradicionális barátságára hivatkozva foglalkozik a válsággal. György király barátságos levélben vála­szolt az olasz uralkodónak. Szó van Laval és Mussolini személyes találkozásáról is. A hirt ugyan illetékesek nem erősitik meg, de a találkozás az újabb bizottsági munka által nyújtott idő által valószínűen meg fog történni. Mindez még nem jelent érdemi alapot a békés megoldás­ra s ez az alap úgy párisi, mint londoni vélemények szerint még teljesen hiányzik. Pa­risban mindinkább téri is nyer az a meggyőződés, hogy addig, amig az Eritreáha kül­dött olasz hadseregnek legalább első sikeres fegyvertényei meg nein történnek, nem is igen lehet ilyen megoldáshoz jutni. Közben Franciaország és Anglia között folyik a tár­gyalás a párisi diplomácia követelése fölött, hogy Anglia a népszövetségi alapokmány megsértőivel szemben a középeurópai kérdéssel kapcsolatban is ugyanúgy szankciók meilé szögezze le magát, mint ahogy ezt Abesszínia esetében követeli. Az angol válasz határozottságától fog előreláthatólag függeni annak a támogatásnak határozottsága is, amelyet Franciaország juttatott az olaszokkal szemben esetleg napirendre kerülő angol szankció-követeléseknek, Egy tekintélyes erejű angol hadihajóraj tegnap megérkezett a görög vizekre és az Adria szűkületénél fekvő korfui kikötő előtt vetett horgonyt. rcggverszünet wirlat# Szigorm idő fenyeget, mondja ős igékkel a magyar pa­raszt, amikor bivaly fekete nagy felhők az égről szinte nyukunkba lógnak. Szigorú és nehéz idő, mondja most minden külpolitikus Genf ben és újságíró itthon. Mert immár sú­lyos hetek óta nincs szó egyébről, mint a több vagy kevesebb sötétülésről a helyzet­ben. A közvélemény már beleszokott és bele­unt a gondolatba, hogy még a legjobb eset­ben sem marad el, bár kicsi, de azért ideg­kaparó háború. Ha már Olaszország negyed- milliót küldött az afrikai homoksiványok, sómezők, kőszakadékok peremeire, aligha fog némi háborús dicsőség nélkül visszakozni: legalább is Áduáig tolong, hogy lemossa hegyi harmattal vagy amhara vérrel az í896-ik évi aduai gyalázatát. De nem fog-e többet meré­szelni, minden Ígéret és csábítás, minden nép- szövetségi fenyegetés ellenére végül is rá­szállni egész Habesre s éppen csak a Tana- tó körüli angol érdekterületet kímélni? Hát­ha ily események sodra óhatatlan beszéditi egy földközi-tengeri háborúba, hiszen e ten- ger „foglyá“-nak nevezik és rabság helyett a legtöbb ponton tömlöc őr akar lenni; már bejelentette az uj Imperium Romanum igé­nyeit: Tripolisz, Lybia, Dodekanezosz, Fiu­me birtokában, Zára „szabadváros“ és Albá­nia mellett visszaköveteli Máltát, Korsikat, Nizzát és természetesen Tuniszra, még Egyip­tomra is szemet vet. Eddig csak sivatagokat kapott a világháború után öt évre Angliától és pár hónapja Franciaországtól s ngylát- szik nem akar többé homokot nyelni, mint a strucc és kősziklát vacsorázni, mint a me­sebeli óriás, hanem jó fekete földbe „harap­ni“. Valóban szigorú és nehéz az idő, mégis mintha sohase álltunk volna közelebb a bé­ke meghonosításához, mint e pillanatban. A legsötétebb és lecsiingőbb felhő mögött két nap óta ixdcnni enyhe napsugár rezeg. Talán leginkább az költ reményt, hogy már nemcsak szigorú elveket, szerződéseket, alkot­mány pont ozat okát, vádakat, fenyegetéseket, erkölcsi és jogászi szabályokat vágnak egy­más fejéhez, hanem egyre inkább hiúsági szőrszálhasogatásokon és alakiságokon kezde­nek nyargalni. Tántorodnak, érzelegnek, in­gadoznak. A hatalmak játszadozni kezdenek az eszükkel. Ilyenkor már enyhülnek a szen­vedélyek és ébredezik a felelősségben vagy lelkiismeretben gyökeredző megalkuvás. Há­rom napja Olaszország is és Anglia is eny­hébb húrokat penget és előtérbe állít hiúsági, következetességi és formális kérdéseket. Ezek között a leglényegesebb, hogy Olaszország hangosan tiltakozik, mintha választ vagy el­lenjavaslatot küldött volna Genfbe az ötös bizottság átiratára, holott csak miniszterta­nácsi határozatban foglalta össze minden ed­digi kijelentését és továbbra sem fogad el népszövetségi tanácsokat vagy utasításokat. Ezért történik, hogy Laval nem akar többé, mini! az ötös tanács tagja, hanem csak, mint a Népszövetség egyik eleme szerepelni és ezért történik, hogy egy újabb Streza tervét vetik fel, ahol a három nagyhatalom össze­esküdhet a Népszövetség háta mögött és az 1906-i szerződés szellemében egyezményt köthet. Mi több, Hoare az angol sajtón ke­resztül Olaszországot békés és következetes formák alapján kecsegteti szinte minden igény teljesítésével, ha elkerülhetik a Nép- szövetség újabb meglékelését és az abesszin tagtárs függetlenségének rongyokká tépését. Alakiságok már a lényeg részére, mégis de­rűiét. Néhány villámcsapás és mennykő árán megusszuk a tisztitó zivatart. De azért az ördög sem horkol még. Alvás­ra kész és a szeme pislog. Nem lehet föltét­lenül bízni s tökéletesen remélni. Még mesz- sziről, szigorú álláspontok szikláiról beszél­getnek a felek s nem biztos, hogy leszállnak a völgybe békepipát szívni. Sőt itt lent sem kizâŢţ dolog, hogy az indulatok végül is el­kapják őket és ökölre mennek. De azért __ ma még — jól esik megállapítani, hogy a helyzet nem romlott, hogy némi derűlátás andalog el s a reménységre nemcsak észo­kok, hanem ösztönös megérzések is sarkan­tyúinak. GENF. (Az Ellenzék tárirata.) A népszö­vetségi fővárosban azt hiszik, hogy a tanács mai határozata alapján rövid fegyverszünet­re van kilátás az olasz—abesszin vitában. Ez alatt a fegyverszünet alatt tovább folyhatnak a tárgyalások a viszály békés megoldása ér­dekében. A békés megoldás azonban egyelőre csak óhaj, Genfben sem tudja senki, hogy milyen alapon történhetik meg. Az ötös bi- j zottság tegnap közzétett jelentésében szereplő olasz válasz szövege nem sok reményt nyújt ebben az irányban. Olaszország ebben a vá­laszban olyan követeléseket fontnál, amelyek nem egyeztethetők össze a szintén népszövet­ségi-tag Abesszínia függetlenségével és nem könnyen egyeztethető össze azzal az állás­ponttal sem, melyet Abesszíniával és a Nép- szövetségi kötelezettségekkel kapcsolatban Anglia elfoglal. A válasz meglehetős fenye­gető módon hangoztatja azt is, hogy Olaszország a Genfből jött eddigi indítvá­nyok tanulsága szerint nem várhatja a rá nézve életkérdést jelentő követeléseinek a Népszövetség keretei között való megoldá­sát. Ennek a fenyegetésnek megfelelően a mai tanácsülés valószínűleg el is fogja kerülni minden olyan kérdésnek érintését, mely a szankciókkal kapcsolatos és alkalmat adhatnak Olaszországnak arra, hogy kilépjen a Népszövetségből, vagy ilyen irányban lekösse magát bizonyos eshetőségek bekövetkezése esetére. Anglia különben azt kívánja, hogy a kiküldendő bi­zottság az eddiginél szélesebb körű legyen, hogy már a bizottsági tárgyalásban a lehető ■legkiterjedtebb módon viseljék 0 tanácstagok a döntésre való felelősséget. Nem zárják be a népszövetségi ülést A népszövetségi közgyűlés, mely a tanács­üléssel párhuzamosan folytatta le ülésezését, már befejezte tárgysorozatát. Minthogy azon­ban az olasz—abesszin háborús viszállyal kapcsolatban szükségessé válhatik a közgyű­lés döntése is, ezért úgy határoztak, hogy az ülésszakot nem záriák be, csak elha­lasztják és igy adott esetben a közgyűlést minden újabb formaság nélkül összehív­hatják Genfbe. Ezt a határozatot, mely egyelőre csak az el­nökség fogadott el. a közgyűlés ma vagy hol­nap tartandó záróülésén terjesztik elő. Az abesszin kormány cáfolata A népszövetségi titkársághoz különben teg­nap megérkezett az abesszin kormány táv­irata, mely határozottan cáfolja a hirt, hogy a négus általános mozgósításra adott volna ki pa­rancsot. Az addis-abebai kormány ezzel egyidejűleg azt kéri a Népszövetségtől, hogy küldjön ki egy bizottságot Abesszíniába annak megálla­pítására, hogy abesszin részről tettek-e táma­dó jellegű katonai intézkedéseket, vagy tisz­tán csak a védelem előkészítésére szorítkoz­nak. Az abesszin kormány, a távirat szerint, mindenhol legalább 30 kilométernyire visz- szavonta a határtól csapatát, hogy elkerülje az összeütközések lehetőségét is. Az ötös bizottság tegnap közzétett jelenté­sében teljes szöveggel adja Aioisi báró vála­szát az olasz kormányhoz juttatott megoldási javaslatra. Az olasz váiasz A válasz kifogásolja, hogy a bizottság nem vette tudomásul Olaszország vádjait, sem azt a kívánságot, hogy Abesszínia szá­mára lehetetlenné tegyék a szomszéd államok érdekeinek megsértését és az országban élő idegen alattvalók jogainak semmibevevését. Nem vette figyelembe az ötös bizottság Olaszország történelmi jogait, az olaszok afrikai küldetését és az előzetes egyezmé­nyek által adott olasz jogokat sem. A megoldást nemzetközi ellenőrzés írtján keresi a bizottság, holott ez nem jelenthet megoldást egy modern fegyverekkel fegyver­kező barbárország esetében, melynél föl kell vetni a kérdést is, hogy méltó-e a népszövet­ségi tagságra. Lloyd George beszéde LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol sajtó a genfi légkör enyhüléséről ir, de hangoztatja azt is, hogy a válság megoldásá­nak biztos reménye még távolról sem tűnt föl a láthatáron. Lloyd George tegnap besze­dett tartott egyik nagy londoni egyesületben. Kijelentette, hogy a mai pillanat talán legsúlyosabb 19 Iá óta. A Népszövetség nagyszerű kísérlet voll, de nem vált be. Nem lehet engedni, hogy Abesszíniát Olaszország eltiporja. Ez a Népszövetség kötelessége volna. Vi­szont azzal sem lehet számítani, hogy Fran­ciaország szakítani fog egy olyan szövetsé­gessel, mint Olaszország. Angliának tehát ké­szen kell lenni arra, hogy érdekeit egyedül is megvédje. Az angol flotta mozdulatai A lapok tovább közlik jelentéseiket az an­gol flotta mozdulatairól. Gibraltárhoz tegnap megint egy torpedóromboló flottilla érkezett. Málta szigetén nagy légi gyakorla­tot tartottak és kipróbálták a sziget védelmi berendezéseit. Adott jelre eloltottak minden világítást, a repülőgépek támadó felületet kerestek a szi­geten, de londoni lapok jelentése szerint nem találtak ilyesmit. A Korfu szigetén fekvő Kerkyra kikötőbe, mely az Adria szűkülésé­nél fekszik, tegnap megérkezett a már hóna­pok előtt bejelentett angol hadihajóraj. A ha­jóraj. mely hosszabb ideig marad görög vi­zeken. négy csatahajóból. két repülőgép anyaha­jából, nyolc cirkálóból és negyvennyolc torpedórombolóból áll. (Folytatása a 16 oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom