Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-26 / 221. szám
BL LEN 7. fi K / 9 3 5 szeptember 2 ft. mmmvammmmmmm«--* ■RnMWMHnBBMBMHHflBHHHHHBBRBHnDBHHHnHMBnnHHBHBHHM'IMMinH MIT 1R A ROMAN SAJTÓ Francia indítvány. Szabadság, drága N/aBadGg, Kd/iga/gatás. 1 cn- gyeUxszág. VIITORUL: A Népszó ve t.ség poJitákai i.irgya- l.isait figye lem roe! kíséri a világ közvéleménye. 1 >.;v a £.«•/das.ig; és pónyügyi kérdock másodrendű szerepet kapuk Megüt, több oly nagyjelentőségű terv merült lel ezen a teren. melyek a ncm/riköz.i forgalom szenvedésével s u gazdasági világválsággal vannak kapcsolatban. ami miatt különösen a termelő államok panaszkodnak- — K--.cn tervek közül legfigyelemrc méltóbb Bonnet, francia pénzügyminiszternek javaslata, ki *7 összes országok pénznemeinek nj stabilizációját indítványozza. Bonnet a nemzetközi forgalom csökkenéséért azokat az államok« okolja, melyek felhagytak az arany valutával s pénzük stabilizációjával. Lehet, hogy ebbéli haszon mutatkozott; ez azonban csak átmeneti vök. A stabilizáció hiánya aztán uj akadályt jelentett 3 nemzetközi forgalomban. Vissza kell tehát térni stabilizációhoz. Bonnet pénzügyminiszter is ennek a véleménynek adott kifejezést, melyhez aztán Lengyelország is csatlakozott. Anglia képviselője kisebb halasztást kert a válaszadásra. A stabilizációhoz való visszatérés előmozdíthatná az európai államok között: kölcsönös bizalmat. Az üzletkötéseknek oly biztos alapot nyújtana, «mi hiányzik a nemzetközi piacokról. Mindenekelőtt nyugalomra volna szükség az annyira nyugtalan politikai helyzetben. Amennyiben a beké védelmében a politika utolsó szavát hallatni fogja, sor kerül a stabilizáció szükségének elismerésére. A francia indítvány el akarja tüntetni a legnehezebb akadályt a ncpek közötti gazdasági forgalomból. LUPTA: „Szabadság, drága szabadság!“ Ezek a szavak Rouget de Lisle verséből vannak kiírva melyet 1792-ben irt a Rajna melletti harcokban. Azóta felhangzik mindig s mindenütt, mikor a szabadság veszélyben van. Mi is felhasználjuk most ezeket a szavakat a hazug-tanításokkal, diktáte-roskodásokkai s kemény-ököl embereivel szemben. Felhozzuk most, midőn módosítaná akarják szegény sajtó jogunkat hogy- védjük meg úgy, mint tettük 40 éven át az összes nagy román államférfiakkal egy' sorban. Az ország nem pusztult el, de naggyá fejlődött annak következtében, hogy ezt a verset: .Szabadság, drága szabadság!“ együtt énekeltük Franciaországgal. — Nem a rágalmazások, riasztó hírek -anarchiádé gén hatalmak befoly'ása érdekében védjük mi ezt a szabadságot, hanem azért ae előnyért, amit befelé és kifelé eddig jelentett Románia tekintélyének paktikai, gazdasági és erkölcsi téren. — Visszaéltek ezzel? Gyűlöljük a visszaélést mi is, akik bánni tudunk pennánkkal, tudjuk, mit követei a legfontosabb állami érdek. De nemcsak az újságírás terén elkövetett visszaéléseket gyűlöljük. Épp úgy Ítéljük el a többieket is, melynek mind egyforma kárt okoznak Romániának. — Kérjük azokat, akiknek kezében van ez a szabadság iecéve, ne nyúljanak ehhez az alaptörvényhez, mert eljöhet az ideje annak, hogy azok ellen fordul az elnyomás, kik most a reform mellett szavaznak. ADEVERUL: A közigazgatási törvény reformja ismét ráterelte a figyelmet a közigazgatási tisztviselőinkre. Nincsenek kellően képezve, nem mondhatók elmozdi thatatlan oknak s igen rosszul vannak fizetve, minek következtében nem képesek arra, hogy' tekintélyt tartsanak, ami a rossz közigazgatás egyik okozója. Nem az összes közigazgatási tjszviee'.-őkről van szó. — Egyesek köztük jól vannak fizetve, becsületesek és jeUemesek, tisztában vannak azzal, mit követe: tőlük az általuk betöltött hely méltósága. Ezeknek száma örvendetesen szaporodik néhány vezető tisztviselő bölcsessége folytán, akik torra törekednek, hogy kellő előképzettséggel rendelkező tiszt vi.sei őket alkalmazzanak s ros. táigatják az alantas hivatalnoki kart. Ez azonban - katasztrofálisain nagy hiányt nem pótolhatja. Általános rendelkezésekre van szükség. A liberális- párt sokat ígér javaslatában; eléri va-j.jc-n a kitűzött célokat? A rostálás, tudományos előkészítés, eimozdithatatlanság uj alapot kapna- Ez azonban csak egy részét jelenti a dolgoknak. Szükség van fizetésrendezésre is, hogy becsületesen állhasson helyén a hivatalnoki kar. A fizetés arányban keli álljon az életnívóvá!. Csak így remélhetjük, hogy kellemetlenkedések helyett a közigazgatás az állampolgárok érdekét szolgálja, LTNDEPEDANCE ROUMAINE (A Tatares- rescu.kormány francia nyelvű hivatalosa): A népszövetségi tanács-választás ellentétes véleményeket provokált a lengyel sajtóban. Egyes ellenzéki lapok Beck lengyel külügyminisztert támadták azért, mert csak 40 szavazatot kapott, midőn Románia úgyszólván egyhangúan — az 52-ből 50 szavazattal! — került a tanácsba. Az Lskra“ nevű lengyel félhivatalos úgy védte ki ezt, hogy szinte ki sem fejezhető módon támadta. Tituieseut. Azt állítják, hogy Beck sikerét, vagy sikertelejiségéí Románia képviselője okozta. A varsói sajtó azonban szem elől tévesztette, hogy czzfcl csak emeli a megtámadott személy tekintélyét, aki tehát nemcsak saját országa érdekében, hanem más országoknak is esőt és szép időt kedve szerint hozhat Gcnfben. A gúnyos szavakon túl meg kell emlékeznünk a lengyel távirati irodának arról a közleményéről is, mellyel cáfolja, mintha Lengyelország Romániára nem szavazott volna. Készséggel elfogadjuk ezt a felvilágosítást -s hiszünk ebben a sohasem ellenőrizhető hír igazságában. Lengyelország tes. testől-lelkestől Németország mellé állc, mely elI lensége Genfnek és azoknak a belső és külső politikai rendszereknek is, melyeknek a többi országok barátai Európában. Nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy ellenséges érzületének kifejezést ne adjon Szovjet-Oroszországgal és Csehszlovákiával szemben. Ez uj helyzetet teremt Lengyelország számára, ami miatt folyton panaszkodik. Azt hiszi, hogy mindezt összhangba hozhatja régi politikájával. Ez sajtótóntadásokra vezet, melyeket ugyan senki som vesz tragikusan, mégis kiküszöbölésük helyes volna. Cinfhos egghedfOtfggel mondta cl a lasi-i ümcggpiHíos fsorzilmas A gyilkosságok megdöbbentő részletei BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta az Ellenzék, hogy a Jasi-i rendőrség nagy eréllvel tovább folytatja a nyomozást Caduc bandita ügyében, ki 14 rendbeli gyilkosság és rablás elkövetésével van gyanúsítva. A nyomozás során olyan részletek, derültek ki, melyektől még a legedzettebb idegzetű rendőri nyomozó közegek is mgborzadtak. Az a feltevés, hogy Vasile Caduc bandita egyedül nem is lehetett képes ennyi embertelenségre s egg messze terjedő rablóbandának volt a tagja, mely Jasi-tól Bukovina fővárosáig jól beszervezve végezte a rablógyilkos- ságokat. Úgy látszik, hogy Caduc nem követhette el mindazokat a bűncselekményeket, melyeket kihallgatása során magára vállalt. A rabló nem akarja berántani társait, jobbnak lát ja. hogy ezek szabadon maradnak, miután segítséget remél tőlük kiszabadulására. Ettől tartva, tegnap megkétszerezték őrszemélyzetét s még a hivatali személyzetnek sem engedik meg, hogy négyszemközt beszéljenek a veszedelmes rablóval. A félelmetes haramia lakásának padlója alatt talált hat hulla után Caduc egy hetedik gyilkosságot is beismert. A gyilkosság a Jasi-i szélmalomban történt. hol nemrég egg fiatalember borzalmasan megcsonkított holttestére találtak. Megáll api tást nyert, hogy Andrei Jacob bukovinai illetőségű szolga az áldozat. Caduc beismerte, hogy ő gyilkolta meg a szerencsétlen fiatalembert, kinek testét feldarabolta és egy zsákban magával vitte a végtagokat. A zsákol aztán a szélmalom közelében lévő 20 méter mély gödörbe dobta. -4 vallatás során Caciuc szenzációs beismerést tett. Megnevezte tettestársait is s azzal védekezett, hogy ,,azok dolgoztak, neld csak a temetéssel volt dolga“. A rendőrség embereinek arra a kérdésére: — miért vett részt a gyilkosságokban, kijelentette: —- Pénzre s italra volt szükségem! Ezért bármire képes lettem volna! A vértől nem irtóztam, mert disznóöléssel foglalkoztam fiatalabb koromban szülőfalumban. Csupán akkor éreztem fájdalmat, midőn az áldozatok zsebeit átkutattam s a remélt ezresek helyet néhány száz lejt találtam azokban. Volt olyan eset is. hogy száz lejt sem hozott a gyilkosság. Ilyenkor megharagudtam és darabokra vágtam áldozatom holttestét, melyet aztán valamelyik gödörbe dobtam. Caciuc azt állítja, hogy egy Sindrileriu nevű veszedelmes besszarábiai tolvaj volt segítségére a gyilkosságban. Beismerte, hogy a meggyilkolt Maximov zsebében 80 lejt találtak. melyen aztán ketten „becsületesen“ megosztozkodtak. Sindrileriut letartóztatták és bekísérték a Jasi-i rendőrség fogdájába. Tagadja, hogy Caciucot ismerte volna. A hurok azonban mind jobban szorul. Tegnap késő éjjel Caciuc is beismerte azt, hogy Maximov megölésén kívül Maria Sa- chelarescu nyugdíjas tisztviselőnő meggyilkolásában is Sindrileriu volt segítségére. A teljesen egyedülálló öreg hölgy házában este besurrantak s a hálószobában várták míg haza érkezik a szomszédból. Ekkor rárohantak s meggyilkolták. A nyugdíjas nő uzsoráskodással foglalkozott, így százezer lej készpénzt találtak lakásában, melyen megoszt ózlak. Ugyanígy ölték meg Vasil Zugravii kereskedőt is Jasi-ban, kitől 60 ezer lej készpénzt raboltak. Az is bizonyos, hogy Jón Tibana gazdát és feleségét az országúton ők fosztották ki. A nyomozás adatai szerint a banda tagjai „A polgári élet“ nevű Jasi-i zugkocsmában találkoztak. Itt főzték ki terveiket. Ebben a kocsmában fogták el a rendőrség emberei évekkel ezelőtt Berger Jasi-i dúsgazdag kereskedő gyilkosait is, akik egy kis vasládában többmillió lej aranypénzt és ékszert raboltak. A gyilkosságok után itt találkoztak, elosztották a rablott pénzt, aztán nagyot mulattak. Úgy lerészegedíe.k, hogy az asztal alá gurultak. A rendőrség most a banditák orgazdáit kutatja. Az áldozatok ruháit és ékszereit ugyanis Jasi-ban értékesítették s igy alapos a gyanú, hogy több Jasi-i kereskedő összeköttetésben állt a rablókkal. A gyermekruházat mgtemaja Időszerű el F. hó 15-én kezdetéi vette a tanév, aenj manapság nem csak az iskolás gyermekeknek és tanítóknak, hanem a tanulók szüleinek is nagyjelentőségű esemény. M.i mindenre nincs szüksége a gyermeknek, amikor iskolába kell mennie! Tandíjat kell fizetni, tankönyveket és iskolaszereket kell vásárolni, amelyeknek beszerzése nagyon költséges és — last not least megfelelő ruházatról is kell gondoskodni. A gyermek helyes ruházata a legfontosabb szerepel ját- sza, mert szoros összefüggésben van a gyermek egészségével. Uj meleg alsóruhát, uj tri- kómellénykéket, reformnadrágot harisnyát kell beszerezni s különösen most, az átmeneti időben iskolai kabátot vagy pullooert kel! venni a gyermeknek, vagyis se vége, se hossza a kiadásoknak. A gondos anya, aki most, a tanév kezdetén szerzi l>e a gyermek uj ruházatát, a tapasztalatai alapján csak ott vásárol, ahol azt a legelőnyösebben teheti. A trikógyártmányok azt az előnyt jelentik, hogy kevés pénzért praktikusan és higiénikusan fel lehet öltöztetni a gyermekei s így éppen az átmeneti időben meg lehet óvni a meghűlés mindenféle fajtájától. Ez alkalommal csupán arra utalunk, hogy a védjegyet, amely minden egyes darabon rajta van a ,.Trinaco“ kézjeggyel együtt, a saját érdekében mindenki jól megfigyelje. Hídverő romám : Érdekes nyilatkozatok a székelyföldi tanítóság gyűlésén Tg.-Sacuesc. (Az Ellenzék tudósító jóit ód.) A Kezdi orbai szék tanítósága az uj iskolai év teendőinek a megbeszélése végett szeptember 22-én, vasárnap Tg.-Sacuesc-en értekezletet tartott. A gyűlésen résztvett MusaJescu székelyföldi tanügyi inspektor, Cosma főtan- felügyelő, Fortuna és Dima helyettes tanfelügyelők, valamint kétszáz állami és felekezeti tanító és tanítónő. Dima, helyettes tanfelügyelő miután a vendégeket üdvözölte, bejelentette a közoktatás- ügyi minisztérium határozatát, melynek értelmében a felekezeti oktatást is hét osztályra kell kibővíteni, mivel a felekezeti iskolát végzett és államiba lépő tanulók nagyfokú készületlenséget árulnak el és igy az állami tanítók munkáját lényegesen megnehezítik! Cosma főtanfelügyelő az országos tanítói gvülés határozatait ismertetve, a gyakorlati nevelés szükségességét bizonygatta. Majd a nemzeti nevelés fontosságára hivta fel a tanítóság figyelmét, azzal fejezve be előadását, hogy a tanító elsőrangú kötelessége a gyermekből jó katonát nevelni! A gyűlés szellemi színvonalát azonban mindenesetre Musatescu tanügyi felügyelő beszéde képezte. Musatescu. a hivatása magaslatán álló tanügyi ember benyomását keltve, részletesen beszélt a gyakorlati oktatásról, a felnőttek iskolájáról, a tisztaságról és higiéniáról, amely úgymond a civilizáció fokmérője, beszélt a vallásos nevelésről hangsúlyozva, hogy egy gyermek sem kötelezhető arra, hogy más felekezet templomát látogassa. A tanító a szeretet és művelődés katonája kell legyen . . . Megbocsájthatatla-n vétek, ha a tani tó a hivatásáról megfeledkezve, a kor divatos jelszavainak a szolgálatába szegődik. Majd. szinte a hidverés hangját érintve, az egymás mellett lakó népek megismerését és megbecsülését hangoztatta: — Mi a kultúra különböző melegágyától jöttünk erre a területre, ahol más anyanyelvű emberekkel körülvéve élünk, itt tehát arra kell törekednünk, hogy a velünk együtt lakó népieket megismerjük és magunkat velük megismertessük és az ebből fakadó emberséges magaviseletiinkkel biztosítsuk az egymásiránti szeretetet. A gyűlés végén Fortuna helyettes tanfel- ügylő utasítást kért az inspektortól arra nézve, hogy a nevek romános használata milyen formában engedhető meg, mivel nagyon sok esetben tapasztalható, hogy egyes tanitók, hol a keresztnevet, hol a vezeték nevet, hol pedig mind a kettőt románosan vezetik be az okmányokba. Musatescu erre az élet legtermészetesebb hangján kijelentette: — A család nevét a törvény védi. A vezetéknév ősi vagyon s még egy betűi sem szabad azon önkényesen megváltoztatni! A gyűlés végezetéül a januárban felfüggesztett állami tanítóknak a tudomására hozta, hogy a minisztérium további intézkedéséig rendelkezési állományban maradnak. Gyászrtthákai pár óra alatt nagyon olcsón fest az országosan ELISMERT CZSNK-cégf Cím ©
