Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-24 / 219. szám

2________ BCLBN EÉK I \------------ —­....... I, ...........................................................Mill Hill...■Illll I 93 If axoptem her 2 4. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ pár óra iilatt nagyon olcsón fest az orszá­gosan ELISMERT CZFNK-cég, Kultur-riporí « székely fővárosból V ret i'cgi. Oöml. - Uköljog. Kulim k.»pcso'at, I IM A: kx/üukbe körüli egv level, melyet I erőtlen e.,\eiuk Constantin Kuitescu, oe.ve- '!!■. t .tn.tr. kó'oktatásügyi ve/érhilügycló cin'.e- ku ... v .:ki e’nöko .1' oivtfv;.;! bi'/Otts.igiuk. . ■ oca eveiben .1/ ,,mt click tue ek egyik ■ e.o. ■I .o' ut teszi felelőssé a bukásokért azzal, ■■ ..Duca soros " jut, ha s/ig. rus.igát tovább -’\;Ia, a/ax, ha most a póterett :<cgin egyről- •\ie, át nem engedi a jelenik,/őket. K rttescu est . . s a papírkosárba dobta. A/. ; ..x, a i omlás: nem vcs/j komolyan. I o eg iivvaros uban teleink el hamar a könyveket .. ié'iis ben r v'ís :á, a /órako■ asokai. 1/ a/on- 'a nem minden. Soraikba ma-ok I »rakodnak, \k ta», va I a ■ i es osztály harcra uszítanak. — I ’éknek semmi s. m e'eg. Minden eszközt fcl- :.. •" é o k. Duc i meggv kolása sem volt egyéb* '■■int egy .diesen a'anta an harcnak gyümölcse, rkor a mitV'Ztcrclnök rendet és biztonságot kart teremteni a/ or-zágban. Hogyan tanuljon iljus.íg midőn politikai gyűlésekre hívják •ok. akik gyáván, névtelen level mögé njtöz- ek? Csak el kell olvasni az érettségi ir.í bJi '.’.va korlatokat és meggyőződhetünk arról, hogy " re ke l megszüntetni a mai káros állapotokat. UNIVERSUL: Franciaországban a nagvfor­ilmu városokban beszüntették azt, hogy a gép- ,oe,:k éles jeleket adjanak. Chiappc vo’t párisi ■zendőrprefektust épp azért választottak meg poi- e.írmestcrnek, mert különös figyelemmel vised- '.etett a közönséggel szemben. Utóda még inkább 'kar ügyelni a csendre Párisban. Ugyanez, a clyzet Itáliában. Egyetlen gépkocsinak sincsen ga arra, hogy őrülten hajtson és közben éles • ízessel megriasszon. Hogyan? — kérdik néme- \ . k. — Némán haladjanak a gépkocsik a ke- •.sztező utón? Igen. Ez a csoda is megtörtént már s a statisztika a balesetek számának csök­kenését mutatja. Az idegen turisták csodálattal felve tapasztalják Rómában, Nápolyban, Miiénó- bn, Genov.íban, Turmban a csöndét annak da­cára, Hogy ezekben a városokban fordul meg a legtöbb gépkocsi Okszcry/ágban. Miért ne le­hetne megvalósítani nálunk is azt, amit az ola­szok megvalósítanak hazájukban? ADEVERUL: Costachescu egyetemi tanár fontos politikai nyilatkozatot adott Jasi-ban. Az alkotmánymódosítást i'S szóvá tette, ami miatt, bizonyos hazafiak nem tudnak a’udni egy idő óta. Costachescu kijelentette, hogy a tervet nem tartja komolynak- „Alkotmányt akkor módosí­tanak, — mondotta — mikor erre feltétlenül szükség van, midón az alkotmány oly törvény hozatalát akadályozza, melynek megszavazását az ország elsőrendű érdeke parancsolja. Mi vol­na a célja ma egy alkotmány módosításnak?“ Tél- lésén igaza van Costachescunak. A szélsőségek ka’andor politikájával szemben az alkotmányt és parlamentet fenntartó nemzet j.para'sztpártot ajánlja, miután az ököijog csődöt mondott több országban. CURENTUL: Adrian Maniu azt indítványoz­za, dfapozzuk meg diplomáciai összeköttetésen túl is a jóviszonyt szomszédainkkal. A diplomá­ciai kötelékek ugyanis az érdekek parancsára könnyen szétszakadnak. Nem szakítottak telje­sen a kisországok a nyugati kultúrával. Diák. jaink párisi, berlini, bécsi, lipcsei egyetemekre járnak, ugyanakkor teljesen elhanyagoljuk egy­más művészetét, irodalmát, melynek úgyszólván egyenlő a színvonala. Melyik román inteKektuel tudna tiz cseh, lengyel, vagy jugoszláv irodalmi müvet felsorolni? Vagy megfordítva-, mennyi ro­mán mű terjedt tlT a szomszédos államokban? Megfelelően kell ezt előkészíteni. Nem ismerjük eléggé egymást. Csupán akkor kerül hozzánk egy lengyel, vagy cseh könyv, midőn hosszú időn át volt már a berlini és párisi kirakatokban. Épp igy történik a zenemüvekké! is. Nem elég a sok ígéret. Nem elég az sem, hogy diákcsoportok járnak egyik országból, a másik országba. A Kisanta-nt és Bakán-szövetség, midőn a konfe­renciák alkalmával a szövetséges országok közöt­ti kötelékeket megújítja, a kulturális közeledésre is gondolhatna. Ez segítségére lehetne aztán a diplomatáknak is munkájukban. Az országok összeköttetésében a művészek és irók többet je­lentenek az export és import adatainál. Rövid ideig még könyvnapi áront t a mmm mmíMW irta és illusztrálta: Nagy Endre. A kabaré magyarországi története a legizgalmasabb re­gény s e regény hőse Vagy Endre. Hogyan került a dobogóra ö. aki vérbeli iró, hogyan lett egy szegény fiatalemberből milliomos -conferancier, erről ad számot ez a könyv, mely egyben tükörképe rí hábornelőtti Ma­gyarország politikai és társadalmi életének. Könyvnapi ára, umig a készlet tart 96 lej, az Ellenzék könyvosztályában, Cluj Pinta Uni­rii. Kérje a könyvnapi szenzációk jegyzékét. A kisebbségi tisztviselők gyermekeit sem tehet már ieíekezeii iskolába Íratni? Uj veszély a név és eredet elemzésén hiviif. — Jól indult az idei színházi szezon a székely fővárosban TG.-MURES. (Az Ellenzék tudósilójától.) A Református Kollégium elölt álló ekhóssze- kerek. kocsik, autókról az iskolákkal szem- i ben közömbösön viselkedő emberok is észre- j vehették, hogy kezdődik az iskolai év s az ősi lalak közé megint összegyűlt a diákboly. Az utcánál azonban még élénkebb volt a nagy korzó. A viszontlátás örömétől kigvult gyermek arcok, kedvesen érdeklődd meleg 1 eszélgelések. az aggodalmaskodó szülök, az uj kis nebulók vigasztalhatatlan keservükkel a legkülönbözőbb érzéseket váltották ki az évoloji látogatóból, amíg végig ment az in­ternálás folyosóján, keresztül ment a nagy udvaron. Emlékezetes idő a diákság életében a naptárnak ez a napja, mikor a szülei bu- csu/.kodástól elkezdve, önállóságát, kereske­delmi szellemét, önmaga elrendezését mind ; egyedül kell elvégezze az istenadta hány ki­lométerről iskolába küldött székely diák. Szinte azt lehet mondani, hogy A: életrevalóság első próbája a: iskolai év kezdete. Nagy Endre: a kollégiumról Nagy Endre, a nagymultu kollégium igaz­gatója, bizalommal néz az uj iskolai év elé. Diákjai száma nem kevesebb, mint a tavaly volt. Sőt az az örvendetes tény mutatkozik, hogy a bentlakó növendékek, mintegy húsz diák­kal szaporodtak az idén. — Úgy látszik, hogy megmozdult a falu — mondotta a kitűnő igazgató. A mult évhez viszonyítva nincs esés. de figyelembe kell vennünk, hogy az idei isko­lai év nyolc osztállyal kezdődik, a tavalyi héttel szemben. Tehát valahol mégis hiány mutatkozik. Meg is kérdezzük, hol vehető észre ez a hiány? Az alsó tagozatokban. Az első osztály tű -20 gyermekkel kevesebb diákot számlál, mint az elmúlt éviién. Mivel a gazdasági vál­ság enyhült, azt kell mondanom, hogy kevesebb a gyermek és ezért mutatkozik a hiány. Lehetséges, hogy igaza van Nagy Endre igazgatónak, mikor azt mondja, hogy kevés a gyermek. De felmerül egy másik kérdés az első os/.tálv diákjai számával kapcsolatban, j Vájjon nem az állami intézmények vonják cl gyermekeinket felekezeti iskoláinktól? Mert nemcsak a középiskola, hanem az elemi iskolák is lényeges apadást mutatnak. — Vannak-e hátralékos szülök? Es meny- nvi kedvezményt tud nyújtani a kollégium? — Sok. nagyon sok az elmúlt évi hátralé­kosunk. Szinte minden szülővel külön kell megállapodnunk a hátrálék-törlesztés és az idei fizetést illetőleg. Azért az iskola a lehetőségekig az arra érdemes tanulóit kedvezményben részesíti. Az idén például a bentlakás 120 tanulója közül 70 élvez kedvezményt. Tandíj kedvezményt pedig a diákság [elének adott a kollégium. A legtávolabb menő lehetőségekig mindent megteszünk, hogy diákságunknak tanulási le­hetőséget biztosítsunk és a székelvségnok ezt a bástyáját továbbra kultúránk szolgálatába tudjuk állítani. Esperest látogatás az Aiud-i református egyházmegyében A bizottság Turda után Turen-i község felé folytatja útját TURDA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Aiud-i református egyházmegyében most folynak a szokásos egyházi vizsgálatok. Biró Lajos, az egyházmegye esperese, a felülvizs­gáló bizottsággal sorrajárja az egyházközsé­geket és tüzetesen megvizsgálja az egyházak anyagi és lelki állapotát, valamint azok ve­zetését. A nagy munkát adó körút során a bizott­ság a napokban érkezett Turda-ra. amely szintén az Aiud-i egyházmegyéhez tartozik. A bizottság tagjai között Biró esperes mellett dr. Horváth Miklós nyug. alispán, egyház- megyei fögondnok, \ogy Béla Giumburd-i lelkész, egyházmegyei főjegyző és Kováts Fe­renc N’oulac-i lelkész, főszámvevő érkeztek Turdara. ahol az ó és uj város egyházi ügyeit vizsgálták felül. Mindkét helyen az esperes és a bizottság tagjai a pontos és lel kiismere­tes pgyházvezetést állapították meg. A vizs­gálat során délelőtt az Ó-Turda-i református templomban larlottak alkalmi istentisztele­tet, melyeken Biró Lajos esperes mondott | imát és tartott gondolatokban gazdag egyházi beszédet. A felülvizsgáló bizottság a Tureni felé folv- talta útját, az ottani református egyházköz­ségek ügyeinek megvizsgálása végett. Néptelenedneh elemi iskoláink A Marosmentén még fokozottabb mértékben folyik a név­elemzés, mint múlt iskolai évben. Hiába van a Borosa Gergely-féle semmitő- széki ítélet, A buzgó állami tanítók nem vesznek tudo­mást róla. A szülei nyilatkozatok ellenére és anélkül, hogy bebizonyítanák a gyermekek román eredetét. megtagadják az állami iskolai tanítók által láttamozásra szükséges ,,dovódákat“, ami aztán a gyermek állami iskolába való behatását 'vonja maga után. Ha pedig a fe­lekezeti iskolák illetékesei a Tg.-Mures-i tan­felügyelőségen orvoslást keresnek, burkoltan, vagy nyíltan tudomásukra adják, hogy „a mi érdekeink“ szerint kell eljárni a megkeresé­sekben. Dr. Biró József, a magyar párt titkára a marosmenti faluk egész sorát emliti fel, ame­lyek iskolai sérelmeikkel fordultak a tago­zat titkárságához. Saugheng de Mures, Alunis, Corunca, Pa- saseni, Beica de jós, Dileul mou, Capusul de câmpie s más községek mind panasszal for­dultak a Tg.-Mures-i magyarpárti tagozathoz. A név és eredet elemzésen kívül az állami tisztviselők és alkalmazottak gyermekeit is állami iskolákba ) ' ..........’ Nyugdíjasok, utkaparók, éjjeli bakte­rek gyermekeit nem engedik felekezeti is­kolába. Indok: a szülők állami vagy községi fize­tést élveznek. Nagy veszteséget okoz az uj elemi iskolai törvény is, mely kimondja, hogy az 1—4 osz­tály 50 gyermekkel. a 5—7 osztály pedig 30 gyermekkel tanulhat egy tanerővel egy teremben. Mivel a felekezeti iskolák műkö­dése c tekintet ben sok helyen kifogás alá esik. a gyerrn-dzck létszám fölötti számát kénytelenek átadni az állami iskoláknak. Így érthető, hogy elemi iskoláink növendékeinek száma, ha lassú is. de biztos apadást mutat. /Megkezdődött a sziniévad Baltyán Kálmán szinigazgató társulata szeptember 17-én megkezdte a szini-évadot. A jó erőkkel szervezett együttes a Méder- szálloda termében játszik az idén. Az első előadások bebizonyították, hogy a válság, mely komolyan fenyegette a székely főváros színházi ügyét, megszűnt. A közönség szeretettel jár színházba. A szerényen, de Ízlésesen berendezett helyi­ség sok esetben kicsinek is bizonyul. Kár, hogy ennek a nagymultu kulturváros- nak nincs olyan alkalmas terme, hol a magyar­ság kulturális ügyekben szórakozás céljá­ból találkozni tudna. Érdemül kell betudni Battyán Kálmánnak, hogy a színház kérdését sikerült megolda­nia és hogy találkozási helyet tudott terem­teni a kulturális igényű és szórakozni akaró városi közönségnek. A sziniévadot Rejtő Jenő ,.Aki mer, az nyer“ cimii operettjével kezdte a társulat. A vidám és végig hangulatos operettel teljes mértékben sikerült megnyerni a közönség tetszését. Papp Ella, Agothay Hédi kitünően játszották meg szerepüket. Battyán Kálmán, Komái Sándor, Németi István is nagy meg­lepetést keltettek művészi játékukkal. A töb­biek is valamennyien jók voltak. Reméljük, a kezdet lelkesedése nem szű­nik meg az együttes sokatigérő lagjaiban és reméljük, hogy amilyen teljesítménnyel fog működni, ugyanolyan pártfogással fogja a közönség is támogatni a társulatot. Szabó Lajos. Ez már igazán olcsó i SPORTOK KÖNYVE irta Pluhár István. Az egyes fejezetek követ* kezö sportágakat öleli fel: atlétika, asztali- tennisz, birkózás, céllövés, evezés, gyephok- ki, hósportok, jégsportok, kerékpározás, mo­torsport, labdarúgás, olimpia, öttusa (mo­dern pentatlon), ökölvívás, repülés, tennisz- torna, úszás, vizipóló, vívás. Minden fejezet kiegészítője az illető sportágban használt idegen szaval;, terminus technikusok magya­rázata. A könyv függeléke a: Sportadatok tára, melynek tartalma: rekordok, világre­kordok, bajnokok, világbajnokok Az ízléses vászonkötésbe kötött könyv könyvnapi áron még korlátolt példáiig számban rövid ideig 99 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályá­ban, Cluj, Piaţa Unirii. Kérjen könyvjegyzé­ket. HA AZ ARCSZTNE FAKÓ, SZÜRKÉSSÁR­I GA és tekintete bítrvadt, ha szomorú, hangulata nyomott és nehéz álmok gyötrik ha a bél túl­ságos rothadási folyamatai, gyomorfájás és epe­pangás kínozzák olyankor tanácsos néhány na­pon át reggel éhgyomorra egy-egy pohár termé­szetes FERENC JÓZSEF“ keserüvizet innia. Az orvosok 2zért rende’jk már régóta a FERENC JÓZSEF vizet oly gyakran, mert ez a rosszullé: okát rendszerint gyorsan megszünteti és az egész szervezetet felfrissíti. Döníötlek nz iníerimároh : Ez nopon fjedül le kel! honiapi a Gíieiisiie-i leiekese^i iskolát TG.-SACUE.SC. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Ghelinte-i római katolikus elemi iskolá­val sokat foglalkozik az erdélyi sajtó. Még az 1934-es iskolai év befejezése előtt egy fel­jelentés alapján az időközi bizottság mint egészségtelen és rozoga állapotban lévő épü­letet használhatatlannak nyilvánította az isko­lát. a gyermekeket äz évvégi vizsgák előtt az utcára telepitette s az ajtókat íepecsé- teltettc. Az illetékes egyházi hatóságok közbenjárása mellett is, az iskolát a múlt év elején nem J lehetett megnyitni. A nyár folyamán bizolt- j ság szállt ki. hogy felülvizsgálja az iskola I épületét. A bizottság megfelelőnek és hasz- j nálhatónak találta és ennek alapján tette ' meg jelentését a felettes hatóságoknak. A j bizottság azonban tovább hatalmaskodik. A pecsétek továbbra is az ajtókon marad- j tak. Sokszori sürgetés után végül is október ) hó folyamán a közoktatásügyi minisztérium 1 utasította a főtanhatóságot az iskola meg­nyitására. A főlanhatóság azonban megfeled­kezve a minisztérium utasításáról, nem to­vábbította az iratot és csak folyó év január havának vége felé adja ki dr. Gyárfás Ele­mér közbenjárására. Ekkor azonban az a furcsa helyzet adódik, hogy a minisztériumi engedély ellenére sem haj­landó az időközi bizottság az iskoláról a pecséteket eltávolítani. így kerül az ügy a Cinj-i revíziós bizottság elé. A bizottság elrendeli a pecsétek eltávo­lítását. de közben az iskolai év eltelik anél­kül. hogy az iskolát meg lehetett volna njütni. Ismerve a helyzetet, mindenki tudja, hogy mi a következménye annak, ha a tanköteles gyermeket valamelyik iskolába nem iratnak be, valamint a Székelyföldön divatos azon szokást a gyermekek tanszabadságára vonat­kozóan. amely szerint az egyszer állami is­kolába beirt gyermekek a további évfolya­mokra felekezeti iskolába nem mehet. Ghelinte időközi bizottsága, amely az utóbbi időben sok göndör AKozrrrt a felettes hatóságoknak, most egy újabb fordulattal akarja megoldani a felekezeti oktatás kérdé­sét, elrendelte az iskola közegészségügyi szem­pontból tiz napon belüli lebontását. Ez a jogtalan határozat nagy feltűnést keltett és kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom