Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-22 / 218. szám
193H szeptember 22. ELLENZÉK FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL Szemérmes nudisták. Nudista-pört tárgyal New-Yersey álltam, esküdtszéke. A port egy nudista társaság indította William Sea ar los gazdag longallei földbirtokos ellen, meg pedig azért, mert a faldbirtokos „tuilepte látókörét.“ Ezt a különös vádat a nudista társaság -azért emelte a földbirtokos ellen, mert ez legutóbb 150 vendéget hivott meg birtokára és az egész társaság egy tejes napon át szemlélte a földbirtokos birtokáról jóliáth-ató nudista telep tagjainak életet és tornagyakorlatait. A nudisták elhatározták, hogy több méter magas falat emeltetnek telepük körül, h-ogy a kiváncsi szomszéd számára igy ;ehe- teténné tegyék a kellemes -kilátást, de a földbirtokos kijelentette, hogy ebben az esetben húsz méter magas tornyot építtet birtokán és. a torony tetejéről fogja kielégíteni kíváncsiságát. Az elkeseredett nudisták erre a bírósághoz fordultak és jogvédelmei kérnek — a földbirtokos kíváncsisága ellen. A törvényszék meg eh erősen nehéz helyzetben, van a szemérmes nudisták pere tekintetében. * Amerikai1 óriásbékákat telepítenek Franciaországba. Parisból irja tudósitónk: Franciaország és. Európa Ínyenceire nagy öröm vár: egy esztendő mu-Va akkora békacombokra számíthatnak, mint egy-egy tekintélyes libacomb. Clifford Holger de Roode amerikai hadviselt áttelepítette hazájából, Luisiana államból az ottani nevezetes hatalmas békákat Franciaországba és Paris közelében, Norrgnyban nagy békatenyésztő telepet rendezett be. Már most mindent elkövet, hogy a francia népet meggyőzze az amerikai béka előnyös tulajdonságairól. — Nem akarom megbántani a francia békákat — mondta nemrég egy újságírónak —, de nem tehetnek róla, hogy nem nőnek nagyobbra- Fránciaország ban az én békáimon kivül egyetlen egy példány sincs, amely tíz centiméternél hosszabb, ''fia az étteremben valaki békacombot rendel, csak egy falatot talál a tányérján. Én módot adok Franciaország és Európa Ínyenceinek« arra, hogy húsz centi-méteres békák combjaiból lakma- rozzanak. De Roode drótsövénnyelé körülvett mesterséges ix>csólyát rendezett be. Tapasztalatai szerint egy-egy nőstény béka évenként xo.coo tojást tojik. Ezeket a tojásokat szerinte nyomban le kell merni a viz felszínéről és külön tóba helyezni, mert különben a békák megezik. Számítása szerint Franciaországban az amerikai békák csak egy év múlva kezdenek szaporodni, mert meg kell szokniok az uj környezetet. Jövőre azonban már egész ezredeket küldhet a piacra. Ha számításai neváinak, 1938. végére két és féhnilliárd darab csemegebékával fog rendelkezni Franciaországban. * Borgia Lukrécia hírhed/ méregládikája Londonban. Egy 'ondoni mükiállitáson bemutatták az „ezer orvgyiikosság szekrénykéjét“, ahogy Borgia Lukrécia hírhedt inéreg- ládikáját nevezték, amelyet Borgia Cézár ajándékozott véresem lék ü nővérének. — A pompás faragványu szekrénykének látszólagos tartalma boros palackokból és poharakból tevődik össze, de rejtett fiókjai a legveszedelmesebb igyorsanölő mérgeket tartalmaztak és a kulcs, amidőn a zárban megfordították, méreggel zomán-colt fu tankot pattintott ki, mély azonnal megölte azokat, akik nem Ismerték a titkot. Háromszáz évvel Borgia Lukrécia halála után Medici bíboros I. Sándor ■cárnak ajándékozta a szekrénykét. 1917-ig a carszkoje-szeloi palotában maradt, ahol Rasputin nagyon érdeklődött iránta. A forradalom idején Lengyel- országba csempészték, ahol Landauer báró tulajdona lett. * A legújabb londoni csemege: A pingvintojás. A nagy londoni csemegekereskedések legújabb szenzációja a pingvintojás. Az előkelő negyedek kirakatai tele vannak a divat- bajött csemegével, ameyből egy tucat körülbelül 300 lejbe kerül. Természetesen az angol állatvédő egyesületek azonnal munkába állottak, hogy megállapítsák, honnét szerzik a kereskedők a pinjgyintojásokat, s az uj londoni szeszély nem veszélyezteti-e az amugyis ki halótél ben lévő állatok fennmaradását. Hosszas utánjárás után sikerült meg- állapitaniok, hogy a pingvin-tojások Délafri- kábói származnak, ahol még mindig hatalmas pingvintelepek vannak, melyekben az egész év folyamán friss pingvin-tojások találhatók. A bennszülött lakosság ezeket a telepeket rohnta meg és jó pénzért áruba bocsátotta a keresett csemegét* Ki a töltőtoll feltalálója? A töltőtoll, csekk-könyv és az amerikai összetartozik. De a töltőtolllat nem Amerikában lalálták fel, csak ott tették valóban használhatóvá. Mint a eletek bizonyítják, már Tutanka- men egyik írnoka is töltőtollat használt. Az Egyiptomban gyakran folyó ásatások során nemrég furcsa Írószerszámot találtak, amit nagyon könnyen nevezhetnénk tö.tő tol Inak. Ez egy hetvenöt milliméteres nád-darab, amelynek egyik vége Írótól- módjára ki van hegyezve, másik vége pedig egy réztartóba van dugva. Az irófolyadékot beletöltötték az üreges nádszárba és az átszivárgó« a nád csomóinak pórusain. Ez a primitiv töltőtoll, persze nem lehetett valami kifogástalan, de 4000'évvel! ezelőtt valószínű1 ;eg még, megfelelt az igényeknek. * Kétmillió dolláros óradij. Newyorkból je- jelentik: A pilóta idegeit legjobban az úgynevezett bu/kórepülés veszi igénybe. Amikor a pilóta ilyenkor dlállttja a motort és a repülőgép zuhanni kezd, rendkívül veszedelmes pillanatokat él át a repülőgép vezetője, akire testsúlyának sokszorosát kitevő nyomás nehezedik és azonkívül a vér -a nyomás következtében szinte eltávozik a fejéből. Az egyik filmválalat egy mexikói mesterrepülőt szerződtetett egy iyen bukás végrehajtására, amelyet fűimre vettek fel. A repülő hatezer- méteres magasságból zuhant le és csak ezer méterrel a föld felett ment át siklórepülésbe. A mérőkészülékek megái lapították, hogy az ötezredik méternél már óránként 700 kilométeres sebeséggel zuhant a pilóta. A vakmerő produkciót különben 15 másodperc alatt hajtotta végre és ezért a film társaság 8000 dollárt fizetelt ki a pilótának, amely óradijra átszámítva, kétmillió dollárt jelent. ■nron—fi tűm Egy i ţ éves japán leány a világ legfiatalabb állomásfőnöke. Tokióból jelentik: ínako Suzuki kisasszony, egy 13 éves japán leány, a világ legfiatalabb álibmásfőnökc. • In.ako Suzuki a Mie nevű japán tartomány Scho nevű falujában főnökösködik. A bátor fiatal kislány reggel, fél hatkor kezdi meg a szolgálatot és este tizkor fejezi be, amikor is az utolsó vonat elba'ádt az állomásról. Ez idő alatt harmincnégy vonat halad keresztül az állomáson, ametyen a Mutuzak és Inán között közlekedő helyiérdekű vasútvonala fut keresztül. Inako Suzuki minden segítség nélkül l’átja el terhes szolgálatát ós igen. érdekes módon jutott állásához is. Apja egyik alapitója volt az említett helyiérdekű vasúttársaságnak. Édesapja tönkrement és a vasút vezetősége szánalomból megtette az öreg urat állomásion üknek Scho faluba. Nemrégiben azután megbetegedett az öreg ember és valószínűnek látszik, hogy nem is veszi át még egyszer a szolgálatot, hogy el ne vesszen az állás, 15 éves leánya ugrott be helyette és oly kitünően tölti be a nehéz pozíciói, hogy valószínűleg véglegesítik is ál- 1 ásóban. * Pihenő sas beszél. Londonból jelentik: Pihenő Sas, a pipes ton i sziu-indiánok nagyfőnöke, törzsének manitobai táborozásán mondott beszédében megsemmisítő ítéletet mondott a mai amerikai civilizációról. „Egykor a miénk volt Amerika földje, mondotta a törzsfőnök, és akkor itt ezerszer jobb világ volt. Azóta idejöttek a halványképüek és elvették tőlünk hazánkat. Most már nem vennénk vissza Amerikát, még ha Roosevelt nekünk is ajándékozná a fehérek összes találmányainak áldásával együtt.“ Az egybe- gyült vörösbőrü harcosok hangos helyesléssel fogadták a bölcs főnök beszédét. Minden kotta az ELLENZÉK zenemüosztáiya utján megkapható!! A5 TMZAN I A RETTENETES Regény R9 Itta: Edgar Rice Burroughs Fordította: Gaál Andor. - 59. közlemény A harcosok pedig továbbra is megmaradtak a bozótok védelme alatt, mert noha túlnyomó többségben voltak, mégsem volt semmi kedvük harcba elegyedni ezzel a borzalmas hirü emberrel és úgy vélték, hogy nem az ő dolguk feltartóztatni, miután őket csupán a megszökött asszony felkutatására küldték ki. A két pap pedig, miután elérte a város szélén lévő partot, amilyen gyorsan csak tudott, kikászálódott a csónakból és csaknem futva igyekezett Mosar palotája felé. Kérésükre egyenesen a főnök elé vezették őket, akinek udvara körülbelül ugyanolyan, legfeljebb valamivel kisebb volt, mint az aluri királyi rezidencia. — Ludontól, a főpaptól jövünk, — mondta az együk, aki nyilván az ékesszólóbb volt kettőjük közül. — Ludon békét óhajt Mosarral, akit mindig barátjának tekintett. .Iádon harcosokat toboroz, hogy királlyá kiáltassa ki magát. A hodon falukban ezren és ezren vannak, akik egyedül csak Ludonnak, a főpapnak hajlandók engedelmeskedni. Mosar csak Ludon segítségével lehet király és Ludon azt üzeni, hogy ha Mosar vissza akarja nyerni Ludon barátságát, akkor késedelem nélkül küldje vissza velünk Alurba azt az idegen asszonyt, akit magával hurcolt Oloa hercegnő házából. Ebben a percben egy harcos lépett a főnök elé. Arcán látható izgalom tükröződött. — A Dorulotho ilt van Tulurban és követeli, hogy azonnal vezessék Mosar színe elé! — jelentette. — A Dorulotho! — kiáltott fel Mosar. — így üzente, — felelte a harcos. — Es valóban, egészen más, mint Paklidon harcosai. Ugv hisz- sziik, ő az, akiről az Alurból ma visszatért harcosok beszéltek és akit egyesek Tarzan jad guru-nak, mások Dorulöthonak neveznek. Azt is gondoljuk, bogv igazat kell beszélnie, mert hiszen csak egy isten fia hátorkodhatik egymagában belépni egy idegen városba. Mosar gyáván és habozó arccal fordult a napok felé. — Fogadd őt kegyesen, Mosar, — ajánlotta az, aki az előbb szónokolt, ura hűséges tanitvánvának bizonyulva — fosadd kegyesen és ha meggyőződik barátságodról, le fog tenni az elővigyázatról. Akkor azután úgy bánhatsz el vele, ahogy akarsz. Fia azonban Ludon, a főpap örök háláját akarod biztosítani magadnak, Mosar, akkor legyen gondod rá, hogy ezt a gonosztevőt elevenen kerítsd kézre urunk számára! Mosar megértőén bólintott, majd a harcos felé fordulva, megparancsolta, hogy vezesse be a látogatói. — Nem szükséges, hogy ez az istentagadó itt lásson bennünket. — szólalt meg most a másik pap. — Közöld velünk, Mosar, mit üzensz Ludonnak és akkor máris utunkra indulunk. Mondjátok meg Ludonnak, — válaszolta a főnök, — hogy az idegen nőnek az én beavatkozásom nélkül teljesen nyoma veszett volna. Azért akartam idehozni Tulurba, nehogy Jadon karmai közé kerülhessen. Az éjszaka folyamán azonban nyomtalanul eltűnt. Mondd meg Ludonnak, hogy harminc harcost küldtem ki a felkutatására. Tulajdonképpen csodálom is, hogy errefelé jöttötökben nem találkoztatok az embereimmel. . . — De találkoztunk, — erősítette meg a pap. — Ők azonban nem árulták el nekünk küldetésük célját. — Úgy van, ahogy én mondom nektek, — folytatta Mosar. — És nyugtassátok meg uratokat, hogy amint harcosaink megtalálják az asszonyt, itt. Tulurban fogom sértetlenül-megőrizni számára. Azt is megmondhatjátok neki, hogy szívesen küldök harcosokat segítségül Jadonnal szemben, amint megüzeni, hogy szüksége van rá. Most azonban menjetek, mert Tarzan jad guru azonnal itt lesz! Intett egy szolgának. — Vezesd a papokat a templomba, — parancsolta, — s mondd meg Tulur főpapjának, legyen gondja rá, hogy jól tartsa és engedje őket visszatérni Alurba. amikor akarják. Alighogy a két pap egy kis ajtón keresztül eltűnt, a főbejáraton Tarzan jad guru lépett be Mosar elé. A majomber ezúttal nem használta a béke jelét, még csak üdvözletét sem intett, hanem egyenesen odasietett a főnökhöz, aki a szörnyű jelenség láttára alig hirta rémületét eltitkolni. — En vagyok Dorulotho, — mondta a majom- ember egyenletes hangon, amely azonban ugyancsak fenyegetőén hangzott. — En vagyok a Dorulotho és eljöttem Tulurba azért az asszonyért, akit te, Mosar, elraboltál Oloa hercegnő házából! Mosar és harcosai egyként megdöbbenve meredlek rá. Már maguk is kezdték hinni, hogy valóban csak Jadbenotho fia lehet az, aki ilyen vakmerőségre képes. Mert lehetetlenség voll elképzelni, hogy bármely más halandó merészelt volna egyedül belépni egy idegen városba és ott harcosai körében felelősségre vonni a hatalmas főnököt! Mosar nyugtalanul izgett-mozolt a kőtömbből kifaragott trónon. — Felelj gyorsan! — förmedt rá a majomember. — Hol van az asszony? — Nincs itt! — kiáltotta Mosar. — Hazudsz! — felelte Tarzan. — Jadbenotho a tanúm, hogy az asszony nincs Tulurban, — erősködött a főnök. — Átkutathatod a palotát és a templomot és az egész várost, ha akarod, de nem fogod megtalálni, mert nincs itt. — Hát akkor hol van? — kérdezte a majomember, — Te vitted el őt az aluri palotából! Hol van. ha nincs itt? De nehogy azt merészeld mondani, hogy valami baja történt! — lépett közelebb Mosarhoz olyan fenyegető arckifejezéssel, hogy a főnöknek a hideg futott végig a hátán. — Megállj! — kiáltotta reszketve. — Ha csakugyan te vagy a Dorulotho, akkor tudni fogod, hogy az igazat mondom . . . Csakugyan elvittem az asz- szonyt Kotan palotájából, hogy megkaparintsam Ludon, a főpap számára, mert attól féltem, hogy miután Kotan meghalt, most Jadon kezére fog jutni... Az éj leple alatt azonban az asszony megszökött tőlem valahol Tulur és Alur között és éppen most küldtem ki három harcosokkal megrakott csónakot a felkutatására. A főnök remegő hangja és egész magatartása azt mutatta, hogy legalább részben igazat beszél. A majomember kénytelen volt belátni, hogy ezúttal ismét hiába tette ki magát kiszámíthatatlan veszélyeknek és haszontalanul pocsékolt el egy csomó értékes időt. — És mit kerestek itt, Ludon papjai, akik előttem nálad jártak? — kérdezte Tarzan, aki ugyan egyfelől nem tudott semmi bizonyosat, de amikor még a tavon megpillantotta a két vadul evező embert, akik láthatólag kerülték a vele való találkozást, rögtön azt következtette, hogy azok csak Alur főpapjának küldöttei lehetnek. — Ők is ugyanabban járnak, amiben te, — felelte Mosar. — Épugy visszakövetelik az asszonyt, akiről Ludon azt gondolja, hogy magamnak loptam ei. Ö azonban ugyanolyan alaptalanul gyanúsít engem, ó Dorulotho, mint te! — Majd kikérdezem a papokat! — mondta Tarzan. — Hozzátok ide őket! Öntudatos és biztos fellépésének meg is volt a kívánt hatása. Mosar nem tudta mitévő legyen, de végül is titkon csak örült a kínálkozó lehetőségnek, hogy a szörnyű ember haragját önmagáról Ludon papjaira háríthatja. Ugyanakkor azonban mentöötlet villant át az agyán és úgy gondolta, hogy ezzel kihúzhatja magát a veszedelmes csávából. —Fin magam fogom idehozni őket, Dorulotho! — mondta és azzal máris gyorsan elhagyta a termet. (Folytatjuk.)
