Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-19 / 215. szám

I H L L /: /V / É K tMmmmammmammum mnamamm I 9 5 ,t \ í o () t «• in h c r II WALLACE BEERY: „ Utaztam saját repülőgépemen, 5 utaztam a vonat ütközőjén, de mindig egyformán élveztem az utazási“ I>1 l'M'Ksr. (A/ Klh'n/.ék ludósitó jától.) Wallace Beerv. kétméh tcn, luilalmn.s atleta- lermet Furcsa, szellemes, kifejező arc. Vi­lághíres kara-kterszinés/. (fangs/ler és millio­mos, rako<ié> munkás es mexikói liandila és kalózkapilány. Minek'« szerepéi»«'« felejthe­tetlen. Mert ki ne emlékeznék Beeryre, mint a tiranii Hotel kegyetlen pénzemberére. mint a Kincsek szigete kalózára, vagy mint a Viva Villa kalandorára, akinek egyetlen mozdu­lata, szemrebbenése mindent kifejez, maga a művészet és a termés/élesség? Walikice Beery kérésünkre, budapesti tar­tózkodásának egy napos és aránylag csön­des délelőttjén, a Duna parton elmondta az Ellenzéknek egrs/ élettörtémetét. azon a fur­csa nyelven, ahogy csak. kmerikálvm löszéi­nek a/ emberek s olyan kifejezésekkel Iár­ki tv-u, a bogy csak Wallace Beery, ez a zse­niális, nagy művész l»eszél. Elnéztem kőzlvn az arcát, furcsa és sokak­nak Lilim csúnya, ballatlan érdekes arcát, a mély redöket a homlokán, a szájánál é*s az orra tövén. Élmény volt látni és hallani öt és főleg közlékeny hangulatban, jókedvűen. Boldog, kiegyensúlyozott eml>er, aki ezt mondhatja: — Utaztam saját repülőgépemen s a vo­nat ütközőjén, de mindig egyformán élvez­tem az utazást . . . Ettem vízben főtt répát egy olajos kannából és homárt krislálytá- ny érből, de egyformán jól esett mind a ket­tő. Háromszor voltam milliomos és annyi­szor nem volt egy centem sem. hogy már nem is emlékszem rá ... De mindig elége­dett voltam és látja: ez az élet titka, nekem, az öreg Wallvnnk elhiheti. Felhúzza a bőrt a homlokán, ujját az áliá­hoz emeli. Olyan különös a husból-vérböl való Wallace Beervnek ezt a filmről olyan jólismert mozdulatát most a valóságban látni. — Ha elölről kezdhetném — mondja a művész — egyetlen napot sem változtatnék meg. Hogy kemény volt hozzám néha az élet? Hát legyen az, mert az erős ütések azok, amelyek megtanítják az embert arra, hogy végülás értékelje az igazán jó. dolgo­kat. Majd kis szünet után hozzáteszi: — Valami megnyugtató egyensúly van eb­ben a misztériunaban, amit életnek hívnak. Lehet v*latki nagyon magasan, vagy nagyon mélyen, valahogy visszahillen mindig a ren­des kerékvágásba. És most. hogy már ismerem, egész filozó­fiáját, elmondja felejthetetteniH és lefordit- batatlanul kedvesen egész életét dióhéjban. — Kansas Cityben kezdődik a történet, Montanában egy bolond áprilisi napon ezer­nyolcszáz — weil, megmondom, mert úgy­sem titok — 1886-ban, amikor Noah Beery az USA egyik tisztje arpa ment haza, hogy felesége Margaret két fián WiHlam és Xoah- oa. kivid még egy gyerekkel növelte a csa­ládi létszámot . . . így nemsokára hárman voltunk és mikor elértük a kölyökkutya kort, őrültek háza lett az otthonunk, amelynek faiain beüli béke és csönd ismeretlen foga­lom vo&tak. Velünk mindig történt valami. — Mit szóltak hozzá a szüleik? — Egészséges szülők voltak, nem bántak semmit. Sokat küzdöttek a szegénység ellen s bizony náüisk puhaság és luxus ismeret­lenek vr^taác, de izgalom és nevelés mindig bőven akadt. — Jumbóoak hívtak a testvéreim -— me­séli a fikusztár —- valószínűleg azért, mert olyan lehettem, mint egy fiatal elefánt. Gyű­löltein az iskolát, fölösleges időpazarlásnak találtam. Három osztályon keresztülcsnsztam valahogy, a negyedik volt a Waterloom. Csú­fosan megbuktam. Nevet Wallace Beerv. ■ Valószínűleg most is a negyedik osz­tályba járnék, ha közben cl nem szököm. Hál elszökött? De még bogs' Kedvenc sélalielycin sóit addig is a vasúti sin. de egy nap foliiIlom ar­ra a bizonyos ütközőre és a ‘Jó kilométerre levő Sheffiddig kocsiká/lam. ahol hal hétig koldultam és szórakoztam, inig megtaláltak és hazavittek. De nem szidtak össze verni ugyanis sosem verlek. Így legfeljebb szidás ró] lehetett szó , hanem túri karokkal l<>- gadlak. Így jobban bőgtem, mintha agyon­vertek volna. Cigarettára gyújt. Első állásom William bátyám melleit töltöttem !><■ egy cirkuszban, mint elefánt­dajka. Heti 3 dollár öt) cen.l volt a fizetésem. De Noah annyit irt newyorki színpadi sike­reiről. hogy otthagytam a dicsőséges elefánt lajka állást és a kórus széjx* lelleni New yorkban. 1901-ben. ahol a ..Babák jé*t kor szagában“ eimii revében szerepeltem heti 18 dollárért. így lettem színész - folytatja Wallace Beery a többi nem érdekes . . . Együnk valamit. De Mr. Beerv, ez a legérdekesebb! — Well, miért? A rendes história. Egy fö- szim'sz Iseleg lesz, beugróm, majd kiugróm, főszerepeket kapok. 1912 nyarán állás nélkül vagyok mégis, éhe/getek. Sőt túlzásba viszem a dolgot. Egy chicagói szerződés ment meg. Kis, primitiv filmek, próbálgatások az Es- sanay filmstúdióban. A kórusban \ irginia VaJly, Rod la Rocque és Gloria. — Gloria? Gloria Swanson. Az első feleségem. Na­gyon szereltem. Csendes, jó kislány voll 1916-ban, mikor inegeskiidliink. Később nagy sztár lett és . . . Well valami történt s el­váltunk két év múlva s én majdnem liele- haltam egy kicsit a dologba . . . Milyen rokonszenves ez a nagy művész, hogy ilyen őszinte, ilyen emberi. Mi volt az első nagy filmsikere? — kérdezem, bogy eltereljem keserű gondola­tait. — A megbocsáthatadiau bűn. Aztán 1918- ban a Négy lovas.- De beszéljünk arról is. hogy második és remélem utolsó feleségem a szőke Rita Gilman milyen boldoggá tesz. Van egy adop­tált lányom Carol Ann — ü a korlátlan ura Beverly HIHs-i otthonomnak. Van három ku­tyám, legtöbb szabadidőmet repülőgépemen a levegőben töltöm, kedvenc szerepeim: A bajnok. Minő és Bili, a Nagy ház és Viva Villa, no meg a Tugboat Annie a drága sze­gény Marie Dresslerrel. Legnagyobb csodá- » lója vagyok Garbónak. akivel együtt ját- 5 szórtam a Grand Hotel-ben, ő a legnagyobb élő színésznő -— ugye elegei mondtam? — Eleget Mr. Beery! Köszönöm. — All right. Es mondja mégegvszer. me­lyik lapnak a tudósítója. — Ellenzék — Mr. Beerv. — Ellenzeek — Ellenzeek — mondja fur­csán — tudja-e, hogy még egy lapnak se adtam ilyen hosszú és őszinte interjút, mint az Ellenzeeknek? Marton Lili. Jókai Mór olcsó könyvnapi kiadásai: AZ UJ FÖLDESÜK, fűzve 66. ízléses vá­szonkötésben 96 lej. AZ ARANYEMBER, ki­tűnő kartonált kiadásban 86 lej. Még né­hány példány kapható az Ellenzék könyv­osztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnapi szen­zációk ingyenes jegyzékét. TÁRSAS AUTOCAR UTAZÁSOK MDifÖLOREíí PROGRAM: Iádul Clujról Budapast-Sécsba szeptember 22-én, vasárnap é3 október 6 és 2U án, novem­ber 3 és 17-én. — Viesva Clujra szeptember hó 24-én, kedden, október 8 és 22-én, november 5 és 24-én (vasárnap). Részvételi dijaid : Cluj — Budapest és vissza Lei 990. Cluj—Budapest Lei 600. Cluj — Budapest—Wien Lei 1200.—. Oradea—Budapest és vissza Lei 700. Oradea—Budapest Lei 400. KEDVEZMENYES VÍZUMOK Jelentkezés az Automobil Club Turisz­_________________tikai hivatalában, Str. Regina Maria 16, Cluj. Telefon 13—12. „Dacia“ utazási ■ iroda, Oradea, Bv. Reg. Férd. 9. Telefon 98'8 és Will Gusztáv Aiud, jaj Prinţul Carol. 19 &z. Megfelelő iratok mellett az útlevél kérésé­ig két elintézzük'. A program módosításának joga fenntartva! ! ■H HA VALAKI IZZAD... Vannak emberek, akikről a legkisebb megerőltetésnél már csurog a verejték. Egy kis séta, egy kényel­mes lépcső lassú megmászá­sa, vagy egy dugóhuzáfi, egy kabátnak a felvevésc... s u homlokát máris ellepték az izzarDágcseppek. S még esuk nem is kell meleg legyen ehez ; a nyári szezonnal nin­csen semmilyen összefüggés­ben ez a minden időbeni Itiperhidrózis (viztultcngés). 11a valaki túlsókat izzad, az onnan származik, hogy a vizelet kiválasztása elégtelen, a veséi eldugullak, megloj- lódtak és nein tudják már betölteni a szűrőkészülék szerepét, amelyre a szerve­zel működésében hivatva vannak. Ilyen esetekben te­hát a verejték, a fölös vize­let eltávolítása a szervezet­ből, az. öntöxáeáció megelő­zése célját ó’. Mindenki tudja, hogy régebben a szervezet úgynevezett organikus mérgeit, nagyrészt az izzadság úján elimitálták elődeink a szervezetből, különösen! ha az. izzadás bőséges és hosszantartó volt. Innen származik az „eey jó i/./.adás“ Kifejezés K amit a nép körében ösztönös megérz ssel provokálni szoktak, ha valaki ros-zui érzi magát, derékfájdalmak, járványok esetén .. . amely módszer egyébként nagyjából egybevág a tudományos tapasztalatokkal. Azonban az izzadás, legyen az természetes, vagy mesterségesen provokált, mégis csak egy rejt ku'ja ennek a kiválasztódásnak és sulyos° hiba volna en­nélfogva azt képzelni, hogy az izzadás, bármilyen bőséges és gyakori legyen is az, pótolhatná a vesék működését. Az izzadás legfeljebb csak arra szolgál, hogy figyelmeztesse az illetőt, hogy a vé.e lul van terhelve, a veséi el vannak dugulva és nincsen veszteni való idő e helyzet megjavítására. S végeredményben s°mmi sem könnyebb ennél. Elégséges, ha rendszeresen tisztítjuk a vesét és vigyázunk arra, hogy ez az annyira finom és érzékeny szűr i ne rakódjék meg oldhatatlan, izgató és mérgező anyagokkal, amelyek legnagyobb része egyébként hugysavból és annak sóiból áll. Megakadályozandó tehát ezen sóknak a képződése azáltal, hogy URODONALT vezetünk át a vesén s ez feloldja ezeket a zavart okozó sókat, ugyanúgy, mint a meleg viz a cukrot Tehát, ha ön kisebb megerőltetésnél már izzad, siessen meggyőződni arról hogy a veséi ei vannak-e dugulva és ezek felszabadítására elengedhetetlen egy alapos Urodonal-kura. URODONAL fdüzí a mérgeket a szervezetből CHATELA1N KÉSZÍTMÉNY! MEGBÍZHATÓ MÁRKA Drogériákban és gyógyszertárakban! JUBOL A bélrendszer jól tevője. AJubolsikerese \ legyőzi a székrekedést és egyéb bélzavarokat. Ne hasz­náljanak más hashajtó- szert, csupán a Jubolt. Különös megáíiapiiás Unjuk már a hivatkozást. Nincsen ked­vünk ismét azzal kezdeni, hogy „van sze­rencsénk tisztelettel értesíteni a t. olvasót, hogy a Curentul, szokásához híven, ismét ki­rohant ellenünk“ ...At. olvasó úgyis tisz­tában van ennek a lapnak különös célkitűzé­seivel, melyek semmi esetre sem lehetnek biztató adalékok és jelentős lépések a román -—magyar kulturközeledés újabban sokat em­legetett menetrendjében. A „Curentul“ ezúttal a székely főváros és Mures megye vasúti al­kalmazottai ellen emel kifogást. „A Targu- Mures-i I. szekció — írja szóról-szóra — kár lenne ezl a jellegzetes stílust megvál­toztatni. nem egyéb, mint a kisebbségek meg­hitt, kedves fészke, melynek lakói (már t. L mi a kisebbségek) a román állampolgárok véres verejtékéből elvont „kövér“., fizeté­seikből dőzsölnek“. Már, hogy a kisebbségek „kövér fizetése­ket húznak és hogy ők „dőzsölnek“? Ez egy kis túlzás. Nem mondjuk, rendezünk mi ki­sebbségek jódolgunkban nehány kedves mu­latságot, alig tud juk elkölteni nagy fizetésein­ket. de azért mégsem „dőzsölünk“ . ... A cikkíró neveket is felsorol: Wolf Victor mér­nök, Hermann Emil osztályfőnök. Brandner A., Mark Sámuel, Rusacov A. —> mindezek a gyengébbek kedvéért magyarok a Curentul megállapítása szerint, amit sajnos, a legszor­gosabb névelemzés ellenére sem tudunk készpénzként elfogadni. Még akkor sem, ha a „Curentul“ tovább bizonyítja ... És el­mondja, hogy ennek a szekciónak a szolgá­latában 7 magyar és két román vasúti őr dolgozik. Ezeknek a neveit azonban már nem említi fel a biztonság kedvéért a meré­szen ötletes lap, amely még egy „megdöb­bentő“ visszaélési fedez fel. Leleplezi, hogy az utas a So vata—Praid vicinális-vonalon szinte Magyarországon képzeli magát, mert senki sem beszél románul, mivel a vonat- személyzet sohasem állott hivatalos nyelv­vizsga elé és ha igen, akkor a szekció fő­nöke vizsgáztatta őket, ' aki maga sem tud románul. — Paradicsomi állapotok! — kiált lel tragikus pátliosszal ;i cikkíró! Kacagni le­hetne, ha nem kellene sírni ezen. Ebben a megállapításban százszázalékosan adunk igazat többségi kartársunknak, csak­hogy mi éppen fordítva fogjuk fel a dolgo­kat. Es ezért nem hisszük el azt sem, hogy egy Szakács István nevű reghini vasúti őr kijelentette volna, hogy a vasút nem közle­kedhetne a kisebbségi alkalmazottak tudása nélkül. Nem hisszük, mert ez a vasúti őr va­lószínűleg nem mert ilyen kijelentéseket ten­ni. örül, hogy megmaradhat állásában, élhet „kövér“ fizetéséből és . dőzsölhet“ ... A cikkiró, akinek ugv látszik ..biztos informá­ciói" vannak, arról számol be még. hogy a reghini vasurtgazgatóság nem respektálta a vezérigazgatóság bizalmas rendelkezését, amely szerint csak román munkást lehet al­kalmazni (még jó, hogy ilyenkor tudomást szerezhetünk az ilyen rendeletekről) és csak kisebbségi munkásokat alkalmaz, akiket igen „jól“ fizet. A Curentul végül tanácsokat osztogat. Sür­gősen a Regát különböző részeibe kell seper­ni a kisebbségi alkalmazottakat, hogy tanul­janak meg végre románul — tolmácsolja — és ha ez sem segít, akkor ki kell tenni őket az utcára. — Megértjük, ha azokat pártfogoljuk, akik nem ellenségeink — fakadt ki a cikk szerző­je —, de mérges kígyót melengetünk a keb­lünkön és igy életveszedelemmel játszunk. Nyissák ki a szemüket az illetékes CFR-kö- zegek, amíg nem késő — fejezi be a cikkét a Curentul. Kár lenne ehhez a cikkhez, amely az izga­tás klasszikus iskolapéldája, kommentárt fűz­ni. Kár lenne statisztikákkal szolgálni, mely a cikk adatainak ellenkezőjét igazolná, mert a statisztika, újabban a felelőtlen izgatás se­gédtudománya. Ehelyett a Curentul cikkét méla rezignációval eltesszük a többi mellé. Szép kis gyűjteményünk van már belőlük... Benczel Béla. bármilyen hangszeren játszid iottaszűkségletét az Ellenzék zcnemüotztáíj# utján szerezze be! Olcsó árak! Nagg rákiéi" készlet! Minden külföldi ktadósuil kizoULes iuzekőtietési

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom