Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-19 / 215. szám
Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Luca bio. í>. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telcfonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiuk bo. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART fi A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ro, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. JLVI« ÉVFOLYAM, 2 15. SZÁM. CSÜTö RTö K 19 3 5 S Z E P T E M BÉR J 9. Gépiben ^air® enyhébb a légkör. — Fosni®« minisztertanácsok LofidoBsban é% l{ömában. — Aogiia védelmi állapoábsa helyezi Gibraltárt.—A Constantában levő angol hejok s-esideleiel kapjak, hogy azonnal térjenek vissza hazai kikötőkbe francíaerszáü megfórdeife Angliám mm mimen álláspont foglalna €l egy Mfiépeirtpm háPorns támadással szemücn A tegnapi szélsőségesnek látszó feszültség után uia újra enyhébb a légkör Geufbeu. Uu látszik, hogy ez a változás még néhányszor ismétlődni fog, mielőtt a dolgok véglegesen tisztázódnának. De pillanatnyilag valóban az a látszat, hogy valamelyes reménykedés megint jogosulttá vált. A legújabb békítő javaslatokkal szemben, melyek valóban nagyon messze mennek el az Abesszínia számlájára adott engedmények terén, nem látszik olyan merevnek az olasz visszautasítás, mint az előző esetekben. Mussolini tegnap látszólag erősen harcias hangú lapnyilatkozatokat adott London és Paris felé, az árnyalatváltozásokat is felfedezni akaró diplomaták azonban úgy vélik, hogy e nyilatkozatok mögött már valamelyes engedékenységnek a melankóliája is érezhető. A légkör enyhülésének jelei közé tartozik, hogy a londoni ''s párisi tőzsdéken, ahol még tegnap reggel is rohamosan morzsolódtak le az államkötvények árfolyamai, közvetlenül a zárlat előtt reménykedő hangulat kerekedett és az árak gyorsan emelkedtek. Az olasz—abesszin háborús konfliktussal kapcsolatos viták súlypontja bizonyos fokig különben át Is helyeződött Géniből Londonba. Arról van ugyanis szó, hogy a francia kormány határozott kérdést intézett Angliához, hogy az Olaszország ellen alkalmazandó szankciók «-setén hajlandó-e kötelezettséget vállalni arra, hogy Európában is hasonló eréllyeí fog eljárni, ha valamelyik állam a népszövetségi alapokmányba ütköző cselekvést követ el. A kérdés éle nyilvánvalóan Németország felé irányul s a francia kormány brr szerint részletezte is a kérdésLolyan értelemben, hogy hajlandó-e Anglia is garanciát vállalni Ausztria függetlenségéért és hajlandó-e garantálni esetleg a Brenner-hatúr sérthetetlenségéért is, mert ezzel az olaszoknak is újabb engedményt ajánlhatnálak föl a tőlük Afrikában kívánt önmérsékletért. Az angol kormány tegnap Baldwin elnöklete alatt hosszasan tanácskozott. Hivatalos jelentés szerint nem foglalkozott a fenti kérdéssel, a íteuter-iigynökség azonban úgy tudja, hogy diplomáciai utón már kielégítő választ adott a francia kérésre. Az angolok állítólag kijelentenék, hogy minden esetre ugyanazt a magatartást akarják követni európai háborús konfliktusok esetén is, amilyent most a Népszövetség előtt fekvő viiában követnek. Külön garanciát azonban Ausztria kérdésében nem igen hajlandók vállalni. Az isfeisé l&üzveáitö iradiávásiy A köztisztviselők fájdalmától volt hangos Bukovina fővárosa uz elmúlt napokban. Nagy számban gyűltek össze az ország minden részéből, hogy megtárgyalják nehéz sorsukat s felemeljék szavukat minden olyan terv ellen, mely jogaikat csorbíthatja. Maréknyi jogról s még kevesebb fizetésről volt szó, nem csoda, hogy emellett elszántan kitartottak. A válság felbukkanásától kezdve, 1930 óta három Ízben csökkentették járandóságaikat, áldozati bárányok mindig csak tisztviselők voltak. A törvényes fizetés leszállításán túl azonban észrevétlenül egy negyedik csapás is zúdult nyakukba: a drágaság, mely mind nagyobb lett s igy a nehezen beosztott pár garast a hónap végére még inkább meyritkitotta. Mind több volt igy a sóhaj a hiixrtalokban s mert a hvoatalnokosztály maga az állami gépezet, ezt a fontos szerkezetet számtalanszor csak ez a sóhaj hajtotta. Az állami hivatalok részére uj szolgálati szabályzat, fizetésrendezés készül. A divatban lévő takarékossági elvnél fogva ismét sor kerül számtani műveletekre, kivonásra, osztásra, melynek eredménye előre veti árnyékát. A köztisztviselők még a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása előtt, jó előre a királytól kérnek oltalmat. Hangoztatják hódoló táviratukban, hogy immár nem testi erejüket, de lelkűket adják munkájukba, csak azért, hogy becsületes jellegét megőrizzék a hivataloknak. Ma, a szélsőségek nyílt élet-halál harcában különösen szűk': o? van oly biztos alapra, melyen nem lehet eibotlani, mert a sort egy elesett is megbonthatja. Nekünk, kisebbségeknek talán még fontosabb a becsületes, jól fizetett, tisztakezü hivatal nokmunka. A kisebbségi helyzet igazságos elbánást, törvénytiszteletet, részrehaj- { latlanságot igényel s ezerszer meggyőződtünk j arról, hogy ezt csak független, megközelíthetetlen állami tisztviselői kar biztosíthatja. Szerettük volna ezt is erélyesen hangoztatni az országos kongresszuson. — Nagy kár, hogy nem akadt kisebbségi felszólaló, ki az általa képviselt „mintaszolgálat“ szükségességének hangoztatásával a mi különleges sérelmeinket, a nyelvvizsgák alkalmazását és ■ nyugdíj nélküli elbocsátásokat is szóvá tette voina. Nagyszerű alkalmat mulasztottak el, mert olyan gyűlés volt, melyen a jelenléti kiküldöttek a politikától tartózkodtak. Ily politikamentes légkörben bizonyára elismerték volna, hogy a kisebbségi tisztviselők mit jelentettek s mit jelentenek rend és törvényesség szempontjából az államnak. Pavel Rosea, az erdélyi és bánsági köz- tisztviselők szövetségének elnöke csak általánosságban beszélt a kongresszuson. Rámuy iatott arra, hogy a tisztviselői kart nem értékelik, lenézik az országban. Hangoztatta, hogy kétféle hivatalnok van. Az egyik szerény és szegény. A másik törtető és érdem nélkül jut előre. Így erősödött meg az a felfogás, hogy a köztisztviselők okai miniden bafnak. Rosca tiltakozott, ugyan ez ellen, mégis egyedül Bukovinát dicsérte, melyet „a huHdalok klasszikus hazájának nevezett“. ‘ahelyett, hogy érdem szerint Erdélyt tolta volna előtérbe. Nem csoda, hogy Maniu hívei nincsenek a köztisztviselők erdélyi szövetségének működésével megelégedve. A Romania Noua olyan beosztásról, előléptetésekről, fizetésemelésekről tud. melyeket nem adtak meg csak az ókirályságbeli hivatalnokoknak. A lap nem tudja elfelejteni lő—20 éves múltú erdélyi tisztviselők elbocsátását, ami ellen annak idején Maniu és Vaida egyformán felemelték szavukat. Szomorú megállapítás s még szomorúbb, hogy szóba sem kerültek a nagy sérelmek sötét részleteikben. Egyetlen reménysugár fénylik csak a kongresszus határozati javaslatában: „Revízió alá kell venni az összes kinevezéseket, előléptetéseket, beosztásokat s be kell vonni a szövetséget is a felülvizsgáló munkálatokba“. A kisebbségi sajgó sebeket is meggyógyíthatná, ha ezzel kapcsolatban az általunk sokszor panaszolt elbocsátások is újabb, jóindulatú, elfogulatlan revízió alá kerülhetnének és ennek során érdemes tisztviselőink megerősítést és visszahelyezést nyernének hivatalukban és szerzett jogaikban. GiBNF. (Az Ellenzék távirata.) Az ötös bizottság tegnap Madariaga elnöklete alatt tovább folytatta annak az indítványnak a tárgyalását, melyet ma a népszövetségi tanács elé akar terjeszteni. Az ülésen résztvelt Laval és Eden is. A tárgyalásoknak nagy fontosságot tulajdonítanak. Azt hiszik, hogy olyan indítvány megszövegezéséről van szó, amelynek megtárgyalásába az olaszok, ha egyáltalán hajlandók még békés megoldásra, bele fognak menni. Az ülés végeztével Laval, aki tegnap még nagyon pesszimista hangon, nyilatkozott, a következőket mondta az újságíróknak: „Tárgyalási alapot keresünk és meg is fogjuk azt találni“. Az ötös bizottság javaslata, hir szerint, jelentős liatárkiigazitásokat ajánl abesszin területből az olasz gyarmatok felé. Ezenkívül azt akarja, hogy Abesszíniában a közbiztonság és a gazdasági újjászervezés terén, reformokat hajtsanak végre, melyeknek irányításával Olaszországot bíznák meg. A terv szerint gazdasági és közigazgatási tanácsosokat neveznének ki mindenik abe*z- sziniai tartomány kormányzói mellé, a tanácsosokat olasz, angol és francia szakértőkből választanák ki és az összes tanácsosok fölötti vezető szerepet egy olasz megbízott kapná. Ezenkívül egész sor gazdasági engedményt biztosítanának Olaszországnak. A tervezetet, melyet ma terjesztenek be a népszövetségi tanácsnak, ugyanakkor közük az olasz és abesszin megbízottakkal is. Még a mai nap folyamán megbeszélések indulnak meg ebben a kérdésben Laval, Eden és Aloisi között, másrészt pedig Laval, Eden és Havariate abesszin megbízott között. Ha megegyezés jön létre... Ha ezek a megbeszélések megegyezésre vezetnek, akkor a népszövetségi tanács nyílt ülésén hozzák az ötös bizottság indítványának szövegét nyilvánosságra. Amint Kómából jelentik, az uj indítvány megtárgyalására Mussolini vezetésével ma ujabh minisztertanács ül össze. Ennek a minisztertanácsnak rendkívüli fontosságot tulajdonítanak. Római jelentések szerint nem lehet azonban még tudni, hogy (Mussolini ad-e már a mai nap folyamán végleges választ. Valószínűnek látszik, hogy bevárja az. indítvánnyal foglalkozó népszövetségi tanács ülésének eredményét. Meglehet az is, hogy Aloisi az indítvány átvétele után Rómába utazik s Mussolinival megtárgyalja a kérdést és az olasz kormány csak azután adja meg a válaszát. Az angol kormány tanácskozásai LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol kormány Londonban tartózkodó tagjai, akik között most már jelen van a Genfből visszatéri Sir Samuel Hoare külügyminiszter is, tegnap hosszas minisztertanácsot tartottak Baldwin elnöklete alatt. Hivatalos jelentést a minisztertanácsról nem adtak ki, a Reuter-ügynökség szerint azonban a miniszterek, akik között jelen voltak a honvédelem miniszterei is. a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos ügyeket vitatták meg, köztük az esetleg szükségessé váló gazdasági szankciók kérdését is. A Reuter szerint a tegnapi minisztertanácson nem szerepelt a francia kormánynak Londonba intézett kérdése, hogy Anglia milyen álláspontot foglalna el egy esetleges középeurópai háborús támadással szemben. Beavatott politikai körök szerint azonban — folytatja jelentését a Reuter ügynökség — az angol kormány diplomáciai utón rövidesen megad ja válaszát erre a kérdésre is és ez a válasz ki fogja elégíteni úgy a francia, mint az angol érdekeket. Bizakodó vélemények Londoni politikai körökben a hangulat tegnap határozottan javult. Azt hiszik, hogy az ötös bizottság uj javaslata és főleg .Anglia és Franciaország mind nyilvánvalóbbá váló együttműködése lehetővé teszik az újabb tárgyalásokat Olaszországgal. A lapok római jelentése szerint Mussolini kész olyan megoldást elfogadni, amely kellő engedményeket ad az olaszoknak Afrikában és nem csorbítja Olaszország tekintélyét. Megelégedéssel közük a lapok azt a hirt is, mely szerint az olasz delegáció határozottan megcáfolja, hogy az olasz—abesszin haláron harc folyt volna le olasz és abesszin csapatok között. A helyzet javulására mutat, hogy a tegnapi értéktőzsdén zárás előtt emelkedő irányzat vált uralkodóvá. Londoni politikai körökben újra hangoztatják, hogy Anglia részéről most sem idegenkednek attól, hogy területi engedmények utján keressék a megoldást. Védelmi intézkedések Az admirálitás tovább folytatja védelmi intézkedéseit. Amint hivatalosan jelentik, a Hood és Renoon páncélhajók, az Orion, Neptune és Achilles cirkálók, valamint a Vice Roy, Vega, Venezia és Valorous torpedórombolók tegnap reggel Gibraltárba érkeztek s a következő napokon újabb hadianyagokat várnak ugyanide. Ugyancsak hivatalos jelentés szerint Gibraltár északi kikötőjét sorompókkal és zsilipekkel elzárják. A déli kikötőben már napokkal ezelőtt hasonló intézkedéseket tettek. Tegnap az erődítés és környéke fölött egész nap angol repülőgépek köröztek. Elindultak Constanta-ból az angol hajók BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az Adeverul Constanta-i jelentése szerint a Constanta-i kikötőben horgonyzó angol hajók rendeletet kaptak, hogy azonnal térjenek vissza a hazai kikötőbe, akár bevégezték rakodásukat, akár nem. Kivételt egyedül a búzát és petróleumot rakódó hajók képeznek. Ezeknek a hajóknak is megtiltották azonban, hogy átlépjék a Szuezi-csatomát. A lap szerint ugyanilyen rendeletet kaptak a fekete-tengeri és földközi-tengeri kikötőkben levő többi angol hajók is. (Folytatása a 8. oldaioei ifi i eiiiedüiénfeSief ajánlottal fi Ibessziaia rovására az olaszainak
