Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-18 / 214. szám

•<* *rT Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. DucaNo. 8: Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. TLVI. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM. Gyönyörűség MAGYAR POLITIK Aí NAPILAP ALAPÍTOTTA. BART HA MIKLÓS mamamKmitmtaasamssmmamM SZERDA —Hl—— Előfizetési árok: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiönbözettel több. 19 3 5 SZEPTEMBER l 8. Óráról-órára súlyosbodik a nemzetközi helyzet Lmvaí fa pesszimista kijelentéseket teii Genihem — Angim vissza­utasította a háromhatalmi ianácskozés tervét — Francia és angol nemzetközi jogászok már megtorlást tervekkel iogl&thoznak Olaszország tegnap 14 ezer katonát küldött Attikába, Anglia Egyiptom előtt hadihajakat összpontosít Az utolsó órákban érkező genfi hirek a nemzetközi helyzet rohamos súlyosbodásá­ról .számolnak be. A népszövetségi tanács által kiküldött Ötös bizottság újabb megol­dási kísérletekkel próbálkozik, melyek már valóságos olasz protektorátust jelentenének Abesszínia fölött Kómái hírek szerint azonban ennek a megoldásnak elfogadására sem lehet várni, mert olasz részről olyan komp romisszumnak tekintik, melyet az utolsó római minisztertanács már eleve visszautasított. A helyzetre jellemző, bőgj’ a szinte hivatalból bizakodó Laval tegnap este az ötös bizottság elnökével és Aloisival való ta­nácskozásai után szintén reményvesztetten nyilatkozat Most már inkább csak az a kérdés, hogy mikor lép ki Olaszország a Népszövetségből és mik lesznek az olasz hábo­rús lépésnek európai következményei. Valószínűnek látszik, hogy Angiin ragaszkodni fog a háborút kezdő állammal szemben alkalmazandó szankciókhoz és Franciaország, mely az utolsó napokon láthatóan közeledett Angliához, az angol álláspontot csak mér­sékelni tudja, de teljesen visszautasítani nem. Angol és francia nemzetközi jogászok állítólag már készen is ál innak a szankciók tervével, melyek inkább csak tüntető j«lle- güek lennének és az olasz hadviselést alig akadályozó gazdasági rendszabályokra szo­rítkoznának. Az erélyesebb fellépést állítólag akkorra tervezik, mikor Olaszország már az első, minden valószínűség szerint sikeres hadi tényeken túl lesz. Számításuk szerint ez lehetővé tenné a háború aránylag gyors bevégzését és megmentené a Népszövetséget is, mely legalább formailag erélyesen szembeszállóit a háborút megüzend államinál. Közben az olaszok fokozott tevékenységgel folytatják a csap átküldést Afrikáim, ugyan­akkor az angolok Ls látható sietséggel erősítik Földközi-tengeri pozícióikat. Laval pesszimista nyilatkozata a sok gyereket látni. A tudás templomába igyekeznek, tanulni akarnak, nyomunkba lép­nek ígéretes, alkotm vágyó szent akarattal kicsi szivükben. Megtelnek ismét az iskolai padok, felhangzik az ezerszer áldott szent zsolozsma a gyermekszájakon: — Adj Isten kenyeret, tudást, érvényesülésre alkalmas te­ret mindegyikünknek. Tiszták, nemesek, mind egy ágról nőttek. A mi vérünk, testünk, a mi lelkünk zeng hangjukban, imádságuk­ban, zsoHáros verseikben. Szép volt, gyönyörű volt a tegnap. A nap­barnított, erőtől duzzadó, kacagó uj generá­ció megvigasztalt egy percre. Csak egy pil­lanatra, mig felvonultál; s az iskolák kapui elnyelték őket. Aztán elitünk toppant a mai netjj gondja, válsága, kény értele ns égé s a hol­nap félelmetes rejtélye, mely kétségbeesetten kiáltja: — Mi lesz gyermekeinkkel? Mi lesz az uj nemzedékkel? . . . Nagy felelősséggel tartozunk önmagunknak, másoknak, egész kisebbségi életünknek. Meg kell vizsgáljak a magunk lelkét is kissé, hi­szen emberek vagyunk és emberi kötelessé­gek, testvéri, kisebbségi, magyar kötelessé­geink is vannak a nagy közösséggel szem­ben. Nemcsak szülni kell, de fel is kell ne­velni ezeket a gyerekeket. Vizsgáljuk csak meg a következő kérdé­seket: ■— Hánynak van tankönyve, hogy szel­lemi képességeit, fajunk nagyszerű kincsét megőrizze és fejlessze? S hánynak van ke­nyere, hogy a test frisseségét biztost,vő., ele­get tehessen a szellemi követelményeknek? Mert csak ép testben, kellően táplált testben van ép lélek. Hiába adunk könyvet a rosz- szul táplált, csenevész emberkék kezébe, ha nem nézünk a dolgok mélyére s nem adjuk meg az életlehetőséget is részűkre. Kenyér és könyv. Egyformán szükséges mindkettő, Ita nem akarunk majd szégyenkezni s kora­vén, tanulatlan utódok szemébe nézni akkor, (tmikor mindent elveszítünk s amikor már minden késő Isz. A kisebbségi sors tehetős tagjaihoz fordu­lunk. Nyissák ki szemüket, ne járjanak be­hunyt szemmel. Minden terített asztalnál, minden kenyérkarajnál törjenek le egy da­rabkát az uj generáció, a szebb és jobb jövő részére. Ki tudja? . . . Nem rendelte-e úgy a sors, hogy ezek a kis óriások legyenek a jobb és boldogabb kisebbségi élet úttörői? Ha igy von — s szentigaz ez — akkor százszorosán, ezerszeresen fog a segítségre szoruló mai nemzedék még visszafizetni. Nagy hiba volna eltitkolni ezt az igazsá­got. Nagy hiba volttá be nem ismerni, hogy a legerősebb is szenved köztünk és jobbed szeretne. S még nagyobb hiba, bűn, bűntény volna mindnyájunkkal és önmagunkkal szem­ben, ha eltakarnánk sebeinket. Miért titkoljuk ebben a nagy családban __ a Idsebhségi nagy család körén belül __ ctz igazságot? Igen sokan vannak gyermekeink között, kiknek nem fúlja nyugodt tanulásra, életre. Az oktatásügyi alapok fogytán van­nak, kimerülnek. A hét sovány-esztendő ki­szárítja a forrásokat. Üresek a kutak, melyek annyi lelket üdítettek. Már mesének látszik az az idő, midőn százszámra kerültek ki te­hetségese bbnél-telie ts ég es ebb ifjak abból az iskolából, melybe a nemes szivek támogatása ültette őket. kapok, tanárok, tanítók, ügyvédek, orvo­sok egész seregét ismertük, akik igy indul­tak el és igy jutottak célhoz mindig kitűnő eredménnyel. Ezekhez szólnak első sorban ezek a sorok. — „Sem időt. sem fá­radtságot ne kíméljenek— igy mondták ezt a régi jobb időkben. Ezt most meg kell lol- clani még egy figyelmeztetéssel: —'Senkit ne hagyjanak ki a sorból, melyben oil van a helye minden kisebbséginek, kit a sors kő- hibánk rendelt. Előbb szépen, aztán kemé­nyen lépjenek fel. A kősziklától, a leghide­gebb szívtől is szereteted, támogatást követel­jenek és égessenek vörös jelet közömbös, önző embertestvéreink homlokára, hogy messziről megismerjük őket. Látni akarjuk és szentül hisszük, látni is fogjuk a kitűnő eredményeket. GENF. (Az Ellenzék távirata.) Laval mi­niszterelnök, aki Parisból tegnap érkezett vissza Gcnfbe, mindjárt megérkezése után hosszasabban tárgyalt Madariaga val, az ötös bizottság elnökével, Aloisi báró, olasz fő- megbizottal és Edén angol népszövetségi mi­niszterrel. A tárgyalások nyilvánvalóan nem jártak biztató eredménnyel, mert Laval, aki­hez az újságírók kérdéseket intéztek, fel­tűnő pesszimisztikusan nyilatkozol! a hely­zetről. Amint beavatott körökben tudják, el kellett ejteni azt a tervet is, hogy Anglia, Franciaország és Olaszország miniszterelnö­kei között hármas tanácskozás jöjjön létre. Anglia ugyanis szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy a vitás kérdést népszövetségi keretek­ben oldják meg és a háromhatalmi tanács­kozást a Népszövetség hútlérbeszoritásának tekintené. Hir szerint ugyanezen az állás­ponton van a Népszövetség tagjainak leg­nagyobb része is. Az ötös bizottság javaslata Az ötös bizoltság különben elkészült a népszövetségi tanácsülés elé terjesztendő ja­vaslatával, melyet a bizottság jogi szakértői most szövegesnek meg. A terv jóval túlmegy az olaszoknak felajánlott eddigi engedmé­nyeken és a szélső lehetőségig igyekszik eleget te,mii a békés eszközökkel elérhető olasz ter­jeszkedési szükségleteknek is. Mindenek­előtt jogot akar adni Olaszországnak arra, hogy protektorátusa alá kerítse azoknak az Abesszínia külső vidékein lakó törzsek­nek területeit, melyek eddig nem ismerték el az abesszin kormány fenhatóságái és igy nemzetközi jogi helyzetük nincs tisz­tázva. A második területnyerési lehetőséget az adná meg az olaszok számára, hogy a négus lemondana olyan, nemrég meghódí­tott területek felsőbbségi jogáról, amelyek­nek lakosságúi régi tartózkodási helyéről elűzték. Ezenkívül termékeny abesszin terü­letekre koncessziót kapnának az olaszok« j ami lehetővé tenné itt a kivándorlók elhe­I lyezkedését is. Végül pedig a Népszövetség fenhatósága alatt nemzet­közi rendőrség alakulna Abesszíniában s ebben a rendőrségben Olaszországnak szintén vezető szerep jutna. Es hogy a szerződés betartását az olaszok számára biztosítsák, újabb angol—olasz— francia egyezmény jönne létre a három ha­talom keletafrikai érdekeltségeinek pontos megállapítására. A tervezetet az ötös bizott­ság csütörtökön nyújtja be a népszövetségi tanácsban. Ez előtt az időpont előtt nem valószínű, hogy sor kerüljön Olaszország kilépésére a Népszövetségből, mert Aloisi ebben az irányban határozott Ígéretet tett Tavainak. Genfi hírek szerint Anglia és Franciaország az indítvány elfogadása ese­tén hajlandóak volnának részlvenni egy Olaszországnak biztosítandó nagyobb köl­csönben is. Bonyolult a nemzetközi helyzet PÁRJLS. (Az Ellenzék távirata.) Francia politikai körök szerint a nemzetközi helyzet szinte óráról órára súlyosbodik. Párisban nemcsak a genfi eseményeket tartják sú­lyosnak, hanem aggodalommal néznek. Hitler nürnbergi beszédélven érintett lehetőségekre is, mert az az érzésük, hogy a berlini birodalmi kormány fel akarja használni a helyzetet, hogy Litvániával szemben fellépjen. A sajtó hangjában látható ingadozás tapasz­talható. A lapok kímélni akarják Olaszor­szágot, de ugyanakkor érezhetően közeled­nek az angol állásponthoz. Az Echo de Paris szerint Anglia mind erélyesebb lépéseket tesz arra, hogy Földközi-tengeri érdekeit minden körülmények között megvédje. Fő­leg Egyiptom és a Szuezi csatorna vidéké­nek védelmét igyekszik a legerősebben meg­szervezni. Alexandria kikötőjében 24 nagy angol hadihajó horgonyoz. Nagy angol csa­tahajók állanak őrt Ábukir, Port Said és , Szuez környékén és angol flották úsznak Port-Sudan és Aden körül is. Tiz nagy angol tengeri egység van össz­pontosítva a Sinai félsziget alatt fekvő Akaba kikötőnél is, melynek a világhábo­rúban nagy szerepe volt. Egyiptom belse­jében szintén gyorsan szervezik az ango­lok a légi védelmet. Az admiralitás másik főgondját Palesztina védelme képezi. Tizenegy nagy tengeri egy­séget vontak össze Haifa kikötőjében. Ebben a kikötőben végződik a Mossulból a Föld­közi-tengerig terjedő petróleumvezeték, melyre az angol flottának tüzelőanyaggal való ellátásáért nagy szüksége van. Mi az olasz álláspont? A Temps római tudósítója azt jelenti, hogy Olaszország, ha nem is fogadja el a népszövetségi ötös bizottság által előterjesz­tett javaslatokat, nem lép rögtön ki a Nép­szövetségből. Elégületlensegének azzal fogja jelét adni, bogy csak a tanácsból vonja vissza fődeíegátu- sat, de a közgyűlésen továbbra is képvi­selteti magát. A teljes olasz visszavonulás Genfben csak az ülésszak befejezése után következnék be. ROMA. (Az Ellenzék távirata.) Olasz ve­zető körök most tanulmányozzák az ötös bizottság legutóbbi javaslatát, de nem való­színű, bogy elfogadják azt. Politika] körökben az a vélemény, hogy szintén olyan kompromisszumos javaslat­ról van itt szó, melyet a legutóbbi olasz minisztertanács már eleve lisszautasitott. Olaszországból Eritrea felé teljes erővel folyik tovább a csapatküldés. Tegnap megint 14 ezer katona indult útnak különböző olasz kikötőkből. Csak Genuából egyedül 8500 katonát és nagymennyiségű hadi­anyagot indítottak Ketetafrikába. A lapok teljesen a hadikészületekkel van­nak elfoglalva, alig szentelnek figyelmet a békés megoldási kísérletekről szóló genfi táviratoknak. iRómában általános a véle­mény, hogy Olaszország rövidesen ki fog lépni a Népszövetségből. Angol biztonsági intézkedések LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol sajtó addis-abebai jelentése szerint Abesszíniában elkerülhetetlennek látják a háborút. A négus csak az ötös bizottság jelentését várja be, melynek olasz részről való visszautasítása után azonnal kiadja az általános mozgósítási parancsot. Addis-Abebaban különben az a vélemény, hogy az ötös bizottság utolsó javaslata elfogadhatatlan módon vág bele Abesszínia függetlenségébe. Londoni lapok beszámolnak az angol Föld­közi-tengeri hajóraj megerősítéséről. Gibral­tárban közelebbről Atlanti-óceáni angol ha­dihajókat várnak. Málta szigetén holnap nagy légigyakorlatok lesznek és a lakosság­nak eltiltották, hogy este és éjjel folyamán ablakait kivilágítsa. Az Alexandria előtt állé: angol hajóraj folytatja gyakorlatait é>. gyakorlatok alatt a hadihajók fölött repülő géprajok köröznek. ÄJM 3 1,0 TAXA POŞTALA PLĂTIT A ÎN NUMERAR No. 141.161/1929-

Next

/
Oldalképek
Tartalom