Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-17 / 213. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ iN NUMERAR No. 141.163/1939. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. 1. G. Duca No. 8: Fiókkiadó hivatal és könyvosztály Piaţa Unirii 9* szám. — Telefonszám: 109. — Levelein:: Cluj, postafiók 80. L\J. ÉVFOLYAM, 2 13. SZÁM. MAGYAR. POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS § KEDD Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre xo, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönböz.ettel több. 1 9 3 5 SZEPTEMBER 17. Be&v&áeái köíolAeifi álíitéiag faidfáL máp «a kilépés idl&poeiájáé is- — Franciaország az angol álláspont felé közeleJik- — London és Párás ujahi» áldozatokra is kész a kéke megraseraiése érdekében Mz egész olasz szárazföldi, tengeri és légi haderő riadékészültségben godtan várja a fejleményeket. Csak igaz­ságát követeli, ezért nem fogad cl kom­promisszumos megoldást. j Ha eljön a pillanat arra, hogy feleslegesnek érzi a Népszövetségben maradást, akkor ott fogja hagyni a Népszövetséget. A Stam­pa megfenyegeti a francia kormányt, hogy Lávái beszédét kővető tölderülés után megint súlyos felhők borítják a nemzetközi politika égboltozatát. Az olasz kormány, mely eddig hangoztatta, hogy ragaszkodik a Népszövetséghez, az utolsó napokon váratlanul a genfi intézményből való kilépéssel fenyeget. Mussolini Olaszország katonai erejére hivatkozik és tiltakozik minden olyan kompromisszum ellen, amely nem elé­gíti ki teljességgel a római kormány kívánságait. Genfi mérlegelés szerint Olaszország kilépésére a Népszövetségből ma már 75 százalék a lehetőség. Huszonöt százalékos lehetőséget a kérdés békés elintézésére még mindig Iát- nak Genfben, ami annyit jelent, hogy a kemény olasz kijelentésekkel széni" ben még mindig fönnáll a gyanú, hogy esetleg diplomáciai manővert szolgál­nak és a békés elintézés utján lehetséges legmagasabb eredményt akarják elérni. Ennek megfelelöleg az ötös bizottság tovább folytatja tárgyalásait, angolok és franciák Abesszíniától nagy engedményeket kérnek, aminek ellen- szolgáltat ásaképen a négusnak viszont a maguk részéröl nagy árat hajlan­dóak fizetni. A franciák állítólag hajlandóak ebben az esetben Abesszíniának adni Szomáti birtokukon levő kikötővárosukat, Dzsibutit, az onnan Abesszí­niába vezető vasútvonallal együtt s az angolok hasonlóképen tengeri kikötőt ajánlanak fel a négus országának. Még nem lehet tudni, hogy Abesszínia haj­landó-e nagyobb áldozatokra, a római visszhang azonban erre az indítvány­ra sem hangzik reményteljesen. Kilép-e Olaszország a Népszövet­ségből ? GENF. (Az Ellenzék távirata.) Népszövet­ségi körökben ma már komolyan számítanak Olaszország küszöb előtt álló kilépésével. Kritikus időpontnak a holnapi vagy a szer­dai napot tartják. Ha addig valami közvetí­tő megoldás létre nem jön, az olasz főmegbizott be fogja jelenteni a Népszövetségnek Olaszország kilépését. Ez­zel a véleménnyel szemben mások arra hi­vatkoznak, hogy Aloisi még szombaton is határozott ígéretet tett Lovainak, hogy Olaszország nem hagyja el a Népszövetsé­get. Viszont mind valószínűbbé válik, hogy Olasz­ország kompromisszumos megoldást fogad­jon el. Minden ilyen lépés magában foglalná annak elismerését, hogy az olasz kormány tárgyaló félnek tekinti Abesszíniát, holott Mussolini kijelentései ezt szinte lehetetlenné feszik. Az olasz kilépés veszélye főleg azért fenyeget, mert mind valószínűbbnek látszik, hogy a franciák eljutottak az olasz tervek támogatásának végső határáig és most már inkább az angol álláspont felé orientálód­nak. Mussolini legutóbbi kijelentései, ame­lyeket a szombati olasz minisztertanács után tett. élességükkel megleplek a francia irányadó köröket is. Párfs ma már elég nyíltan hangoztatja, hogy az olaszok érdekében sem hajlandók elejteni föltétien ragaszkodását a Népszövetséghez. Népszövetségi körökben azt hiszik, hogy olasz kilépés esetén sem kerül szó egyelőre szankciókról a genfi tárgyalásokon. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a háború már megindult. De valószínűleg ebben az esetben is csak gazdasági szankciókról lehet szó. Fenvegetődzik az olasz sajtó RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz sajtó egyhangúan helyesli Mussolininek a szombati minisztertanács után tét! kijelenté­seit. A Corriera della Sera hangoztatja, hogv Olaszország igazságos ügye tudatában nyu­I ha most elveszti az olaszok barátságát. töb- I bé nem igen fogja azt megtalálni. Az olasz kormány — Írja a lap — nem vi­tázik az angol külügyminiszterrel, havainak I azonban figyelmébe ajánlja, hogy ha komo­lyan meg akarja őrizni az olaszok barátsá­gát, akkor kerülje ezután a szónoki fordula­tokban kifejezésre jutó ügyeskedést. Ha egy­szer a francia—olasz barátság fölborul — végzi fejtegetéseit a Stampa — azt újra ösz- szefoldozni nem igen lehet. Mussolini kijelentései Mussolini az utolsó minisztertanács után tett kijelentéseiben hangoztatta, hogy Kelet- afrikában teljes gőzzel folynak az olasz elő­készületek, annál is inkább, mert abesszin részről is elrendelték a mozgósítást. Olasz­ország katonai előkészületei azonban már olyan stádiumban vannak, hogy nines mit félnie az abesszin mozgósítástól. Az egész olasz szárazföldi és légi haderő a teljes ria- dákészültség állapotában van és bárhonnan jöjjön bármilyen veszedelem, Olaszország si­keresen szállhat vele szembe. Ezután a szankciók lehetősége ellen tilta­kozott Mussolini, hangoztatva, hogy nem sza­bad megbontani az európai együttműködést [ gyarmati jellegű konfliktusok miatt. A Népszövetség még soha nem alkalma­filler i isllilcriés iCiiclorsiii firiciies rendezett fcieníciie ic i birodalmi öiilsci NÜRNBERG. (Az Ellenzék távirata.) A Reichstag rendkívüli ülése tegnap 9 órakor nyilt meg a városi színházban, amelyet erre az alkalomra horogkeresztes zászlókkal dí­szítettek fel. A megnyitás után Goring ki­jelentette, hogy a német népre hatalmas és döntő feladat vár, majd Frick belügyminisz­ter a Reichstag 1923-ból származó szabály­zatának módosítását kérte. Hitler beszéde negyed órát tartott. A kan­cellár hangoztatta, hogy a német nép meg­valósította egységét. A birodalom katonai erejének jövőbeli kinyilatkoztatása nem az erőszak megnyilvánulása, hanem a hadsereg igazi értékének bizonyítása lesz. Németor­szág szereti a békét és elitéli a nemzetközi sajtó állásfoglalását, amely azt állítja, hogy Németországnak támadó tervei vannak. — A határozatok, amelyeket ma hozunk — folytatta Hitter — nem irányulnak egyet­len állam ellen sem, hanem a német néppel szemben érzett felelősségérzetből származ­nak. Hadseregünk célja nem valamely ál­lamnak veszélyeztetése, hanem a német sza­badság és béke megőrzése. Hangsúlyozta ezután Hitler, hogy a német kormányt az a gondolat vezeti, hogy ponto­j san meghatározza á zsidó néppel való kap­csolatait. Ennek a célja a németországi zsi­dókérdés törvényes szabályozása. A biro­dalmi kormány a következő három törvény­tervezetet nyújtja be a Reichstag elé: 1. A hurogkeresztes vörös zászlónak nem­zeti lobogóvá való nyilvánitásu. 2. A német nemzetiség pontos megállapítá­sára vonatkozó törvény. 3. A németországi zsidók helyzetét meg­határozó törvény. Hitler ezután a Népszövetséghez fordult, hogy minden lehetőt kövessen el: a Memel vidékén ne történhessenek olyan események, amiket később lehetetlen lesz jóvátenni. Fel­említette a litvániai németek sorsát. Súlyos bírálatot mondott a moszkvai Komintern el­len, amely ellen élet-halálharcot hirdetett, hogy megakadályozza abbeli szándékában, hogy forradalmi mozgalmat szitson Német­országban. Hangoztatta, hogy az amerikai kormány teljes elégtételt adott Brodszky biró sérté­séért. Hitler után Göring szólalt fel, aki kijelen­tette, hogy a nemzeti szocialista párt első történelmi korszaka a hatalomátvétel perió­dusa volt, a mai pedig a szabadság kora. A zott ilyen szankciókat, bár gyakran voltak már viszálykodások a Népszövetség kere­tébe tartozó más államok között. Az olasz kormány tehát foglalkozott a kér­déssel, hogy adott helyzetben továbbra is tagja maradhat-e a Népszövetségnek és meg­állapította, hogy milyen körülmények tehe­tik számára lehetetlenné a Népszövetséggel való további együttműködést. „Reménytelen a he!yzeí‘: PARIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó reménytelnül ítéli meg a genfi helyze­tet. A lapok, mint legnagyobb valószínűség­gel számítanak Olaszország kilépésével a Népszövetségből. A kormányhoz közelálló Petit Párisién genfi tudósítást közöl, mely szerint a népszövetségi vitákban közeleg a döntő pillanat. A lap szerint jólinformált helyen Olaszor­szág Népszövetségből való kilépésének a pon­tos dátumát is tudják már. A francia sajtó hangja az olasz álláspont védelméből las­sanként az angol álláspont felé tolódik. Még azok a lapok is, amelyek eddig kirívóan olasz- barátok voltak az angolokkal szemben, most teljességben helyeslik Laval genfi be­szédét, mely szerintük is a francia nép egészének véleményét fejezi ki. A baloldali pártok, me­lyek eddig bírálták Laval külpolitikáját, most szintén teljes megelégedéssel csatlakoznak a miniszterelnökhöz. Laval birja a pártok bizalmát Az ország közvéleménye — Írják a lapok — minden fenntartás nélkül támogatja Lá­váit a népszövetségi paktum és a szerződé­sek tiszteletbentartásáért folytatott küzdel­mében. A Journal szerint Laval beszédében megvonta az olaszok felé a legőszintébb és leghívebb barátság határait, amelyet túllépni Franciaország számára lehetetlenségbe ütkö­zik. A Figaro szerint Laval beszéde a fran­cia közvélemény minden oldaláról teljes és i fenntartásnélküli helyesléssel találkozik. Minden valószínűség szerint nem került vol­na sor a jelenlegi helyzetre — írja a lap — ha Franciaország és Anglia álláspontját már előzőleg is ilyen tisztán felvázolták volna Genfben. A lapok jelentése szerint Abesszíniában azzal számítanak, hogy Olaszország szeptem­ber 26-án kezdi meg a hadműveleteket. Eb­ben az esetben szeptember végére valószí­nűleg rendkívüli ülésszakra fogják össze­hívni a népszövetségi közgyűlést. horogkeresztes vörös zászló, amelynek paizsa alatt Németország naggyá lett és visszasze­rezte szabadságát, ezentúl az ország egyetlen nemzeti jelvénye lesz. Brodszky sértésével kapcsolatban kijelentette, hogy az amerikai kormányt nem lehet hibáztatni a sértésért. Ezután a három törvénytervezet szükséges­ségét bizonyitotta és felolvasta ezeknek szö­vegét. A horogkeresztes vörös zászló nemzeti zászlóvá való nyilvánítása következtében a kereskedelmi hajók jelvénye és a haditenge részét zászlója lesz. A nemzetiségek pontos meghatározásáról szóló törvény megszünteti a németek egyenlőségét és két különböző csoportba fogja osztani őket: német alatt­valók és német állampolgárok. A német ál­lampolgárok polgári könyvecskét nyernek, miután bebizonyították a birodalommal és az állammal szembeni hűségüket. Ennek a törvénynek értelmében a német zsidó német mivoltában alattvaló lesz, de nem állampolgár, vagyis nem lesznek poli­tikai jogai. A zsidók helyzetét szabályozó törvény megtilt minden házasságot zsidók és németek, illetve rokonfaju népek kö­zött. Ellenkező esetben a megtorló büntetés 10 évi börtönig terjedhet. A horogkeresztet vi­selő zsidók büntetése egy évi börtönig ter­jedhet. További beszéde során Hitler azt a fenye­gető kijelentést tette, hogy a német zsidóság helyzetét a birodalmi kormány törvénnyel akarja szabályozni, ha azonban a külföldi zsidóság tovább folytatja támadásait Német­ország ellen, akkor a német birodalom már most egyszersmindenkorra meg fogja oldani a zsidókérdést. V . Hetvenöt százalék a valószínűség

Next

/
Oldalképek
Tartalom