Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-15 / 212. szám
IO h 1 I /: N / fi K Ä Morgan-íegenda vége Néhány héttel r/i'löll történi, hotfy .lohn Picrpont Morgan, :t vila^hirü bankház feje, képgy iijtnnényéiH'k hal legszebb darabját eladta nüislehniliiő dolláréi-!. I jahhan |m*<Iiarról erke zell hir, hogy páratlan miniatűre-gyü j- teményél fogja elárverezlelni a londoni Chrislie-cégnél. A Morgan gyű jteiné- nveknek e/ a s/éts/órása olyan. mint \ alanti modern legenda vege. \ mostani bankár atyja, a/ dreg .1. !’. Morgan, volt korunk legnagyobb műgyűjtője. Kómában hall meg, nagy műgyűjtőhöz egyetlen méltó helyen. l‘,)lö március elsején. A New York Times 11 Magnil ieo-hoz, a nagy Lorenzo Medieihez hasonlította, i Fia, az egyetlen könyvgyiijtö szenve- : délytöl eltekintve, keveset örökölt atyja I irtózatos összegeket felemésztő, de azért I végeredményben jó befektetésnek bizo- ! nvuló szenvedélyéből. Ami moslanig I megmaradt, alig húsz évvel gyűjtőijük I halála után, már csak kicsiny töredéke j annak, amit az öreg Morgan étele utolsó ' éveiben összeszedett. Az öreg Morgan a műgyűjtésben, éppen ugv. mint a vagyonszerzésben, olyan volt. mint valami nagy ragadozó: mohó étvággyal mindent magának ka- pariloti meg, ami csak kezeügvéhe kerüli. Mint óriási pók ült a newyorki Ö6. utcában lévő fehér márványpalolá jában és ügynökei olt voltak Hurópa minden zugában, ahol megvehető műkincseket sejtettek, elsősorban régi mestereket és azonkívül csaknem mindent, ami megvásárlásra érdemes műtárgy volt. így gvültek évröl-évre növekedő számmal a Filippo hippik. a Gbirladaiok. Rembrandtok. Kubensek. Goyák. Gainsbo- roughk. Reynoldsok. Frans Ilalsok, Ver- meerek. Fragonardok. Az öreg Morgan jellegzetes amerikai self-mademan volt. a gazdagság és meggazdagodás egyik nagv századának: a XIX. századnak igazi fia. Mint ez az egész század általában és művészi téren különösen. Morgan is inkább szerzett, mint alkotott. Hozzátartozik ennek a típusnak jellemző) vonásához nmeivel ö képvisel, az is. hogy alulról kezdve jutottak el a csúcsig, a pénzszerzésben FURCSASÁGOK A NAGYVILÁGBÓL \ v ilágitóioronv hősnője. A lauriensi köz- kórha.ban -o eves koriban mégha11 Madles t ugenu nevű asszony, aki negvedcvv/ázaddal ezr!v>tt v:lightrességre tett >/ert hőstettével. A Csendes-óceán egvik világító tornyának ■ re vöt rzulőben Madles Aleks/uiuler, oki .okott munkáját végezve lassan mászott tel . v ' jgitótoronv lépcsőjen. Már majdnem e- :e a legmagasabb !okv>t, amikor hirtelen élsz edült éa lezuhant a tengerbe. Szerencsét- . asegere olvan súlyos iitödest kapott, hogy eszmelctlcnü terüli cl. felesége nagy nehezen ki vonszolta a partra, de nem vehette ápolás alá, mert meg kellett gyújtani a világítótorony lámpáját. A kötelességtudó asszony .át és két leánygyermekét felvitte a vi ágitó- toronyba, akiknek megparancsolta, — miután a gépek kezeléséhez nem értett, — hogy kezükkel forgassák a fénykorongot. Ö maga addig a vak sötétségben lérjét ápolta, míg a vermekek a mehanizmust forgatták. Kis idő múlva, amikor a gyermekek teljesen kimerültek a munkában, az anya ment fel a toronyba és ellátta férjének, munkáját. A ki- :nerü tsegig dolgozott a hős asszony, azután a gvermekek jöttek lel ismét és ez így tartott hajrulhasadásig, amikor is Madles Alekszander k szenvedett. A kötelességteljesités hősi asz- szonyit és a gyermekeket állami kitüntetésben részesítették, ami abban az időben általános megelégedést keltett mindazon népek- né, ahol a világítótornyok őrének fontos munkáját jól ismerik. Mad.es asszony 25 évvel élte túl férjének tragikus halálát. * Kutya, mint nemzeti halott. Tokióból jelentik: Hidesaburo Uenio tokiói kórházi főorvos Hasjiko nevű kutyáját egész Japánban merték. Hasjiko a népszerűséget meg is érdemelte, példaképe vöt a hűségnek és ragaszkodásnak. A főorvos ugyanis vidéken lakott és naponként, vasúton utazott a városba, ahol kórhaza volt. Hasjiko minden reggel ki- . isérte a pályaudvarra, este is ő volt az első, aki üdvözölte, amikor a kocsiból kilépett. Egy napon azonban a hü Hasjiko hiába várta gazdáját: nem jött meg a vonatta. A ‘iáorvost halálos baleset érte. Hasjiko azonban ezt nem tudta. Ezentúl is minden áldott este kiment a pályaudvarra, megvárta míg a vonat befutott, szétnézett az érkezők között s mikor látta, hogy gazdája nem érkezett meg, szomorúan, csalódva hazament. Hasjiko tíz: esztendőn keresztéi! változatlanul kijárt az á; lomásra. Ez a rendíthetetlen ragaszkodás feltűnt a környék lakóinak és sokat beszéltek róla, úgyhogy Hasjiko hire messzi földre eljutott. Hiressé lett, belekerült a japán iskolai könyvekbe, mint a hűség megható példája, tavaly filmen is bemutatták. Ugyancsak tavaly szobrot is emeltek Hasjikonak. A napokban Hasjiko kimúlt. Amikor elföldelték tizenhat shintopap haladt az óriási tömeg é én, aztán ünnepélyes szónokiatok kíséretében helyezték el a hü állatot gazdája mellé. A főorvos özvegye rengeteg részvéttáviratot, levelet, koszorút, virágcsokrot kapott. A város lakossága körében mozgalom indult meg, hogy újabb em éket készítsenek s helyezzenek el sírja fölé. Azok között a részvétlevelek között, melyeket a főorvos özvegye kapott, több levélnek az írója Hasjikot a „nemzet halottjának“ nevezi. % Kalandkeresők egyesüljetek! Londonból jelentik: London, a klubok városa uj klubbal gazdagodott. Megalakult a Kalandkeresők Klubja. Nincs ennek a címnek semmi frivol értelme; a kalandkeresők klubja azoknak az angoloknak kivan második otthont nyújtani, akik világéletükben a veszedelmeket keresték és — mint a felvételi szabályzat mondja — legalább háromszor állottak a halál meredé vének szélén. Az uj klub egy csapásra London leg exkluzívabb klubja lett; nem használ itt semmit a pénz. a rang, a származás, a döntő a három halálos veszedelem, amelyet kaland-keresés közben állott ki a jéölt s amelyet nem is lehet csak úgy előadni, hanem okmányokkal, vagy hitelt érdemlő tanukkal kell igazolni. Ha azonban a jelöltet beható mérlegelés után fö1 vették a tagok sorába, akkor cppen az a kötelesség hárul reá, hogy veszedelmes kalandjainak elbeszélésével szórakoztassa klubtársait. Ami pedig az exkluzivitást illeti, az ebben az esetben nagyon is helyénvaló, mert bizony a kalandkeresők klubjában elhangzó szörnyű történetek az óriáskígyókkal, tigrisekkel és aligátorokkal való vádaskodásokról — hogy csak a vadásztörténeteket említsük — egyáltalán nem valók átlagos idezzetü embereknek. éppen ugv, mint nűigvüjteményének fel halmozásában. Egyéni életében igénytelen volt ;iz öreg Morgan is, mini u legjelentékenyebbek, a Gai negiek és Hóeke felierek, ezekből a XIX. századbeli nagy vagvonszer/ökböl. Fsak akkor nem kímélte a pénzt, ha valamelyik gyűjtőmé- un nék a gyarapításáról volt szó. Mikor az első Verrneer-képet kínálták fel neki megvételre, a műkereskedőt könyvtárában fogadta. „Ki voll Vermeer-''1 •— kérdezte tőle és valóban sejtelme sem volt áriul, hogy hol helyezze el személyes és az autodidakták rendszertelenségével összeszedett mütörléneti tudásában a nagy hollandi festőt. Fár percig hallgatta a műkereskedő gondosan betanult előadását Vermeer érdemeiről és arról, hogy a deliti mester milyen keveset festett. Azután nyomban kiállította a 100 ezer dollárra szóló csekket. Morgan jól bizott ösztöneiben: a deli ti mester képeit pár év múlva lázas buzgalommal hajszolták a világ legpénzesebb mii- gvüjtöi és az ö százezer dollárja néhány év leforgása alatt kétszeres, sőt háromszoros pénzt ért. De azért végig megvolt benne a self-mademan-ek sajátságos szén timen tál izmusa. Fehér mái vánv palotája legszebb ablakába beillesztve ma is ott van az a pár, jelentéktelen festett üveg. amelyet még iskolásfiu korában, első európai utján megtakarított zsebpénzéből vásárolt és amelyet úgy tekintett, mint későbbi hatalmas mügyüjte- ményének legelső darabját. A veveyi színes üvegfestmény továbbra is ottmarad a képtárnak használt nagy könyvtárterem ablakában, szemben az öreg Morgan íróasztalával, ahonnan elérzékenyedve szeretett elgyönyörködni az alig pár dollárt érő. de neki annyira kedves első, maga szerezte műkincsében. De a bájos Giovanna Torna- huoni arcképét, a többi. igazi értéket képviselő, régi mesterrel együtt, már leakasztották a műkereskedők emberei és ezzel véget ért a Morgan-gyűjtemény XIX. századbeli legendája, alig húsz évvel a gyűjtemény gazdájának halála után. — th. — „Szép uriház családi kisértettel eladó.“’ Londonbó jelentik: Egy idő óta érdekes hirdetések jelennek meg az angol lapokban, amelyek azt adják hírül, hogy az ingatlantól rgil mi ügynökök részére jegyzék készül mindazokról az eladó kastélyokról és urihá- zakról, amelyekben kisértet van. így azután a közeljövőben alighanem ilyen hirdetések jelennek majd meg az angol lapokban: „Tu- dor-sti.usban épült kastély, birtokkal, nagy parkkal és halastóvá , összes melléképületekké! eladó. Háromh a vönként megjelenik a családi kísértet, me y a monda szerint az egyik ősanya szelleme cs csupán a cselédeket és gyerekeket ijeszti meg. A kastély árábó éppen ezért tiz százalék engedményt nyújtunk.“ Voltaképpen kézenfekvő volna, hogy az angol ügynökök elhallgassák a családi kisértet et, ha el akarnak adni egy ilyen kastélyt, vagy uriházat. Ezt azonban nem teszik az anger ügynökök, mert az tisztességtelen volna, másrészt arra is lehet számitani, hogy az uj tulajdonos pert akaszt a nyakukba, ha nem szereti a kísértet járást. Érdekes, hogy még nem is nagyon régen egész másként járt a dolog. A háború előtt a jól szituált amerikaiak főként olyan régi angol kasté- t lyok iránt érdeklődtek, amelyekben kísértet A fagylaltgyár és a hőmérő Ki találta ki a fagylaltot? A cukrászipar története feljegyzi, hogy a fagylaltot egy ColteFi nevű olasz cukrászinas találta fel. CoFtelli állandóan azon törte a fejét, hogyan találhatna ki újabb édességeket. Egy különöseit forró nyáron meggyőződött arról, hogy a viz „külső'eg és belsőleg“ még nem hüti le az eltikkadt embert s igy jött arra az ötletre, hogy édesített itaJba jeget keverjen. Az újításnak nem várt sikere volt, afní ! a cukrászinast újabb kísérletekre ösztönözte, j Dupla fallal el'-átott faládát komponált s e I ládikában egymástól elválasztva édes krémet I és jeget tartott. A krém a válaszfalon ke- > resztül is megfagyott s a kiséretnek olyan í sikere volt, hogy a cukrászinas nemsokára I kávéhizat nyitott Párisbon, ahol a fagylaltis van. A/ amerikaiak cgyánlán n<■ * a ‘-zcilemekiől és rendkívül jói mr * gát, ha j pénzes amerikai .,///. <!n a .untéit odahaza, hogy angliai kj.n-lyábm c •* i szellem ki sért. Ebben j/ időben ./inte* lm. ■ volr. a kisértette rendelkező kastélyok /ín és az amerikaiak külön fizettek azért, hoz kastélyukban időnként egy-cgy szellem meg jelenjen. Közben megváltoztak a viszonyok és az angol kastélyok kiértetc most ruá tehertételt jelentenek. Lenyomják az amúgy is alacsony árakat és sok gondot okoznak az ügynököknek. Az ango ügynökök szellem- jegyzéke különben jellemzi azt a szinte kmo pedaaiténát, amely az. ango. üzleti ele: sajátja. Egy londoni klubban parfiimözik a kutyákat. Londonban a napokban megnyitották az arisztokraták kutyáinak k ubjái. Az uj egyesület tagjainak díszes sorában helyet foglal a walesi herceg, a kenti herceg, Erzsébet hercegnő' és sok más angol udvari neme.. Az arisztokraták kutyáinak klubjában hetenként kétszer nagy összejöveteleket tartanak, ahol a kutyák szórakoztatása mellett azoknak testi kivánaimairó is történik a gondosko dás. Itt nyirják, göndörítik, íésülgetik a fajebeket. sőt legújabban speciális kutyapart ü- mök szagosűják a klub tagjainak négylábúit. Amíg. a klub személyzete a kutyákkal bíbelődik, addig gazdáik a szomszédos termekben szórakoznak, nagyszerű bár, olvasó, biliárd- szalon feledteti a kutyatulajdonosokkal az idő múlását. A termekben mindenütt gyönyörű képek lógnak, melyek kizárólag ne-ves kutyákat ábrázolnak, ameyeket esőrendü piktorok festettek. A klub igazgatója Beddos őrnagy azt mondja, hogy a klub eddigi fennállása óta 7709 arisztokratának ebét látta vendégül a nem mindennapi rendeltetésű kutyaotthon. * Teázni fogunk — akár akarunk, akár nem. így határozott az International Tea. Market Expansion Board s hogy szavainak nagyobb nyomatékor adjon, évi csekély kétszázötvenezer angol fontot, vagyis 150 millió lejt szavazott meg propaganda célra. A szervezet megállapította, hogy India, Ceylon és Hol- iand-Keletindia tea ültetvényei egymás között megái apód rak már ugyan, ez azonban nem elég, mert a tealogyasztás nem kie-égitő és ez halomra dönt minden tervet. így hát nagyszabású prop>aganda_h-adjárat indul a tea- ivás érdekében Nagvbritániában, Kanadában, Dc':-Afrikában, Ausztráliában s valamennyi európai országban. És egy 150 millió lejes propagandának ki tudna eilen illanj? 193 5 szeptember IS. Cigánnklrf Hj - választás Amenitában Detroitbó. jelentik: Nagyon érdekes sorozatos ünnepélyeket tartanak a környékbeli cigányok abból az alkalomból, hogy királynőjük Queen Elizabeth Mary, megtért őseihez. Több, mint húsz évig kormányozta a braziljai cigányok hatvanezer főre rugó tömegét. Most, hogy „dicsteljes“ kormányzása véget ért, a cigányok egy teljes esztendeig gyászolják. A kiráynő utóda fia, József királyfi lesz. A cigányhagyományok szerint, ha a dinasztia egy tagja meghal, akkor az összes törzsnek teljes számban kell! részt- vennie a temetésen. Minthogy a törzsek szétszórt telepieken laknak, sokszor hat hónapot is igénybe vesz, mig valamennyien össze tudnak gyülekezni s igy addig a temetést nem is tartják meg. A környékbeli :la- kosság nagy érdeklődéssel várja az uj cigánykirály beiktatásával kapcsolatban rendezendő tarka ünnepségeket. A már egybe- gyült hatalmas cigánytábor lázas izgalommal készíti elő „őfelsége“ beiktatását. tal, mint uj találmánnyal, bombasikert ' ért el. A kávéház állandóan zsúfolva volt vendégekkel és a fagylalt nagy divat lett Parisban. Mindez pedig — 1680-ban történt. Azóta a fagylalt divatja az egész világon elterjedt. Egyik legnagyobb ango fagylaltgyár statisztikája azt állítja, hogyha árnyékban 24 fok Celsiust mutat a hőmérő, akkor már naponta másfélmillió adag fagylaltot tudnak a gyár lerakatai eladni. Ha már most két fokkal ugrik a higanyoszlop, akkor a napi forgalom már negyedmillió adaggal emelkedik. Az idei zavaros nyáron, a szeszélyes időjárás ellenére, naponta három- és félmillió „porciót“ sikerült eadni a fagylalt- gyárnak. A csikorgó gyémánt — ez az arma .—danii gyémánttőzsde iegírűebb szenzációja. \ csikorgó gyémánt nem valami különlegesség; 1 minden gyémánt csikorog, csak megfelelő módon kell kezeim. De mé:ü nagy jelentősége van a gyémánt csikorgatásának, mert ez a legújabb és biztos próbája a gyémánt valódiságának. Az eljárás abbó áll, hogy a megvizsgálandó követ érintkezésbe hozzák a fagyasztott szénsavval. Ha a gyémánt gyémánt a talpán, a hirtelen lehűlés következtében rezgések támadnak bensőjében és világosan hallható csikorgással szolga tatja tanúbizonyságát valódiságának. Ezzel szemben a hamis vagy mesterséges gyémánt sohasem csikorog. * Saját klimája van a legújabb tengeri óriáshajónak. Londonból jéentik: A Cunard- vonaJ uj óriáshajója, a Queen Mary, saját klímával fog rendelkezni, mikor átkel az Óceánon. Az egész világon csak két hajónak, a Normandienak és az Orionnak van olyan berendezkedése, amivel a levegőt és annak: hőfokát olyan magasságban ■ ehet tartani a hajó helyiségeiben, amilyenen éppen akarják. Különleges berendezkedések révén ki lehet szárítani a levegőt a hajón, nedvessé lehet j tenni, hideggé vagy meleggé, úgyhogy az a | lehető legjobban alkalmazkodjék a külvilág időjárási viszonyaihoz. A Queen Maryn lévő helyiségek száma azt mutatja, hogy ezen a hajón lehet majd a legtöbb utast szállítani az Óceánon. A hajón külön fedélzetet rendeztek be a napfürdőzők és a különböző játékok számára. A hajón lévő uszoda a legnagyobb, amit eddig, hajón előállítottak. A belső berendezkedést az egyszerűség és a praktikusság jellemzi. A különböző stílusokat és a díszítések túlzásba vitelét mellőzték és a 'legnagyobb súlyt a világításra és az ab’ak- diszitésekre fektették. Ezenkívül újfajta színezésű fémalkatrészek adnak érdekes diszt az óriási hajónak. Egy gomb megnyomása által a legkülönbözőbb szinti fényekbe borítható a hajó hatalmas bálterme. A hajó diszkeseit j és a képeket a lege sőrendübb művészek ké- | szitették. A hajót óriási összegre biztosítót- j ták é; a fedélzetek csaknem teljes egészük- ■ i ben fémbő'1 készültek. úgyhogy tűzveszély j I szinte egyáltalán nem forog fenn.
