Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-20 / 189. szám

" BLEfíWZfíK HIPORT A BULGÁRIÁI DIÁKTALÁLKOZÓRÓL Keresztyén Yilágdiákszövetség döntése az erdélyi diák- mozgalomra vonatkozóan A világszövetség főtitkárának erdélyi látogatása ív. í'.SAMKOHl JA. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Az rbédnél egymás mellé kerültünk Miss Helen MorUm-nal, aki a Keresztyén Vtlagdiukszövétség újonnan választott vezér­karának egyik vi grehajtóbizoltsúgi tagja. A konferenciának megvannak a maga specia­ls ismerkedési kérdései: Honnan jön? Mi­ven állása van a mozgalomban: tag. titkár, elnök? Mekkora a mozgalmuk? ... A sab­lonos kérdésekre adott válaszok azonban annyira meglepők, hogy az udvarias érdek­lődés helyét egyszerre a csodálkozás fog­lalja le. A Keresztyén Világdiákszövetség A Miss Helen Mortontól nyert néhány adat meggyőzött arról, hogy nem unalmas és nem jelentéktelen téma még egy általá­nos, tehát nem egyházi érdeklődésű napilap számára sem az az egész világot behálózó szövetség, amelynek a konferenciájáról irom ezeket a sorokat. A mult század végén szü­letett, amikor a vallás iránti scepticizmus a legnagyobb volt és amikor a pozitivista szellemű világ az úgynevezett ..objektiv", ..tudományos*' igazságban kereste az egyet­len igazság — az Isten helyettesét. Az első keresztyén diákegyesületek éppen az U&A-ban, Michigan és Virginia egyete­mein alakultak meg 1858 körül. Innen ke­rült át a mozgalom Amerikába, ahol az oxfordi és cambridgei egyetem lett főhelye. Nagyobb lendületet és szervezetet vesz a a munka 1895-ben. Ebben az esztendőben gyűlnek össze először különböző nemzetek képviselői e diákmunka közös kérdéseinek a megbeszélésére Svédországban Waldstena gróf kastélyában. Anglia, az Északamerikai Egyesült-Államok. Németország és Svédor­szág követei ezen a gyűlésen a négy nem­zeti keresztyén diákmozgalomban résztvevő 30.000 diák nevében megalkotja a ..Világ Keresztyén Diákjainak Szövetségét“ (World s Student Christian Federation), mely ki­mondta, hogy neki joga és Istentől adott igénye vaH a világ összes keresztyén diákjaira. Munkája határozott és állhatatos propaganda Isten ügyéért a diákság között. Eredménye: 40 év múltán 300.000 tagja van s a tagállamok száma husz. Ezenkívül öt levelező tagja van a Szövet­ségnek és még huszonöt államban folyik a munka föderativ alkotmány nélkül. A szövetség szervezetét a következő né­hány adat világítja meg: Minden három esztendőben egyszer gyűl össze a közgyűlés, melyre a szövetségbe rendes tagként felvett államok számuknak megfelelően küldenek képviselőket. Ennek a közgyűlésnek az ülései most együtt foly­nak a konferencia üléseivel. A végrehajtóbizottság tagjai közül a fő­titkár egyben fizetett tisztviselője is a szö­vetségnek, aki Géniből egy nagy titkári hivatal éléről irányítja e valóban „világi-szövetség min­den ügyét. Ez a főtitkár jelenleg dr. A. Visser‘t Hooft doctor iuris és doctor theologiae, holland ember, igazi nyugateurópai diplomata, aki nemcsak mindeneket átfogó koncepciójával és szívós akaratával irányítja felelősségtel­jes állásából a mozgalom ügyeit, hanem aki megfelelő diplomáciai képességgel igyek­szik közös táborban tartani a legellentéte­Épitészek, mérnökök nél­külözhetetlen kézikönvva Dr. Möller Károly: m tts IM Az építőipar talj es, tökéle­tes encyklo p diája.2kö- tét, 2300 old., j SCO ábra, töb-1 száz táblázat A két kötet ára: 1452 lej! Az Ellenzék könyvosztályában Cluj, P. Unirii. Vidékre azon­nal szállítjuk, utánvéttel is, portó felszámítása nélkül! sebb és sokszor legellenségcsebb népek diák­it'juság át. A konferencia Nehéz eldönteni, hogy vájjon Bulgáriá­nak jelent-e ez nagyobb külföldi propagan­dát és sikert, vagy a Szövetség munkája és diplomáciája számára egy újabb fényes eredményt, amennyiben a többnyire protes­táns államokból álló táborába besorozhatta egy ortodox államegyház ifjúságát is. lEgy bizonyos: a konferencia Bulgáriában való megrendezésének mindkét fél egyfor­mán örül, ami végeredményben helyes és egészséges helyzet. A konferencia szervezője Grigor Latinoff, a Inilgár diákmozgalom ve­zére, patronusai Boris király és Steffan patriarcha. Bulgária egyik legszebb üdülő­helyén, Csamkorijában a lehető legalapo­sabb és körültekintőbb rendezettség köze­pette folyik. Amig a konferencia zsúfolt, minden időt és minden figyelmet igénybe­vevő programja nyilvánvalóvá nem vált é* amig a bulgăr konyha minden bőség köze­pette is meglévő apró kellemetlenségei nyil­vánvalókká nem lettek, mindenki azt gon­dolhatta, hogy' a tiz napos tanácskozás itt tiz napos üdülés és hizókura lesz csupán. Azóta azonban már megkezdődtek, sőt első részében be is fejeződtek a tanácskozások és megmutatták, hogy a beszéd nem valami külsőleges, könnyű és egyszerű cselekvés, hanem munka. Komoly és nehéz munka. Néhány adat a konferencia statisztikájá­ból: 25 államnak 103 képviselője vesz részt a csamkorijai konferencián. Világrészek szerinti megoszlás: Európából 16 államnak 78 képviselője, Amerikából két állam 11 képviselővel, Ázsia négy állam 8 képviselő, Óceánia két állam 5 képviselő és Afrika egv államból egy képviselő. Döntés az erdélyi mozgalom kérdésében Esténként vacsora után ült össze a kon­ferencia speciális bizottsága, mely az egyes mozgalmak életét figyeli és kérdéseikben határozatot hoz. Az ázsiai államok mozgal maiban előforduló kérdések (Jáva, Eilippi- s/igelok, Szingapúr, JVrzsia, Szófia) és az európai államok közül a balti-államok és az emigrált oroszok mozgalmának a kérdése után került sor a romániai protestáns diák­szövetség kérésének a tárgyalására. Romániában e mozgalom helyzete az, hogy van egy erős református magyar főis­kolásokból álló csoport Cluj-on, melynek munkája évröl-évre nő és volt azután egy- egy román ortodox csoport Bucuresti-ben és lasi-ban is, de ezek immár öt éve halot­tak és nein bogy munkájuk nincs, hanem még csak egy-egy levélben sem adnak hirt magukról. Az erdélyi magyar kisebbségi, protestáns mozgalom (az otthon főiskolás 1. K. K.-nek ismert egyesület) egészen ter­mészetes kívánsága és kérése volt a világ- szövetség vezetőségéhez, hogy öt is mint Immár tizenhárom éve megalakult és dol­gozó, 140 tagból álló, önálló otthonnal rendelkező mozgalmat szintén vegye fel a szövetségbe legalább mint levelező tagot. A kérdés nehézsége, hogy a világszövetség, mint minden világszövetség, melynek a köz­pontja Genfben van, a kisebbségi mozgalmakat önállóknak nem ismeri el és tagjai közé nem veszi fel. A romániai protestáns diákmozgalmat pedig különösképen ügyelnek a világszövetség tag­jai közé felvenni, nehogy ez elzárja a romá­niai ortodox ifjúság útját a világdiákszövet­séghez. Végül sok küzdelem és vitatkozás után a kérdés a következő megoldást — mindkét fél számára kielégítő megoldást — nyerte: Dr. Visser't Hooft a tél folyamán elláto­gat Romániába, Cluj-ra és Bucuresti-be és megpróbálja életre kelteni az elaludt regáti mozgalmat s ha ez sikerül, úgy a többségi és kisebbségi keresztyén diák­munka közös bizottságot alakit és a szö­vetség ennek a közös bizottságnak ad le­velező tagságot. Ez a megoldás helyes lenne a többségi és kisebbségi ifjúság együtt­dolgozása érdekében is. Ha azonban ez a megoldás nem sikerül, úgy az erdélyi mozgalom mint a jövendő­beli romániai keresztyén diákszövetség ez- időszerinti egyetlen tagja és képviselője — tehát nem mint kisebbségi alakulat — kapja meg a kért helyet. A kérdés elintézésére a bizottság egy esz­tendei határidőt adott (1936—VIII—11.). Hisszük, hogy ez a megoldás és határozat minden túltengő emberi gyarlóság mellett is nem marad csak szó, irás, hanem áldá­sos, eredményes munka fog belőle születni. Biró István. Megtorlást követelnek Docarestl-bcn ii óiSéshi ipmiáiíi elkövetett csalások miatt As Universul leleplező cikke BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Az Universul vezető helyen foglalkozik a Hivatalos Lap (Monitorul Oficial) üzemé­nél elkövetett visszaélésekkel s bűnügyi el­járás megindítását követeli a vezetőség tag­jai ellen. Az ügyben parlamenti vizsgáló- bizottságot küldtek ki, mely jelentésében a következőket állapította meg az állami vállalkozás menetére vonatkozóan: 1930 évben a pénzügyminisztérium 300 ezer darab ügyboritékot rendelt a (Monitorul Oficial nyomdájában darabonként 4.25 banis áron 15 napos szállításra annak dacára, hogy azelőtt ugyanezt az árut épp a pénzügy­minisztériumnak ez az üzem darabonként 2.25 lejes áron szállította. A drágításnak az volt az indoka, hogy a nyomdavállalat túl van halmozva munká­val annak dacára, hogy augusztusban, tehát vakációban történt a rendelés, mikor tudva­lévőén kevesebb volt mindig a dolga. Ami­kor aztán elnyerte a rendelést, 100 ezer darab ügyboriték készítését más két magán üzemnek átadta az állam ká­rára. Ugyanígy történt a hirdetési dijakkal is. A közoktatásügyi miniszter meghirdette a középiskolákban megüresedett tanári állá­sokat, amiért nem kevesebb, mint 538 ezer lejt számított fel a Hivatalos Lap. Ugyan­akkor ugyancsak ezért a hirdetésért 24 ezer lejt kapott egy magánvállalat. Megállapítást nyert, hogy a Monitorul Oficial 150—200 százalék haszonnal dolgozott az államkincstárral szemben, midőn a magánvállalatok majdnem éhen- haltak s boldogok voltak, ha öt százalék haszonnal tudták vállalni a munkálatokat. A Hivatalos (Lap nyomda és könyvkötőüze­mének költségvetése annyira önkényes volt, hogy egy esetben máról-holnapra I tízezer órás munkatöbblettel javították ki a pénzügyminisztériumhoz inár benyújtott ajánlatukat. Külön lapot képez aztán, hogyan hasz­nálták fel ezt az óriási hasznot? A parlamenti vizsgálóbizottság megálla­pította, hogy csak 1930 január havától — mióta ,,kommercializálták“ a vállalatot — 1931 augusztus 1-ig 9 millió 823 ezer lejt vettek fel törvény­ellenesen Bunescu vezérigazgató vezetésé­vel az igazgatósági tagok. Nem csoda, hogy nem tudták fizetni a pa- pirszámlát a gyáraknak, ami aztán a papír drágaságát okozta. A bizottság jelentése szerint a Monitorul Oficial nyomdája 65 millió lejjel tartozik papírért a gyárak által fenntartott központi elosztó­hivatalnak. A papírgyárak nem titkolják, hogy ezért nem tudták leszállítani az ára­kat. Hatvanötmillió lej nagy összeg s hiány­zik a gyári háztartásban. A közönség, az országos kultúra fizeti tehát meg azt, hogy az óriási haszon dacára a Hivatalos Lap a papír árával akkor is adós maradt, midőn ezt az államkincstár kétszeres árban rég folyósította. A parlamenti vizsgálóbizottság súlyos visszaéléseket, könyvelési hamisí­tásokat, törvénytelenségeket sorol fel je­lentésében, melyekből az Universul szerint megállapít­ható, hogy a vállalat 1936 után az államot valósággal kifosztotta. A vizsgálat eredménye az, hogy Bunescu vezérigazgatót „szabadságolták" és már „meg is hosszabbították szabadságát". Ez azonban nem kellő megtorlás. A kormány­nak más eszközei vannak a megtorlásra és az Universul azt követeli, hogy a büntető I törvénykönyv paragrafusai értelmében sújt­sanak le a csalókra. 7 934 mag hmm tun 2 0. MIT ÍR A ROMÁN SA|T Igaziig, — Miért? — Coroiu (/ Co. I DESTEP TARKA Jurnan lapja: Az alkotmány j módósításiról beszélnek. Két óhaj van. Az egyik I « kormányt illető hatalmat akarja megerősíteni 1 a parlamenttel izemben, a makik a Koron» előjo. 1 gait akarj« megnyirbálni ezt áüitva, hogy ezek 1 túl nagyok v akadályozzák a kormányt inunkí- I jában. Az ig«z#ág tv., hogy a kormányokat icm a 1 parlament, »cm a Korona nem akadályozz* ab. I ban, hogy dolgozzanak. A ko-rmabyzá» rossz I következ-ményeiért elsősorbn a kormány tagjai j tartoznak mindig felelőséggel. Az igazság az, hogy I a poheikai pártok nem ismerték a valóságokat és 1 nem tudnak olyan programot adni, ami megfelel ft a valóságoknak. Lehet, hogy az aJkotmányos té- I nye7.ő néhány utbaigazitást adott. Ez a Régens- 1 tanács idején is előfordult. S ha ezeket az útba. I igazításokat követték, akkor csak magukat okol- ■ jálk, mert eltértek az előre kijelölt úttól. Gyak. I ran azt támadják, amit tegnap alkottak. Nem 1 kell nyíltan éles támadásokat intézni s nem kell I úgy szolgálni egyes intézményeket, mintha ez I szolga-sorba való visszatérés volna. Ez íz igazság, ] amit még máig sem tudtak megcáfolni. ORDINEA: A transzfer-panama a háború | utáni idők legnagyobb csalásait dobta felszínre. I Vasilescu, Nacht 8t Co. nem az elsők s nem egye- I dűl állnak. — Az egész „ügyet" az utóbbi j két évben történt átutalásokkal együtt lehet C9ak | elbírálni, megbüntetve az összes bűnösöket. A bi. | rák érdeke is azt kívánja, hogy tovább haladja­nak és ne álljanak meg, mert kormányváltozás esetén u>ból megnyithatják a vizsgálatot és ekkor minden kitudódhat. Mi volna a helyzet ily eset­ben? S van még egy másik fontos kérdés «: — Mit teszünk a ßanca National« jóhirnevé. ért? A tolvajok kerüljenek a börtönbe és e jegy­bank tegyen eleget kötelességének a hitelélet fel. támasztására vonatkozóan, — ez keil legyen a program. A korrrtényzó személyének kiválasztá­sával vannak most elfoglalva. Elég ennyi? Jobb volna a hitelélet ügyével foglalkozni. Nem egy személy kinevezésével, de a vezetőség megtisztítá­sával lehet csak eredményt remélni. Más embe­rekre és más felfogásra van szükég. A hibát a ke­reskedelmi és pénzügyi szervek és a kormány is jól ismeri. Miért várnak tehát arra, hogy a köz. vélemény mélcatlankodásának adjunk nap.nap után kifejezést? NAŢIONALUL NOU: Rekordot érünk el a szenzációkban. Még be sem fejeződött a transzfer- panarm, már is itt van egy újabb s a bíróság el­járást nyit másokkal szemben s még ez sem kez­dődött el, midőn repülőgép száll le csempész.se­lyemmel, akárcsak egy regényben. Mint valami külső díszt kíséri ezt a Constantád szerelmi drá­ma. Nem hiányzik a politikai bandita, a kijáró, az asszony, a repülőgép s megjelenik a színpadon maga a valóságos haramia is, aki azért olyan egy­szerű, mert nem lehet politikus, vagy más ilyen- féle a szalonokban. Ebből áll a mi politikai és társadalmi életünk. Azt hiszik, hogy a panaszkodó állampolgár cs<ak egy Vasilescu.Cintalupra gon­dol? Miért zárják el oly nagy igyekezettel ezt « Coroiut, aikii néhány milliócskát lopott? Mert si­került dlszöknie? Hát ő a bűnös ezért, midőn rendőrség volt mellé rendelve? A panamák hősei vájjon nem veszélyesebbek Coroiunál? Ez legalább bátran megmondta, mivel foglalkozik, amit nem lehet elmondani például... A főváros utcáján sza­badon sétálhatnak a kijárók, a közvagyon fosz­togatói, miésrt kell éppen Coroiut sóbányába zár. ni? Cagerov kisebb bűnös Coroiunái? A mai nap erkölcsi életét jelenti ez a kérdés, ha egyedül Co. roiu szabadul, vagy egyedül ő van bezárva? Sok­kal becsesebb az ő nyíltsága, mint mások kétszí­nűsége és hamissága. Ezért kei] békét hagyni Co- roiunak, hiszen kevesebb rosszat tesz ő, mint mások. Meghallják vájjon ezt a véleményt illeté­kes helyen? Legjobb módszer aromán nyel/ elsajátítására: ucaouan. & fjsjkcar*: AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYAB W Cluj, P. Unirii. Kapható kát részre osztva is, mely esetben egy-egy rész csak 75 lei

Next

/
Oldalképek
Tartalom